Így szexel Magyarország (Gyimesi Andrea és Kassai Tini)
Lesújtó a helyzet hazánkban, a könyvajánló rögtön így kezdi: „Megalázó helyzetek és pozitúrák, a szex elutasítása, fakuló erotika, felelőtlen gyönyörvadászat, csalás, hűtlenség és minden, a szexszel valaha kapcsolatos hazugság szóba kerül a könyvben, amely az ország nagy szextesztjének eredményei alapján készült. A teszt egyedülálló, ahogy ez a kiadvány is, hiszen az elmúlt ötven év legnagyobb olyan jellegű felmérését veszi alapul, amely hazánk lakosságának szexuális magatartását, szokásait, attitűdjeit vizsgálta.” A tesztet több mint kétszázezer ember töltötte ki névtelenül. A könyv állítólag lerombol minden tévhitet, és „új trendeket állít fel.” Kinsey dicsőségére és a magyarok szexualitásának helyrepofozása érdekében ajánljuk ezt a könyvet mindenkinek!
Jéghideg Mars és tűzforró Vénusz (John Gray Ph.D.)
Gray szerint azért halogatja az utolsó pillanatig a férfi a teendőit, mert szüksége van veszélyérzetre a tesztoszteron-termeléshez. Nem árul el túl nagy újdonságot azzal, hogy a folyamatos stressz hatására felborul a szervezet hormonháztartása, többek között a boldogsághormonoké is. Gray kidolgozott egy kommunikációs technikának nevezett elméletet, mely szerint létezik az úgynevezett Vénusz-beszéd. A technika definíciója sem ígér sokkal többet, mint annak neve: „A férfi szívesen figyel, ha a nő tiszteletben tartja a határait, és nem kritizál.” Aha. Újabb meglepő titkot tár fel előttük azzal, hogy elmondja, a férfi nem szereti, ha a fejére olvassák a mulasztásait. A könyv 100 tippet közöl, hogyan fokozhatja a nő az oxitocintermelését. Azért a nőét csak, mert Gray azt vallja, ha a nő boldog, a házasság is boldog, hisz a férfi legfőbb vágya jó családfenntartónak lenni. Feminista élharcosoknak nem ajánjuk ezt a könyvet!
Vágyaink: szárnyak vagy börtönfalak- illúziók, szenvedélyek, függőségek (Csernus Imre, Funk Sándor, Pál Ferenc, Váradi Tibor)
A keleti szemlélet szerint az ember végső célja és valódi boldogságának forrása a vágynélküliség, a vágymentesség állapota. Igaz, hogy Magyarország nagyon sok szempontból inkább a kelethez, mint a nyugathoz tartozik, ám ebből a szempontból koránt sem. Vágyak szempontjából a magyarnál nyugatibb nemzetet hirtelen nem is igazán tudnánk mondani. A jungi hatalom és szexuális vágy tengelyén egyensúlyozva megtaláljuk a választ, miért vágyunk annyi mindenre, mit érünk el ezzel a parttalan ábrándozással, motivál-e minket a vágyunk tárgya. Ha igen, mennyire, miért és hogyan. A pszichológiai mindentudó sorozat legújabb kiadványa mindenre tudja a választ. Hedonizmus, függőség, építő és pusztító vágyak kerülnek terítékre. Csernus szerint kultúránk kimagasló alakjai, akik valamiben rendkívülit mutattak, szinte mind arról számoltak be, hogy elemi erejű vágy hajtotta őket, s nem tehettek mást, mint hogy engedelmeskedtek neki és megvalósították azt.
Szerelemféltők (Ugron Zsolna és Meskó Zsolt)
“Azt gondoltam, életem utolsó éve lesz. Az első lett. Vannak szavak amelyek eltűntek az életemből. Mondatok amelyekre képtelen vagyok emlékezni. Félbemaradt mozdulatok, amelyek elől végérvényesen kitért az idő. Levelek az elveszettről és a megtaláltról, az elfeledettről, és soha el nem múlóról. Szerelmekről. Nőkről és férfiakról, rólam és rólad, arról, hogy örökké és soha már.”
A Szerelemféltők hősnője, az erdélyi származású Anna különös levelezésbe keveredik az évek óta nem látott B.-vel. Kettejük szerelmes évődésének lehetünk tanúi egy bájos kis lányregény köntösébe bújtatva a 2011. év egyik sikerkönyvének, az Úrilányok Erdélyben írójának, Ugron Zsolná és szerzőtársa, Meskó Zsolt prezentálásában.
A szexualitás története II. (Michael Foucault)
Ebben a könyveben olvashatunk erkölcsről, önmegtartóztatásról, a szexuális energiák szublimálásáról, az élvhajhászásról. A szexus árnyoldaláról, de legszebb olvasatáról is. A szexualitást nem a biológia, nem a trend szemszögéből közelíti meg az író, sokkal inkább szociálpszichológiai, filozófiai górcsőn keresztül vizsgálja. „Minden gyönyörök leghevesebbike többet követel tőlünk, mint más testi tevékenység - élet és halál játékát tárja elénk: ezért kiváltságos területe annak, hogy az ember erkölcsi szubjektummá formálja önmagát. Olyan lénnyé, aki képes megfékezni a benne dúló erőket, szabadon rendelkezni energiái fölött és életéből olyan művet alkotni, amely mulandó létén túl is fönnmarad.” A könyv Foucault utolsó nagy művének, a Szexualitás történetének második kötete.
