SZÜLŐSÉG

Szívben fogant gyerek

2011. január 11., kedd 07:59

Hogy saját gyerek-e, vagy örökbefogadott, Kata számára sosem volt kérdés. Mindkettő. De talán ő sem számított ennyi nehézségre az úton...

Fotó: Taro Taylor
Fotó: Taro Taylor

Csak akarni kell - tanácsolták az ismerősök és barátok, amikor nem estem teherbe. Azért nem jön össze, mert görcsösen szeretnétek - mondták a szüleim. Akkor most mit is csináljak: akarjam vagy ne? Vagy akarjam, de csak kicsit? Majdnem öt évig vártunk, mire megfogant a kislányunk. Kicsit meg is ijedtünk, mert más forgatókönyvre készültünk. Nem vér, hanem szív szerinti gyermekre.

Még mielőtt ,,akcióba" lendültünk volna az ágyban, megbeszéltük, hogy szeretnénk egy örökbefogadott gyermeket is. Az önző vágyon kívül, hogy láthassunk egy földlakót felcseperedni, némi küldetéstudat is vezérelt minket: jobb sorsot biztosítani egy emberpalántának vagy egy testvérpárnak. Akkor még nem tudtuk, hogy sokkal több a vadász, mint a fóka, vagyis az örökbefogadásra vágyó egyedülállóknak vagy pároknak általában három-öt évet kell várniuk, főleg, ha csecsemőt szeretnének. Gondoltuk, mi gyorsabban elérjük a célunkat, hiszen hároméves kornál húztuk meg a határt, és kisebb, korrigálható egészségügyi problémát is elfogadtunk volna. Végül az eddig eltelt 2,5 év alatt nem kerültünk sorra. Szabály szerint most meg már csak akkor fogadhatnánk örökbe, ha a kislányunk legalább másfél éves lesz, és akkor is kizárólag újszülött jöhetne szóba, hogy a hagyományos családmodellt építsük fel.

A várakozás gyötrelmesen hosszú volt. Akadtak jobb és rosszabb napok, találkoztunk olyanokkal, akik elfogadták a szándékunkat, mások hülyének néztek, de természetesen ezt kevesen mondták a szemünkbe. Mindenesetre nagyon kevesen üdvözölték szívből a vágyunkat. Pedig a pszichológus szerint, aki vizsgálta, hogy alkalmasok vagyunk-e pszichésen az örökbefogadásra, hazánkban már teljesen elfogadott, ha egy pár a szív szerinti gyermekét neveli. Szívesen elvittem volna a háziorvosomhoz, akitől papírt kellett kérnem, hogy nem vagyok pszichiátriai kezelt, AIDS-es, stb. A doktornő vagy húsz percig papolt arról, hogy milyen őrültséget követek el, mert nem tudhatom, hogy kit melengetek majd a keblemen. Erre mondta a pszichológus, hogy régen úgy tartották, hogy ötven százalékban befolyásolja a genetika, és ötven százalékban a nevelés azt, kiből milyen ember válik. Ma már úgy tartják, 88 százalékban a nevelésen múlik minden.

Azt, hogy elvégeztük a húszórás tanfolyamot, amely minden örökbefogadásra vállalkozó szülőnek kötelező, egy percig sem bántam. Jól esett hasonló cipőben járó párokkal és egyedülállókkal találkozni, bár mi voltunk az egyetlenek, akik nem vágtak bele a lombikprogramba, mert úgy éreztük, hogy nem azon múlik a boldogságunk, hogy vér vagy szív szerinti gyermeket nevelünk-e. A tanfolyamon elhangzottak szomorú, ijesztő történetek is. Volt olyan nő, akinek lombikprogramban négy megtermékenyített petesejtet ültettek be, és mind megmaradt. Hogy biztosan egészséges gyerekek jöjjenek világra, két magzatot el kellett vetetnie, de mind a négy baba angyallá változott. De hallottunk olyan párról is, akik a hétéves fiuk halála után fogadtak örökbe egy hétéves kislányt. Levágatták a hosszú haját, próbálták fiúvá alakítani, mert az elhunyt gyermeküket szerették volna pótolni vele. Végül az egyhónapos gondozási idő letelte előtt visszaadták a gyereket. Ennél nagyobb törés nem is lehet egy örökbefogadott gyermek életében. Azt hitte, ez most állandó lesz, nem dobálják egyik nevelőszülőtől a másikig, aztán minden álma összetörik. Igaz, a szememben az az eljárás is kegyetlen, hogy a gyerek néha úgy kerül egyik nevelőszülőtől a másikhoz, hogy nem szólnak előre neki, nem készítik fel a változásra, csak közlik vele egy délután, csomagoljon. Még elbúcsúzni sincs idő.

Az örökbefogadás persze sokkal előkészítettebb. Ritka, hogy elszakítják a testvérpárokat, de néha megteszik. A tanfolyamon mesélték az előadók, hogy ilyen úton került igazi családba egy 2 és 5 éves gyermek. Itt a nagyobb, 12-13 éves testvért megkérdezték, mit szólna ahhoz, ha örökbe adnák a testvéreit, és így igazi családban nevelkedhetnek. Beleegyezett, annak ellenére, hogy tudta, így valószínűleg soha többet nem találkoznak, vagy legalábbis csak akkor vehetik fel a kapcsolatot, ha a kicsik legalább 14 évesek lesznek. Sőt, azt is mondta, hogy a másik két kisebb testvérének is keressenek családot, mert jobb életet szeretne nekik. Nem tudom, hogy én 13 évesen képes lettem volna-e ilyen érett fejjel gondolkodni...

(folytatjuk)

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2011.01.11 09:43:38magyar bucó

    "Ma már úgy tartják, 88 százalékban a nevelésen múlik minden."

    Ez hogy jött ki nekik? Egyáltalán, hogyan próbálják mérni?
    Az biztos, hogy nem hiszem el.

  • 2011.01.11 10:31:48kyskalacs .

    a férjem problémás gyerekeket tanit egy speciális iskolába...beilleszkedési problémák, alacsony IQ, argesszió..stb. a gyerekek nagy része keletröl adoptált. a nevelésen nagyon kevés múlik ilyen esetekben ahol a szülö végigdrogozta vagy itta a terhességet.
    .csak egy példának hoztam fel.

  • 2011.01.11 10:49:03mohácska

    várom nagyon a folytatást, ugyanis én is hasonlóképpen gondolkozom és hasonló tervem van a jövőre nézve. Sajnos még nincs saját gyerekem (1 éve próbálkozunk) és ha majd lesz, azt követően szeretnék egy gyereket örökbe is fogadni, méghozzá olyat, akit más nem fogadna örökbe. Talán csepp a tengerben, de egy életet szeretnék megmenteni és jobbá tenni.

  • 2011.01.11 10:49:23Sopánka76

    "88 százalékban a nevelésen múlik minden"

    Hát ja, nem ártana leírni, mi is az a "minden", ami a nevelésen múlik.
    Mert mondjuk a hajszín meg a testmagasság biztos nem. :)
    Külön kéne vizsgálni a felnőtt ember tulajdonságait, lebontva, hogy melyik múlik a nevelésen, melyik a géneken. Az alapképességek inkább a géneken, de hogy mit hoz ki belőle, az meg nevelés.

  • 2011.01.11 12:56:09v2peti

    88%: Hogy jött ez ki?

    Ha jól rémlik most na Donald O Hebb által mondott 100%:100% az elfogadott.

  • 2011.01.11 13:06:16magyar bucó

    Az 200%?
    Mi ez sztahanovista felajánlás? :o

  • 2011.01.11 13:08:07magyar bucó

    A személyiség is jórészt genetikai adottság.
    A kétpetéjű iker unokahúgaim születésük óta teljesen más beállítottságúak.

  • 2011.01.11 13:29:41Easyke

    A hülye 88%-nál szerintem sokkal fontosabb kérdéseket kellene feltenni:

    Hogy lehet az, hogy egy szülőpárnak odaadnak egy hétéves gyereket, mikor meghalt a gyermekük hétéves korában? Milyen rendszer az, ahol nincs egyetlen pszichológus (vagy bárki) sem, aki képes lenne ELOLVASNI és ÉSZREVENNI kettő darab 7-es számot. És a nyilvánvalóra rájönni, hogy ez a pár k...ára nem alkalmas az adott gyermek nevelésére, mert gyászol?!?

    A következő kérdésem: ha annyival több a vadász, mint a fóka, miért van annyi gyerek mégis nevelőintézetben...?
    Persze javítsatok ki, ha rosszul tudom, és a nevelőintézetek valójában konganak az ürességtől...

  • 2011.01.11 13:42:52susubolondság

    Easyke, sajnos a törvényi szabályozás miatt ilyen nehéz az örökbefogadás. Sajnos sok gyerekről nem mondanak le a vérszerinti szüleik, így nem adhatók örökbe a gyerekek.

  • 2011.01.11 13:43:55magyar bucó

    Az örökbe adható, egészséges, fehérbőrű, kicsi gyerekekből van hiány. A többivel vannak tele az intézetek.

  • 2011.01.11 14:41:08oliv08

    susubolondság: igen, röhejes a félévenkénti képeslap=kapcsolattartás. Persze amikor a milliós összeggel a nagykorú kilép az intézetből, rögtön előkerülnek a szülők.

  • 2011.01.11 23:06:02voroske

    Easyke;
    Sajnos a gyerek csak akkor orokbeadhato, ha a szulo lemondott rola.


    Sajnos ez nem csak a magyar jogrendszerben van igy hanem mindenhol. Kanadaban is sok-sok evet kell varni orokbefogadasra es raadasul a legtobb szervezet csak nyilt orokbefogadast hajlando csinalni. Nagyon sok orokbefogado szulo nem szeretne ha a bilogiai anya akarmikor megjelenhetne az eletukben 3 vagy 5 ev mulva mindenfele hulyeseget beszelve a gyereknek.

  • 2011.01.18 14:50:59mese-mese-meskete

    A 88% az olyan egypetéjű ikrek vizsgálata alapján jött ki, akik két külön családban, sok esetben többezer kilométerre egymástól nevelkedtek úgy, hogy a testvérükről nem is tudtak.

Blogok, amiket olvasunk

MENŐ LAKÁS Hangulatos nappalik fehér téglákkal

A fehérre festett téglafal olyan visszafogott dizájnelem, ami egyből érdekesebbé tesz bármilyen lakást. Mutatjuk a jó példákat: modern, szellős, világos.

KETTŐS MÉRCE Kinek járjanak a segélyek?

Aki megérdemli? Aki rászorul? Aki balszerencsés? Az igazságos újraelosztás rendszere nem is olyan egyszerű.

GADGET Menő mobil 26 ezer alatt

A Xiaomi Redmi 4A az egyik legkedveltebb telefon hazánkban a gyártó kínálatából. Nem is csoda, mert ilyen tudást ilyen áron kevesen adnak!
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta