SZÜLŐSÉG

A D-vitamin az új C-vitamin. Ön szedi?

2017. január 29., vasárnap 15:35

A D-vitaminnal kapcsolatban az utóbbi években változtak az ajánlások: sok olyan kutatás látott ugyanis napvilágot, amely szerint többre van szükségünk, mint eddig gondoltuk. Ez azt jelenti, hogy hazánkban a felnőtteknek, a kamaszoknak és a kisgyerekeknek is D-vitamin pótlásra van szükségük a téli hónapokban.

A Semmelweis Egyetem felmérése szerint a magyarok 95 százaléka tél végére D-vitaminhiányossá válik – pedig a D-vitamin - többek között - az influenza ellen is véd. Vagyis, ha eddig nem szedett, és adott a gyereknek D-vitamint, akkor itt az ideje!

Muszáj tablettában?

Muszáj, legalábbis télen. D-vitamin napfény hatására is keletkezik a bőrünkben, és egyes élelmiszerek is tartalmazzák. Áprilistól októberig a napfény hatására képződő is elég: ehhez napi húsz percet kell a szabadban tölteni. Ezt nem lehet túladagolni: ha többet napozunk, nem lesz több a D-vitamin. Fontos tudni, hogy a szolárium nem éri el ugyanezt a hatást: szolizás alatt nem keletkezik D-vitamin!

Egyes ételek is szolgálhatnak D-vitaminforrásként, csakhogy ezekben többnyire sokkal kevesebb D-vitamin van, mint amennyire szükségünk lenni. Dr. Novák Hunor ismeretterjesztő cikke szerint bár D-vitaminban gazdag ételnek számít például a tojás, a megfelelő pótláshoz napi 30 tojást kellene megennünk (de ezt inkább ne tegyük).

Mennyit kell szedni?

A napi ajánlott D-vitaminmennyiségeket konszenzusban határozták meg a szakma hazai tekintélyei. A cikkben kitérnek a D-vitamin túladagolás lehetőségére is: megállapításaik szerint a mérgezéshez napi 10.000 NE (nemzetközi egység, IU, international unit) D-vitamint kell szedni hónapokig.

A biztonságos adag felnőttek számára kb. napi 4000 NE, de ennyire nincs is szükség: egészséges felnőttnek novembertől márciusig napi 1500-2000 NE-et kellene szednie. A gyerekeknek 600-1000 NE-re van szükségük. D-vitamint nem csak a drogériában lehet kapni, hanem a háziorvos felírhatja receptre is, így sokkal olcsóbb – az így elérhető készítményekről például itt olvashat.

Miért ilyen fontos ez?

A vitamin a kutatások szerint számos élettani funkciónkhoz szükséges, hiányában pedig egy sor betegség kockázata nő. D-vitamin hiányában lassul a csontanyagcsere, majd csontvesztés alakul ki. A vitaminhiány számos bőrbetegség rizikófaktora. Viszonylag új felfedezés, hogy a D-vitaminnak az immunrendszer működésében is kulcsszerepe van: a pótlás csökkentheti egyes autoimmun betegségek kockázatát, valamint a szív-érrendszeri betegségek, az érelmeszesedés kockázatát is. A D-vitamin hiánya növeli a 2-es típusú cukorbetegség kialakulását.

Influenzajárvány idején még a szokásosnál is fontosabb az odafigyelés, hiszen a vitamin a vírusellenes immunválaszhoz kiemelten szükséges. Magyarul D-vitamin hiányában nagyobb eséllyel kapunk el egyes vírusokat, ilyen pl. a HIV és az influenza – D-vitamin pótlással lényegesen csökkenthető a légúti vírusfertőzések, köztük az influenza esélye.

Az anyaság különösen D-vitaminigényes dolog, minden szakaszában. A vitamin hiánya nagy valószínűséggel csökkenti a teherbeesés esélyét, ezért meddőség esetén érdemes megmérni a vitamin vérszintjét – ez különösen igaz policisztás ovárium szindróma fennállása esetén.

A terhesség alatt nagy a D-vitamin hiány kockázata, ezért terhesség alatt napi 2000 NE-t ajánlott szedni; menopauzát követően pedig a csontritkulás fokozott kockázata miatt kiemelt jelentőségű a pótlás. A D-vitaminnak ráadásul az emlőtumor megelőzésében is lehet szerepe.

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2017.01.29 19:12:10andzsin

    Azokat, akik már 20 évvel ezelőtt is elmondták, hogy szükség van a minimális szint emelésére egy sor vitaminnál, kuruzslónak és sarlatánnak kiáltották ki.
    Mindegy, jobb későn, mint soha. A felnőtteknek ajánlott C-vitamin mennyiség is csak arra jó, hogy ne kapjunk skorbutot. Az meg egyenesen tévedés, hogy a kajából elég bejut. Nem jut be. Egyszerűen azért, mert pl. kevés zöldséget és gyümölcsöt eszünk, de ha annyit ennénk, mint a mediterrán országokban, az is kevés lenne, a MTA
    tanulmánya szerint az 50 évvel ezelőtti zöldségek és gyümölcsök vitamin és ásványi anyag tartalmának a 30-60%-át tartalmazzák a mai a nyers társaik. Kilúgoztuk az "eget, földet" ez lett a vége. Most a húsokról ne is beszéljünk.

  • 2017.01.29 19:18:31Teljesítményfokozó sporttáplálkozás

    Jossarian, valóban szükség van úttörő munkára, mivel sokszor még élsportolóknál is nehéz állami keretek között szerintünk alapvető laborértékeket megméretni. Ez egy "átlagemberre" is gyakran igaz. Nem teljes mértékben szélmalomharc, lassan azért látszik a változás.

  • 2017.01.29 19:42:23Jossarian

    Persze, hogy latszik a valtozas, de folyamatosan 10-20 ev lemaradasban lenni... Es a szakadek nem lesz kissebb. De jo, hogy van meg aki gondolkodik

  • 2017.01.29 21:01:24ubu1a

    Darth Revan: Érdekes, hogy ötszörös dózist kellett szedni. A cikk szerint pont ötszörös a különbség a terápiás felső érték és a toxikus dózis között (2000 ill. 10000 NE).

  • 2017.01.29 21:47:13Figyel Castro

    Ugyanez van a vassal is, csomóan vérszegények. Nő vagyok, inkább kevés, mint sok húst eszem, zöldséggel sem zabálom halálra magam, még terhesen is magas volt a vasam, mindenféle pőtlás nélkül.

  • 2017.01.29 21:47:51bb3yond

    Mi tortenik tuladagolasnal?
    Ezek szerint napozassal is tul lehete a d vitamint adagolni?

  • 2017.01.30 00:25:40rozsaszin.pillango

    Nem lehet napozással túladagolni, mert minél többet napozol, annál kisebb hányadát használja a szervezet D-vitamin előállítására. A természet elég okosan működik :)

  • 2017.01.30 00:54:38tantum verde 3

    Hát igen, pár évtizede még évente milliárdnyian haltak meg D-vitaminhiányban.
    Az ősember meg sem érte a 2. életévét, mert nem volt D-vitamin-tabletta.
    De egészen tavalyig más sem.

    Vagy a cikk írója az új idióta.
    Ja nem, ő már elég régi.

  • 2017.01.30 00:56:03tantum verde 3

    Teljesítményfokozó sporttáplálkozás:
    Gondolom, állítotok ti elég sok baromságot ezen kívül is.

  • 2017.01.30 08:18:56Teljesítményfokozó sporttáplálkozás

    tantum verde 3 A pigmentben szegényebb bőr létrejöttének egyik valószínűsíthető oka az európai és ázsiai népességnél a napfény jobb hasznosítása. Ezért igen, sok ezer ősember halhatott meg D-vitaminban hiányosan, betegebben addig amíg kiszelektálódtak azok, akik jobban termelik kevesebb napfény mellett.

    Vitamin D: In the evolution of human skin colour
    [link] (09)00554-4/abstract

  • 2017.01.30 08:19:51Teljesítményfokozó sporttáplálkozás

    A link más oldalról, működően
    Vitamin D: in the evolution of human skin colour.
    [link]

  • 2017.01.30 08:22:28pucros

    Pár éve 400NE volt a maximális engedélyezett napi dózis, és ha komolyan vetted azokat a régi kutatásokat, amik ma "újak" :/ és elmentél az orvoshoz, hogy írjon fel neked rendes adagot, úgy nézett rád, hogy te meg akarod magad mérgezni?

    Az a rettenet gáz, hogy mekkora távolság van az orvostudomány és az orvosi praxisok között.

    Nem tudom, mit csinálnak a dokik orvosi továbbképzésen. Talán terjedelmi korlátok miatt nem lehetnek naprakészek mindenből? vagy tudomány helyett gyógyszercégek állítják ott össze a programot? esetleg elsunnyogható formalitás az egész?

  • 2017.01.30 08:55:00Csipyke

    Arra lennék kiváncsi, mi van azokban az országokban, ahol eszetlenül süt a nap, ámde a nőknek még az arca is vastag lepel mögött van, ha kimennek az utcára, még a tengerben is úgy fürdenek.

  • 2017.01.30 09:07:00Teljesítményfokozó sporttáplálkozás

    Csipyke, D-vitamin hiányosak: New study reports 96% of adolescents in Saudi Arabia are vitamin D deficient

    AlBuhairan, F. et al. Time for an Adolescent Health Surveillance System in Saudi Arabia: Findings From “Jeeluna.” Journal of Adolescent Health, 2015.
    [link] (15)00254-2/pdf

  • 2017.01.30 09:13:15Epikus SZTK

    andzsin: olyan jó lenne, ha legalább valaki belinkelné ezeket az MTA tanulmányokat, különben városi legenda marad, amit sokan beszopnak, mert ez közelebb áll hozzájuk...

    apropó, ha a lakosság 95%-ára jellemző valami, akkor nem lehet, hogy a valami határértéke lett "nem egészen korrekten" meghatározva? Hiszen az azt jelenti, hogy gyakorlatilag mindenkire igaz, azaz, igazából az az eltérő, aki a maradék 5%-ba tartozik.
    No de, mindegy. Igazából ez ismét egy jól hangzó divathullám, meg lehet lovagolni, lehet rajta keresni (sokat), és végül is kit érdekel, hogy tényleg igaz-e?
    Az eredmények azért kicsit árnyaltabbak, akit érdekel, az utánanézhet mondjuk itt:
    [link]

  • 2017.01.30 09:54:45Teljesítményfokozó sporttáplálkozás

    Epikus SZTK, ezek szerint a lakosság 70%-a sem lehet sehol a világon túlsúlyos és elhízott? Nem létezhet 80-95%-os arányú túlsúlyosság a felnőtt lakosság körében?

    [link]

    [link]

  • 2017.01.30 10:38:53hrebicek

    Itt több apró féreértés történt a D vitamin körül. Az emberi szervezet valahol a napi 10000 NE körül határolja le a D-vitamin termelését, ezért azt állítani, hogy ez a mérgező szint, teljességgel tudománytalan. Vannak viszonylag új mérgezőségi szint kutatások, amelyek nem találtak ilyent. ÉN havonta egyszer 300.000 NE D-vitamin-kiegészítést szedtem, olajos oldat formában. Jelenleg a heti 19.000 NE pótlás nem biztosítja a 75µmol/L és 200 µmol/L közötti normálisnak tekinthető szintet. Mindenféle számokkal dobálódzás helyett (általában a családi) orvos állítsa be a szükséges D-vitamin pótlást, mert a napi bevitt D¹/D²/D³ mennyiség nem azonosan módosítja a D-vitamin vérbeli szintjét.

  • 2017.01.30 12:11:19Alpha Decay

    "Mi 2009 óta mondjuk, azóta ez kutatások által még megalapozottabb lett."
    Akkor mégis mi alapján mondtátok akkor, ha addig nem volt megalapozott? Ebből én arra következtetek, hogy nincs semmi gondotok olyanokat állítani, amik nem alátámasztottak kellőképpen.

    Egyébként az éremnek mindig több oldala van és az lesz megfelelően tájékozott, aki minden oldalt áttanulmányozza rendszeresen. A D-vitamin sem csodaszer és szépen lassan lecsengenek azok a nagyszerű ígéretek, amikkel bombáznak minket vele kapcsolatban. A legnagyobb hiba, hogy kevés és/vagy kis létszámú kutatás(ok) alapján állítanak sokan sok mindent. Pedig Ioannidis munkássága után már jól tudjuk, hogy az ilyen jellegű kutatások nagy része hamis. Ezért kell a bizonyítékok összességét nézni és sosem (direkt) kiemelni olyan kutatásokat, amik a már régen kialakult kis világképünkkel egybevágnak. Íme pár cikk egy tudományosan ismerten korrekt oldalról a témáról.
    [link]
    [link]
    [link]

  • 2017.01.30 12:28:18gyongyi70

    A C vitaminról nem bizonyosodott be, hogy fölösleges szedni, viszont egyre több anyag, kutatás támasztja alá, hogy a D vitamin is fontos. Egyébként nem véletlen, hogy ez most derült ki, hiszen a bőrráktól való para miatt kb. 10-15 éve kenjük agyon magunkat fényvédővel, így sokan nyáron sem pótolják vissza a hiányt.

    egyébként, akinek bármilyen kételye van, elég megnézni a várható élettartamot, a rákbetegségek kockázatát, a depressziróa való hajlamot az egyes országokban: a mediterrán országok mindenben nagyon jól állnak, pedig az egészségügy ott sem kiemelkedő.

  • 2017.01.30 12:59:43Teljesítményfokozó sporttáplálkozás

    Alpha Decay, Hiába próbálod kiforgatni a mondataimat. 2009-ben is voltak kutatások, amelyek megerősítették, hogy érdemes mérni a D-vitamin markerértéket. 2011-ben lett hivatalos hazai ajánlás ebben a kérdésben, és ennek publikálása előtt már bele került a Teljesítményfokozó sporttáplálkozás kötetbe, hogy ez figyelendő érték. Forrásokkal alátámasztva. Tehát a hozzászólásod értelmetlen. Mindig vannak nyitott kérdések, de egy egészséges ember számára a normál D-vitamin szint orvos felügyelete alatt történő helyreállítása nem tekinthető rizikósnak. Az eredmények arra utalnak, hogy EBP lesz a D-vitamin alkalmazása sok probléma megelőzésére.

    Cochrane Database Syst Rev. 2016 Sep 5;9:CD011511. [Epub ahead of print]
    Vitamin D for the management of asthma.
    Martineau AR1, Cates CJ, Urashima M, Jensen M, Griffiths AP, Nurmatov U, Sheikh A, Griffiths CJ.
    [link]

    Cochrane Database Syst Rev. 2016 Jan 14;(1):CD008873. doi: 10.1002/14651858.CD008873.pub3.
    Vitamin D supplementation for women during pregnancy.
    De-Regil LM1, Palacios C, Lombardo LK, Peña-Rosas JP.
    [link]

    Cochrane Database Syst Rev. 2014 Jun 23;(6):CD007469. doi: 10.1002/14651858.CD007469.pub2.
    Vitamin D supplementation for prevention of cancer in adults.
    Bjelakovic G1, Gluud LL, Nikolova D, Whitfield K, Krstic G, Wetterslev J, Gluud C.
    [link]

    Cochrane Database Syst Rev. 2014 Jan 10;(1):CD007470. doi: 10.1002/14651858.CD007470.pub3.
    Vitamin D supplementation for prevention of mortality in adults.
    Bjelakovic G1, Gluud LL, Nikolova D, Whitfield K, Wetterslev J, Simonetti RG, Bjelakovic M, Gluud C.
    [link]

  • 2017.01.30 13:47:15romanista

    Nehéz okosnak lenni, de tény, hogy vmi nem stimmel a légkörben, lassan minden régi "okosság" megdőlni látszik (pl. a hideg megöli a bacikat, sokkal kevésbé terjednek a vírusok, erre az idei, jó rég nem látott és érzékelt rohadt hideg tél ellenére az influenza jobban tombol mint az előző enyhe telek idején, mindemellett az influenza járvány előtt, a hányós-hasmenéses vírust is elkapta a fél ország és a felső légúti, hetekig tartó nem tudom én mit is...). Nyilván fejlődik a tudomány és több, korábban nem ismert hatásokra is fény derül. Engem az érdekelne, hogy van-e különbség D-vitamin tabletta és D-vitamin tabletta között, mert rengeteg féle van (én csepp formában szedem), no meg a mostani "trend" is felvet kérdéseket, pl. hogy a felszívódás mely formában a legideálisabb (úgy tudom, csepp formában) és mivel (most nagy "divat" kombinálni vitaminokat és ásványi anyagokat, különben - állítólag- nem szívódik fel az adott vitamin..) együtt kell szedni, mert szedni kell vitaminokat, mert nem tudunk eleget bevinni a rossz minőségű (egyre kevesebb vitamintartalmú) gyümölcsökből és zöldségekből.

  • 2017.01.30 14:02:39gyongyi70

    romanista, nincs semmi különös a "légkörben" (egy kis szmogon kívül, de az régen is volt), csak az életmódunk változott némileg

    régen sem volt influenza járvány nyáron, azaz a hideg jobban betegít. a nagyon hideg valóban nem tesz jót a vírusoknak, viszont a többi emberrel jellemzően nem a szabadban találkozunk, hanem a metrón, osztályteremben, irodában, ahol fűtenek.

    nem mellesleg mostanában nem divat otthon maradni betegen, csak ha nagyon nagy baj van, ez sem tesz jót a fertőzéseknek..

  • 2017.01.30 14:06:03deckard_r

    Mindenesetre ha gyógyszerként regisztrált D-vitamint használsz, akkor legalább az biztos, hogy van benne annyi, mint ami rá van írva... táplálékkiegészítőként erre semmi garancia nincsen.

  • 2017.01.30 14:46:38tantum verde 3

    Teljesítményfokozó sporttáplálkozás:
    Nem, a pigmentben szegényebb bőr kialakulásának oka, hogy a pigment a felégés ellen véd, itt meg nincs rá szükség.

    "Ezért igen, sok ezer ősember halhatott meg D-vitaminban hiányosan, betegebben addig amíg kiszelektálódtak azok, akik jobban termelik kevesebb napfény mellett."
    Lófaszt.
    Mi volt a jégkorszakok idején?
    Vagy hogy a faszba nem haltak ki az eszkimók, ahol kb. soha nem süt a nap, és nyáron sincs ereje?
    A norvégok, svédek, finnek, lappok, izlandiak, grönlandiak, alaszkaiak, szibériaiak?

    Ja, meg egészen az utóbbi évekig mindenki meghalt minden télen Európában is tényleg.

    Talán hagyjuk már a tudománytalan propagandafaszságaidat.
    Én elhiszem, hogy te abból élsz,hogy ilyeneket forgalmazol, és ezért akarsz mindenkit átbaszni, de attól még ezek faszságok.

  • 2017.01.30 14:50:50tantum verde 3

    gyongyi70:
    Nyáron is lehet influenzajárvány, semmi köze a hideghez. Sőt, volt is, pl. madár- és sertésinfluenza több nyáron is.
    A hideg a vírusoknak nem árt, a -200 fokot is károsodás nélkül viselik, a meleget nem bírják, mert 40 fok fölött sérül a fehérjeszerkezetük.
    A láz is a szervezet egyfajta védekezőmechanizmusa.

    Van egy kis zavar a fejedben.

  • 2017.01.30 14:51:57jandro

    Olvastam a cikket, de melyik D vitamin-t válasszam? Mi a különbség a gyártók között? Melyik a legjobb?:[link]

  • 2017.01.30 14:53:49romanista

    @gyongyi70
    Nem kekeckedésképp, de amiket írsz, rége(bbe)n is volt, de egyrészt nem tartott hetekig a gyógyulás (régebben tea, gyümölcs kombó is elég volt és max. 2-3 nap után kutyabajom nem volt), de én nem emlékszem hányás+hasmenés vírusra sem, én tavaly kaptam el életemben először, úgy, hogy nem járok BKV-val, otthonról dolgoztam, éppen egy kisvárosban laktam, mindezt újév másnapján, előtte 3 napig alig voltam kint, legalábbis tömegben egyáltalán nem.
    Abban van vmi, hogy manapság nem maradnak otthon (annyit) az emberek, amíg meggyógyulnak vagy betegen is dolgoznak, de azért régebben is volt ilyen, max. talán nem ennyien, nem tudom.

  • 2017.01.30 15:01:09Baron Darth Von Vaderham Béla

    Mi asszonnyal alig vagyunk betegek de csak mostanában kezdtünk el szedni különböző vitaminokat. Egyszerűen a mostani zöldségek, meg gyümölcsök (stb) már nem tartalmaznak annyi természetes tápanyagot, mint régen.[link]

  • 2017.01.30 15:06:19Teljesítményfokozó sporttáplálkozás

    tantum verde 3, Két apró pontosítás:

    1.) nem forgalmazok semmit, 2.) nem ismered a vitaminellátottsághoz kapcsolódó fogalmakat


    "A vitaminhiány vagy az esetleges vitamintöbblet mértékét jellemző fogalmak:
    avitaminózis: nagyfokú, teljes vitaminhiány
    – ritkán fordul elő, legfeljebb egy-egy vitaminra vonatkozóan hosszan tartó koplalás, éhezés (éhségsztrájk) idején
    – állatkísérleteknél szokták kiváltani – főleg a vitaminkutatások korai szakaszában
    – a vitaminhiány tüneteinek tanulmányozására
    – az avitaminózis általános jellemzője, hogy a fejlődés lelassul, a növekedésmegáll

    hipovitaminózis: csökkent mértékű vitaminellátottság, részleges vitaminhiány
    vagy vitaminszegényes állapot, amely olyan mértékű, hogy a szervezetben működési zavarok keletkeznek"

    Vitaminok - az Orvosi Laboratóriumi és Képalkotó Diagnosztikai Analitikus alapszak hallgatói részére
    Kelemen János
    Lektor: Didó Gábor
    ISBN 978-963-226-451-6
    [link]

  • 2017.01.30 15:06:34romanista

    @deckard_r
    én is így gondolnám, de a gyógyszergyártók sem éppen az őszinteségükről híresek..
    2 éve, a semmiből előjött bőrproblémára ezt írta fel nekem a bőrgyógyász:
    [link]
    Szedtem egész télen, majd elmentem vérvételre, külön D-vitamin szintet is mérettem és megdöbbenésemre az alsó referenciaérték felett volt egy kicsivel ( az alsó és felső referenciaérték között elég nagy a különbség). Na mármost, több kérdés is eszembe jutott ezután: mi van ha nem szedem egész télen? Akkor mennyi lett volna, talán mínusz érték? Az adott termék ennyit tud? Vagy nem tudott jól felszívódni? Mennyi lehetett az érték mondjuk az elmúlt 20 évben, hisz előtte soha nem szedtem D-vitamint és ennek ellenére ritkábban voltam beteg mint az átlag?
    Most csepp formában szedem (Gal), de márciusban elmegyek vérvételre és kíváncsi leszek az eredményre.

  • 2017.01.30 15:11:10deckard_r

    Ez nem őszinteség kérdése... a gyógyszergyártás legjobban ellenőrzött és dokumentált ipari folyamatok egyike, a törvényi előírások miatt.

  • 2017.01.30 15:26:04romanista

    @deckard_r
    "a gyógyszergyártás legjobban ellenőrzött és dokumentált ipari folyamatok egyike, a törvényi előírások miatt."
    ebben azért ne legyél annyira biztos, azért bőven voltak komoly botrányok az elhallgatott tényekről, mellékhatásokról, stb.
    Pár példa:
    [link]
    Én úgy gondolom, hogy mindkét "oldalon" vannak jó és kamu termékek is, rendesen utána kell nézni a dolgoknak, bár pont D-vitaminból annyiféle van, hogy szinte lehetetlen mindegyiknek utánanézni.

  • 2017.01.30 15:41:22deckard_r

    Elég biztos vagyok benne. A zsiványság nem a termelési oldalon szokott lenni, sokkal inkább az engedélyeztetésnél. Az a drága, a gyártáson már nem nagyon érdemes spórolni, ráadásul iszonyú könnyű lebukni a hatóanyag tartalommal/minőséggel kapcsolatos stiklikkel...
    A táplálékkiegészítőt gyártó sem feltétlenül szándékosan csal, csak nem eléggé minőségbiztosított a gyártása...

  • 2017.01.30 15:49:01gyongyi70

    tantum verde: lehetnek nyáron is vírusok, de jellemzőbb, hogy télen betegszünk meg
    hogy miért, arról épp most cikkezett az index:
    [link]

    összetett dolog, köze van hozzá a hidegnek, a gyengült immunrendszernek, vitaminhiánynak, vírusok ellenállásának

  • 2017.01.30 15:50:05gyongyi70

    romanista, nekem most sem tart hetekig a gyógyulás, sőt, évek óta nem voltam beteg (kop-kop)
    nem lehet, hogy a te immunrendszered roggyant meg valamiért?

  • 2017.01.30 16:59:46kjkj

    Honnan veszi a szerző azt, hogy a szoláriumozáskor nem keletkezik D vitamin?! Netán tudja a bőr, hogy a szolárium UV-ja nem a Napból jött?
    Az az igazság, hogy a szolárium UV spektruma különbözik ugyan a Napétól, de a D-vitamin termelődése szempontjából nem túl jelentősen, tehát pótolható ilyen módon a D vitamin.

  • 2017.01.31 07:10:24Jazzzer

    Megpróbáltam szedni. Napi 1000 NE-vel 2 hét múlva a sürgősségin kötöttem ki mellkasi fájdalommal, 170-es vérnyomással, 120-as pulzussal, légszomjjal. Nem találtak szervi okot, MgSO4 infúzióval rendbehoztak. Utólagos keresgéléseim alapján úgy tűnik, hogy a nagy dózisú D-vitamin felborította bennem a kalcium-magnézium egyensúlyt és ez pánikrohamban jelentkezett.

  • 2017.01.31 11:16:06Motorola7208

    Már négy évvel ezelőtt elolvastam minden létező szakirodalmat, ami a D-vitaminról szól. Azóta 4000 NE-t szedek naponta november elejétől március végéig. Illetve tavasszal és ősszel azokban az időszakokban, amikor nem vagyok eleget a szabadban.

    Azóta nem, hogy influenzás nem voltam, hanem még enyhe náthám sem volt.

  • 2017.01.31 11:21:09Motorola7208

    Jazzzer: napi 1000 NE minden csak nem nagy dózis.

  • 2017.01.31 13:53:37v2peti

    A 80-as években reklámoztak otthoni UV-lámpát (szoláriumot), és azzal reklámozták, hogy a D-vitamin hiányát lehet vele télen pótolni. :)

  • 2017.01.31 14:01:58v2peti

    Kiderült a Class-riportból, hogy jelentősen nőtt a szolitól a D-vitamin szint!

    Itt az ominózus reklám!
    [link]

  • 2017.01.31 15:17:52cardiobascuralis

    gyongyi70:
    Indexes cikkeket ne hozz már fel érvként, semmihez sem értő agyatlan seggek vannak az Index szerkesztőségében, nem újságírók.
    Pont olyan baromságok, mint ez a cikk is.
    Meg mind kb. bármelyik indexes "tudományos" cikk.
    Ez egy bulvárlap, semmi egyéb. Pont mint a Blikk, csak ott legalább a helyesírást ismerik.

    Télen azért több a megbetegedés, mert nedves, nyirkos időjárás kedvez egyes kórokozók terjedésének. Ha nagyon hideg a tél, akkor megint kevesebb a megbetegedés, mert az meg nem kedvez.

  • 2017.01.31 15:22:35cardiobascuralis

    Teljesítményfokozó sporttáplálkozás:
    Hagyjuk már a baromságaidat.
    Az elmúlt kb. 1000 évben a magyar nőknek max. az arcát meg a kézfejét érte fény a legmelegebb nyáron is, mert úgy öltöztek. A földeken végzett munka közben is. De a férfiak is max. könyékig feltűrt ingben.
    (Bár nemcsak a magyarokra jellemző, de kb. egész Európára.)
    Ha igaz lenne az a sok baromság, amiket összehordasz, mind egy szálig meghaltak volna 25 éves korukra.

    És mi van az eszkimókkal, ahol nyáron sincs annyira meleg, hogy nekivetkőzzenek, meg a skandináv országokban élőkkel, ahol az év több mint felében nulla napsütés van, és nyáron sincs annyi, hogy napozni lehessen?

    Ezek az emberek ezek szerint nem is élnek, ugye?
    Kb. mint a parasztbácsi a zsiráfra:
    Márpedig ilyen állat nincs.

    Nyilván.
    Véletlenül sem te beszélsz baromságokat.

  • 2017.01.31 15:32:45cardiobascuralis

    romanista
    "Nem kekeckedésképp, de amiket írsz, rége(bbe)n is volt, de egyrészt nem tartott hetekig a gyógyulás (régebben tea, gyümölcs kombó is elég volt és max. 2-3 nap után kutyabajom nem volt), de én nem emlékszem hányás+hasmenés vírusra sem, én tavaly kaptam el életemben először,"

    Régebben fiatalabb és erősebb volt a szervezeted.
    Végelegyengülésben is sokkal többen halnak meg 85 év fölött, olyanok, akiknél 35 évesen ilyesmi még soha nem történt.

  • 2017.02.01 09:08:54Tóth János

    Vajon az eszkimók mennyi D vitamint szednek? És mennyit napoznak? Miért jó mégis a D vitamin ellátottságuk több tízezer éve? Lehet, hogy mégsem tablettákban kellene bekapkodni?

  • 2017.02.02 15:46:02Clamesa

    Igen. Szedjük. Még terhesség alatt kellett elkezdenem, azóta is mindketten szedjük a férjemmel, a gyerek cseppben kapja, mi meg tablettában szedjük.

  • 2017.02.02 19:41:57sziapo1

    Fiúk-Lányok! A D vitamin sohasem lehet mérgező-halálos. Mert előbb a máj, azután a vese módosítja a D3 elővitamint mire a vér D vitamin szintjét növelné! De volt régi kutatás ahol 10 halálos beteget 150ezertől 600ezer nemzetközi egységig terjedő D3 vitamint adagoltak sokáig. Mindegyik beteg felépült, ennek ellenére azt hazudták hogy a D vitamin túladagolása halálos! Ebben a cikkben ezt megismétlik!

  • 2017.02.02 23:26:50Csipyke

    @romanista: És nem is ettél? Hányós-fosóst kajától lehet legjobban összeszedni...

    @Tóth János: Az eszkimók halat zabálnak hallal. Szvsz D-vitaminhiányuk nemigen van...

  • 2017.02.02 23:29:28Csipyke

    Motorola: a gyerekeknek adóm a D-vitamint télen, én nem szedem. Négy éve most először voltam beteg, antibiotikumot 17 éve nem szedtem ez előtt. Ennyi néha belefér, anyucit is lehet ápolni néha...

  • 2017.02.02 23:31:41Csipyke

    @romanista: még egy: a felszivódási zavar is létezik-akkor pedig hiába szeded, nem jut be...

Blogok, amiket olvasunk

MAI MANÓ 6 híres első kép a természettudomány világából

A tornádóról egészen odáig a legtöbben azt hitték, csak valami babonás mendemonda, ami nem is létezik. Híres első képek.

SCHRÖDINGER Közeli vagy távoli jövő a fejátültetés?

A sajtóban néha elő-előbukkan egy hangzatos főcím, néha olyan is, amely 2017 végére már komplett fejátültetést is sugall. Mennyi igazság lehet ezekben? Hol tart a tudomány jelenleg?

HEALTH A legjobb módszer, ha leszoknál a dohányzásra

A leszokás sikerrátája "natúrban" csak 5-7 százalék. Ha viszont felkészülten állsz neki, ezt 50-70 százalékra növelheted. Leszokás lépésről, lépésre.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta