3 városi legenda a terhességről, ami mégis igaznak bizonyult

Zanza!

És jó pár sokkal egzotikusabb, sajnos/szerencsére hamis állítás. A káliumban gazdag étrend valóban hatással lehet a babák nemére, az, hogy melyik oldalán alszik az anya viszont jóval kevésbé meghatározó tényező.

Az esetek többségében úgy tűnik jól tesszük, ha szkeptikusak maradunk a nagymamák népi bölcsességeivel és babonáival kapcsolatban. Ahogy ez lenni szokott, a „népi bölcsesség” kategória a terhességgel kapcsolatban sem a legmegbízhatóbb, a tudomány által is igazolt ötletek és praktikák tárháza: a babájukat alacsonyabban hordó, és a bal oldalukon alvó anyák nem fognak gyakrabban fiúgyermeknek életet adni, mindez csak a gyerek fekvésével, az alvás esetén pedig az égvilágon semmivel sincs összefüggésben. Ehhez hasonlóan arra sincs túl sok bizonyíték, hogy a különböző ételeket kívánó, de a kísértésnek ellenálló, majd a testüket valahol megvakaró anyák gyermekei a vakarózás helyén, és az ignorált étellel megegyező, mondjuk sárkánygyümölcs formájú anyajeggyel jönnek majd világra. Vannak azonban olyan gyakran hangoztatott mondások is, amelyeket a tudomány is igazolni látszik. A Science of Us ezek közül szedett össze néhányat. 

A hosszú és nehéz szüléseknek fiúgyermek a vége

Egy 2003-as kutatás egy ír kórház 1997 és 2000 között levezetett szüléseit megvizsgálva jutott arra következtetésre, hogy e mögött a legenda mögött lehet valami. A fiúgyermekek esetében ugyanis valóban tovább tartott valamennyivel a vajúdás, kicsivel több, mint hat óráig; míg a lányok esetében ez hat óra alatt maradt. Összességében a fiús szülések 29%-ában volt szükség valamilyen közbeavatkozásra, szemben a lányos szülések 24%-ával. Ez persze nem túl nagy különbség, és a magyarázat sem bonyolult: a fiúk átlag testsúlya ugyanis nagyjából 100 grammal nagyobb a lányokénál, valószínűleg ezért jutnak át nehezebben az akadálypályán.

shutterstock 214119208

Ha lányt akarsz, ne egyél banánt

Ez egy 2008-as, az anyák táplálkozási szokásait vizsgáló kutatás kicsit persze sarkító mottója lehetne. Nem konkrétan a banánról való lemondás volt ugyanis az, ami a lányok malmára hajtotta a vizet, hanem a banánban viszonylag nagy mennyiségben megtalálható kálium hiánya. A kálium mellett egyébként a kalciumban és a nátriumban gazdag étrendek is hasonló hatással voltak a babk nemére. Ahogy azonban arra Guardian is felhívta a figyelmet, nem jó ötlet a születendő gyerek nemének befolyásolása érdekében ignorálni vagy túl nagy mennyiségben fogyasztani bizonyos nyomelemeket, hisz mindez könnyen a baba/mama kombó egészségének károsodásához is vezethet.

Gyomorégés = hajas baba

Fontos leszögezni, hogy ez nem feltétlenül egy ok-okozati összefüggés eredménye, mindkét jelenség egy a terhesség során termelődő hormon munkáját dícséri. A kérdéses hormon ugyanis nem csak a haj növekedésére van hatással, de a gyomor a gyomorsavat kordában tartó izmait is elernyeszti, innen ered tehát az összefüggés. Mindezt egy 2006-os kutatás erősítette meg: a kutatásban résztvevő anyák közül 28-an panaszkodtak különböző intenzitású gyomorégéses panaszokra. 23-an közülük átlagos, vagy az átlagosnál több hajjal rendelkező, míg a gyomorégéssel nem találkozó anyák többsége az átlagosnál kevesebb hajjal rendelkező utódnak adott életet.

Ezzel nincs összefüggésben, de érdekes tény a babákkal kapcsolatban, hogy valamikor a második trimeszter során selymes, puha szőrköntösbe bújnak, amit aztán később ledobnak magukról és jóízűen elfogyasztanak.

És végezetül még valami, ami nem igaz, hátha van olyan anya, aki nemrég nyulat látott és azóta rettegésben telnek a napjai: a mezei nyulakkal való találkozás nem, ismétlem NEM jelenti azt, hogy boszorkány átkozta el az erdőjáró anyát, mindez nem fogja azt eredményezni, hogy nyúlszájjal születik majd a gyerek. 

Blogmustra