Nem választanék ki egy klasszikus stílust sem külön, hisz gondolom, senki sem szeretne múzeumban élni… Inkább általánosságban írnék azoknak, akik szeretik a klasszikusabb enteriőröket. Nem olcsó játék, de az biztos, hogy a legidőtállóbb.
Először is klasszikus anyagokat használjunk. Márvány vagy fapadló. A márvány nem olcsó mulatság, de választhatjuk a magyar tardosi bányából származó vörös mészkövet is, amelyet mindenki márványnak gondol. Villanthatunk vele, pedig az ára jóval elmarad pl. carrarai társától, nagyjából 14 000–19 000 forint között mozog néhyzetméterenként. Minél nagyobb táblában használjuk, annál elegánsabb. Fapadlónak a hagyományos parkettát ajánlom, tölgy, akác, bükk mehet – jó magas, akár 10–15 cm-es szegőléccel. Ezt nem mindig kapni, de gyártatni sem túl költséges. A parkettát hagyhatjuk natúran is, viaszolva, vagy pácolhatjuk akár, de jó szakembert válasszunk, mert nagy felületen nehéz egyenletes, folt nélküli színt elérni.
A faburkolat „felmászhat” a falra is, keretezett formában, olyan másfél méterig. Ez már önmagában klasszicizálja a teret, persze szükség van hozzá kényelmes, minimum három és fél méteres belmagasságra, különben többet árt, mint használ.
A falakat tapétázhatjuk klasszikus mintájú tapétákkal, de ha picit mélyebben is a zsebünkbe nyúlhatunk, akkor az igazi a selyemtapéta. Akár keretbe feszített textilpaneleket is használhatunk sok helyen falburkolatnak. Amennyiben antik keretes képekkel is rendelkezünk, én a fehér falakat javaslom. Egyébként az oroszzöld és -kék szuper kiegészítője a klasszikusabb enteriőröknek.
Az alapbútor egy nagy ülőgarnitúra – ebből persze remek, ha rendelkezünk valóban régi darabbal. De ha ilyenünk nincs, akkor megteszi egy kevésbé karakteres, ám méretes mai darab is, csak válasszunk rá valami nehezebb, bársonyos drapériát – a kárpitosnak süssük el a „kéder” szakzsargont, tudni fogja, miről van szó.
Fővilágításnak használhatunk szintén klasszikus csillárt, de gyártathatunk is textil lámpaburát. Szuper kisiparosok vannak a mai napig, akik űzik ezt a régi mesterséget – érdemes utánanézni a neten.
Egy dolgot tartsunk be! Az arany fontos szereplő, de akármilyen felületen használjuk is, mindig a picit barnásabb óaranyat válasszuk. Használhatunk antikolt rezet, amelyet vörös- vagy sárgarézből akár házilag is előállíthatunk (a világhálón találunk lemezmegmunkálással foglalkozó cégeket, amelyek szívesen elárulják, hogyan kell pontosan) – ez remek falburkolatként egy klasszikus konyhában a pult és a felsőszekrény közé például. Elegendő a másfél milliméter vastagot megvennünk.
Végül nincs más dolgunk, csak „guberálni” picit valami jó lomtalanításon vagy régi padláson, legrosszabb esetben az Ecseri piacon, és megvenni egy-két tonettszéket, alap dohányzóasztalt és régi képkeretet, tükröt, kézzel vert csipkét, komódot… Drágább, mint egy konfekciólakás berendezése, de időtállóbb mindennél.
Mitől lesz klasszikus, de lakható?
Klasszikus anyagok, márvány és fapadló, oroszzöld és -kék kiegészítők
Tapéták, falra mászó, keretezett burkolatok
Néhány nap lomtalanításokon, padlásokon és piacokon
Klasszikus csillár vagy egyedi gyártású textil lámpabura
A kárpitosnak süssük el a „kéder” kulcsszót, tudni fogja, mit tegyen
Olyan lakás, ahol ez az egész megvalósítható
A legtöbben csak egyvalamit felejtenek el betervezni a lakásba: saját magukat. Elvesznek a trendek és egyenenteriőrök ingoványában. Kilenc éve a szakmában kommandózó enteriőrtervezőnk sorozatában nemcsak eligazodni segít, a kérdésekre is válaszol. Kattints az alábbi linkre!
Kérdések és válaszok
A sorozat korábbi cikkei:
Minimál: az elrejtés művészete
