Terhesnapló 5.0: A kismama horkol, mint az anyamedve

Zanza!

19. hét

+4,5 kg

Amikor novemberben először kezdtem szipogni, alig foglalkoztam vele. Ki nem szipog ilyenkor? Azután hamarosan elmúlt és az élet ment tovább. Pár hét múlva az egész kezdődött előröl. Azután megint. És megint. Ha így visszagondolok, most már hónapok óta problémás az orrom, csak valahogyan nem kötöttem össze egymással az eseteket mostanáig. Ennek persze egyszerű okai vannak. Kemény telünk van, az idő pocsék, az emberek fele mindig éppen beteg, vagy panaszkodik valami nyavalyára. Párszor sikerült alaposan eláznom a nulla fok körüli esőben (a babakocsi mellett leszoktam az esernyőzésről, így kapucni fel és usgyi ki) így akár meghűlésre is kenhetem a bajokat. Egyébként meg nem is szeretek nyafogni ilyenek miatt, de mostanra betelt a pohár, elegem van abból, hogy az amúgy is rövidke éjszakáim sokszorosan félbe vannak szakítva, mert arra ébredek, hogy kapkodom a levegőt a kiszáradt számon át, mint most a héten, amikor a mizéria visszatért, újult erővel. Ez eddig a legrosszabb. Állítólag most már horkolok is. Ezt nehéz elhinnem, mert egy úrinő ugye terhesen sem horkol, de bizony meg lettem gyanúsítva.

Amikor valaki orra folyni kezd, nem feltétlenül egyértelmű azonnal, hogy mi baja van. Influenza? Nátha? Meghűlés? Allergia? Mindez egy influenzajárvány alatt, terhesen, sokadik alkalommal még frusztrálóbb, mert még be sem vehetek csak úgy akármit a tünetek ellen, és ugye a kezelés függhet a betegségtől.

A teljesen bedugult és folyó orron és a gyakori tüsszögésen kívül más bajom nem volt eddig, se láz, se torokfájás, se gyengeség. Köhincselés az igen, de azt rá lehet fogni a kiszáradt torokra. Így az influenzát, mint eshetőséget hamar kizártam, a tradícionálisat is és a H1N1-et is, bár egyik ellen sem vagyok beoltva. Február elejével a brit hatóságok a H1N1 járványriadót lefújták, az NHS telefonügyeletet felszámolták, sem az orvos, sem a bába nem tanácsolta, hogy oltassam be magam, így emiatt nem is aggódtam igazán. Továbbá a két és fél éves gyerek és az apja is egyetlen szipogás nélkül megúszták eddig a telet, annak ellenére, hogy rengeteg puszit és csókot kapnak tőlem, és a gyerek gyakran az én kanalamból kap falatkákat. Egyértelmű, hogy akármi is sújt engem, az őket nem fenyegeti. Így kenhetek rá mindent a terhességre, már megint.

2007-ben, a lányomat várva főleg a fülemmel volt bajom, de azzal a folyamatosan. Addigi életem legelső fülgyulladását éltem át, majd kevéssel utána a másodikat, a harmadikat és a negyediket. Még a kórházból is lüktető füllel jöttem ki. A szülés óta semmi bajom nem volt a fülemmel, és egyébként is remek egészségnek örvendtem. De mivel köztudott, hogy a terhes nők immunrendszere legyengül és gyakrabban kapnak el mindenféle fertőző betegséget, már számítottam rá hogy valami megint megjelenjen. De hogy pont "Achilles-orrom" legyen?  Végigtelefonáltam a rendelőket, e-maileket írtam, és minden orvos azt mondta, hogy mindenki más is náthás, járványok vannak és majd elmúlik magától. Mindezek után, továbbra is elégedetlenül, rákerestem a "terhességi orrfolyás" szavakra (mit csináltak az emberek az internet előtt? mindent elhittek, amit az orvos mondott?), így egyszerre, és egy percen belül kiderült, hogy az ösztrogén hatására a terhesség alatt nagyon gyakran a nők orra bedugul, vagy állandóan folyik, a fokozott a nyálkatermelés miatt, ez egy gyakori dolog, ami évszaktól független, és még fertőzés sem kell hozzá. A jelenségnek neve is van, terhességi orrfolyás avagy terhességi rhinitisz. Hát ezt nem említette eddig nekem senki, sem a magánorvosom, sem a bába, sem az NHS körzeti orvos, a visszatérő tüneteim és a terhességem teljes tudatában. Nyilván őket is elvakította a téli mizéria, ami most minden egészségügyist körülvesz. Mindenesetre akár náthám van, akár egy hormonok okozta velejáróját tapasztalom a terhességnek, a dolog lefolyását gyorsítani nem tudom, csak a tüneteket tudom enyhíteni.

De akármennyire igyekszem és követem a jobbulás házi alapszabályait, amik a vitaminfogyasztás, a pihenés, a hatalmas mennyiségű folyadék ivása, a gyógynövényes cukorkák rágása, (a levegő párásítása nem nálunk nem szükséges, mert hetek óta dől az eső, olyannyira, hogy moha nőtt a betonjárdán a házunk előtt és penészes lett egy ismerős kocsijának belseje),  mindez nem sokat segít éjjelente, amikor a helyzet a legrosszabb és félóránként arra ébredek, hogy az orrlyukaim betömődtek és a torkomban mintha vattacsomó lenne, úgy kiszáradt.

Mégsem állhatok neki inhalálni vagy gyógyteát főzni kétóránként egész éjjel. A legendás családi kúra, a pálinkafogyasztás gőzölgő, forró fürdővízben, természetesen nem alkalmazható esetemben. Valami jobb, radikálisabb megoldást kellett találnom, hogy alhassak.

Nem egyszerű ilyenkor azt mérlegelni, hogy milyen gyógyszeres kúra megengedhető. A legfontosabb terhességi irányelv, hogy mindenféle gyógyszer szedését ellenőriztessük orvossal, a dózis legyen a lehető legkisebb és a kezelés ideje a lehető legrövidebb. Szinte mindenki az óvatosság mellett érvel, amikor terhes nők gyógyszerszedéséről van szó. A gyógyszergyártók félelmetes figyelmeztetéseket tesznek a dobozokra, mert félnek a perektől. Minden cikkre, ahol tudósok bebizonyítják, hogy egy bizonyos vény nélkül kapható gyógyszer ártalmatlan az első trimeszter után, akad egy másik, ami azt sugallja, hogy csak óvatosan, mert semmi sem biztos. Az, hogy az orvos mit mond és mit tanácsol, gyakran az orvostól magától függ. Egyébként is, sok kismama inkább nem vesz be semmit, akkor is, ha az orvosa áldását adja rá. Mert parázunk. Olyan esetekben, mint egy antibiotikumos kezelést igénylő fertőzés, láz, vagy súlyos betegség, az orvos szinte mindig a kezelés mellett dönt, de mi van akkor, amikor elvileg kibírható a dolog, mint nálam? Egyáltalán ki dönti azt el, hogy mi kibírható?  És minek szenvedjek önfeláldozóan, amikor egy sok forrás szerint teljesen ártalmatlan szer nyugodt alvást, pihenést és szelelő orrlyukakat biztosíthatna? Én ahhoz kicsi vagyok, hogy ezeket a kérdéseket megválaszoljam, sajnos, így elhárítottam a döntést magamtól. Amikor a körzeti orvosom teljesen magától ajánlotta, hogy az egyik itt kapható, forró vízzel összekeverendő, orrtisztító és paracetamol-tartalmú (a paracetamol megfelelő dózisban teljesen biztonságos a terhesség alatt is) lötyit igyam, boldogan készítettem magamnak egy ilyen forró koktélt, a nyugodt éjszaka reményében. És semmi változást nem tapasztaltam, sajnos. Vakvágány, megint.

Ami végül bejött, az egy orrcsepp, ami jó 3-4 órára segít. A dobozon az van, hogy terhesség esetén nem ajánlatos, az orvos azt írta nekem e-mailben, a hatóanyagok teljes tudatában, hogy most már nyugodtan lehet. Nem csodaszer, és hosszútávon sajnos ez sem az igazi, de még mindig ez a legjobb eddig, és szabadon lélegezem éjjel. Magam mellé teszem, és amikor úgyis fel kell kelnem valamiért (ez elkerülhetetlen), akkor csöpögtetek. Lefekvéskor és éjjelente egyszer elég is. Előbb-utóbb, bármi is okozza a problémát, elmúlik majd, legkésőbb júliusra. De ha szabadna választani, én inkább egy visszatérő náthát szeretnék, ami talán tavaszra megszűnik, nem egy a szülésig tartó ösztrogén-mellékhatást. Nem biztos, hogy még 21 héten át meg tudom magam védeni az aljas rágalomtól, hogy horkolok, mint egy anyamedve.

Másutt

Blogmustra