Szar van a pesti homokozókban. Mármint szó szerint

Zanza!

A közelmúltban megjelent hírek szerint évente akár hat-nyolc gyerek vakulhat meg parazita bélféregpeték fertőzésétől. Az egyik ok a homokozók játszóhomokjának fertőzöttsége lehet.

Fertőzött homokozóban vakult meg a négyéves Cintia!” – ez is egy szalagcím a sok közül, amely arról számolt be, milyen állapotban vannak a magyarországi játszóterek homokozói. A fertőzés tényleges forrását viszont egyik esetben sem azonosították erre alkalmas laboratóriumban, ezért ezek a kijelentések csak feltételezések.

Ezért, olyan szakemberekkel mentünk el három népszerű játszótérre, akik szakszerű mintavétel után kielemezték mi található abban a homokban, amiből a gyerek naponta süti a tortácskáit.

Essünk túl gyorsan az unalmas jogszabályokon

Bár azt hihetnénk, minden egészséget veszélyeztető körülmény ellenőrzésére van jogi szabályozás Magyarországon és az Európai Unióban, a homokozók higiénés állapotának ellenőrzésére pont nincs – legyenek azok közterületen, vagy épp egy bölcsőde vagy óvoda udvarán.

Az európai országokra kiterjedő úgynevezett EN-szabványok alapvetően a játszótereken játszó gyerekek mechanikai sérülésének elkerülésére szolgáló előírásokat tartalmazzák. Emellett javasolják, de nem teszik kötelezővé a homok évente egyszeri cseréjét a homokozókban, valamint a játszószerek alatt. Az Európai Uniós előírások szerint viszont a játszóterek körülkerítése és zárása kötelező, és kutyát sem lehet bevinni a játszótér elkerített területére.

Magyarország ezeket az előírásokat vette át néhány módosítással: szabályozzuk még a játszótéri talajok ütközőfelületeit, illetve itthon is kötelező a játszóterek körülkerítése, a kutyafuttatást megakadályozó kerítés.

A homokozók higiénés védelmével részletesebben csak az Egészségügyi Minisztérium és a Szociális és Munkaügyi Minisztérium közös, 37/2007. (VII. 23.) számú rendelete foglalkozik. De előírásai csak az üdülő, gyermeküdülő, gyermek- és ifjúsági tábor és telepített sátortábor üzemeltetésének egészségügyi szabályaira vonatkoznak. Eszerint: a "Játszótér elhelyezésére (telepítésére), illetve használatára a külön jogszabályban előírtakat kell alkalmazni. Homokozó esetén a homok évenkénti teljes cseréjéről az üdülő, gyermeküdülő, gyermek- és ifjúsági tábor, telepített sátortábor szolgáltatója gondoskodik. A használaton kívüli homokozót le kell fedni."

Az egyetlen, homokozókkal kapcsolatos szabályozott egészségügyi kérdés a dohányzási tilalomra és a csikkekre vonatkozik. Nem meglepő módon tilos a játszótéren a dohányzás, a törvény szerint „a játszóterek külső határvonalától számított 5 méteren túl lehet dohányozni." Tapasztalataink szerint van, ahol ezt nem tartják be, több homokozóban is találtak a szakemberek csikkeket.

Három homokozót vizsgáltunk

A jogszabály nem kötelezi a játszóterek üzemeltetőit arra, hogy a homok esetleges egészségre ártalmas szennyezettségét (fekális baktériumokkal való szennyezettség, paraziták jelenléte, a homok kémiai szennyezettsége) ellenőrizzék vagy ellenőriztessék, sem a homokozók telepítésekor, sem bármikor később.

Viszont a közegészségügyi intézetek annak ellenére is végeztek eddig is higiénés ellenőrző vizsgálatokat a közterületek, óvodák, bölcsődék homokozóiban, hogy jogszabály nem írja elő ezt  kötelezően. A helyszíni kiszállásokat és a szükséges higiénés vizsgálatokat azonban azállam nem finanszírozza.

Az Országos Környezetegészségügyi Intézet (OKI) Talajhigiéniás Osztálya a Dívány szerkesztőségével közösen három budapesti homokozó fertőzőképességi, mikrobiológiai vizsgálatát végezte el szúrópróbaszerűen. 

Mintát vettünk

  • a IX. kerületi Orczy-kertből,
  • a Városligeti játszótérről és
  • a VII. kerületi Klauzál téri játszótér homokozójából

Mindegyik homokozó hat különböző pontján 0-10 centiméter, illetve 10-20 centiméter mélyen is mintát vettek a szakemberek.

Gereblyézni kellene

Barna Szilvia osztályvezetővel az első mintákat az OKI közelében lévő Orczy-kertből vettük, amely körbe van kerítve és éjszaka biztonsági őrök vigyázzák a rendet. Itt a homokozó felülete levelekkel, kisebb ágakkal volt szennyezett. A homok nagy hányada tömörödött, egy kis részén leraktak friss homokot, de az nincs szétterítve, spontán dombot képez.

Ahogy leástunk a mintavevő kanállal, látszott, hogy a közeli fák gyökerei már bekúsztak a homokozóba, átszőtték a játszóhomokot. Barna szerint a homokozók éjszaka ponyvával vagy merev fedéllel kellene letakarni, emellett az is sokat segítene a fekális baktériumok ellen, ha – különösen az esős, fülledten meleg időszakokban – gereblyézéssel lazítanák a talajt a fenntartók.

Fémcsúszda és lepukkant játszótér

A Klauzál téren, ahol az estére bezárt játszótéren a homokozó egyben a csúszda végpontja is, a mintavételkor szorgalmas munkások festették a játékokat.

A homokozó ránézésre is tömörödött, egy gereblyézés erre is ráférne. Ez Barna Szilvia szerint már csak azért sem praktikus, hogy a csúszda vége a homokozóba ér, így ha gyerek lehorzsolja magát, az esetlegesen fertőzött homok bejuthat a szervezetébe. Igaz azonban, hogy az ütésvédelem miatt ezt a megoldást az európai uniós irányelv megengedi. Az pedig már csak gyakorlati kérdés, hogy miért kell fémcsúszdát rakni egy fáktól nem árnyékolt játszótérre.

Még kerítés sincs

A Vajdahunyad vára melletti, sokak által látogatott homokozót az egyértelmű jogszabály ellenére sem sikerült bekeríteni, pedig a mellette lévő sportpályának jutott kerítés. Az egyik legkevésbé karbantartott játszóhely ez, pedig a mintavétel délelőttjén itt voltak a legtöbben. A látvány siralmas: a homokozó mellett eldobált zsebkendő, csikkek voltak.  A környék ráadásul parkos, így sok kutyát sétáltatnak a közelben.

Meg is vakulhatnak

A talajhigiénés laboratóriumban a kutatók megvizsgálták, mennyi van a mintában a melegvérű állatok bélsarából származó, úgynevezett fekál Coliform, illetve a környezetben nem szaporodó, epe-, húgyúti - és szívbelhártya gyulladást okozó Streptococcusból, illetve tetanuszt és álhártyás vastagbélgyulladást okozó Clostridium baktérumokból. Ezek úgynevezett higiénés indikátor baktériumok, amik közvetlenül nem okoznak betegséget, azaz, ha a gyerek érintkezik velük, nem kapj el a fent felsorolt betegségeket, de jelenlétük a szennyezettség jelenlétére és mértékére utal, azaz megállapítható belőlük, hogy biztonságos-e a homokozó. 

A kórokozó Salmonella sp. és Pseudomonas aeruginosa baktériumok jelenlétét is vizsgálták, ezek már önmagukban betegséget okozhatnak kockázatát rejtik magukban, csakúgy, mint a parazita bélféregpeték jelenléte. Utóbbi igen széles kategória, több szervben is súlyos fertőzéseket okozhatnak, a Toxocara sp. nevű lárvája pedig vakságot is, ha játék közben a gyerek szemébe jut. Főleg kóbor macskák terjesztik, mivel ők gyakran fertőzöttek és a kerítésen ellenére is a homokozóba üríthetnek.

A védekezés nem elég hatékony

A szakértők szerint gyakori, hogy a homokozó fertőtlenítését kétszázalékos hipóoldattal próbálják megoldani, ez viszont nem pusztítja el eléggé a kórokozókat és a parazitákat, a gyerekekre viszont veszélyes, így duplán kockázatos a módszer. A másik variáció a lángszórózás, ez viszont csak a felső 10-12 cm-es rétegre fejti ki csírátlanító hatását.

Az sem mindegy, hogy milyen homokot vásárolnak a homokozóba. Gyakori például a folyami homok használata, de ezek mikrobiológiai és kémiai szennyezettsége az eredettől függően jelentős eltéréseket mutat. A játszóhomoknak szánt homok toxikus nehézfémtartalmát forgalomba hozatala előtt - erre akkreditált laboratóriummal ellenőriztetni kellene, mivel a homok nehézfémtartalma egy bizonyos mennyiség felett szintén egészségügyi kockázatot jelenthet a gyerekek számára.

Mindhárom homokozó szennyezett

A szakemberek mindhárom homokozóban találtak fekális szennyeződésre utaló baktériumokat. Az Orczy kertben lévő homokozóban friss és régebbi szennyeződésre utaló nyomokat is vannak, a Klauzál térinél hasonló a helyzet, csakúgy, mint a Városligetiben. A szaknyelv szerint mindhárom homokozó „kissé szennyezettnek” számít.

A Klauzál téren és az Orczy kertben a súlyos fertőzéseket okozó Pseudomonas aeruginosát is kimutatták a vizsgálatok, viszont parazita bélféregpetéket és a szalmonella baktériumot egyetlen homokozóban sem találtak.

A szakemberek szerint a legnagyobb probléma, hogy a homokozókat éjszakára nem takarják le, így az állatok belekakilják a baktériumokat a homokozókba. A talajjal sem nagyon foglalkozik senki, hiszen fél évnél régebbi szennyeződéseket is találtak. Fontos lenne a legalább évente egyszer (tavasszal) cserélni a homokot, és rendszeresen kellene szedni a szemetet, gereblyézéssel fellazítani a homokot. Az OKI részletes jelentése ezen a linken olvasható.

Nincs miért aggódni

Juhász Ágnes, a synlabHungary Kft. laboratóriumvezető főorvosa szerint az eredmények értelmezéséhez fontos tudni, hogy nem élünk steril környezetben. „Ezek nem olyan baktériumok, melyekkel egy egészséges szervezet nem tud megküzdeni, kellenek, hogy az ember egészséges maradjon. Fontos hangsúlyozni, hogy teljesen egészséges gyerekekről és felnőttekről beszélünk, akiknek nem fog megártani, ha a homokozóban játszanak”. Szerinte nem életszerű letakarni a homokozókat, ez minden valószínűség szerint nem is működhetne. A lényeg, hogy ne egye meg a homokot a gyerek, hazaérkezés után pedig mossa meg jól szappannal a kezét.

„A pseudomonas súlyos betegséget nem okoz, a tetanusz ellen oltva vannak a gyerekek (a DiPerTe oltással kapják meg - a szerk.), a clostridium veszélytelen a gyerekekre nézve, a salmonellát pedig mindenki ismeri" - fejtette ki Juhász, aki azt is hozzátette, hogy az eredmények nem adnak okot aggodalomra.

Véleménye szerint az immunrendszer folyamatosan tanul, ha találkozik bizonyos baktériumokkal, amelyek nem biztos, hogy megbetegítik de az immunrendszerét erősítik. „Gyakorlatilag ez történik, amikor a gyerek bekerül a bölcsődébe, óvodába. Az első két évben még elkap ezt-azt, aztán egyre kevesebbet lesz beteg, az immunrendszere pedig erősödik" – mondta a laborvezető.

Blogmustra