SZÜLŐSÉG

Pár egyszerű ok, amiért nem helyes beteg kismalachoz hasonlítani gyerekeket.

2016. április 4., hétfő 19:16

Néhány nappal ezelőtt Szigetvár állatorvos végzettségű polgármestere egy egyszerű, állattartói körökben nyilván közérthető hasonlattal érvelt a szegregált oktatás mellett: azt mondta, nem baj az, ha a lassabban haladó gyerekeket kisegítő osztályokba rakják. Így csinálják azokkal a kismalacokkal is, amik elmaradnak a többitől: külön veszik őket, és jobban tartják, hogy megerősödjenek.

Ezzel az eszmefuttatásával – ha már állattartói hasonlatoknál tartunk – ügyesen beledobta a disznótrágyát a ventilátorba, a fél magyar sajtó ettől a kijelentéstől volt hangos.

Na most én természetesen semmi rosszat nem feltételezek a szigetvári polgármesterről, nyilván jóindulatból mondta, amit mondott, hát istenem, nem pedagógus és nem is szociológus, hogy minden szempontból felkészült legyen gyereknevelési kérdésekben, és ismerje a szegregáció hátrányainak évtizedes tapasztalatait.

Még a hasonlatát is megértem: aki sertésekkel foglalkozik, annak disznós hasonlat jut eszébe. Ha pék lenne, nyilván a lassan kelő briósokkal példálózott volna, amiket segítő szándékkal melegre visznek, ha meg kőműves, a lassan kötő beton jutott volna eszébe, szakmai ártalom, na. 

Az vesse rá az első követ, aki még életében nem rántott elő olyan példát, amit csak a szakavatott kollégák voltak képesek minden apró részletében értékelni.

Csak hát sajnos több ok is van, amiért nem áll a hasonlat, magyarázta el a Díványnak az állattartó szakma egy jeles tanára.

1. Eleve a nagyon kis beteg kismalacot felfalja az anyja. És hát ember ilyet soha nem tesz.

2. Abban ugyan igaza van, hogy állattartói körökben gyakorlat a gyengébben teljesítő malacokat különvenni. Csakhogy nem azért, hogy fölerősítsék azokat, hanem mert kiviszik a vásárba, és túladnak rajtuk. Legfeljebb pár héttel fiatalabbnak hazudják őket, aztán bajlódjon velük az új gazdájuk.
Ugye gyerekekkel ilyet sem tennénk?

3. És hát van még az a tényező, hogy az ilyen kis lassú fejlődésű gyerekeknek vannak szüleik meg családtagjaik, akik szeretik őket, az anyakoca meg ellés után hat héttel már arra se emlékszik, hogy malacai voltak valaha. És ezek az emberanyukák nagyon szomorúak lennének, ha az ő gyerekük nem kapná meg ugyanazokat az esélyeket, mint a többi, mert eleve kevésbé inspiráló környezetbe teszik őket.
Ugye nehéz lenne ezek után a szülők szemébe nézni?

Bizonyos érzéketlenséget, mondhatni, távolságtartást is látok még e mögött a szerencsétlen hasonlat mögött. Így csak azok beszélnek, akik biztosak benne, hogy soha az életben nem lesz olyan családtagjuk, szerettük, aki valamilyen hátránnyal küzd, és gondosabb foglalkozásra szorul. Egy orvostól – még akkor is, ha állatorvos - pedig különösen érthetetlen. Ha valakik, az orvosok aztán tudják, hogy bárkivel, bármikor megtörténhet. Így meg aztán tényleg elég pökhendin hat ez a hasonlat. Még akkor is, ha maga is érezte utólag, hogy kissé erős volt.

Hát többek között ezért nem kellene beteg kismalacokhoz hasonlítani a sajátos nevelési igényű gyerekeket, még egy politikusnak sem. 

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2016.04.04 19:59:56midnight coder

    Ha egy olyan gyereket aki nem tud együtt haladni a többivel mégis bekényszerítenek a normálisok közé, azt vagy a normálisak szívják meg, vagy a gyengébb, de inkább mindkét fél. A normálisak nem tudnak rendesen tanulni miatta, ő pedig naponta szembesül a hátrányával. Ami persze nem növeli a motivációját.

  • 2016.04.04 20:28:16totorohun

    Szigetvári vagyok, és a feleségem születése óta fogyatékkal él. És még ő is igazat ad a polgármesternek. Most a jelenlegi oktatási rendszerben a hátrányos helyzetűre nem jut idő, nem jut külön figyelem, a lemaradása konzerválódik. Szép dolog toleranciára hivatkozni, és a szavakba kapaszkodva elemezgetni mondatokat, csak abban az országban ahol a szép szavak az egyenjogúságról csak úgy ömlenek mint a duna, miközben a valóság az, hogy társadalom nem toleráns, nem kicsit álszent.

  • 2016.04.04 21:42:11Primilla

    totorohun: nem szép szavak lennének ezek, ott a linkelt cikk, több évtizedes kutatások bizonyítják, hogy a szegregációnak nincs értelme, másképp kell megoldani a dolgot. Mondjuk nem is úgy, ahogy itthon teszik, de vannak kijárt utak, amelyek célra vezetnek. Igazán célra.

  • 2016.04.05 00:21:41Arcade Macho

    a linkben ez van: "Szintén nincs semmiféle előnye a szegregációnak, vagyis ha a tanítás hasonló adottságú gyerekek homogén csoportjában folyik."

    ja en kerek elnezest egy mocskos n.ci vagyok ugyanis
    hiszen alapbol azt hittem hogy a szegregacio az az amikor a bunrossz gyereket kivagjak mint macskat szarni...

  • 2016.04.05 00:27:25Arcade Macho

    tehat ha van egy elegge homogen pl. barna haju kislanyok csoportja aki mind rajzolgatni szeret, es ezek koze bevagnak egy pszichiatriai esetet, az akkor ad egy lokest az osztalyatlagnak, ertem...
    nem is ertem hogy a sok unatkozo rozsadombi vallalkozofeleseg iskolajaba miert is nem importalunk egy-ket baranyai illetosegu szinesfemet, dobja mar fel az o szinvonalukat is

  • 2016.04.05 05:59:46csepke

    az a baj hogy egyszerre nem szegregálni, de külön foglalkozni külön színvonalat állítani stb. nemigen lehet. mert az nem járható út, hogy az átlagtól minden tekintetben nagyon elmaradót berakjuk az átlag közé, de a szintet az ő színvonlán húzzuk meg, hogy ki ne essen. ezt senki nem akarhatja. főleg amikor országok gazdasága tudásalapú versenyen múlik. és hosszú távon is az az érdeke mindenkinek hogy ebben jól teljesítsen, hiszen a mindig mindenkorban jelenlévő rászorulókon is csak ez esetben tudhat segíteni.

  • 2016.04.05 07:39:33fucs

    Sajnos gyerekem révén engem is érzékenyen érint a probléma (az ő osztályába is próbáltak integrálni néhány integrálhatatlant). Két év alatt úgy lezüllesztették az egész osztályt, hogy a normálisak egy része elmenekült, a közepesek lesüllyedtek az integrálandók szintjére, a többi nézi, merre meneküljön. Végül a leghülyébbet kirúgták, de már késő, az osztálynak annyi :-(
    Arcade Macho-nak nagyon jó a meglátása, támogatom a javaslatát.

  • 2016.04.05 07:51:12Nazareus

    Primilla, milyen linkelt cikkre hivatkozol? Egyetlenegy linket látok a cikkben, a "szegregáció hátrányainak" szavak alatt, ami megintcsak a saját cikkedre hivatkozik, amiben semmilyen adat vagy további link nem található.

    Igy kb. az a helyzet, hogy azt mondod: "Igazam van, mert már a múltkor is megmondtam!"

  • 2016.04.05 08:26:43Primilla

    Nazareus: igaz. A forrást nehéz lett volna linkelni, senki se olvas végig egy tudományos folyóiratot, de itt van, a 120. oldaltól.[link]

  • 2016.04.05 09:05:03Nazareus

    Primilla: Köszi, ez tényleg érdekes cikk. Azonban nagyon-nagyon kevés információ/adat van, amely alátámasztaná amit irtál (akár most, akár az elözö cikkedben). A szegregációról én csak a 127-ik oldalon találtam összesen ennyit:

    "A képesség szerinti csoportosítás azon az elgondoláson alapszik, hogy a képesség szempontjából homogénebb összetételű csoportokat tanítani hatékonyabb. Hattie 500 tanulmányban, 14 metaanalízisben vizsgálta meg, hogy milyen mértékben befolyásolja a tanulás eredményességét, ha nem heterogén képességű csoportban tanulnak a diákok. Hattie eredménye szerint ennek nincs különösebb hatása (rs. 121., d=0,12), ráadásul az egyenlőség szempontjából inkább negatív hatása van ennek, hiszen bebetonozza az így kialakított polarizált képességű gyerekeket a saját csoportjukba (Hattie, 2008, 90. o.). Az alacsonyabb képességű csoportba soroltaknak korlátozza a lehetőségeit, teljesítményeit és az életesélyeit, mert kevesebb, alacsonyabb fokú intellektuális kihívásnak vannak kitéve, ráadásul kevesebb magasan képzett tanárral találkoznak"

    Szóval a szegregációról én összesen ennyivel találkoztam. A problémám ezzel az, hogy egyedül az alacsonyabb képességüekre vonatkozó hátrányokat vizsgálja, nem vizsgálja a magasabb képességüekre gyakorolt esetleges negativ hatását az integrációnak. Minden további nélkül el tudom képzelni, hogy az integráció káros hatásai böven meghaladják a szegregáció káros hatásait - a társadalomra gyakorolt eredmény szempontjából.

    Amig csak a mérleg egyik oldala van vizsgálva addig nem lehet, söt, nem szabad kijelenteni, hogy a szegregáció an block "káros", mert csak egy bizonyos csoportra lett vizsgálva.

    Ha esetleg van még valami az adott linken, ami elkerülte a figyelmemet, akkor kérlek mondd meg.

  • 2016.04.05 09:18:27Nazareus

    Primilla: Söt! Az általad adott cikk inkább a szegregáció mellett van! Idézek:

    "Az iskola előtti intervenciós programok (rs. 52., d=0,47), legyen az akár az óvoda vagy más jellegű foglalkozások, pozitívan hatnak az iskolai teljesítményre...." picit késöbb igy folytatja:
    " A korai intervenciós programok hatása érződik az IQ-ban, a motoros képességek fejlődésében, a nyelvhasználat fejlődésében és az iskolai teljesítményben. A kutatások alapján az iskolai teljesítményt jól előrejelzi a fi gyelem elvonhatósága, az internalizált viselkedésproblémák,
    a nyelvi változók és az általános kognitív működés (Horn és Packard, 1985). Collins (1984) és Harrell (1983) vizsgálatai megerősítik, hogy azoknál látszik jobban a fejlődés, akiknek a leginkább szükségük is van rá, azaz a hátrányos helyzetű, az alacsony szociális státuszú és a kisebbségi közösségből származó gyerekeknél. "

    Azaz az lenne a jó/hatékony, ha szegregált iskolaelökészitö-felzárkóztató lenne, még az iskolakezdés elött!

  • 2016.04.05 10:33:05Primilla

    Nazareus: van másik kutatás is,[link]

  • 2016.04.05 12:03:13Hagrid

    A hiba ott van, hogy alig van normális "felzárkóztató" suli. Nem a társadalom álszent, hanem a polgármester. Nagyon jól tudja, hogy a jelenlegi szegregált sulikban egy aspergeres gyereket simán összezárnának az elhanyagolt, hátrányos helyzetű gyermekekkel, majd szakemberek híján - merthogy ilyen intézményekbe alig merészkedik szakember - ezek a gyerekek mind elkallódnak, az elhanyagolt roma és magyar gyerekek péppé verik az SNI gyerekeket és így tovább, de legalább a "többség" nem lát ebből semmit, és a gyerekfelügyelőt játszó emberkék visszaéléseiről nem is beszéltem..

    Az integráció lényegét meg még mindig nem értik sokan. A módszertani sokszínűség éppen a többségnek használna, ami miatt az SNI gyerekek is lépést tudnának tartani. Persze ehhez nem árt a szemlélet módon pedagógusoknak változtatni picit...

  • 2016.04.05 12:23:40Nazareus

    Nekem meg nem jelenik meg a hozzászólásom.

  • 2016.04.05 12:24:27Nazareus

    Primilla, vicces, hogy egyrészt nem reagálsz arra, ami az ellen szól, amit irtál (ráadásul az általad megadott linkröl).
    Másrészt megint saját cikkedet linkelted be, ami nem releváns. Na jó, azon belül találtam egy újabb linket:[link]

    Nézzük ezt a cikket. Alapvetöen egy érdekes blokkot találtam benne, sajnos kimásolni nem engedi. Igy kezdödik: "Az esélyegyenlöség úgy is javitható...." és a 4-ik oldalon van.

    Ez három kutatásra hivatkozik, Woszmann-Shutz 2006, Herman-Horn 2011 és Jakubowski 2010.

    Az elsö kutatás itt található:[link]

    Igaz, csak átfutottam öket, de nem találtam semmi olyasmit, ami alátámasztaná a cikkben foglaltakat. Söt, az elsö kutatásban találtam egy olyan érdekes (11-ik oldal), amely azt mondja, hogy a társadalomra gyakorolt pozitiv hatás érdekében csak egy bizonyos ideig-szintig érdemes a hátrányosabb helyzetüeket oktatni - ez kb. a középiskola eleje-közepe, azaz én olyan 12-15 év körülre rakom (nem látható jól a grafikonon). Ez persze átlag, azaz lehetnek kiugró "tehetségek" mindkét irányba, de össztársadalmi érdek szempontjából ez az eredmény.

    A második kutatást nem olvastam el.

    A harmadik kutatás a lengyel eredményekre támaszkodik, azonban többször hangsúlyozza, hogy a kutatás csak Lengyelországra igaz, nem szabad más országra vonatkozó következtetést levonni több ok miatt. Másrészt ez a kutatás azt is irja, hogy a családi háttér fontosabb, mint maga a bevezetett szabályozás, azaz az, hogy a szülök iskolázottsága fontosabb, mint az integráció.

    Igaz, az elsönek adott linkeden meg azt mondják, hogy az iskola többet tud tenni a gyerekért, mint a családi háttér, ennek ellentmond a lengyel kutatás. Szóval jó lenne, ha a kutatók végre eldöntenék, hogy melyik is a fontosabb.

  • 2016.04.05 14:41:33Primilla

    Nazareus: biztos, hogy velem szeretnél vitatkozni a kérdésről? És a véleményemet kérdezed, vagy az általam ismert tudományos álláspontokat? Az utóbbiak közül néhány ott van a linkek alatt népszerű formában, az előbbi meg nagyjából annyi, hogy szerintem soha nem a lassú gondolkodású, ám jól szituált gyerekek ellen ágál a többség, ha integrációról van szó, mert az iskola igazgatójának a butus gyerekét senki se akarja kiutálni az osztályból. Ellenben a tényleg hátrányos helyzetű, komoly szociális/fizikai hátrányokkal küzdő gyerekeket szellemi képességektől függetlenül szívesen szegregálják. Szóval szerintem ez az egész "nekik is úgy jobb" hozzáállás álszent szemforgatás. Nem a hátrányos helyzetű gyereknek jobb ott, hanem a szerencsés helyzetben lévők gondolják, hogy jobb az, ha nem kell egy levegőt szívni az "elmaradottakkal". Úgyhogy ez kimondottan szociális kérdés, és (jelenleg) nem pedagógiai ebben az országban. Igaz, a pedagógia része sincs elrendezve, mivel a tanárokat nem igazán képezik ki arra, hogy hogyan kell integráltan oktatni, és ez nem az ő hibájuk. Kis csoportokban dolgoztatni órán csak a legügyesebbek képesek, és akkor még mindig ott van a hozzáállás kérdése. Hogy szereti-e, tényleg szeretné-e egyenlőként kezelni és segíteni a hátránnyal küzdő gyerekeket, vagy csak a problémát látja és láttatja bennük. Tényleg hosszasan tudnék még erről beszélgetni, de nem biztos, hogy a komment a megfelelő műfaj erre, ráadásul szólít a kötelesség.

  • 2016.04.05 14:54:53Nazareus

    Primilla, kivel mással vitatkoznék? :) Te irtad a bejegyzést. Na de a lényegre reagálva:

    "Szóval szerintem ez az egész "nekik is úgy jobb" hozzáállás álszent szemforgatás. Nem a hátrányos helyzetű gyereknek jobb ott, hanem a szerencsés helyzetben lévők gondolják, hogy jobb az, ha nem kell egy levegőt szívni az "elmaradottakkal". "

    Szerintem meg az vezet álszent megközelitéshez, ami egyébként igaz! Konkrétan arra gondolok, hogy a hátrányos helyzetü gyerekeknek jobb, ha integrálják öket. Egyetértek. Arról viszont nem illik beszélni-kutatni, hogy ez hátrányos-e a többieknek. Teljesen logikus, hogy a jobbak felhúzzák a gyengébbeket és ugyanigy logikus, hogy a rosszabbak lehúzzák a jobbakat.

    A gond nem is ott van, hogy ne akarnánk a gyengébbeknek segiteni - csak ne a saját gyerekünk kárára. Emiatt ha tetszik, ha nem a szegregáció bekövetkezik. Elsönek azok viszik el a gyerekeiket az integrált osztályokból, akik leginkább megtehetik (anyagilag tehetösebb értelmiségiek). A többiek is megpróbálják a lehetöségeikhez képest (más országba, városba költözni, jobb nevü iskola mellé), amig ismét szegregált lesz az adott osztály-iskola.

    Lehet azt mondani, hogy ez nem jó (kinek?), lehet ez ellen harcolni (értelmetlen szélmalomharc), legjobb lenne szembenézni vele és tényleg hatékony segitséget nyújtani az lemaradó rétegnek (iskola elötti szegregált képzés, szülök rákényszeritésre az iskolaelökészitésre, stb.).

  • 2016.04.05 15:17:31Primilla

    Nazareus: De hát pont erről szól a Budapest Intézet kutatása: végső soron a jómódúak is megszívják, ha kitaszítják maguk közül már gyerekkorban a gyengébbeket, és nem hagyják őket tanulni, boldogulni, mert akkor később tarthatják el még őket is. Vagy a képzetlen közmunkás tömegek bérét szerinted ki fizeti? A közpénzt ki adja be? És van még egy összefoglaló, az EB szerint komoly baj a szabad iskolaválasztás, pont azért, mert így mazsolázhatnak a szülők az iskolákból, ez megfelel, ez nem, ezek közé viszem a gyerekemet, azok közé meg nem. És ez megint csak nem kedvez az esélyegyenlőségnek. Itt a link[link] ezt is én írtam, de nem a kisujjamból szoptam hozzá a tartalmat :)

  • 2016.04.05 15:44:07Nazareus

    Hagyjuk már ezt a hülye esélyegyenlöséget. Akkor lenne esélyegyenlöség, ha nem lehetne örökölni semmilyen vagyontárgyat és ha születés után azonnal elvennék a szülöktöl a gyerekeket, hogy egyformán neveljék öket.

    Nincs esélyegyenlöség. Értem én, hogy arra akar kilyukadni a dolog, hogy ha már családi háttérben nem tudunk egyenlöséget biztositani, akkor legalább a közoktatásban próbáljunk. Nem fog menni.

    Nem igaz, hogy bárki is ki lenne taszitva, ha egy szociálisan hátrányos helyzetü akar tanulhat. Egyáltalán nincs kirekesztve. A képzetlen közmunkás majd végez olyan munkát, amihez képzetlen közmunkás kell és kész.

    Magyarországon nincs szabad iskolaválasztás tulajdonképp, mégis lehet vele manipulálni és fognak is. Vagy nosza tiltsuk be a magániskolákat, a külföldre vándorlást és minden egyéb kiskaput is. Nem fog menni. Lehet széllel szembe, csak nem érdemes....

  • 2016.04.05 15:57:47Primilla

    Nazarenus: én ezt másképp gondolom, szerintem igenis meg kell adnia mindenkinek az esélyt a társadalomnak, különben mire fizetjük az adót, miért nevezzük társadalomnak? Enélkül csak egy csürhe, nem társadalom, és főleg nem nemzet, hogy ilyen nagy szavakat használjak, de az értelmét ugye érted.
    Szerintem azt sem látod jól, hogy nem igaz, hogy bárki is ki lenne taszítva. Magyarország pont nem az az emelkedetten toleráns és elfogadó hely, vagy kérdezz már meg egy cigányt értelmiségit, hogy érzi-e az egyenlőség szelét, vagy folyamatosan és kőkeményen küzdenie kellett-e, hogy elfogadják. Szívesen ültek-e mellé az iskolában, vagy azért voltak gondok? Mennyivel kellett szebben mondania a verset, hogy ő állhasson ki az iskolai ünnepségen, és nem a kis szőke, röpködő copfú kislány?
    És hát ez a "tanulhat ha akar" elmélet is elég sok sebből vérzik, mondjuk, ha 10 kilométerre lakik a legközelebbi iskolától, tanyán, és nincs otthon áram, úgy elég nehéz télen, négy után matekházit csinálni.

  • 2016.04.05 16:55:13Nazareus

    Szerintem nem tudjuk megadni az egyforma esélyt. Egyszerüen azért, mert aki örököl 100 millió forintot az más eséllyel fog indulni. Hacsak el nem vesszük töle a pénzt.

    Kérdeznék én cigány értelmiségit, ha ismernék egyet. Egyébként meg ne essünk át a ló másik oldalára, csak azért mert cigány valaki, nem kell piedesztálra állitani. Az én tapasztalataim eddig azok, hogy bárki, aki cigánnyal próbálkozott az inkább pozitivabban állt hozzá, mint egy nem cigányhoz egészen addig, amig nem lett negativ tapasztalata.

    10 kilométerre nem csak a hátrányos helyzetüek laknak. Egyébként meg ott van anyám, aki gyerekkorában naponta 10 kilométert gyalogolt az iskolába meg ugyanannyit vissza. Mégis leérettségizett. Persze biztos van az ellenkezöje is, a baj az, hogy amig a szülöket nem érdekli, addig a gyereket se fogja.

    De térjünk vissza az eredeti állásfoglaláshoz: Biztos, hogy segit a hátrányos helyzetüeknek, ha jobbakkal zárják össze, de az is biztos, hogy a jobbakat meg negativan érinti és ez ellen a szülök 99% minden tölük telhetöet meg fognak tenni. Nem is hibáztatom öket érte. És te ?

  • 2016.04.05 16:58:56Arcade Macho

    fucs: tehat 2 ev alatt szetvertek az osztalyt es meglett a menekules / szegregacio

    Demcsakot tamadtak anno amikor Belukazott, na most minden nyilvanosan megjeleno es a sajat alliberalis elveit szajkozo ujsagiroval meg kellene azt csinalni hogy az osztalyaba egy-ket teheccseget beraknak, van alapanyag dogivel, pl. a drogos kismama ket nagyobb gyereke is biztosan csak arra var hogy feljavitsak a sok alliberalis szulonek az iskolajat
    en amugy oszinten tamogatom, ha rajtam fugg, akkor meg kotelezo hetvegi osszejoveteleket is szerveznek nekik, elvegre mi ez hogy csak azert nem akar a cigo osztalytarsaval osszejonni mert a szulei egy pici beilleszkedesi zavarral kuzdenek?
    jobb lenne az egesz tarsadalomnak, pl. nekem azert mert utana rajonnenek a rozsadombon is hogy kozepes tavon mi var rajuk, es hogy valamit tenni kell

  • 2016.04.05 17:11:53Arcade Macho

    Primilla
    "És hát ez a "tanulhat ha akar" elmélet is elég sok sebből vérzik, mondjuk, ha 10 kilométerre lakik a legközelebbi iskolától, tanyán, és nincs otthon áram, úgy elég nehéz télen, négy után matekházit csinálni."

    pontosan sok sebbol verzik
    pl. bizonyos nepcsoportok kismamakent is drogoznak
    gondolom ebben az esetben a kirekeszto magyar tarsadalom a hibas hogy a ket nagyobb kolyok kis pszichopata rohadek lesz

    vagy pl. ez az eset is csak es kizarolag a naci ovonoknek a hibaja volt:[link]

  • 2016.04.05 19:04:12v2peti

    1. Kislétszámú (15 fős) osztályok esetében működhet csak az integráció.
    2. Ha egy telelpülésen gyerekek 70%-a hátrányos helyzetű, akkor mégis mit és hová integrálok?

Blogok, amiket olvasunk

SZUBKULT 3 világhírű márka, amit migránsok virágoztattak fel

Három olyan világhírű márka pálfordulását mutatom be, amelyeket a közelmúltban bevándorló tervezők keltettek újra életre.

PSZICHOLIGHT Így állj neki a befejezetlen dolgaidnak

Sok befejezetlen és abbamaradt dolgunk van az életben. Nekem is van vagy féltucat. Egy személyes példán keresztül mutatom be, hogyan gyűrhetjük le ezeket, ha ismerjük az útközben felmerülő buktatókat.

LINGOHOLIC Két szuper trükk német (vagy más) névelőkhöz

Ha sosem értetted, hogyan lehetséges megtanulni minden egyes főnévről, hogy milyen nemű, most mutatok két olyan módszert, ami sokszorosára növeli az esélyeidet!
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta