SZÜLŐSÉG

Vélemény: ha én lennék felsőoktatási államtitkár

2014. november 17., hétfő 14:59

Múlt héten ebben a cikkben Palkovics László felsőoktatási államtitkár megosztotta velünk, hogyan tervezik átalakítani a felsőoktatás rendszerét, és azt is elárulta, mi a véleménye a nyelvtanulásról. Ha így tette, hát jól tette, szerencsére ez egy szabad ország, úgyhogy ma én következem.

Az elhangzottak alapján az államtitkár úr két alapvetése:

1. Minden ember halandó.

2. Aki nem tud megtanulni egy idegen nyelvet középfokú szinten 12 év alatt, az lusta. Rengetegen nem tudnak megtanulni egy idegen nyelvet középfokú szinten 12 év alatt. Rengeteg ember lusta.

Megpróbálok óvatosan fogalmazni. Egyrészt azért, mert ha nem teszem, akkor nagyon gyorsan befejezném a mondandómat, lenne benne még egy-két obszcén szillogizmus, meg metaforák meg ilyenek, amiket a Fradi meccseken tanultam, még amikor apámmal bérletesek voltunk. Az is jó, főleg, hogy remek levezetése a stressznek, de azért mégis, legyen az embernek tartása.

Másrészt azért, mert én nem vagyok felsőoktatási államtitkár csak egy ezmegaz, és az államtitkárok okosabbak, mint én, nyilván ezért lesznek ők az államtitkárok helyettem.

Palkovics László felsőoktatási államtitkár interjút ad az Index riporterének.
Palkovics László felsőoktatási államtitkár interjút ad az Index riporterének.
Fotó: Huszti István

Úgyhogy tényszerűen, csak hogy a felnőttek is megértsék, megpróbálom összeszedni, hogy mi mindenen múlik az, hogy egy embergyerek meg tud-e tanulni idegen nyelven az általános iskolában és a gimnáziumban középfokú szinten.

Ez az idegen nyelv pedig legyen a példa kedvéért az angol, egyrészt mert pont 6 betűvel rövidebb, mint az, hogy idegen nyelv, másrészt azért, mert ehhez értek talán kicsit jobban. (Persze annyira nem, mint egy államtitkár, csak mondjuk anyukámnál jobban.) De talán igaz ez a németre, franciára,meg a többire is, de mondom, tényleg nem tudom, csak találgatok.

1. Kor

Ezt csak a teljesség kedvéért írom ide, hogy meglegyen, de ezzel nem érdemes foglalkozni, mert meg lett mondva, hogy általános iskola és középiskola alatt, tehát 6-7 és 18-19 éves kor között kell megtanulni angolul. Az tök jó, egy csomó okos ember szerint ez pont az a kor, amikor érdemes nyelvet tanulni. Csak zárójelben jegyzem meg, hogy az a 12 év nem mindig 12, mert van, ahol csak negyedikben kezdik az angol tanulást  (Szerintem nagyon helyesen, de erről majd máskor és máshol), szóval akkor az már csak nyolc év, de aki nem lusta, annak ez nem jelenthet akadályt.

2. Aptitude,

azaz a nyelvtanulásra való képesség, alkalmasság, nyelvi érzékenység. Leegyszerűsítve ez körülbelül az, amit a köznyelv magyarul nyelvérzéknek hív, de aki jobban el szeretne merülni ezekben a fogalmakban, annak ajánlom az Carroll és Sapon MLAT és Pimsleur LAB tesztjét.

Egy nagyon szemléletes példával ez a nyelvérzék dolog annyit jelent, hogy míg a bátyám körülbelül 3 hét alatt tanult meg egy nyelvet úgy, hogy néha odafigyelt a tanárra, én mondjuk csak 2 év alatt, azt is úgy, hogy rengeteg energiát fektettem bele, pedig genetikailag eléggé hasonlóak vagyunk. Csak mégsem eléggé.

A következő két bekezdést, amit írtam, kitöröltem, mert valószínűleg tényleg senkit nem érdekel, hogy milyen kutatás szerint milyen tényezők befolyásolják a nyelvi képességeket, maradjunk annyiban, hogy az, ahogyan Alízka haladni fog az angollal 12 év alatt, az eléggé különbözik attól, ahogy Bettike gyerek fog haladni, még akkor is, ha ugyanolyan szorgalmasak. Persze ha lusták, akkor mindegy is.

shutterstock 160497188

Ezzel el is érkeztem a legfájóbb ponthoz, hiszen az államtitkár úr egyértelműen nem nagyon találkozott még tanulási zavaros, vagy specifikus nyelvfejlődési zavarban szenvedő diákkal.

Utóbbiról azt érdemes tudni, hogy lassabban tanulják meg az anyanyelvüket, mint a többiek. Átlagos értelmi képesség, átlagos környezet, átlagos minden, mégsem megy olyan jól a nyelv. Nincs ezzel semmi gáz, általában katasztrofális helyesírás mellett ők is nagyon jól elvannak az életben, de bizony nekik sokkal nehezebb lesz a nyelvtanulás.

Az első csoport már kritikusabb, ide tartoznak a diszlexiások, diszgráfiások, diszkalkuliások vagy az iskolai készségek fejlődésének bármilyen kombinációjú zavarában szenvedő gyerekek is. Szóval mi van azzal a rengeteg gyerekkel, aki lehet, hogy szeretne, de mégsem fog tudni megtanulni középfokú szinten egy idegen nyelvet 12 év alatt, pedig nem lusta? Szerintem adjunk nekik felmentést, problem solved.

Annyit még segítek, hogy ezeknek a gyerekeknek hiába tetszik adni könyvet, ők nem fognak belőle megtanulni se angolul, se svédül, se keltául, úgyhogy amellett, hogy tiszta szívemből gratulálok ahhoz, hogy ez az államtitkár úrnak sikerült, csak szólnék, de tényleg csak jófejségből, hogy ez nem mindenkinek egyszerű.

(Jaj, hát most már tényleg ne menjek bele abba, hogy vajon milyen kiejtés vagy kommunikációs skill sajátítható el kizárólag egy könyvből, mert ha ez lehetséges lenne, senki nem szívatná magát azzal, hogy meló után még hétfő-szerda hattól kilencig tanuljon az Új-Kaledónia nyelviskolában. Meg tényleg abba sem megyek már bele, hogy mi van akkor, ha sokkal jobban fekszik egy embernek a német, de angolt kell tanulnia, mert az van a suliban, vagy a spanyol, de német van, nem, hát ez már annyi változó, hogy az kezelhetetlen.) Menjünk tovább.

3. Motiváció

Ki emlékszik olyanra, hogy volt egy tantárgy, amit szeretett, mert jó volt a tanár, aztán jött egy másik tanár, az már nem volt olyan jó és akkor már a tantárgy sem tetszett annyira? Senki? Gondolhattam volna. Sajnos az van, hogy nem minden tanár jó fej. Sajnos az van, hogy nem minden tanár tanítási stílusa passzol minden diákéhoz, még akkor sem, ha jó fej. Sajnos az angoltanárok is elmennek szülni, vagy másik állásba, vagy meghalnak, és akkor jön egy másik. Sajnos az angoltanár is csak egy munka, és ahogy nem minden könyvelő vagy HR asszisztens ugyanolyan jó, az angoltanárok közül sem mindenki olyan felkészült, mint ahogy annak lennie kellene.

Sajnos nem hiszem, hogy Sárbogárdon, Pásztón vagy Nagykanizsán az általános iskolák, gimnáziumok és szakközépiskolák addig válogathatnak a rengeteg jelentkező közül, amíg meg nem találják azt a nyelvtanárt, aki jól beszéli a nyelvet (!!!), remek metodika alapján dolgozik, érdekesen és kommunikatívan tanítja a nyelvet (vagy tudjátok mit, tökre nem érdekesen és nem kommunikatívan, de elképesztő hatékonyan és mindenki leközépfokúzik 5 év alatt, hát komolyan, már ez se érdekelne) és nem megy el szülni/más állásba/külföldre egy éven belül. Pedig a tanár személye óriási motiváció, ez akkora közhely, hogy leírnom is kár volt.

Persze, egyébként meg lehet a diáknak saját magát is motiválni, mert kéne az indonéz csaj a facebookról, meg mekkora zsírság lenne, ha level 6 lenne a tornyom a Clash of Clansban (de mi a szart jelent, hogy level, meg mi az, hogy clash), de azért legyünk már reálisak, gyerekekről beszélünk, és hát biztosan nem voltunk ugyanolyan gyerekek az államtitkár úrral, de ha én választhattam egy óra tanulás meg egy óra foci között, akkor köszi, de az utóbbi, persze én világ életemben lusta voltam, mint a sár, ha egyáltalán van ilyen.

4. Attitűd

Azt hihetik végeztem már, de még nem. Pedig próbálom rövidre fogni. Mi befolyásolja a nyelvtanulás iránti attitűdöt? Például nem minden szülő öleli magához az angolszász kultúrát, még akkor sem, ha ő is egy bigmeket dob be gyorsan a míting után. És ez jól is van így, nem kell mindenkinek mindenkit szeretni.

Aztán ott vannak az osztálytársak, fordítanám: a többiek szerint szar az angol, mert szar a tanár, akkor szerintem is szar az angol és szar a tanár, pedig nem is. Vagy a tanulási helyzet: tök jó a tanár, tök jó az angol, apu szerint is jó az angol, de vagy nulladik óra vagy hetedik óra, vagy pont ebben a csoportban van Koppány is, aki állandóan csesztet, vagy pont ebben a csoportban van Koppány is, akibe totál bele vagyok zúgva.

Mondom, gyerekekről beszélünk, nem apró robotokról, pedig mennyivel egyszerűbb lenne, csak bedugnánk pendrájvon az angolt, vagy megtanulnák egyedül, könyvből, aztán meg is lenne oldva. Nem kell megköszönni.

Ja, és nem mellesleg befolyásoló tényező a szociális helyzet is. Az én rokonságom nagy része borsodi kis falukban él, szólnék, hogy országszerte egy csomó gyereknek nem a Project English a mindennapi kenyere, és nem is mennék tovább, mindenki érti, hogy miről beszélek.

5. Személyiség

A nap rossz híre az, hogy nem mindenki született államtitkárnak. Vannak olyan gyerekek, akik nem mernek megszólalni. Vannak olyan gyerekek, akik stresszelnek a nyelvtanulástól, mert nem szeretnének hibázni, nem szeretnék, ha kinevetnék őket. Vannak gátlásos gyerekek is, meg kishitű gyerekek is, meg olyanok is, akik félnek attól, hogy rosszul ejtik a szavakat és akkor a tanár néni azt fogja gondolni, hogy buták - ilyenek vannak.

Ott ülnek a termekben, és nem biztos, hogy meg fognak tanulni 12 év alatt középszinten. Miért nem? Legtöbbször ki sem fog róluk derülni, hogy miért nem megy nekik az idegen nyelv, lehet, hogy egy csomószor csak azt fogják gondolni róluk, hogy lusták.

6. Kognitív stílus és tanulási stratégia

Jó, érzem már, elég lesz, úgyhogy rendkívül elnagyolt példaként ide csak annyit, hogy nem mindenkinek klappol ám az, hogy ma az erdei vadállatok neveit tanuljuk meg angolul, mert az a következő lecke a könyvben, vagy az egyik érettségi tétel, vagy mert én azt gondolom, hogy fontos, szóval most felírtuk a 30 legfontosabbat a szótárfüzetbe, bal oldalon az angol, jobb oldalon a magyar, holnap szódolgozat, tessék megtanulni.

Tegyük fel, hogy száz tanítványom volt eddig, abból körülbelül 80 kezdte azzal a bemutatkozást, hogy "tudod én olyan vagyok, aki nem tud úgy tanulni, hogy leül és elolvassa a könyvből a dolgokat. Valahogy mindig úgy volt, hogy amit tudok, amiben jó vagyok, azt úgy tanultam meg, hogy közben csináltam..." Megvan, nem?

Ilyen a tipikus angol óra, learning by doing. Ja, nem. Vagy jobb híján megmutathatnánk a gyerekeknek, hogy hogyan lehet hatékonyan  tanulni. Nektek is volt ilyen az iskolában, nem? Tanulási stratégiák? Persze, hogy volt. Vagy nem?

Hát így állunk

Hát így állunk, államtitkár úr, pedig mennyi minden kimaradt. Ennyiből is látszik viszont, hogy mennyi mindennek kell stimmelnie ahhoz, hogy valaki sikeres nyelvtanuló legyen, és iskolai környezetben történő nyelvtanulással 12 év után letegyen egy középfokú nyelvvizsgát.

Elég egy alulképzett, alulmotivált tanár, egy nem támogató környezet, egy gátlásos gyerek, egy icike-picike nyelvi zavar, és borulhat az egész, pedig direkt nem írtam az elavult módszerekről, az iskolai felszerelés hiányáról, arról az egész felháborítóan középkori miliőről, ami a jelenlegi hazai nyelvoktatást körülveszi.

Sajnos nem mindenkit tanít Prievara Tibor. Sajnos nem mindenkinek a mindennapja az, hogy "kétórányi utazással idegen nyelvi környezetben tudunk lenni". Sajnos nem mindenki születik ugyanolyan képességekkel, hogy három nyelvet tanuljon meg "teljesen egyedül, tanár és iskola nélkül, felnőttként." Sajnos nem mindenki jön olyan családból, ahol fontos a nyelvtanulás. Biztosan nagyon nehéz kezelni azt, hogy az országban nemcsak jó családból érkező, jó képességű nyelvtanulók vannak, elhiszem, de tudja mit, kellene a francnak ilyen ország. Lustának hívni és lekezelni őket viszont olyan fokú arrogancia, amitől a könnyem kicsordul.

A leírtakhoz a Diane Larsen-Freeman és Michael H. Long: An Introduction to Second Language Acquisition Reasearch (Pearson, 1991.) című könyvét használtam fel.

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2014.11.17 15:46:26Nancsibacsi

    Ugye az egész onnan indult ki, hogy az egyetemi felvételihez kelljen már egy nyelvet tudni középfokon. Erre jön a szerző a tanulási zavaros meg diszlexiás gyerekekkel. Könyörgöm: egy diszlexiás gyereknek ne legyen már diplomája. A diploma - elvileg - nem WC papír, hogy bemegyünk a Tescoba, és veszünk kettőt. Van aki képes megszerezni, van aki nem. Ha nem tetszik hogy a gyereked nem képes teljesíteni a diplomaszerzés feltételeit, lehet a sarokban zokogni. Teljesen igaza van az előző cikkben nyilatkozó arcnak:
    - 18 évesen akinek nincs nyelvvizsgája, ne menjen egyetemre
    - 14 évesen aki nem teljesít egy bizonyos szintet, ne menjen gimnáziumba.
    Ennyi - nem kell cifrázni.

    Hogyan akarunk minőségi oktatást, ha 15 éves gyereknél azzal kell tökölni, hogy nem tud olvasni, csak nyögdécselni? Elmagyarázzuk a bíróságon, hogy csak azért van, mert nagyon szerelmes volt a Zoéba, és nem volt ideje 8 év alatt megtanulnia olvasni? Hagyjuk már...

    Tegyük fel hogy megkapja a diplomát receptre, ahogy a cikkíró szeretné. Mi lesz vele a munkahelyén, mikor kiderül, hogy alkalmatlan? Nem azért mert keveset tud, hanem simán mert tanulni se tud. Mit fognak vele kezdeni? Ő mit kezd az életével, amikor huszonévesen szembesül azzal, hogy minden hazugság és diploma ellenére az ő egyetlen lehetősége megélhetőségre a fizikai munka (vagy eltartja az újságíró anyja)? Magunknak hazudni butaság.

  • 2014.11.17 15:52:14Vakmacska

    Hát saccperkábé. Én is fogalmazgattam valamit erről "odaát", de tartok tőle, sok lenne benne a nem szalonképes kifejezés. Bár ha a pacákkal találkoznék, a legegyszerűbb módszerem az volna, hogy letámadom angolul (vagyok olyan nyelvi szinten, hogy elegáns stílusban legyek szemét) majd értetlen bocitekintetét esetleg látva megkérdezném: na mi van kis lusta, ezt sem tudod, oszt' valaki kinevezett?

    Számos iskolában amúgy vannak periódusok, amikor egyszerűen hiányzik a nyelvszakos tanár - az előző elment, felmondtak neki, szült, leépítették, a következő meg MÉG nincs ott, a gyerek meg mittomén, matyóhímzést tanul a nyelvórán, vagy matekot, vagy verekedni. Békés megyei rokonom olyan gimibe járt, ahol egy-egy év alatt elfogyott 5 db angoltanár. Maszek nyelvtanfolyam arrafelé nincs (fizetőképes kereslet híján), még a Skype-korszak előtt érettségizett, ahogy bírt. Rá is szaladt a pofonra az egyetemen,ahol szintén olyan színvonalas volt a nyelvoktatás, hogy kb. azt is elfelejtette, amit addig valahogy tanult.

    Jártam amúgy pár országban, valami lehet a módszertanokban, mert valahogy a hollandok, dánok még csatornatisztító szinten is beszélnek érthetően angolul, amit kevésbé merek elmondani a görög vagy az olasz csatornaipari munkásokról - bár kivétel mindenütt van persze. Kicsit meg kéne piszkálni ezt, mit csinálnak előbbiek jobban - azon túl, hogy mondjuk németnek állítólag könnyebb angolul tanulnia, mint a görögnek vagy a belarusznak, a nyelvi hasonlóságok miatt. A magyaroknál is kb. a latin ábécével végetér a hasonlóság.

  • 2014.11.17 16:18:12csepke

    Én nem tudom a szerző vajon kicsoda, de a stílusa irritáló. A felsőoktatási államtitkár történetesen tényleg egy okos ember, ami meglepően ritka a kormány táján, ez igaz, de ez nem államtitkári beosztásából ered, hanem a tudományos tevékenységéből. Érdemes lett volna elolvasni az életrajzát mielőtt nekiáll fikázni a szerző. Egyébként meg én is azt gondolom, hogy bármit meg lehet tanulni 12 év alatt, nemhogy egy nyelvet középfokra.

  • 2014.11.17 17:14:50R2D2 & C3PO

    szerintem is lusta az, aki 12 év alatt sem tud megtanulni egy plusz nyelvet középfokon. ne tegyünk már úgy, mintha ez mission impossible lenne...
    a felső tízezer gyerekei már oviban eljutnak az anyanyelvi/társalgási szintre...

    aki nem képes erre a hatalmas tettre, az valószínűleg az egyetemre/főiskolára sem való!

  • 2014.11.17 18:10:21joskarola

    A cikk többségével egyetértek. Nem vagyok laikus, két évtizede dolgozom nyelvtanárként külföldön. Igen, el lehetne jutni a Magyarországon is középszintre az iskolaévek alatt, de csak akkor, ha minden klappol. Én a legfontosabbnak tartom a kiscsoportos (max 12 fő), modern szemléletű (immersion= a nyelvtanár csak az idegen nyelven kommunikáljon, ne beszéljen a diákokhoz magyarul, - mielőtt bárki vitatkozni kezdene, ez teljesen megvalósítható, húsz éve tanítok így különböző országokban, melyeknek a nyelvét nem beszélem, teljesen kezdőket is), releváns tananyag, sokkal inkább kommunikációközpontú nyelvtanítás, mintsem nyevtani feladatlapokra vagy fordításra koncentrálás.... Sajnos a magyarországi nyelvtanárok többsége erre nem alkalmas. Tudom, mert tanítottam otthon is, láttam, amit láttam.
    Magyarországon nem lehetséges csak anyanyelvi tanárokat biztosítani, de nem is ez a fontos: teljesen rendben lenne, ha a magyar anyanyelvű nyelvtanárok magas szinten, naprakészen, magabiztosan beszélnék a nyelvet, onnan már el lehet indulni. Pedagógiai érzék szintén nem árt. (Sajnos a jobb nyelvtudású, jobb képességű nyelvtanárok már rég nincsenek az országban, vagy inkább tolmácsolnak, fordítanak, ez a helyzet. A maradék tanít, tisztelet az elhivatott kivételeknek, vannak remek tanárok is, csak nem elég.)
    Nancsibácsinak üzenném: igen, Magyarországon egy diszlexiás valószínüleg nem lesz diplomás. Szerencsére nem minden ország ilyen. Egy boldogabb országban élek, a férjem diplomás, az egészségügyben dolgozik, remekül végzi a munkáját. Diszlexiás volt, sőt, osztályt is ismételt általánosban. Ja és nyelveket is beszél, többet, felsőfokon. Ha a magyarországi iskolarendszer kerül szóba, mindig megjegyzi: Ha ott nőttem volna fel, semmi se lett volna belőlem. Már hét-nyolc évesen lemondtak volna rólam. - Sajnos ez így van. Egy okkal tobb, hogy nem megyünk vissza.

  • 2014.11.17 18:26:21bm613

    Emberek, egyet felejtetek el az államtitkárral együtt... A nyelvet BESZÉLNI is meg kell tanulni. Azt nem lehet könyvből. A szavakat persze bemagolhatja a gyerek, de attól még nem lesz nyelvvizsgája. Szerintem nem túlzok, ha azt mondom, hogy iskolai csoportban egy diákra nem jut heti 5 perc beszéd. (mondjuk 4*45 perc összesen a nyelvóra, de ennek egy részében a tanár magyaráz, feladatokat oldanak meg, stb. A beszédre jutó kevés időt meg osszuk még el kb. 15-felé, ahányan vannak a csoportban.) Szóval beszélni csak az fog, akinek vagy kivételes a nyelvérzéke, vagy futja különórára. Ennyi.

  • 2014.11.17 20:03:01Emmanuel Goldstein

    én csak simán lusta vok, azért nem beszélek nyelveket :)

  • 2014.11.17 23:35:55D2

    "Ha az egyetemekre csak emelt szintű érettségivel és középfokú nyelvvizsgával lehet majd bejutni, az fel fogja húzni az általános és középiskolák színvonalát is, állítja Palkovics László felsőoktatási államtitkár."
    Szerintem az alapfeltételezéssel van gond. Legalább 14 éve előírták, hogy diplomát csak középfokú nyelvvizsgával kaphat a jelölt.
    Felhúzta az egyetemek színvonalát? Emelte a végzettek tényleges nyelvtudását? Szükség van diplomamentő programra?
    Nem az nyelvvizsga megléte a kérdés, hanem az értelme...

  • 2014.11.17 23:46:02egysmás

    .

  • 2014.11.18 07:54:40Fülöp Ágnes

    Egy szorgalmas, átlagos képességű gyerek 12 év alatt, sőt, ha negyedikben kezdi el, akkor 8 év alatt el tud jutni a középszintű nyelvtudáshoz. Gyakorló anyaként mondom. Kivéve ha lusta, vagy valamilyen tanulási, viselkedési, illetve a cikkben írt egyéb problémákkal küzd. Én csak azt nem értem, hogy az ilyen problémás gyermekeknek, fiataloknak mi szükségük diplomára? Vélhetően nem csak a nyelv, de az egyéb tárgyak is problémát okoznak nekik, nem megy minden ötösre, négyesre, hanem csak kettesre, hármasra. Kívánom, hogy a szerzőnek tömje a fogát egy ilyen fogász, építse a házát egy ilyen építész, meg tanítsa a gyerekét egy ilyen tanár.

  • 2014.11.18 09:23:57D2

    @Mr. Közbiztonság Szilárd

    Ebben a pillanatban az index címlapon ez a térkép virít:
    [link]

    Ennyit a posztban említett: "mert valahogy a hollandok, dánok még csatornatisztító szinten is beszélnek érthetően angolul, amit kevésbé merek elmondani a görög vagy az olasz csatornaipari munkásokról - bár kivétel mindenütt van persze"
    A térkép (és a mögötte húzódó kutatás) szerint több mint 1,5-szer nagyobb eséllyel ütközünk egy angolul beszélő olaszba, illetve 2,5-szer gyakrabban találkozunk angolul beszélő göröggel, mint magyarral.

    Szóval a nyelvvizsgával az a nagy bajom, hogy valóban egy különleges nyelvismeretet igényel (nyelvtanárok között szólás a Rigó-street-english), plusz ma egy csomó helyen lehet diplomához jutni nem EU-s nyelv nyelvvizsgájával is, a leleményes hallgatók ki is használják és cca. fél év alatt szereznek nyelvvizsgát mondjuk a lovári nyelvből (nem a nyelvvel, hanem a nyelvvizsgával van a gond!).

  • 2014.11.18 09:49:25T48

    Szerintem ennek nincs értelme, hiszen az államtitkár is felnőtt korában tanult meg 3 nyelvet. De azért most már jobban tudja.... Nem kéne akkor mindenkinek legalább erre esélyt adni (időt)?
    Másrészt D2 hozzászólásával teljesen egyetértek (2014.11.17 23:35:55)

    A piac, ha szükséges kiköveteli a személytől a nyelvtudást, ha e nélkül is sikeres valaki akkor nem szükséges számára. Nem kéne ezen problémázni.
    Másrészt már most is csak nyelvvizsgával lehet diplomát kapni, nem? Miért kell már megint ezen problémázni? Az lenne a helyes, ha nem lenne egyáltalán nyelvi követelmény (ha kell valakinek majd megszerzi).

  • 2014.11.18 13:52:34Lordmotor

    @ Nancsibacsi:

    Jól beszélsz!

    Szerintem a cikkíró szimplán a mondaton, sőt a konkrét szón akadt fenn: "lusta".

    Egy államtitkár talán tényleg fogalmazhatott volna kicsit körültekintőbben.

    Esetleg:

    "Aki nem tud megtanulni egy idegen nyelvet középfokú szinten 12 év alatt, azzal az emberrel valami nagyon nincs rendben."
    Akár diszlexiás, akár lusta.
    Én egyébként úgy vagyok vele, hogy a szorgalom, meg a munkabírás ugyanúgy egy alapvetően veleszületett, és csak nagyon nehezen változtatható tulajdonság, mint a nyelvérzék, vagy éppen az abszolút hallás.....

  • 2014.11.19 09:27:05Nancsibacsi

    @Mr. Közbiztonság Szilárd:
    "Ráadásul mi van, ha olyan nyelvből van nyelvvizsgája ... mondjuk észt vagy indonéz"
    Hagyjuk már a hülyeségeket: általánosban hol tanítanak észtet, vagy indonézt? Egyébként is - ha ő úgy látja, hogy nem angolul, hanem mondjuk portugálul tanul - tegye. Lehet hogy bejön neki, és Brazíliában fog karriert csinálni.

    "Az egyetemi felvételinek vagy a diplomának miért nem szabják feltételül egy BME villanykaros matekszigorlat meglétét is, miért csak nyelvvizsgákét"
    Ez egyszerűen megoldható: könyvtár-seggmeresztésből csak évi 10 fő kap állami ösztöndíjat, vagy esetleg 0 fő, és kész. Villanykarból meg X ezer. A saját pénzén bárki hadd tanuljon hülyeségeket.

  • 2014.11.19 09:30:32Nancsibacsi

    @Lordmotor: "Egy államtitkár talán tényleg fogalmazhatott volna kicsit körültekintőbben."
    Ha vérbeli politikus lenne, akkor biztosan körültekintőbben fogalmazott volna. Mivel szakember a szerencsétlen, így ilyenek részemről beleférnek.

    "Szerintem a cikkíró szimplán a mondaton, sőt a konkrét szón akadt fenn: "lusta"."
    Szíve joga. Ha én azért kapnék fizetést hogy fikázzam amit XY (hatalmon lévő elit tagja) nyilatkozik, én is felakadtam volna rajta, mert ez magas labda volt. Viszont a cikkíró is pontosan tudja, hogy az esetek 98.7 százalékában van szó lustaságról, és 1.3 százalékában diszlexiáról, meg olyan okokról, amik nem a lustaságból fakadnak. Nyilván van aki nem elég okos hogy rendes munkát végezzen, viszont a gyomra meg sokkal többet bír mint az enyém - ők mennek el firkásznak.

  • 2014.11.20 00:27:24Abihal

    A cikk nyelvezete alapján úgy érzem az írója valóban felháborodott az államtitkár nem túl árnyalt, sokak számára nyilvánvalóan sértő fogalmazásán és utána belelovallta magát egy csúsztatásokkal teli érvrendszerbe. Valószínűleg a düh vezérelte, ez megbocsátható szerintem.

    Amit viszont nehezen emésztek meg általában politikusoktól és más megmondóemberektől amilyen pl. ebben a szerepben a kedves újságíró, hogy miért nem állnak bele a vitába. A kommentek elég intelligensek voltak, a többség ráadásul kevésbé indulatos mint a vitaindító cikk maga. Akkor is, ha tévedtünk, vagy a düh vezérelt eredetileg. Nem kell, hogy mindig igazunk legyen, nem kell mindig kimérten viselkedni. De ha tévedtünk, akkor azt nem kell szégyellni belátni, ha pedig még mindig úgy érezzük hogy igazunk van akkor ki kell állni mellette. Újságíróktól ugyanúgy elvárható szerintem a gerincesség mint politikusoktól.

    Persze, majd következik, hogy "nem volt rá idő", "nem ezért fizetnek", "elveszett a postán". Hihetetlen, hogy az emberi egó és nárcizmus hogyan öli meg a vitát és a tiszta gondolkodást.. Az a kontraszelekció ami manapság zajlik az állami intézményeknél és politikában remélem nem fog lejátszódni annál a néhány még színvonalas internetes médiumnál amik jól működnek, még akkor sem ha a közönség hangos része nagyon vevő a hangulatkeltésre, uszításra, áltudományosságra. A TV és nyomtatott sajtó már javarészt menthetetlen, oda kell menni az ilyen cikkekkel.

  • 2014.11.20 14:20:46Gurillamajom

    Mr. Közbiztonság Szilárd
    Elismerésem.
    Pont mintha én fogalmaztam volna.

  • 2014.11.22 00:15:19Mercel

    "Könyörgöm: egy diszlexiás gyereknek ne legyen már diplomája."

    Idióta.
    A diszlexia nem azt jelenti, hogy valaki buta vagy alkalmatlan. Tanulási nehézségei vannak amelyek azonban nem érintik az egyéb képességeket.
    Te viszont idióta vagy, mert szeretett vezérünk stílusában jól leosztod a társadalmat helyettük is megmondva, hogy ki legyen vagy ne legyen valami, valaki.
    Mivel ez a Dívány ezért nem téged, hanem az oldalt tisztelem meg azzal, hogy nem mondom meg kivel szaporodj családon belül.
    Így a végére nesze pár híres arc akik tanulási nehézségekkel küzdöttek gyermek és ifjú korukban.

    [link]

    Mellesleg a diploma szart se jelent, pusztán annyit, hogy így vagy úgy megszereztél egy papírt.
    Oktatással foglalkoztam majdnem egy évtizeden keresztül, ezen belül is felnőtt képzéssel és biztosíthatlak róla, hogy egy rakás diplomás ember akit tanítottam semmivel sem volt okosabb mint a nagy büdös átlag. Sőt.

  • 2014.11.22 00:16:26Mercel

    @Nancsibacsi

    Az előző kommentem a Nancsibacsi nevű félkegyelműnek szólt.

Blogok, amiket olvasunk

FOODY A világ 10 leggazdasabb séfje

A világ leghíresebb séfjei sokkal többek, mint szakácsok, ôk már márkák. Na de ki vezeti azt a listát, ahol Nigella csak az utolsó helyet tudta megcsípni?

ZEM 8 tanács kezdő futóknak, hogy ne hagyd abba a harmadik héten

Bárki elkezdheti, majdnem bárhol végezhető, és egy jó cipőn kívül semmi sem kell hozzá. Adunk néhány tippet, hogyan találhatod meg benne az örömödet, azaz hogyan nem fogod abbahagyni a futást pár hét után.

GADGETSHOP Így válassz okoskarkötőt

Az értékesítési adatok alapján az okoskarkötők az idei év slágercikkei lehetnek. Én is az okoskarkötők szerelmese vagyok, így elárulok néhány titkot, hogy tudj választani a több száz elérhető fajtából.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta