Az abortusz nem a tinilányok problémája

Zanza!

A terhesség a hatályos jogszabályoknak megfelelően csak veszélyeztetettség, illetőleg az állapotos nő súlyos válsághelyzete esetén, meghatározott feltételekkel szakítható meg. De mi van a nők emberhez méltó életével?!

stockfresh 751934 embryo sizeM

A nôknek joga van az abortuszhoz - még akkor is, ha szerintünk minden baba világrajövetele fontos. De fontos az élôk védelme is, ahogy az is, hogy van olyan helyzet és szituáció, amikor talán jobb a kicsinek, ha nem születik meg. De ezt ne mi döntsük el mások helyett.

Tévhit: Az abortuszt választó nőknek nem számít a gyerek élete
Tény: Az abortuszról döntő nők az emberhez méltó életet választják

Még a tilalompártiak is elismerik, hogy nem önmagában az élet, hanem az emberhez méltó élet, azaz az emberi méltóság is számít, hiszen még közülük is a többség úgy gondolja, hogy a terhességmegszakítás megengedhető, ha a gyerek súlyos fogyatékossággal születne, vagy ha a terhesség nemi erőszak következménye. De nemcsak nemi erőszak esetében, hanem semmikor sem számít emberhez méltó életnek, ha valakit terhességre kényszerítenek. A nők azt is meg tudják ítélni, hogy tudnak-e gyeremekük számára méltó életet biztosítani, és legtöbbször éppen az emberhez méltatlan élettől akarják megvédeni a meg nem születő gyermeket is. A megszületett és élő ember, vagyis a nő ember mivoltát kérdőjelezi meg az, aki meg akarja tiltani egy másik embernek, hogy megóvhassa magát a méltósága és a teste sérelmétől.

Forrás: abortusz.info

Magyarországon a terhesség a 12. hetéig szakítható meg, ha

1. azt az állapotos nő egészségét súlyosan veszélyeztető ok indokolja (amit szakmai szempontból illetékes két szakorvos egybehangzó véleménnyel állapíthat meg);

2. a magzat orvosilag valószínűsíthetően súlyos fogyatékosságban vagy egyéb károsodásban szenved (amit a genetikai tanácsadó, a prenatális diagnosztikai központ, illetve a szakmailag illetékes országos intézet által kijelölt kórház szülészeti-nőgyógyászati osztályai közül bármelyik kettőnek egy-egy szakorvosa egybehangzó véleménnyel állapít meg);

3. a terhesség bűncselekmény következménye (a bűncselekmény elkövetését, illetőleg annak alapos gyanúját a büntetőügyben eljáró szerv által kiadott igazolás igazolja),

valamint

4. az állapotos nő súlyos válsághelyzete (aminek fennállását az állapotos nő, illetve - cselekvőképtelensége esetén - törvényes képviselője a kérelem aláírásával igazolja) esetén.

A terhesség a fenti esetekben a 18. hetéig szakítható meg, ha az állapotos nő

- korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen;

- terhességét neki fel nem róható egészségi ok, illetve orvosi tévedés miatt nem ismeri fel korábban, vagy az egészségügyi intézmény, illetve valamely hatóság mulasztása miatt haladta meg a terhessége a 12 hetet.

A terhesség a 20. hetéig (a diagnosztikus eljárás elhúzódása esetén 24. hetéig) szakítható meg,

- ha a magzat genetikai, teratológiai ártalmának valószínűsége az 50 százalékot eléri.

A terhesség az időtartamától függetlenül megszakítható a terhesség

akkor, ha az állapotos nő életét veszélyeztető egészségi állapot teszi ezt indokolttá, illetve a magzatnál a szülés utáni élettel összeegyeztethetetlen rendellenesség áll fenn.

Az abortusz nem a tinilányok problémája

Terhességmegszakítások a nők életkora szerint
Terhességmegszakítások a nők életkora szerint

A családvédelmi szolgálat

A terhesség megszakítása - ha azt nem egészségi ok indokolja - az állapotos nő írásbeli kérelme alapján végezhető el.  Az állapotos nő terhességmegszakítás iránti kérelmét a családvédelmi szolgálat munkatársa előtt személyesen terjeszti elő, a terhességet megállapító szülész-nőgyógyász szakorvos által kiállított igazolás benyújtása mellett.  A családvédelemi szolgálat munkatárs a terhességmegszakítási kérelem bejelentését követően (lehetőleg a magzat apja jelenlétében) a magzat megtartása érdekében tájékoztatja a kérelmező nőt

- a gyermek vállalása esetén elérhető állami és nem állami anyagi és természetbeni támogatások lehetőségéről;

- az olyan szervezetek és intézmények létéről és tevékenységéről, amelyek erkölcsi és anyagi segítséget nyújtanak a gyermek vállalása esetére;

- az örökbeadás lehetőségeiről és feltételeiről;

- a válsághelyzet feloldására alkalmas állami, helyi önkormányzati vagy társadalmi segítségnyújtási formákról, és felajánlja közreműködését ezek igénybevételéhez;

- a fogantatásról, a magzat fejlődéséről, a terhességmegszakítás veszélyeiről és az esetleges későbbi terhességre gyakorolt hatásáról;

- a terhességmegszakítás szándékának fenntartása esetére a családvédelmi tanácsadáson történő ismételt megjelenés szükségességéről, leghamarabb a tájékoztatást követő harmadik napon.

Amennyiben a tájékoztatás ellenére a kérelmező nő továbbra is kéri a terhességmegszakítást, a családvédelmi szolgálat munkatársa tájékoztatja őt
- a terhességmegszakítás jogszabályi feltételeiről;
- a terhességmegszakítás körülményeiről, módjáról;
- a terhességmegszakítást végző egészségügyi intézményekről, valamint
- a családvédelmi szolgálat segítségnyújtásának lehetőségéről a terhességmegszakítást követően,
és egyidejűleg felajánlja segítségét a megfelelő családtervezés érdekében, a fogamzásgátlás személyre szólóan ajánlható módszereinek ismertetésével; illetve tájékoztatja őt a fogamzásgátló eszközök kedvezményes igénybevételének lehetőségéről is.

A tájékoztatást követően a családsegítő szolgálat munkatársa a terhességmegszakítás iránti kérelmet írásban rögzíti. A kérelmet a kérelmező, illetőleg - lehetőség szerint - a magzat apja aláírja és megnevezi(k) a beavatkozás elvégzésére választott egészségügyi intézményt.  A kérelmet a családsegítő szolgálat munkatárs ellenjegyzi és átadja a kérelmezőnek. A munkatárs az ellenjegyzett írásbeli kérelem másolatát - a kérelemnek a kérelmező részére történő átadását követő 24 órán belül - megküldi a választott egészségügyi intézménynek. A munkatársként közreműködő személyeket titoktartási kötelezettség terheli.

Amennyiben a terhesség bűncselekmény következménye, a terhességmegszakítás iránti kérelem benyújtását megelőzően a tanácsadás tartalmára, és a tanácsadást követő kötelező várakozási időre és ismételt megjelenésre vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni, ám a kérelmezőt az örökbefogadás lehetőségeiről és feltételeiről ebben az esetben is tájékoztatni kell.

A terhesség megszakítása

Az állapotos nő a kérőlappal legkésőbb az ellenjegyzését követő 8 napon belül jelentkezik a választott egészségügyi intézményben. Az egészségügyi intézmény a beavatkozás elvégzését követő 8 napon belül a terhesség megszakításáról tájékoztatja a kérelmet ellenjegyző munkatársat.  Az állapotos nő kérelmét a beavatkozás napján aláírásával ismét megerősíti. Ha az állapotos nő 8 napon belül nem jelentkezik, erről az egészségügyi intézmény a munkatársat a kérőlap másolatának visszaküldésével értesíti.

Ha a beavatkozást végző intézmény szakorvosa megállapítja, hogy a terhesség meghaladta az e törvényben meghatározott időt, vagy a beavatkozás elvégzése a nő egészségét súlyosan veszélyezteti, annak elvégzését megtagadja. Ebben az esetben az állapotos nő szakmai felülvizsgálatot kérhet. A felülvizsgálat lehetőségéről és az azt végző szervekről az állapotos nőt tájékoztatni kell.

Ha az állapotos nő a beavatkozás megtagadásától számított 10 napon belül a szakmai felülvizsgálaton nem jelenik meg, vagy a felülvizsgálati eljárás során a beavatkozást véglegesen megtagadják, a szakmai felülvizsgálatot végző a kérőlap másolatát a munkatársnak visszaküldi, aki haladéktalanul értesíti a kérelmező lakóhelye szerint illetékes védőnőt.

Az abortusz költségei

A terhességmegszakítás költségeit az Egészségbiztosítási Alap fedezi, amennyiben a terhesség megszakítására a biztosítással rendelkező állapotos nőnél vagy magzatánál fennálló egészségi ok miatt kerül sor.

Az abortuszért fizetendő díj megegyezik a társadalombiztosítás szerinti finanszírozás mindenkori összegével. Az Egészségbiztosítási Alap a terhességmegszakítás társadalombiztosítás finanszírozás szerinti összegét megelőlegezi a terhességmegszakítást végző egészségügyi intézménynek. A megelőlegezett összegnek azt a részét, amelyet a befizetendő díj nem fedez, a költségvetés megtéríti az Egészségbiztosítási Alapnak.

A terhességmegszakítás térítési díjának 30 százalékát kell megfizetni, ha a terhessége megszakítását kérő személy vagy a vele egy háztartásban élő házastársa, élettársa, illetőleg - az egy háztartásban éléstől függetlenül - az eltartója valamely pénzbeni szociális ellátásra jogosult, az ellátás folyósításának időtartama alatt, vagy a kérelem benyújtását megelőző 6 hónapon belül a kérelmező, illetőleg házastársa rendkívüli szociális segélyben, vagy átmeneti segélyben részesül.

A terhességmegszakítás térítési díjának 50 százalékát kell megfizetni, ha a kérelmező, illetve házastársa, a gyermekgondozási segély tekintetében a kérelmező, vagy a kérelmezővel közös gyermekére tekintettel a kérelmezővel közös háztartásban élő más személy valamely pénzbeni ellátásra jogosult, az ellátás folyósításának időtartama alatt, feltéve, hogy az ellátás nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének a kétszeresét.

Nem kell a terhességmegszakításért térítési díjat fizetni a szociális intézményben lakó személynek, átmeneti gondozásban részesülő, valamint az átmeneti és a tartós nevelésbe vett kiskorúnak, továbbá az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttnek, valamely pénzbeni ellátásra jogosult kérelmező, illetőleg házastársa vagy a magasabb összegű családi pótlékra közös gyermekükre tekintettel jogosult, a kérelmezővel egy háztartásban élő személy esetén, az ellátás folyósításának időtartama alatt, feltéve, hogy az ellátás mértéke nem éri el a mindenkori nyugdíjminimum összegét, s annak sem, aki menekültkénti elismerését kérelmezte, akit a menekültügyi hatóság menedékesként vagy befogadottként elismert, valamint, aki nemzetközi szerződésben foglaltak alapján - a külön törvény szerint - az ország területéről nem utasítható ki, vagy nem irányítható vissza személyek terhességmegszakítása esetén.

Amennyiben a terhesség bűncselekmény következménye, a családsegítő szolgálat munkatársa a kiállított utalványt annak a büntetőügyben eljáró szervnek küldi meg, amely a bűncselekmény elkövetéséről, illetőleg annak alapos gyanújáról igazolást állított ki. A büntetőügyben eljáró szerv a számlát az ügy irataihoz csatolja, annak megtérítésére a perköltség viselésének szabályai vonatkoznak.

A terhességmegszakítást végző intézmények

Abortusz csak olyan egészségügyi intézményben végezhető, amely megfelel a jogszabályban előírt követelményeknek.

A 12. hetet meghaladó terhesség csak a megyei kórházak szülészeti-nőgyógyászati osztályain, az orvostudományi egyetemek és a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar szülészeti-nőgyógyászati klinikáin szakítható meg.

A terhesség a betöltött 18. hét után csak az orvostudományi egyetemek és a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar szülészeti-nőgyógyászati klinikáján, valamint az alábbi intézményekben szakítható meg:

Megyei Szülészeti-Nőgyógyászati Osztály, Szombathely,

Megyei Szülészeti-Nőgyógyászati Osztály, Győr,

Megyei Szülészeti-Nőgyógyászati Osztály, Veszprém,

Megyei Szülészeti-Nőgyógyászati Osztály, Miskolc,

Megyei Szülészeti-Nőgyógyászati Osztály. Szolnok,

Megyei Szülészeti-Nőgyógyászati Osztály, Kecskemét

WEBbeteg - Dr. Barcsai Tímea, jogász

Blogmustra