SZÜLŐSÉG

7 különbség: aki csak úgy hordozgat, és az igazi, hardcore arc

2014. május 30., péntek 16:30

Nagyon szeretek hordozni, hiszen a hordozás bababarát és praktikus: a baba kevesebbet sír, és nem kell lépcsőkön fel-le szenvednünk a babakocsival. Ugyanakkor a hordozás olyan, mint a kerékpározás, lehet csupán közlekedési eszköz, de lehet szubkultúra, életstílus, filozófia és eszközrendszer: vannak, akik biciklivel járnak, és vannak a bringások.

Van, aki csak úgy hordozgat. És vannak az igazi hordozók.
Van, aki csak úgy hordozgat. És vannak az igazi hordozók.

Bár mi még nem vonulunk fel a Föld Napján, blokkolva a forgalmat, és nem emeljük a végén a fejünk fölé a mei tai-t, az anyákon azért rögtön látszik, ki az, aki "csak úgy" hordozgat, és ki az igazi hardcore arc. Ha szeretne a szubkultúra részévé válni, így lehet hét lépésben igazi hordozós anyuka:

1. Elvek.

Alapvető, hogy elvből hordozzunk, vegyük magunkat nagyon komolyan, és minden lehetséges alkalommal fejtsük ki minden lehetséges hallgatóságnak. Nem a kényelmünkről, hanem a kötődésről van szó: valódi anya-gyerek kapcsolat nyilván nem alakulhat ki úgy, hogy a gyermekemet egy talicskában tolom magam előtt. Ne mulasszuk el megemlíteni a jekána indiánokat, akik csak hordoznak, sosem háborúznak és mind felhőtlenül boldogok. Mindig hangsúlyozzuk, hogy a hordozással minimum a nyugati társadalom hanyatlásának visszafordítása a célunk, nem pedig az, hogy könnyebb legyen fölszállni a buszra. Használjuk gyakran a „kötődés”, „ősbizalom”, „bőrkontaktus” kifejezéseket, kétséget sem hagyva afelől, hogy mind a természeti népek, mind a modern tudomány a kendő mellett voksolnak.

2. Külső.

A klasszikus imidzs a hosszú, szálldosó haj, szemüveg, angyali mosoly, plusz a színes kendőben lapuló cuki - és ha közelebbről megnézzük, - épp igény szerint szoptatott újszülött. Ha rövid hajunk van, akkor sincs minden veszve: szerezzünk be színes biopamutfonállal körbehorgolt kezeletlen fagolyókból fűzött hordozós nyakláncot. Illetve, még jobb, ha magunk horgolunk egyet. A játszótéren. Miközben szoptatunk.

3. Szóhasználat.

Csak amatőrök mondanak olyanokat, hogy „kendő” meg „mei tai”, pláne „kenguru”. Amikor hordozóeszközeinkről beszélünk, mindig kizárólag márkaneveket vagy rövidítéseket használjunk. Így: „Egy Lennylambom volt, de továbbadtam, a Didymost jobban szeretem, bár szívesen kipróbálnék egy Hoppendizt vagy egy Colimacont is.” „A Manducát nem szereti a picur, lehet, hogy rendelek egy Gremesét vag egy Magyarindát”. Ha elég ügyesen fogalmazunk, avatatlan hallgatóság nem is fog rájönni, hogy most épp hordozóeszközökről, mosható pelenkákról vagy egzotikus fűszerekről van szó.

4. Ellentábor.

Természetesen együttérző, sajnálkozó arckifejezéssel kell illetnünk a babakocsiban utazó babákat, de tévedés lenne azt hinni, hogy a babakocsi a hordozás valódi ellenpontja. A babakocsis utaztatástól a valóságban nem éri visszafordíthatatlan károsodás a gyermek személyiségét, sem csípőízületeit. A valódi ellentábor nem ők, hanem a kifelé hordozó kengurusok: az a típus, ahol az ortopédiailag helyes békatartás helyett a baba lába függőlegesen lóg, gerince hátrafeszítve, arccal a külvilág felé.

Megbocsáthatatlan
Megbocsáthatatlan

Komolyan boruljunk ki, ha ilyet látunk, vívódjunk és folytassunk hosszas lelkiismereti vitákat arról, hogy vajon szóljunk-e a kengurusoknak az utcán.

5. Köszönés.

Ez egyszerű: ha kendős anyukával találkozunk, a helyes üdvözlés a „Szép kötés!”. Ez olyan, mint a bányászoknak a „Jó szerencsét!”, vagy tengerészeknél a „Jó szelet!”. Hacsak nem irtózatosan bénán van felkötve az a kendő, mindig használjuk.

6. Ruházat és kiegészítők.

A hajviseletről és az ékszerről már beszéltünk, a hordozás emellett kimeríthetetlen lehetőségeket nyújt az öltözködésre. Természetesen vásárolhatunk is magunknak hordozós kabátot, poncsót, takarót, babának hordozós sapkát és hordozós lábmelegítőt, de az igazán hardcore arcok maguk varrják vagy varratják ezeket a holmikat. Az ehhez értő, ügyes varrónők kiléte és elérhetősége kézről kézre jár, legyünk tehát szemfülesek. Még jobb, ha a hordozóeszközeinket más hordozóeszközökből alakíttatjuk át varrónőnk segítségével, például megunt hosszúkendőnkből egyedi kötős mei tai-t varrathatunk.

7. Világbéke.

Természetesen az is bátran magára kötheti a babáját, aki amúgy autóval jár, hipóval mos fel és üveges bébiételt vásárol a plázában. Ugyanakkor ha igazi hordozós arcok akarunk lenni, nem árt odafigyelni még néhány apróságra, beleértve a bolygót is. Néhány példa: az eldobható pelenka helyett moshatót használunk, az öblítő helyett pár csepp ecettel puhítjuk a ruhát. Hat hónapig kizárólag szoptatunk, onnantól pedig a közeli termelői piacon vásárolt biozöldséggel hozzátáplálunk - utóbbi folyamatot a baba irányítja, és erre csak úgy utalunk, hogy „mi BLW-zünk”. Mellette igény szerint szoptatunk, akármilyen helyszínen, akárhány évig. Családi ágyban alszunk, és fáj a szívünk a világ mindegyik külön ágyba, neadjisten külön szobába száműzött gyermekéért. És természetesen mosolygunk, mondókázunk, élvezzük az anyaság minden percét, és mindig van nálunk kockákra vágott friss gyümölcs.

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2014.05.30 18:52:53eerie

    Nagy lájk :) Én csak úgy hordozgattam.

  • 2014.05.30 22:27:52dia.thoma

    Na és a fenti 7 kritériumból hánynak kell teljesülnie, hogy igazi hardcore hordozóvá válhassak? :) Ha a fentiek többségét ismerem, de nem tukmálom másra és nem fitymálok, akkor már kiestem a pixisből?

  • 2014.05.31 00:36:34kakukkfű5

    Valószínűleg igen, dia.thoma, sajnos ezek komoly dolgok. :) De nem baj, majd egy következő gyerekkel...

  • 2014.05.31 01:46:52R2D2 & C3PO

    :-DDD
    Nekem csak napszemcsim van, az számít?

    Plusz csak akkor szólok be, ha nekem is beszólnak. (Pl. gyerek a hátamon, alszik, és arról akar meggyőzni a felnőtt férfi anyja, hogy debizonymilyenjóvolt, mikor ő kifelé kötötte előre. Most jött a gerincműtéte megbeszéléséből. ;-DDD És tök kedvesen, hogy már több, mint 7 kila és azt mondják, hogy a gerincem érdekében ne hordozzak ilyen gyereket elől.)
    A net irreleváns. :-P

  • 2014.05.31 08:05:27D2

    Váááá sirály lett! (Aki szabadkozik, remélem titokban magára ismer ;).)

  • 2014.05.31 09:44:32bohuš

    Arról is lesz poszt 7 pontban, hogy van, aki simán csak úgy nem foglalkozik azokkal, akik teljesen bele vannak csavarodva a hordozás-bio-világbéke vonalba, és vannak, akik attól érzik magukat különbnek, hogy ők nem ilyenek?

  • 2014.05.31 09:54:41belekotyogok

    Szerintem még sosem mondtam ilyet dívány-cikkre, de ez kiváló lett. :D

  • 2014.05.31 11:37:22katy27*

    :D

  • 2014.05.31 11:57:36rozsomák

    Nagyszerű cikk. Minden anyuciról szól, hogy neki mi jó.
    (Az, hogy a gyereknek mi a jó, azzal egy anyuci tényleg ne is foglalkozzon, ő csak egy tárgy anyuci egokiélése ürügyén
    .:)))

  • 2014.05.31 14:17:23Valaki_0

    Már bocsánat, de az Hoppediz. N nélkül. :P És kihagytátok azt a hordozós anyukát, aki nem vesz fel SEMMIT a teljes bőrkontakt érdekében, hanem a kendőt viseli ruhaként :P

  • 2014.05.31 15:40:43gchg

    Köszönöm! :) Megszólítva érzem magamat. Végre RÓLAM is szól egy Dívány-cikk! :)))))

  • 2014.05.31 18:24:06csibecica

    Remélem mindenki érzi az iróniát :)

  • 2014.06.01 08:05:51Tevecca

    Az írója kicsit gyúrhatna még a humorra, csak egy kicsit kéne még belecsempészni. Egyébként szépen összeszedte a pontokat.
    Hát sajna nem vagyok igazi hardcore hordozós arc mivel senkire sem tukmálok és nem is vetem meg a babakocsikat. Bár a többi nagyjából illik. A BLW-re meg ígérem jobban rágyúrunk marketing szempontjából, hadd írhassatok arról is ilyen csodás cikket.
    Mondjuk jó tudni hogy a szemüvegem meg a hosszú hajam miatt vagyok fogékony a hordozásra.

  • 2014.06.01 13:00:32Rock chick

    Az iróniát sajnos nem, a gúnyolódást annál inkább érzem és elszomorít. Rövid hajam van, nincs szemüvegem és meggyőződésből hordozok. Ahogy a férjem is. Mert ez számunkra elsősorban a gyerekünkről szól és csak másodsorban rólunk. Családi ágyban alszunk, mert nekünk így jó. Hordozási tanácsadó vagyok, de nem akarok senkit meggyőzni, hogy hordozzon, mert nem az én döntésem és felelősség. Ha megkérnek, segítek. Elmesélem a saját tapasztalatom. Igen, szokott nálunk lenni kockára vágott gyümölcs, de üveges bébiétel is akad Én nem etetem a gyerekem csokoládéval vagy ilyesmikkel, mert nekem fontos, hogy a Kicsi egészségesen táplállkozzon. Van viszont babakocsink és használunk eldobható pelust is, de sűrűn látni a hátamon szép színes kendőben mosható pelussal a fenekén lapuló, igény szerint szoptatott gyerekkel. Van hordozós láncunk és lábszárvédőnk, a nagyi kötötte-horgolta. A válaszkészen gondoskodunk a fiunkról, mert ezt érezzük helyesnek. De nagyon gáznak tartom, hogy ebben a témában (hordozás-szoptatás-nevelés) csak a fröcsögés megy. Én is fröcsöghetnék, hogy milyen, amikor a babákat agyoncukrozott joghurttal, sós pufival meg csokoládéval etetik, egyik napról a másikra elválasztják és az altatás abból áll, hogy beteszik az ágyba és rázárják az ajtót. Testközelség helyett belökik a kocsiba vagy a pihenőszékbe, bébikompba, miegyébbe, aztán legyél el gyerekem, mert a gyerek igényeit nem kell figyelembe venni, az csak hiszti úgyis. De nem teszem, mert nem ismerem ezeknek a családoknak az életét, a történetét...mindenki csinálja úgy, ahogy a következmények és a felelősség teljes tudatában jónak látja. Fel kéne ehhez nőni a gúnyolódás helyett...

  • 2014.06.01 16:19:03katouchex

    Ó, anyukám, kedves pp, hát te mélységesen le vagy maradva! Mi már ezer éve nem mondókázunk, hanem Maminbabázunk, meg baba-mama hastáncra járunk és az igazi hardcore arcok (akikkel te soha nem fogsz tudni még csak szóba se állni) pedig bwb-znek (a gyengébbek kedvéért: bike with baby). Ahelyett, hogy a kispadról bekiabálsz, inkább legyél naprakész... ja, és az irónia jó és hasznos, meg vicces is, ha az ember egy csoport tagja. De ha csak annak tűnik (kvázi áruló), azt gúnyolódásnak hívják, és már közel sem olyan szimpatikus.

  • 2014.06.02 08:44:21Para Apa

    Akár gúny, akár irónia, fantasztikus. És egyben ajánlom a blogom kötődéssel, hordozással kapcsolatos bejegyzéseit:[link]

  • 2014.06.02 11:29:37peterufo

    A

  • 2014.06.02 11:53:29peterufo

    B

  • 2014.06.02 11:54:26peterufo

    Miért nem jelenik meg az 1986 karakteres hozzászólásom?

  • 2014.06.02 11:59:35peterufo

    Gáz hordozni a gyereket, szoptatni, aztán idényzöldséggel, -gyümölccsel etetni? Eddig ezt nem tudtam.

  • 2014.06.02 12:00:12peterufo

    Azt hittem menő apuka leszek, de sajnos szemüvegem van és nincs 250 ezrem egy szemműtétre. A kontaklencse drága és nem bírnám elviselni. Most mi lesz, nem tudtam, hogy a szemüveg gáz?!

  • 2014.06.02 12:00:46peterufo

    Gáz mosható pelusba pelenkázni? Nem tudtam, akkor majd termelünk egy csomó szemetet tök fölöslegesen és drágán.

  • 2014.06.02 12:01:23peterufo

    Gáz varrni baba-mama holmikat? Nem tudtam. Kár, mert a felseégem olyan ügyesen varr. Azt hittem nem ciki olcsón, kreatívan, saját igényeinknek megfelelő cuccokat készíteni. De nem baj, mert ha idénygyümölcs helyett 90 Ft-os sós pufival etetem majd, biztos lesz pénzünk méregdrága és menő bababoltokba járni. Nem fog a gyerkőcnek hiányozni a sok vitamin, rost, meg nyomelem, mert a tápszerekből úgyis megkapja amire szüksége van, hiszen milyen gáz már addig szoptatni a gyereket, amíg baba-mama igényli. (Ráadásul azt a piacos néni sem fogdosta össze a földes kezével.)

  • 2014.06.02 12:02:01peterufo

    Azt hittem, hogy a sok szekmber megfelelő kutatási eredményekkel, és tapasztlattal a hátuk mögött javasolják a hordozás PP által kritizált formáját. Nem tudtuk, hogy PP a mindentudó szerint az a menő, ha kenguruban előre felé néz a gyerkőc.

  • 2014.06.02 12:02:32peterufo

    Gáz a saját elveinknek megfelelően nevelni a gyereket, úgy ahogy mi gondoljuk, hogy jó lesz? Ja! Azt hittem ha tartjuk megunkat az elveinkhez az a következetesség alapja, és az kell a gyereknek. De nem baj, majd hetente más elvek szerint neveljük.

  • 2014.06.02 12:03:06peterufo

    Gáz ha hasonló gondolkoású szülőkkel beszélgetünk, tapasztalatot cserélünk? Nem tudtam, akkor majd csak a Díványról tájékozódunk. Legalább nem kell feleslegesen emberi kapcsolatokra pazarolni az időnket.

  • 2014.06.02 12:04:29peterufo

    Azt hittük jó, menő, modern, fenntartható szülők leszünk, ha születéskor a mamára rakják a babát, ha megfelelően hordozzuk, ha textil pelust használunk, ha mezitlábazhat, ha kreatív kiegészítőket készítünk, ha egészségesen tápláljuk... Köszönjük PP! Neked hála a fenti hibák okán nem válunk majd a társadalom peremén élő, kirekesztett (a szó legrosszabb értelmében) hippi (pfujj) szülőkké.

  • 2014.06.02 13:11:21czege

    :D :D :D végigröhögtem :D
    Én hordozgattam, inkább babakocsisok voltunk - az egyetlen, amitől a hideg ráz, a kifelé fordított gyerek. A többit mindenki hite és kényelme szerint.

  • 2014.06.02 17:05:26isolde

    katouchex:[link]
    :)

  • 2014.06.04 22:39:21Dmilla

    Alapvetően első csoportba tartozom (hordozgatós), van 1-2 ősanyás vonásom is, de nagyon tetszett a cikk, nagyon szemléletes és találó!:)
    Addig hordoztam, amíg nem érezte jól magát a babakocsiban. Nem órára szoptattam, és az egyéveshez is magától értetődő módon felkelek éjjel, ha igényli. Nagyon ölelgetés-dédelgetés-párti vagyok. Nem egy ágyban alszunk, de egy szobában, közel egymáshoz, és a külön szobában alvó babákért nekem is fáj a szívem. Engem is zavar, ha kifelé hordozott babát látok. Nem hipóval mosok fel, nem használok klóros cuccot, öblítőt egyáltalán nem, nem járok egymagam (+gyerekek) autóval, de pl. totál nem témázok azon, hogy bio-e vagy nem bio-e az, amit eszünk. Veszek gyakran bébiételt is. Nem tudok varrni, távol áll tőlem minden kézműveskedés, utálom a kerekítő-jellegű mondókázást (inkább énekelek), és kifejezetten idegesít, hogy bármilyen klubba elvetődünk, kötelező elem a csoportos gyümölcsnassolás, mert hogy mi húúú, de egészségtudatosak vagyunk, tök mindegy ugyan, hogy esetleg épp előtte evett a gyerek, de tolni kell az arcába a gyümölcskockákat.
    Kendővel nem bajlódtam, Close-om volt meg mei tai-m, ezek nagyon praktikusak, meg jó találmány a hordozótakaró is (na, azt varrattam egyet én is:)).

  • 2014.06.08 17:54:34dieter1

    Mi szimplán rájöttünk, hogy babakocsival nem lehet ott átkelni a patakokon, ahol híd helyett csak kövek vannak, körülményes hegyet mászni, a létrás szakaszokon pedig már végképp nem jutunk fel vele :-D

  • 2014.06.09 09:24:31stimcs

    Ez a cikk borzalmasra sikerült,pedig még sosem voltam ilyen véleményen eddig!Ajánlom a kedves szerzőnek és mindenkinek,akinek tetszett a következő kis szösszenetet,csakhogy love,peace,empathy!!
    [link]

  • 2014.06.10 13:32:41katouchex

    átjött, isolde! Kötyi :-D

  • 2014.06.12 21:37:13Rozgonyi Tivadar

    A kommentekből megint lejött azért a szemellenzős sötétség, meg az, hogy nem értik az emberek az iróniát.

    PERSZE, hogy semmi baj nincs a szoptatással, a sok testi közelséggel, azzal, hogy valaki TÖRŐDIK a gyermekével. A baj azzal van, amikor LENÉZIK a mindenki mást, aki csak egy dolgot is másképp csinál. Meg azzal, amikor már nincs mivel kinézni/lenézni a másikat, mert az a köcsög is normálisan neveli a gyerekét, és akkor muszáj kitalálni valami újabb ökörséget.

    Na, ezen tessenek morfondírozni.

Blogok, amiket olvasunk

MAI MANÓ 6 híres első kép a természettudomány világából

A tornádóról egészen odáig a legtöbben azt hitték, csak valami babonás mendemonda, ami nem is létezik. Híres első képek.

SCHRÖDINGER Közeli vagy távoli jövő a fejátültetés?

A sajtóban néha elő-előbukkan egy hangzatos főcím, néha olyan is, amely 2017 végére már komplett fejátültetést is sugall. Mennyi igazság lehet ezekben? Hol tart a tudomány jelenleg?

HEALTH A legjobb módszer, ha leszoknál a dohányzásra

A leszokás sikerrátája "natúrban" csak 5-7 százalék. Ha viszont felkészülten állsz neki, ezt 50-70 százalékra növelheted. Leszokás lépésről, lépésre.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta