A szabályos játszótér körbekeríthető és bezárható

Zanza!

jatszo01

Játszótérre járni mindenki szeret, s nem csak a gyerekek, hanem a szülők is, hiszen az önfeledt játékon túl társas kapcsolatokra is lehetősége nyílik kicsiknek és nagyoknak egyaránt. Ez az a hely azonban, ahol nem csak nagy hancúrozások, hanem alkalmanként balesetek is előfordulnak, éppen ezért, egyáltalán nem mindegy, hogy milyen játékokon lógnak a gyerekek tavasztól őszig.

Nem véletlen tehát, hogy az Európai Unió is nagy hangsúlyt fektetett a játszóterek biztonságára, s az Unióhoz való csatlakozásunkkal nekünk is igazodnunk kell az általa megszabott szabályokhoz, most már kötelező jelleggel 2009. január elsejétől.

Ennek értelmében végleg leáldozott a kopott festékű rakéták, alig megmászható vasgömbök és hullámos hátú vasállatok kora, s sokkal kevesebb gyerek zuhan le a két párhuzamos vaskorlátról, amin „Holovác egy-holovác kettőt” játszottak, s felrepedt esés közben az álluk. Mondhatjuk ugyan, hogy mi is túléltük ezeket a játékokat, de jóval több baleset történt akkoriban, mint az új játszótereken.

Az Európai Unió 2003-tól öt év türelmi időt adott arra, hogy Magyarországon végrehajthassuk a játszótéri reformokat. Ennek köszönhetően 2004 februárjától életbe lépett az a kormányrendelet, mely a játszótéri eszközök biztonságáról szól, s ezek forgalomba hozatalát, használatba vételét, meglévő eszközök ellenőrzését, valamint üzemeltetését és karbantartását szabályozza. Ennek értelmében azokat a játszótereket, melyek nem megfelelőek, 2008. december 31-ig vagy le kellett bontani, vagy át kellett építeni.

Négy évvel ezelőtt igen siralmas volt a hazai játszóterek helyzete, ez akkor derült ki, amikor 2005. június 30-ig kötelesek voltak az üzemeltetők egy központilag kijelölt szervezettel ellenőriztetni az eszközöket. Az akkori adatok szerint a megközelítőleg 20 ezer játszótér közel 90 százaléka felújításra, vagy átalakításra szorult, hiába fordított 2003-ban 139,5 millió forintot a sporttárca a rekonstrukciókra. 2004-ben ugyan újabb 194,7 millió forintos állami támogatást különítettek el a játszóterekre, szakértők szerint 20-25 milliárd forintra lett volna szükség ahhoz, hogy megvalósíthassa Magyarország az Uniós feltételeket. 2008-ra a helyzet valamelyest javult, a játszóterek „csak” 40 százaléka nem volt EU konform.

De nézzük, milyen is az EU szabvány szerint épült, jó játszótér! A hivatalos játszótér, amire a kormányrendelet is vonatkozik, az önkormányzat, vagy különböző oktatási intézmények tulajdonában lévő eszközök, melyeket körbe kell keríteni, éjszakára be lehet zárni és biztonságos, könnyen tisztítható anyagból állnak. A különböző eszközök magasságát európai bizottsági szabvány határozza meg, minden alá ütéscsillapító burkolat kell (gumi, gyöngykavics, vagy fakéreg), s a csúszda csak homokozóban végződhet. A legjobb homok a szabvány szerint a folyami homok, mely ütéscsillapításra remekül alkalmazható, cserébe viszont nem lehet olyan jól használni sütésre, várépítésre. Az sem mindegy, hogy milyen távol vannak egymástól a mászókák fokai, s a tartóállványon csak két hinta lóghat. Figyelmet kell fordítani az integrált játszóterek létesítésére is, ami lehetővé teszi a mozgáskorlátozott gyerekek együtt játszását egészséges társaikkal. Nem elhanyagolható szempont a zöldterület megtervezése sem, valamint a különböző korosztályoknak kialakított játszótéri felosztás sem (1-6 év, 6-10-év, 10-16 év).

Hogy hogyan sikerült a január elsején lejárt határidőt teljesíteni, kérdéses. A nem szabványos játszótereket lebontották, helyükre azonban sok helyen nem építettek új, korszerű játszóteret, néhol inkább füvesítettek, vagy üresen (régi homokkal és gazzal) hagyták a homokozót.

Persze nem feltétlenül a lelkesedés hiányzik a témában, sokkal inkább a pénz. Egy átlagos játszótér 7-8 eszközzel, 10-11 millió forintba kerül, melyet az önkormányzatnak pályázat útján kell finanszíroznia, valamint különböző felajánlások, cégek támogatásának útján nyílhat lehetőségük a felújításra, új játszóhely építésére. Igaz általános, hogy a főváros jobb helyzetben van, mint a vidéki önkormányzatok, Pécs kilátásai elszomorítóak, mindössze a játszóterek 0,2 százaléka felel meg az uniós követelményeknek. Ezzel szemben Győrben idén 100 millió forintot tudnak költeni erre a célra, s 3 új játszóparkot és 15 játszóhelyet létesítenek az eddig felújítottak mellé, van tehát sikertörténet is a témában.

Nem egyformák tehát az önkormányzatok lehetőségei, pedig gyermekeink biztonságos játéka közös érdekünk.

forrás: www.latte.hu; www.napigazdasag.hu ; 78/2003. (XI. 27.) GKM rendelet

Blogmustra