#VILÁGOM

Smárolt ma már?

2012. július 6., péntek 08:08

Jó, ez nem olyan nagy dolog, nincs az évben olyan nap, ami ne lenne valaminek a világnapja. Van a fáknak, a tejnek, az alvásnak, a víznek, a csóknak miért ne lenne? Hogy miért épp július 6-ra esik, azt nem tudjuk, mindenesetre ma ünnepelnünk kell, hiszen a csók "az a világnyelv, amit mindenütt értenek” – így nyilatkozott 2009-ben a Die Welt című napilapnak Elisbeth Oberzaucher, a bécsi egyetem magatartáskutatója.

19610101 alb a90 261189
Fotó: Northfoto

Mikor és miért kezdtünk el csókolózni?

A csókolózás kezdetével kapcsolatban a tudósok nem jutottak még konszenzusra. Egyes antropológusok azt állítják, a csók története több millió évvel ezelőtti időszakra nyúlik vissza, arra az időre, amikor az anyák a megrágott ételt egyenesen a szájukból juttatták csecsemőjük szájába. Ezen elmélet kidolgozói szerint ebből az evolúciós létfenntartó folyamatból alakult ki csókolózás, ami a gondoskodás, a közelség, a szeretet és a kötődés jelképe lett. Egyes népeknél ez a fajta etetés még ma is dívik, például Namíbiában, a himba törzsnél, vagy az Új-Guineában élő pápua anyák körében.

Egy másik elmélet szerint a csókon keresztül két ember valóban „kóstolgatja”, kölcsönösen vizsgálja egymást. Tudat alatt ilyenkor azt vizsgáljuk, hogy genetikailag összeillünk-e a másikkal: a nyál íze azt az információt nyújtja a csókolózó feleknek, hogy immunrendszerük harmonizál-e egymással. „Az ember genetikailag úgy van beprogramozva, hogy keressen magának egy párt, majd gondoskodjon az utódnemzésről. Ennek kapcsán a csók annak eszközévé vált, hogy mindehhez megtaláljuk az igazi partnert" – vezette le a bécsi egyetemi professzor a Die Weltnek.

Az intimitás rítusának legkorábbi irodalmi bizonyítéka időszámításunk előtt 1500-ból, az indai szanszkrit írásokból származik – írja a The Dailybest –, amiben ugyan a mai értelemben vett csókról nem írnak, de említik az orrok összedörgölését, valamint azt, hogy „egymás szájáról itták a nedvességet”. Az időszámításunk előtt III-IV. században írt Káma-Szútra aztán már egy egész fejezet szentel a csókolózásra és annak különböző technikának ismertetésére.

A mediterrán országokban a hagyományok szerint a borivásból eredeztetik a csókolózást. Az ókori Rómában létezett egy törvény, miszerint az asszonyoknak tilos volt bort inniuk, de akadtak persze, akik ezt megszegték. Mivel alkoholszonda akkoriban nem létezett, így a férfiaknak jogukban állt úgy ellenőrizni asszonyaikat – sőt, összes nőrokonukat, nőismerősüket –, hogy ajkaikkal a nők ajkait érintették, megbizonyosodva arról, leheletük borszagú-e vagy sem. A hagyomány szerint akadtak olyan pajkos teremtések is, akik a kiszemelt férfinak egy este alatt többször is önként bizonyították, nem ittak ők bort, persze mindezt csak azért, hogy ajkaik összeérhessenek. A „szondáztató minőség” az idő előrehaladtával a feledésbe merült, az ajkak ennek ellenére azért össze-összeértek, és a monda szerint így maradt fenn a csókolózás. (Forrás: Tarka Világ - Szépirodalmi és ismeretterjesztő képes hetilap, I. évfolyam, 1. szám, 1879. április 6.)

Macaulay Culkin csókja a My Girlben
Macaulay Culkin csókja a My Girlben
Fotó: Northfoto

Ókori Róma ide, Namíbia oda, a nyugati kultúrában a csók a gyengédség, a vonzalom és a szenvedély kifejezésének eszközévé vált. A csókolózás – a megfelelő partnerrel – nem csak jó, hanem egészséges is.

A csókolózás pozitív hatásai

– Csókolózás közben a szervezetben endorfin szabadul fel, mely nem véletlenül kapta a „boldogsághormon” nevet, hiszen termelődése által az ember felszabadultnak érzi magát, és a nevezett hormon még a stresszt is elűzi.

– A csókolózás erősíti az immunrendszert. Egy hosszan tartó csókolózás alkalmával a szervezet elkezd olyan antitesteket termelni, melyek felveszik a küzdelmet a kórokozókkal szemben.

– A csókolózás csökkenti az allergiás tüneteket. Egy japán tanulmány kimutatta, hogy harminc perc csókolózás csökkenti az olyan kellemetlen allergiás tüneteket, mint a tüsszögés és az orrfolyás.

– Csókolózás során a nyál semlegesíti azokat a káros savakat, melyek fogszuvasodást okozhatnak, a nyálban lévő ásványi sók pedig erősítik a fogzománcot.

– Már egy perc intenzív csókolózás 6 és fél kalóriát éget el, és az arcizmokat is megdolgozza, ami jót tesz a ráncosodás ellen. (Egy intenzívebb csók összesen 34 arcizmot és 112 tartóizmot vesz igénybe.)

Rodin szobra: A csók
Rodin szobra: A csók
Fotó: flickriver.com

Érdekességek a csókolózással kapcsolatban

– Afrikában és Ázsiában léteznek olyan ősi kultúrák, ahol a jelek szerint a csókolózás ismeretlen.

– A csókolózás veszélyes is lehet. 2008-ban egy kínai nőt partnere olyan szenvedélyesen csókolt meg, hogy a nő ideiglenesen megsüketült. A csók közben a férfi olyan erősen és hirtelen szívta ki a levegőt a nő szájából, hogy annak a nyomáskülönbségtől beszakadt a dobhártyája.

– Az eszkimói inuitok hagyományos értelemben véve nem csókolóznak, helyette az összedörgölik az orrukat, de ugyanolyan indítékkal, mint a hagyományos módszer követői.

– Csókolózáskor az emberek oldalra fordítják a fejüket, hogy az orrok ne ütközzenek össze. 2003-ban a Nature Magazin egyik cikkében Onur Güntürkün pszichológus 2003-ban arról számolt be, hogy kétszer annyian fordítják jobbra a fejüket, mint balra. Güntürkün szerint ez újszülöttkori preferenciára vezethető vissza.

– A Velvet egy korábbi cikke alapján az 5 legemlékezetesebb csók az életünkben az első csók, csók az ömlő esőben – ugye emlékeznek még az esőben csókolózós Pannon GSM reklámra? –, meglepetésszerűen egy idegennel, azonos neművel, valamint az oltár előtt csókolózni.

tk3s abaca 298183 001
Fotó: Northfoto

– A csókolózó Obamával reklámozó Benetton díjat nyert a szokatlan ötletért.

– Idén februárban a Thaiföldön rendezett csók világrekord kísérleten két férfi nyerte meg a Világ Leghosszabb Folyamatos Csókja versenyt. Új rekordot állítottak fel: 50 óra 25 perc 1 másodpercig csókolóztak. – olvashattuk a helybenavilag.hu-n.

– 2011-ben a Velvet összegyűjtötte a magyar filmtörténet leghíresebb leszbikus csókjait, valamint a filmtörténet leghíresebb meleg csókjait is.

(Források: Die WeltVelvetWikipédia)

Alfred Eisenstaedt világhírű fotója 1945-ből.
Alfred Eisenstaedt világhírű fotója 1945-ből.
Fotó: ibtimes.com

Csók és a művészet találkozása

– A Bibliában Júdás csókkal árulta el Jézust.

– A Csipkerózsika mesében és a görög Pügmalión-mítoszban a férfi csókkal kelti életre a nőt.

– A békaherceges tündérmesékben viszont a nő csókja változtatja vissza a férfit békából.

– Auguste Rodin híres szobra A csók (Le Baiser).

– Constantine Brâncuşi: A csók kapuja Zsilvásárhelyen.

– Az 1896-os A csók című filmben egy negyvenhét másodpercig tartó csók van, a jelenet abban az időben botrányosnak számított.

– Alfred Eisenstaedt világhírű fotográfiát készített egy párról, akik 1945-ben a japán felett aratott győzelmi ünnepségen vettek részt a Time Square-en, aminek megkapó történetéről az alábbi linkre kattintva tudhatunk meg többet.

Ne maradj le semmiről!

Blogok, amiket olvasunk

JEGYZETLAP Posztnyár szindróma

Ha csak sóhajtozunk, és utáljuk, hogy vége, egyre nyomorultabbul érezzük magunkat. Négy lépés, hogy a szeptembert is élvezni tudd!

STÍLER Netes szépségdilik: ezeknek ne dőlj be

Ha nem akarsz úgy kinézni, mint egy cirkuszból szabadult bohóc, ne a csodatévő appok képeinek higgy, hanem a tükörnek. Az ugyanis nem halványítja el a bőrhibákkal együtt a sminkedet is.

HOMÁR Fifikás, de bebukott parkolóteszt budán

Jó napot, miért büntetnek meg, ha még a fizetőövezet kezdetét jelző tábla előtt parkolok, a nem fizető zónában? Csak. Parkolócég, 12. kerületi módra.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta