Zanza!

100 éve született a Kossuth-díjas Várkonyi Zoltán, az egyik legsikeresebb magyar rendező, forgatókönyvíró. 1934-től filmezett, első filmje a Meseautó volt, haláláig közel 20 klasszikust vitt képernyőre.

várkonyi fidelio
Fotó: Fidelio

Várkonyi apja a Világ című folyóiratnál dolgozott, nagy hatással volt fiára. Várkonyi már a gimniáziumban kacérkodott a színészettel, majd 19 évesen egy lapnál dolgozott, amit nem szeretett különösebben, ezért jelentkezett a Színiakadémiára, ahová fe is vették. 1934-ben végzett, majd a következő 7 évben a Nemzeti Színházban, 41 és 44 között a Madách Színházban dolgozott. Megélhetésből éjszakánként Kästner verseket fordít egy kiadónak. Majd Major Tamással saját pénzből színházat csinálnak a Városi Színház üres időszakaiban, főként diákoknak és szegényebbeknek játszanak.

várkonyi

A háború során származása miatt a színpadról letiltják, a Gestapo elől is menekülnie kell. Hónapokon keresztül a Vígszínház pincéjében bújkál. 1945-től a Művész Színház igazgatója lett, 1962-ben a Vgzszínház főrendezője, majd 1971-től igazgatója lett, egészen haláláig, 1979-ig. A színház mellett a film is egyre jobban érdekli, szerepeket vállal, majd rendezőként is kipróbálja magát, 1949-től tanít a Színész Akadémián, későbbi nevén a Színház és Filmművészeti Főiskolán, rektorként vezeti az intézményt 1972-től egészen haláláig. 1978-ban a londoni Royal Academy of Film and Television meghívja egyetlen külföldi zsűritagnak az első Brit tévéfesztiváljára. Folyékonyan beszél angolul, németül, olaszul, franciául, s élete végén a spanyol nyelvbe is belekóstol. Olyan művészek tanultak tőle, mint Pálos György, Sennyei Vera és Latinovits Zoltán.1953-ban, majd 1956-ban Kossuth-díjat, 1955-ben Érdemes Művész, 1962-ben Kiváló Művész kitüntetést kapja. Legismertebb filmjei: A kőszívű ember fiai (1965-ban), az Egy magyar nábob és Kárpáthy Zoltán 1966-ban, az Egri csillagok 68-ban, majd Fekete gyémántok 1976-ben, a teljes listát pedig megtalálja a Wikipédián és a Színészkönyvtár.hu-n.

Blogmustra