SZÜLŐSÉG

Egy célunk van: minden gyerek élje túl a napot

2011. február 27., vasárnap 17:19

Bölcsi téma ez is, de ezúttal (vasárnapi) szubjektív. A felvetés az, hogy mi az az életkor, ameddig a gyermeknek és anyának is ideális az együtt-, vagyis az otthonmaradás. Olvasónk, ha nem is a bölcsőde ellen érvel, elgondolkodtatásra késztet: milyen árat fizetünk az anya-gyerek kapcsolatban, ha a gyerek nem otthon van, hanem a bölcsiben? Abigél véleménye következik.

Talán kiverem a biztosítékot, de akárcsak itt, a Porontyon olvasva az anyukákat, meggyőződésem, hogy a döntés hátterében nem csupán az anyagiak állnak.

Ismerek olyan „szerencsés” kismamát, aki onnantól kezdve, hogy az apróság gondozása már túl kell, hogy mutasson az etetés-fürdetés-altatás szentháromságon, nem tud mit kezdeni a gyermekével. Megtehetné, mert megvan a háttere, hogy akár négyéves koráig is maga vigye a pálmát, ám nincs hozzá türelme, figyelme, affinitása.

A legtöbb „problémás” anya a bizonytalanságtól, a félelemtől nem találja a harmonikus kapcsolatot a gyermekével. (Többen vannak, mint gondolnánk.) Elsősorban önmagukkal kell rendbe jönniük, és ebben (is) segíthet a bölcsi.

Jobb annak a picinek, ha a fáradt, ingerszegény anyukát kiegészíti a bölcsőde. Remény van arra, hogy a gondozókkal beszélget, látja a saját és mások gyermeket a közösségben, amiből maga is erőt, elsősorban lelkierőt merítve jobbá, kreatívabbá, nyugodtabbá válik. Nincs elszigetelve a kétségeivel, látja, hogy a mások gyermeke is tudja azt a decibelt látszólagos ok nélkül, mint amit az övé, a kismamákkal való találkozás és tapasztalatcsere segíthet visszabillenteni a mérleget.

Ebből a szempontból majdnem mindegy, milyen az a bölcsőde. Na jó, szeressék a gyerekeket, legyenek alapvetően elfogadható körülmények. Ne mondják azt, amit pár éve egy budapestiben: „Anyuka, nekünk egyetlen célunk van: minden gyerek túlélje a napot, ne szúrják ki egymás szemét a ceruzával...” Ez a túlzsúfolt bölcsi nem engedhette meg magának, hogy a gyereklétszámhoz igazodva annyi gondozót foglalkoztasson, hogy legalább a szemmel tartáshoz elegen legyenek. Alig van idő másra, mint arra, hogy kétszer körbeérjenek, és mindenkin cseréljenek egy pelenkát.

A kitérő után vissza ahhoz, hogy mit fogadjunk el természetesnek. Többen írtátok, hogy bezzeg Nyugat és Amerika, ahol nincsen lehetőség az otthonmaradásra. Még a családcentrikus Olaszországban sincs a nálunk lévő három év. Szerintem jobb, hogy Magyarországon van, még ha az állam kétarcú is ebben az ügyben, hiszen anyagilag nem becsülik meg az anyát. (Bocsánat, erről majd a képviselőinket kérdezzük).

Sírva könyörgöm, hogy a baba- és anyaellenes hozzáállást akkor se ajnározzunk, ha az történetesen Amerikában úgy van. Négyhetes csecsemő mellől dolgozni menni - ezt ne fogadjuk el ideálisnak! Se a gyerek, se az anya szempontjából. Az első három év akkor is a legmeghatározóbb egy ember életében, ha ezt nem vesszük tudomásul. Ezen belül vannak persze kényszerhelyzetek, amikor muszáj másra bízni a gyermeket. Sőt, kétéves kor körül tényleg eljön az idő, hogy a legjobb játszópajtás egy másik gyerek lesz. Pláne első gyermeknek, ekkor már kifejezetten jót tesz a közösségbe szoktatás. De nem mindegy, hogy két órát, négy órát, vagy nyolc órát töltünk nélkülük naponta. Ez már igenis anya-apa döntése, nem az anyagiakon múlik.

Úgy várni egy gyermeket, hogy aztán az a cél, hogy a megszületése után megpróbáljuk beépíteni őt egy olyan rendszerbe, ami még nélküle alakult ki, nem szerencsés. Az sem, hogy csak annyit változtatunk, amennyi még kényelmes, és azt az illúziót kergetjük, hogy ez így menni fog. Egy harmadik emberrel (még ha apró és kiszolgáltatott is) bővül a család, új rendszert kell építeni, amelyben néhány évig ő a főszereplő. Egy-két évet meg lehet oldani anyagilag, csak akarni kell. Nincs az a fizetés, és az abból teremtett komfort, ami pótolja az anya és gyermek együttlétét. Extrém helyzetek persze vannak, és minden élet egy külön, megismételhetetlen történet.

De az is megismételhetetlen, hogy van egy kisgyereked.

Abigél

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2011.02.28 13:31:10kitike

    Bepótolhatatlanok a közös első évek. A mi anyagi tartalékaink 2.5 évig bírják, pedig nagyon sokat leadtunk a saját igényeinkből.
    Azt hogy érted, kedves Abigél, hogy a bölcsiben töltött órák száma nem függ az anyagiaktól? Ha dolgozom, nem tudom 4 óra után elhozni...
    Ahogy cseperedik a gyerekecske, nekem egyre könnyebb változatosakat játszani vele, szerintem jól kiegészít majd minket, szülőket a bölcsi ebből a szempontból. Már ismerkedünk a bölcsivel, beleszagolunk az ottani életbe hetente-kéthetente pár órában.

  • 2011.02.28 14:16:32Puszpanya

    Nem vágom azt a részt, h a bölcsis gyerektől távol töltött idő a szülő kénye-kedve szerint alakul. Mo-n nem a munkavállaló dönt, mennyit szeretne dolgozni. Jó esetben a 3. évre visszaveszik 6 órában. Ha nem ennyire szerencsés, akkor 8ban.
    Ha meg lenne befogható nagymama, akkor nem adnám bölcsibe.
    Ez a gyerekkel való játszás meg túl van misztifikálva. Mindenki úgy játszik, ahogy tud. A felmosós/takarítós/bevásárlós is játék. Gyerekkoromból pl. arra emléxem, h a nagypapa megengedte, h megetessem a csirkét, kacsát, nyulat. A távirányítós autóra meg nem. Pedig ez utóbbi romja még megvan.

  • 2011.03.01 09:44:57Abigél001

    Kitike, persze, ha MUSZÁJ dolgoznod, akkor muszáj. létezik az a verzió is, amikor alapvetőn otthon tud és akar maradni a kismama a kicsivel, de néhány órás "szoktatásra" beviszi a bölcsibe (társaságba) a gyermeket.

    Puszpanya,a gyermek életének első két évében vele otthon maradni, a legtöbb családban megoldható lenne.
    a játékról: nem lehet túlmisztifikálni, és köszi, hogy a gyerekkori példáddal mutattad meg ezt. MINDIG JÁTSZANI ÉS JÁTSZANI ÉS JÁTSZANI. világot így tanulja meg. Bármivel, bármikor, bárhol, elmélyülten foglalkozni(játszani) - ez a gyerekek olyan képessége, amit de jó lenne, ha a felnőttek sem felejtenének el :-)))) nekik még tényleg játék az egész élet!

    köszönöm a bejegyzéseket!

  • 2011.03.01 11:33:55franciss

    Én örülök annak, hogy 6 hét után nem kellett visszamennem dolgozni, az nagyon nehéz lett volna. De 2 év után már nagyon lelkesen mentem vissza dolgozni, és nem anyagi kényszerből. Szerencsém volt, mert heti 20 órában dolgozom, és otthonról is tudok, ha betegség miatt nem tudok menni. Nagyszülők nem laktak itt a közelben, de ha igen, én akkor sem rájuk bíztam volna. Egészen más így, hogy gyerekekkel van, sokkal bátrabb lett, kommunikatívabb a gyerekekkel is, sokat változott. Mert a fiam ráadásul nem is igényelte a gyerektársaságot, olyannyira, hogy a játszótéren se volt sose hajlandó játszani mással, mindenkit elkerült, szépen el is szigetelődtünk. A bölcsiben2 hónap alatt megváltozott a helyzet, és én ennek örültem. A másik oldala a dolognak, hogy bár nem tartom magam önbizalomhiányosnak stb.,2 év után már többre vágytam, mint a séta, játszótér, bevásárlás, altatás, játszótér, főzés, takarítás verkli. 1 éves korában elkezdtem suliba járni, az is segített, hogy otthon jó hangulatban legyünk. Tudom, ez már jó hosszú, de nekem az is szempont volt, hogy ha 2 évnéltöbbre kiesem a melómból, mindent kezdhetek újra, így is elég nehéz, és messze nem tartok ott szakmailag, mint szülés előtt, de így nem éreztem annyira soknak a kiesést. Szval én a 6 hét utáni visszaállást nem bírnám, de a 3 év itthonmaradást sem, nem is beszélve arról, hogy egyre nő az otthon töltött évekkel a munkaerőpiaci hátránya a nőnek, és különösen utálom, hogy ezt nyomják még mindig mo-on, hogy rendes nő orrvérzésig otthon marad a gyerekkel.

  • 2011.03.01 12:16:06Puszpanya

    Abigél,
    Ez ( a játék túlmisztifikálása) semmi másra nem jó, mint h. egy újabb görcsöt okoz az olyan anyukában (szülőben), aki nem eléggé "játékos" a köz elvárása szerint.
    A játék többféle. Órákig vagyok képes a gép előtt ülve billentyűt nyomkodni. Amitől a Párom sikítófrászt kap. Én meg hiába magyarázom neki a PC taktikai háborús játék szépségeit, vagy mennyire klassz dolog letenni egy vadászgépet egy anyahajóra...stb.
    Nekem az első igazi "játék" az olvasás volt. Előtte meg csak a fiús játékokat szerettem játszani. Szerencsére a szomszéd fiúval egykorúak voltunk. :D
    Szóval, semmi gyöngyfűzés, rajzolás, éneklés...mifene.

  • 2011.03.01 13:06:23Abigél001

    Puszpanya, épp az a lényeg, hogy minden és bármi lehet játék. ez a tudat oldhatja a görcsöt.... :-)))) apróságom imádja, ha bekapcsolhatja a mosógép indítógombját, de azt is, ha főzés közben kiönt egy kis riszt egy kistányérba, és azokat rakosgatja... minden, amivel felfedezi világot, játék.

  • 2011.03.02 13:24:47Foxhunter

    "De nem mindegy, hogy két órát, négy órát, vagy nyolc órát töltünk nélkülük naponta. Ez már igenis anya-apa döntése, nem az anyagiakon múlik."

    Bocs, de te biciklibelsőben élsz? Én azért hallottam már olyan családról, ahol nem azért ment vissza anyuka dolgozni 8 órában, mert olyan marha nagy kedve volt.

  • 2011.11.05 10:25:21ancsamancs

    És aki egyedül vállalja be a gyereket (pasi nélkül, mert megcsömörlött tőlük, vagy meghalt, vagy lelépett)? Vannak páran, és mind egyre többen. Úgy tudom, a GYES feltétele, hogy ne dolgozz 1 évig. Ha van befogható nagyszülő, akkor is megoldható..
    Van egy mondás, hogy a pasid az első gyereked. Anyámékra ez tisztán igaz volt. Apám normális volt, aztán megváltozott. Én nem akarok ezzel szívni, nem kockáztatok, hogy a gyereknek magára kelljen húzni az ajtót mikor veszekszünk. Még nagyon messze vagyok ettől, de létező probléma.

Blogok, amiket olvasunk

FOODY A világ 10 leggazdasabb séfje

A világ leghíresebb séfjei sokkal többek, mint szakácsok, ôk már márkák. Na de ki vezeti azt a listát, ahol Nigella csak az utolsó helyet tudta megcsípni?

ZEM 8 tanács kezdő futóknak, hogy ne hagyd abba a harmadik héten

Bárki elkezdheti, majdnem bárhol végezhető, és egy jó cipőn kívül semmi sem kell hozzá. Adunk néhány tippet, hogyan találhatod meg benne az örömödet, azaz hogyan nem fogod abbahagyni a futást pár hét után.

GADGETSHOP Így válassz okoskarkötőt

Az értékesítési adatok alapján az okoskarkötők az idei év slágercikkei lehetnek. Én is az okoskarkötők szerelmese vagyok, így elárulok néhány titkot, hogy tudj választani a több száz elérhető fajtából.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta