SZÜLŐSÉG

Miért nincs sok családi napközi Magyarországon?

2009. március 17., kedd 08:00

Ehhez a poszthoz képest a Luca széke smafu. Fél éve készül, amikor az első jelzések érkeztek, hogy a kormány hozzányúlna a gyed és a gyes jelenlegi rendszeréhez, a kismamák számára nem éppen pozitív irányban. Most megint megnőtt az aktualitása, úgyhogy megpróbálom végre megosztani veletek. Előrebocsátanám ismét, ezek a sorok olyasvalakitől származnak, aki maximális híve az öngondoskodásnak és a felelősségvállalásnak, aki sok ponton egyetért Bokros Lajos érvelésével és javaslataival (azt azonban el szokták felejteni, hogy BL javaslatai egységes rendszert alkotnak, a javaslatok egyike-másika önkényesen kiválasztva és alkalmazva viszont üt, mint a rosszul rögzített ólajtó), aki figyelemmel olvassa a reformjavaslatok mindegyikét az Orienstől a Reformszövetségig és a kormányig, csak éppen azt is figyelembe óhajtaná venni, hogy a társadalom nem 10 millió egyedből áll, és hogy valamennyien kerülhetünk, akár pillanatok alatt, olyan helyzetbe, amikor a társadalom egészének jóléte érdekében is szorulhatunk és számíthatunk embertársaink és a belőlük alkotott szervezetek segítségére, támogatására.



A szituáció, meg ami mögötte van

Szóval, az alaphelyzet. Mint valami mantrát szajkózzák a legtöbb irányból, hogy változtatni kell a szociális rendszeren, és feltűnően sokan mutogatnak a kismamákra – hogy nagyrészt értelmetlenül, azt már a nyári posztban kifejtettem. Most épp a gyermekintézmények és alternatív megoldásaik szempontjából szeretném körbejárni ezt az egészet.

Oké, anyák, húzzunk dolgozni, csakhogy ehhez éppen két dolog kéne legalább. Az egyik egy működő munkahely, ahová vagy visszavárnak vagy felvesznek minket, ennek hiányában esetleg egy működőképes saját vállalkozás, a másik feltétel meg egy lelkes jelentkező, intézmény vagy magánszemély, akinek a serdületlent a kezébe nyomhatjuk. Mert akárki akármit mond, a teljesen gyerek-kompatibilis munkák száma elenyészően kevés, hirtelen eszembe jut az otthoni varroda, a távmunka olyan változatai, ahol a folyamat megszakítható (hülyén venné ki magát az erotikus chatszobában ha hirtelen bevisítana egy éles hangocska: anyuuu, pisilni kell!), esetleg az otthoni dísznövénytermesztés vagy a szakácskönyvírás, de nyilvánvaló, hogy egyik sem nyújt nők tömegeinek megélhetést.

A legújabb adatok szerint tavaly 99 ezer gyermek született, a szám évek óta valahol az évi 94 és a 100 ezer közt van, ha az átlagot 95 ezernek vesszük, az 6 éves korig (felejtsük most el az óvodában henyéző hétéveseket, úgy még rosszabb a helyzet), legalább 560 ezer kölök, akit el kéne rakni valahová. Illetve annyit nem. Ebben a számban ugyanis benne vannak az intézmények által be nem fogadottak, a súlyos fogyatékossággal születettektől Pistikéig, aki „csak” cukros, de eddig minden óvónő visítva iszonyodott az inzulinos készletétől. És benne vannak azok a gyerekek, akik 5-7 éves korukig azért nem kerülnek intézménybe, mert vagy a papa-mama úgy döntött, hogy ez felesleges, vagy abba a kb. 10-15%-ba tartoznak, ahol az első feltétel nem képes teljesülni, tehát a szülő nem eladható a munkaerőpiacon – a nyolc osztályt be nem fejezettek gyermekei, a hat-hét gyerekes, kistelepüléseken sínylődő nagyon szegény családok legkisebbjei, az egyéni tragédiák kárvallottjai. Ide tartozik Kata, aki szélütött édesapját ápolja a kétéves gyerek mellett, és ide tartozik Fruzsina is, akit ugyan felvennének eladónak a 15 km-re fekvő szupermarketbe, de bölcsi csak a másik irányban 20 km-re lévő faluban lenne. Fruzsina akkor látta utoljára a gyerek apját, amikor bejelentette, terhes, édesanyjától örökölt kis falusi házát nem tudja eladni, egyetlen közeli hozzátartozója a kétéves Viki. Nekik kevés a még éppen elérhető munkahely, a kis erőfeszítéssel még megoldható gyerekelhelyezés, a gyesmegvonással a segélyezettek táborát gyarapítanák.

Ezzel együtt nagyjából elhelyezendő bölcsiben-oviban háromszázezer-félmillió gyerek minden évben, attól függően, hogy mennyi idős koruktól szeretnék az anyák meg az állam intézménybe adni őket. Ha a kétéves kort számoljuk határnak (erre célozgat a legtöbb „reformtervezet” ugyanis), és feltesszük, hogy még húsz-harmincezren szeretnék a két évnél fiatalabb gyermeküket döntésből vagy kényszerből másra bízni, akkor évente belépne a rendszerbe százezer körüli bölcsis korú, miközben a HVG és a HR Portál jelentései szerint az állami bölcsődei helyek száma összesen 24 ezer, az 530 bölcsődéből 145 Budapesten található, míg Nagykátán vagy Salgótarjánban egy sem. Még 120 százalékos kihasználtságot alapul véve is édeskevés ez, a magánbölcsődék árai pedig 50 és 80 ezer Ft közt mozognak havonta, ami pedig a nagy többségnek nem megfizethető. Ellátatlanul maradna az évente belépőkből jó ötven-hatvanezer kicsi – velük, ha jó, ha nem, ma otthon vannak az anyák, apák, esetleg a nagyszülők.

Családi napközi, a (látszólag) olcsó és könnyen megvalósítható alternatíva

A családi napközi mint fogalom pár éve bevonult a magyar jogba, és nem véletlen, hogy az új tervek fokozottan számolnának vele. Ha hirtelen ötvenezer új bölcsiférőhelyet kéne teremteni, az bajosan menne – még ha Óz, a nagy varázsló hirtelen ezer épületet varázsolna is az országba, cakpakk felszereltséggel, akkor is hétszázezer-egymillióra becslik az éves működtetési költséget, ami alsóhangon izé, 35000 millió, 35 milliárd építkezés nélkül, bocsi, mennyi is hiányzik most épp a költségvetésből?

Mégis, ahol van ovi-bölcsi, ott a többség nem magánintézményben gondolkodik, hanem különféle fifikákat vet be, hogy az ő gyereke biztos beférjen. Egyéni stratégiaként ez nem meglepő, a havi 6-7 ezres költség és az általában jó feltételek (képzett személyzet, ellenőrzött infrastruktúra) nem épp a magánellátás felé tereli a többséget. A családi napközi, ahogy kutatásomból kiderül, általában két helyen jelenik meg. Ott, ahol jóformán semmiféle állami ellátás nincs, viszont van valamiféle szerény fizetőképes kereslet és némi önkormányzati támogatás, és ott, ahol van fizetőképes kereslet és esetleg szintén önkormányzati támogatás is, és ahol a munkalehetőségek jóval vonzóbbak, mint a 29 ezerrel „jutalmazott” otthonmaradás. Ahol még megéri verekedni a bölcsihelyekért (van esély bekerülni), vagy ahol egyetlen munkalehetőség sincs a horizonton minimálbér felett, ott nincs családi napközi.

De ha lenne is, az ötven-hatvanezres igényt ezek bajosan tudnák megoldani, mivel egyszerre csak 5, maximum 7 gyerekre lehet vigyázni a családi napköziben, ezért kéne belőlük tízezer azonnal. Ennyi persze nincs. Ahogyan utánanéztem, a jelenlegi feltételek mellett az is nagyszerű, hogy annyi van, amennyi.

Maga a családi napközi mint jogintézmény egészen sajátos. Létrehoztak rá külön vállalkozási formát (jajjj), és tucatnyi jogszabály vonatkozik rá. Sorok írója meglehetősen jártas a jogszabályok büngyörgetésében, ezzel együtt hálás voltam, hogy egy nonprofit egyesület (www.csana-info.hu ) már elvégezte ezt a feladatot, és érthető, emberi nyelven teszi közzé a tudnivalókat és hozza összefüggésbe a tucatnyi szabályozót. Szűkszavúbb, de a lényeget a magyarorszag.hu vonatkozó oldai is leírják.

A csana oldalairól ollóztam ki a lényeget:

A családi napközi fenntartását önkormányzat, civil szervezet, nonprofit vállalkozás oly módon végezheti, hogy az állam évi 246.100 Ft (251 gondozási nap) támogatást nyújt gyermekenként a működéshez. Ha a fenntartó egyházi szervezet, akkor kiegészítő állami támogatást, ha egyéni (gyermekjóléti vállalkozói engedélyes) vagy társas vállalkozó, szövetkezet, akkor a normatíva 30 százaléka vehető igénybe.

A családi napközi fenntartása egyéni vállalkozóként nem lehetséges, helyette annak a számára, aki egyébként megfelel az egyéni vállalkozás feltételeinek, a vállalkozás székhelye szerint illetékes jegyző adhatja ki a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyt. A gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedéllyel (ennek részletei külön dokumentumban találhatóak meg a honlapon) működő természetes személy az egyéni vállalkozás szabályait betartva gazdálkodhat, de vannak különbségek, pl. csak alanyi áfa mentességgel tevékenykedhet.

A családi napközinek otthont adó helyiségeknek meg kell felelni a gyermekek napközbeni gondozásával kapcsolatos előírásoknak, melyet a gyermekvédelmi törvény és a 15/1998-as Népjóléti Minisztérium rendelete előír. A rendeletben szereplő módszertani útmutató tartalmazza a családi napközivel kapcsolatos követelményeket (szintén a honlapról letölthető dokumentum).

Családi napközi gondozó minden nagykorú, büntetlen előéletű személy lehet, aki érvényes egészségügyi nyilatkozattal rendelkezik és akinek gyermekei nincsenek ideiglenes hatályú elhelyezésben, átmeneti vagy tartós nevelésben. Amennyiben a családi napközit saját otthonában működteti, háziorvosának igazolnia kell, hogy az együtt élő családtagok egészségi állapota nem veszélyezteti az ellátandó gyermekeket. Ezen kívül egy 40 órás tanfolyamot kell elvégeznie. Ez még csak menne.

Túl szép, hogy igaz legyen – a csapdák

A honlapon talált tájékoztató alapján működési engedély iránti kérelmet a székhely szerint illetékes jegyzőhöz kell benyújtani (a honlap itt is linket ad a listához). A családi napközinek otthont adó helyiségeknek magas követelményrendszernek kell megfelelni: rendelkezni kell az alábbi előzetes szakhatósági hozzájárulásokkal: ÁNTSZ, tűzoltóság, helyi építésügyi hatóság (259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatótevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről).

Itt szokott egyszeri Bözsi bicskája beletörni a buliba, és ezért kezdenek el a jogalkotás korifeusai az ÁNTSZ-szel közösen valami könnyített feltételrendszeren gondolkodni 2009 elején. Orsi nevű ismerősöm ugyanis három éve iszonyú kálváriáról számolt be, dacára hogy ő eleinte csak játszóházban, nem családi napköziben gondolkodott – követeltek tőle autóparkolót a telken belül (mutassanak egyetlen állami ovit-bölcsit ahol van ilyen), akadálymentesítő rámpát (szép-szép, de előbb a Parlamentet, a Néprajzi Múzeumot meg a BKV-t tessék froclizni), épp hogy nem kellett HACCP szerint főznie (mi otthon vajon így főzünk egy nagycsaládban?), vécék, helyiségméretek, sorolhatnám. Orsi, akinek ez már a második ilyen vállalkozása, magasan képzett és jól tájékozott, végül sikerrel járt – de éppen azok a sorstársai, akik munkaerőpiaci helyzetük miatt vállalnának családi napközit, egész biztosan elvéreznek a feladaton.

További csapdák – azok a piszkos anyagiak

Elvileg igényelhető az állami normatíva egy bizonyos része, így egyenlítené ki az állam a családi napközisek és az állami bölcsisek-ovisok közti esélyegyenlőség egy részét. Évente és gyerekenként ez kb. havi 20 ezer Ft (pontosan évi 246.100 Ft), szorozva öttel, százezer. Hurrá! Frászt hurrá. Aki valaha volt önfoglalkoztató, az tudja, mit jelent ez – az adók, járulékok, mifenék befizetése után pezsgőt lehet bontani, ha kijön a minimálbér. Úgy, hogy minden dologi költséget a szülők fizetnek az étkezéstől a vécépapírig. Tehát nincs mese, térítési díjat kell szedni. És hogy ez mennyi lehet – nos ne tessék elszállni, egyrészt korlátoz a szülők anyagi lehetősége (nem lesz kuncsaft, ha magas a díj), de korlátozhat az önkormányzati rendelet is, amely megszabhatja a térítési díjakat, amennyiben igényt tartunk az állami támogatásra. Nesze neked szabad vállalkozás, igaz, az állami normatíváért cserébe vállalni kell ezt-azt.

Ha meg nem, ott tartunk rögtön, ahol a part szakad, ha nem akarunk ingyen dolgozni. Beteg gyerek esetén illik visszaadni valamit a térítési díjból, amit így azonnal elbukunk. Kimaradt gyereket év közben vagy tudunk pótolni, vagy nem – elég ha a létszám lecsökken háromra, és bedőlhet az egész kalkulációnk, velünk együtt. Ha jól értem az ismertetőt, a családi napközi számos formában működtethető – ha van béténk, káefténk, alapítványunk, az megfelelhet, a legyegyszerűbbnek a felajánlott külön kategória, a „gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozó” látszik, ami nagyjából az egyéni vállalkozónak felel meg, annak minden csapdájával, számlagyűjtés, könyvelő, vállalkozói adóbevallás és tébéfizetés – ha Egyszeri Bözsi tizenöt év alkalmazotti jogviszony után, mondjuk takarítónői vagy pénztárosi gyakorlattal akar családi napközit vezetni, bizony belebukhat ebbe is, vagy mert elvész a szabályok közt, vagy mert nem tudja az összes költséget kigazdálkodni.

Még további csapdák – amire senki se gondol

Családi napközit elvileg saját otthonunkban rendezhetünk be. Először is fel kéne szerelni. A játék-beszerzés a legkevésbé problémás, ma már az alsó középosztály is iszonyú mennyiségű játékkal rendelkezik, a maradékot össze lehet szedni ismerőstől és börzén. Hanem a többi! A kézműves alapanyagok, a rajzpapír, a takarítószerek, a kistányér-pohár, ezt vagy finanszírozni kell, vagy a szülőtől kérni. De nem ez itt a fő probléma.

Ha nincs segítőnk, akkor szabadnapunk sincs, és betegek sem lehetünk soha, mivel ez azonnal 5 másik ember kiesését jelenti a melóból, mivel ha mi vagy a saját gyerekünk beteg, nem fogadhatunk egészségeseket ugyanott, meg aztán el se bírjuk őket betegen látni. Ha van segítőnk, az egyrészt pénzbe kerül, másrészt akkor is csak úgy üzemelhetünk tovább, ha betegség esetén magunkat és gyermekünket kizárjuk a saját otthonunkból – nehéz ügy. A nyári ügyelet rémálom lehet, ha legalább egy hetet máshol akarunk tölteni, mivel családi napközi esetén nincs másik intézmény, amelyik vészhelyzet esetén ügyel. Némi könnyebbséget jelenthet ha nem saját otthonunkban képzeljük a dolgot – de nem biztos, hogy minden esetben megoldható. A magyarorszag.hu ismertetője egyébként már feltételként írja a helyettes meglétét betegség és egyéb váratlan helyzetek esetére, de a helyszínproblémán ők se filóznak – ha holnap családi napközit nyitnék és saját gyerekem vagy én megbetegednénk, akkor érdekes lenne a szituáció, mi családilag mondjuk anyám 52 négyzetméteres paneljében szoronganánk a tulajdonossal együtt, miközben a saját 120 négyzetméterünkön napokig idegenek grasszálnának. Hát nem erre a szituációra vágyik az ember lánya, az biztos.

És akkor még jön a felelősségek hosszú sora. Mi van, ha Pistike magára rántja a komódot, ha a családi napköziként fumigáló otthonunkból hirtelen eltűnik valami, vagy ha döntenünk kell, hogy a 8 jelentkezőből melyik 5 jöhet? Biztos, hogy az Angliából importált – amúgy remek kiegészítő lehetőséget jelentő – forma tényleg olyan megoldás, amit most úton-útfélen megváltó ötletként kéne kezelnie a kormányzatnak? Mert a legutóbbi sajtóközleményekből efféle szirénhangok szólnak mostanában.

Vakmacska következtetései

• A mai magyarországi munkaerőpiaci helyzet nem jó, és nem fog rövid távon javulni. A 10 százalék felé közelítő munkanélküliségi ráta azt sugallja, hogy a gyesből kipenderített anyák jó részére nem vár semmilyen munkahely, tehát a „komoly” gyermekintézményi háttér anyagi oldalát nem fogják a munkába álló anyák feltétlenül megteremteni (más költségvetési forrás erre ugyanis nincs, legfeljebb bölcsőde-építésre vehető fel uniós forrás, működtetésre nem), az átlagmagyar vállalkozási ismeretei siralmasak, a kezdő vállalkozók számára pedig finoman szólva amúgy is barátságtalan a környezet – akár a piacot, akár a hatósági elvárásokat tekintjük.

• Mivel nincs forrás a gyermekintézményi hálózat komoly bővítésére (a Reformszövetség ugyanis ezt ajánlja a gyes idejének rövidítése mellett, ebből nekem az tűnik ki, hogy konkrétan ennek a témának nem néztek éppen részletesen utána), tehát muszáj az olcsóbb, akár magánforrásból, akár ko-finanszírozással megvalósított (önkormányzat, egyéni hozzájárulás egyszerre) alternatív ellátási formák felé fordulni. A 24 ezres bölcsiférőhely megduplázása ugyanis egy-két éven belül lehetetlen feladatnak tűnik.

• A családi napközi ugyanakkor tömegméretben nem megoldás – túl kevés az egyszerre ellátható gyerek (az elvileg ellátást igénylők több tízezres tömegével szemben), a jelenlegi szabályoknak kevesünk otthona felel meg (családi napközi a nyolcadik emeleti panelben?), az egyéni vállalkozáshoz, illetve kisvállalkozáshoz hasonló feltételek a legtöbb, vállalkozási ismeretekkel rendelkezőt elriasztják, az esetleg szabálytalan működést a „jó cél érdekében” tolerálhatják az önkormányzatok, de az APEH valószínűleg nem fogja.

• Kistelepülésen jobb híján, nagyobb településen kiegészítő megoldásként szóba jöhet a családi napközi. Térítési díjait és az állami bölcsi-ovi díjakat azonban valahol közelíteni kellene egymáshoz, én szédületes diszkriminációnak tartanám, hogy ugyanabban a kerületben valaki bejut, ő fizet havi 6 ezret, a másik meg havi 25-55 ezret, miközben az olcsóbb helyen több a szolgáltatás, és egyformán lennének rá jogosultak (amúgy a mai helyzet is felháborító, ráadásul a jog szerint minden 3 évet betöltött gyereket fel kéne venni az oviba ha kéri – a valóság nem mindig így alakul 3 éven felüliek számára sem).

• A gyes állami, központi juttatás. A gyesből kiesett, gyerekelhelyezési vagy munkaerőpiaci gondokkal (vagy mindkettővel) küzdő anyák esetleges szociális segélyezése viszont általában önkormányzati feladat. A bölcsőde-óvoda fenntartása úgyszintén. A mai magyar önkormányzatok finanszírozási, pénzügyi helyzetét tekintve a nagyobb városok és a Budaörs-féle szerencsés településeket kivéve számomra nyilvánvaló, hogy a pluszfeladathoz nincs forrás, 30 új segélyezett pedig akár boríthatja az egész falu költségvetését. Megéri?

• A jól működő családi napközik legtöbbször alapítványok, játszóházak, esetleg egyházak vállalkozásai, az önkormányzat közreműködése, hozzájárulása szintén sokat nyom a latban. Sajnos jelenlegi formájában az intézmény nem teremt a munkaerőpiacon esélytelenek számára munkalehetőséget – távlatban ezen is el lehet gondolkodni, ha a feltételek részben megváltoznak, a gyermekek biztonsága azonban továbbra is a legfontosabb kell, hogy legyen.

És végül egy rövid szösszenet arról, hogyan kutyulta össze a kormányzat a népesedéspolitikai, a lakásfinanszírozási és a szociális szempontokat. Ha ugyanis létrejön egy rendszer, az emberek ennek figyelembe vételével terveznek, már amennyire a biológiát, a párkapcsolatokat, egyáltalán az életet tervezni lehet, akkor egy gyors változtatással a politika hirtelen iszonyú módon beleköphet az emberek levesébe. Nem véletlen, hogy az alkormánybíróság „felkészülési időről” beszél, ha már ilyen mértékben nyúlkál a rendszer az egyéni döntésekbe, megszabva, hogy mikor, mely időben szülessenek a gyerekeink:

„Párommal a 2008-s évi születési statisztikát tavaly szeptemberben mi is javítottuk;).Szocpolt felvettünk 2 gyerkőcre, 8 év türelmi időből leketyegett már 3 és 1/4 év.Van a második gyerkőcre bő 5 év.Több mint 1,5 év kellett, hogy összejöjjön az első babuci.Dilemma:1.Ha most bevariáltak a GYED-el,gyorsan hozzuk előbbre 2.gyerkőc bevállalását vagy majd ha egyeske 2 évesen bölcsibe megy,húzzak le melóhelyen annyit, ami a max. ellátáshoz (TGYÁS,GYED) szükséges?Nem tudom lesz-e hova visszamenni vagy keresgélhetek. 2.Ha rögtön bevállaljuk már most ketteskét,OK, hogy teljesül a vágyunk és szocpol kipipálva, de van egyáltalán olyan munkahely, aki tolerálja, hogy 3-4 évig van otthon az ember és CV-ben egy nagy lyuk tátong?(Azon vagyok,hogy CV-ben nem legyen "üres rés":tanulás)Sokat a 2.-al nem várhatunk az egyéb határidőktől függetlenül sem, 30 elmúltam. Még nem tudom, hogy lesz, de én nem akarok itthon lenni hosszú ideig, csak ha muszáj.”

Hát kérem, tisztelt kormányzat, tisztelt Reformszövetség ésatöbbi, erre varrjanak gombot. Ezt a szarkupacot már elég nehéz lesz felszámolni. A Poronty e hozzászólója nyilvánvalóan nem „megélhetési szülésben” gondolkodik, bár kihasznált egy számára akkor és ott rendelkezésre álló lehetőséget (szocpol, gyed). Változtatni lehetőleg nem úgy kéne, mint amikor elefánt a porcelánboltba gyalogol, nincs különösebben miért büntetni ezt a réteget visszamenőleg, főleg ha az egyéni szinten ellehetetlenítő intézkedések esetleg még számottevő költségvetési megtakarítással, esetleg bevétellel sem járnak. Ötleteim nekem is vannak, bár a számomra elérhető adatok mennyisége természetesen töredéke annak, amik a kormány, az Oriens, vagy a Reformszövetség rendelkezésére álltak programjaik kidolgozásakor. Ha érdekes, a folytatás a következő posztban. Remélhetően nem ismét fél év múlva.

Vakmacska

A poszthoz a következő forrásokat használtam:
E-kormányzati portál (www.magyarorszag,hu )
Családi napközik nonprofit egyesülete (www.csana-info.hu )
Startlap – családi napközik
HVG (www.hvg.hu archívuma)
HR Portál
Népszabadság (www.nol.hu)
Index, Origo, Magyar Narancs, FN, Heti Válasz, Magyar Nemzet a kormányzati átalakítási tervekről
És persze Orsi, a kevés működő példa egyike: www.mamavar.hu

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2009.03.17 09:17:42Bato

    bocsi, a helyesírásért, de kiskrampusz itt sertepertél

  • 2009.03.17 09:27:22Subbantósdi

    Vakmacska: oké, köszi, hogy megtiszteltél a magyarázattal. :o)

    Én figyelek, 1000-rel... :o)

  • 2009.03.17 09:35:58Chelly2

    Nem olvastam végig a cikket.

    Én azon vagyok kiakadva, hogy a mi városunkban az egyház visszavett min 4 (én ennyiről tudok, de valószínűleg több) épületet, amik oviként/bölcsiként üzemeltek és most üresen állnak. Miközben rengeteg gyereknek nincs hely nemhogy a bölcsiben, az oviban sem. A mi körzetünkben 1,5-szeres volt a túljelentkezés tavaly az oviban. És mivel több, elég nagy új családi házas negyed épül, pár év múlva nem tudom mi lesz itt. (2 kisebb ovi szűnt meg csak ebben a körzetben)

  • 2009.03.17 09:36:35babó

    Vakmacska, szuper cikk, és örülök, hogy nem rövid! sztem igenis kellenek az ilyenek is :))



    elszomorító a helyzet, pedig elvileg tényleg adna munkalehetőséget is. de annyira fura, hogy egy csomó emberben, pl a férjemben is él az a (szerintem) sztereotípia, hogy nem is akarnák olyan sokan bölcsibe adni a gyereküket. nem tudom, honnan veszi. mondjuk az országos 130%-os férőhelykihasználtság nekem elég árulkodó, de mindegy. jó, hogy itt a cikkben van néhány konkrét adat, még akkor is, ha soha senkinek nem volt érkezése, hogy felmérje a valós igényeket. banyek...

  • 2009.03.17 09:38:55Chelly2

    Ja! És az egyik közelben lévő házban egy kisgyerekes anyuka szeretett volna családi napközit létrehozni és ha jól tudom vmi olyasmibe kötöttek bele, hogy a tetőtérben lett volna az alvószoba és 10 cm-rel volt alacsonyabban a "plafon", mint amit engedélyeznek. (normál tetőteres csház)

  • 2009.03.17 09:39:50baudolinA

    Chelly2,

    amellett, hogy értelek, azért felmerült bennem egy kérdés: az államosított egyházi épületeket csak visszaadták, vagy rendes kártérítés is járt az elmúlt 50 évért? Mert az épület rendesen amortizálódott is...

  • 2009.03.17 09:47:45Chelly2

    baud



    Nem tudom. Az egyikben egy darabig pap lakott, de évek óta üresen áll (kívülről nézve szép állapotban). Egy másik elég nagy épület, 2 éve még egyházi bölcsiként működött (3 éve teljes nagygenerál) és most utazó papoknak akarják szállodának átalakítani. Hozzáteszem kb 300-500 m-re tőle van egy egyházi szálloda épp e célból.

  • 2009.03.17 09:51:05Meni

    Bohar, mi Izraelben, egy kisvarosban elunk, ahol rengeteg a gyerek, ezert sok lehetoseg kozul lehet valasztani. Szerencsem volt, tudom, de amit lehetett, azt megtudtam a dadusrol. A legjobb helye persze mellettem lenne, de ha dolgozni kell, akkor muszaj megbiznom masokban is. Nem megy mashogy...



    Chelly, azt hiszem az eredeti problemahoz semmi koze, de az egyhaz jogosan kapta vissza azokat az epuleteket. Az allam feladata lenne, hogy potolja a kiesett allami intezmenyeket, nem az egyhaze. Mondjuk fizethetett volna berleti dijat az egyhaznak, es akkor valtozatlan helyen mukodhettek volna tovabb a bolcsik, ovik. OFF befejezve.

  • 2009.03.17 09:51:40nutika

    "Máskor azért erre is gondoljunk, jó? :o)"



    Subbantósdi, ne haragudj, hogy ezt mondom, de ez durva volt, különösen tőled.

  • 2009.03.17 09:53:11babó

    igazából nem tudom elképzelni ezt a családi napközi dolgot úgy, hogy a mi mindennapi életterünkbe jönnének a kicsik. kell külön helyiség, vagy nem?

    ideális esetben egy családi házban egy külön házrész, hogy ne legyen keveredés... na persze ezt ennyiből nem lehetne finanszírozni. :((

  • 2009.03.17 09:55:50nutika

    Vakmacska, nagyon alapos cikk, minden tiszteletem a tiéd!

  • 2009.03.17 10:00:25baudolinA

    Subbantósdi,

    már ne haragudj, de pont te írod, hogy nem kellett volna hosszú lére ereszteni? Miután az első három hozzászólás a tiéd? Nem értem...

  • 2009.03.17 10:01:314tissimo

    Vakmacska, jó munkához idő kell - ez az volt, jó cikk!

    A mi kisvárosunkban 1 hivatalos CSANA van, azt is egy magánbölcsi üzemelteti aranyáron. Aztán meg vannak a childminder kalákák a panel 8. emeletén...

  • 2009.03.17 10:02:43Chelly2

    Meni



    Nekem nem is azzal van problémám, hogy visszakapták, hanem hogy üresen állnak és emiatt amortizálódnak.

    De van ezek között olyan épület ami eddig is az egyházé volt, csak pár éve úgy gondolták, hogy nem kell... A logikát nem látom benne. Ok hogy pár éve kevés volt a gyerek, ezért sorba bezártak rengeteg iskolát, ovit, bölcsit. De most amikor nagy igény lenne ezek megnyitására, akkor amik üresen állnak miért nem nyitnak ki újra.



  • 2009.03.17 10:12:44Meni

    Nyilvan uzemeltetesi vita van. Az egyhaz meg nem tudja, hogy hogyan hasznositsa az epuletet, az allam meg nem tudja-akarja kifizetni a berleti dijat, hogy addig is mukodhessen benne pl. ovi, amig az egyhaz kitalalja, hogy mit csinal majd. Szomoru, hogy ezt a gyerekek es a szulok szivjak meg. En egy 200 lanyt oktato kozepsuliban tanultam, es masodik elejen osszevontak minket egy 500 fiut tanito szakmunkassal. A hivatalban nyilvan nem volt szempont ez, de amikor az elso fel evben hat lany lett terhes, akkor meg ment a hiszti. Azota van elkepzelesem, hogy milyen okos emberek dolgoznak az onkormanyzatoknal...

  • 2009.03.17 10:17:40egyremegy

    baudolinA, igen, bár Subbantósdi ezúttal rövidre fogta a hozzászólásait.



    Az nem baj, ha egy cikk hosszú, de alapos, ezúttal erről volt szó. Én inkább a hozzászólásoknál szoktam bosszankodni a sok beszédnek sok az alja eseteken.





    (Akadémiai Bölcsiről senki semmit???)

  • 2009.03.17 10:21:37Subbantósdi

    egyremegy: rövid voltam? :o)

  • 2009.03.17 10:21:51Vakmacska

    Chelly, üresen azok a dolgok szoknak ácsorogni, amelyek jelen állapotükban nem alkalmasak arra, hogy megtöltsék őket (rossz a fűtés, kitört az ablak, lukas a tető....), viszont arra senkinek nincs pénze, hogy először rendbehozzon, majd üzemeltessen - főleg nem olyasmit, ami nem hozza, hanem viszi a pénzt (szálloda versus nonprofit gyerekintézmény)



    Elvileg azért gondolkodtak abban, hogy pl. bünti jár a nemhasznosításért hogy ez ne legyen. De sajnos az ilyen helyeken általában a büntire sincs pénz, tehát tök mindegy.



    A rohadás másik oka sajna az szokott lenni, hogy valaki valami teljesen mást akar oda, de addig nem lehet lebontani, amíg össze nem dől magától. Tehát "tesznek róla" hogy összedőljön. Elvileg ez is büntetendő ha műemlék az illető épület, de lásd mint fent, meg aztán a kenőpénzből ha van futja ugye büntire is, oszt két év múlva áll a lakópark....

  • 2009.03.17 10:22:47Vakmacska

    egyremegy nézd meg a Babanet társalgó témákat, hátha van ott valaki aki tudja, esetleg van téma is külön bölcsikről (kerületekről pl van), oda jóval heterogénebb társaság jár sztem.

  • 2009.03.17 10:26:42mazsola84

    Engem az háborít fel igazán, amit asszem pont Vakmacska írt egy pár hete.

    Nevezetesen, hogy a bölcsibeíratásnál esélye sincs annak aki nem hátrányos helyzetű. Ha mersz házasságban élni, a férjed dolgozik, esetleg te is szeretnél (külön kategória, ha vállalkozó vagy, hiszen azok úgyiscsak egésznap otthon hesszelnek), nem éltek segélyből, nincs 5 kölök, vagy nincs súlyos beteg, eltartott a családban, akkor leshetsz, mint Rozi a moziban.



    Ezekhez mi köze a bölcsinek?

  • 2009.03.17 10:28:15hallohallo

    Billus Daniela, az Esélyegyenlőségi Minisztériumból, múlt pénteken jelentette be egy sajtótájékoztatón hogy most fognak a jogszabályokon könnyíteni a családi bölcsődék kapcsán.



    Vakmacska, le a kalappal, ez egy nagyon komoly cikk. köszönjük.

  • 2009.03.17 10:30:37babó

    mazsola



    sztem önmagában nem lenne baj, hogy ezek alapján rangsorolnak. egy egyedülálló, esetleg csóró anyának valszeg tényleg nagyobb szüksége van rá. ezzel nem azt akarom mondani, hogy másoknak nincs. szimplán nem elég a hely, hogy a rangsorban lejjebb szorultak is bejussanak :((

  • 2009.03.17 10:37:59baudolinA

    Vakmacska,

    egyébként én is gratula, nagyon jó cikk.

  • 2009.03.17 10:40:27Vakmacska

    Mazsola, azt nem én írtam, viszont a kutatásból az kijött, hogy igazából ma nincs világos és egységes szempontrendszer, hogy a 300% túljelentkezésből kit vegyenek fel. Azt viszont én írtam tényleg, hogyha lesz is egységes szempontrendszer, akkor se lesz "igazságos" mivel a rangsorolás nem old meg lényegében semmit, legfeljebb egyértelműsíti a bölcsis adminok dolgát, de a férőhelyek növelése az egyetlen megoldás, ami az itt leírtak alapján ezer sebből vérzik.



    Egy szempont, hogy aki dolgozni akar, tehesse - tehát munkaviszony alapján vegyék fel a bölcsibe a gyereket.



    Másik szempont, hogy a hátrányos helyzetű gyereknek segítsenek egy megfelelőbb környezettel - itt viszont tipikus, hogy az ilyen szülő nem dolgozik (de esetleg iszik, játékgépezik vagy bűnöző életmódot folytat)



    A két cucc tehát alapból üti egymást, de másik minisztérium, másik koordinátarendszerben találta ki. És akkor még mindig nincs arra se megoldás, hogyha van 50 férőhelyed, 200 jelentkeződ, amiből száz kapásból vagy dolgozik vagy hh, akkor mi van. Na ilyenkor kerülnek elő a borítékok a vezető néninek, rosszabb esetben a méretes, fegyvernek látszó tárgy az intézmény előtt, vagy a vicces levél a felmondás lebegtetésével ha XY-t nem veszik fel.Nem hiszek a rangsorolásban ezért. De tény, ha nem mondanak semmit iránymutatásnak, az sem jobb.



  • 2009.03.17 10:44:10rose-marie

    egyremegy

    nekem az Akadémiaiba jár a gyerekem.

    kérdezz nyugodtan.

  • 2009.03.17 10:46:14mazsola84

    babó, oké valamilyen szinten értem. DE, ha a saját példámat nézem: még nincs gyerek, de ha lesz kb. 2 évet tervezek vele otthon maradni, ráadásul házasságban élek, a férjem vállalkozó, és addigra valószínűleg én is az leszek. Nem érzem úgy hogy kiemelkedően jó anyagi körülmények között élünk, sőt félretenni semmit sem tudunk, normálisan megélünk.

    Én tényleg szeretnék 2 év után visszamenni dolgozni, TEHÁT adót és tb járulékot fizetni, ha nagyon magasztosan akarok fogalmazni akkor építeném én a nemzetgazdaságot és szülnék gyereket, de mire, ha Mo-on ez a kettő kizárja egymást?

  • 2009.03.17 10:53:37Vakmacska

    Mazsola, én ugyan szkeptikus ér ördög ügyvédje vagyok általában, de ha most idejönne még 80 emberke és ugyanezt mondaná amit te az előbb, akkor lehetne mutogatni, hogy lássákkendtek, csináljunk valamit. Vagy ha maguk nem csinálják, akkor legalább hagyják, hogy megcsináljuk mi magunk. Erről akart a csanás poszt szólni részben.

  • 2009.03.17 10:58:00Nilüfer

    Nem tudom, milyen lenne a családi bölcsi-ovi.



    Rengeteg magánbölcsi van, meg magánovi.Vidéken is,én magam is tudok a mi városunkban többről , csak persze túlnyomó részben svarcban.Nem jár öt-hat gyereknél több egy-egy helyre./ha befújja őket valaki, leteszik a főesküt, hogy baráti segítség:DDDD/És nagggyon-naggyon drágán....



    Úgyhogy szerintem elérhetetlenek.



    De a hivatalos magánintézmények is nagyon drágák.Kinek van gyerekenként 80-100 ezer egy magánbölcsire???



    Gondolom, egy családinál is jönne az ANTSZ, építésügy, meg ki tudja ki mindenki írná elő a kötelezőket, mert ugye a főzés, pelenkázás, gyerekméretű fürdőszoba..szerintem baromi drága lenne az is.



    Én nem hinném, hogy annyira bonyolult lenne kiszámítani, hány gyermek születik, és ahhoz képest kéne a régebbi intézményeket újra beüzemelni.Nálunk is bezártak egy csomót, lett belőle menekültbefogadó, meg mittomén mi.Dehát ..pénz, pénz, pénz...az elmegy hülyeségekre, pl. értelmetlen népszavazásokra...

  • 2009.03.17 10:58:40Nilüfer

    bla

  • 2009.03.17 11:00:31babó

    mazsola



    persze, értem, és igazad is van. az a durva, hogy az összes középosztálybeli család kb ebben a cipőben jár. :(( ezért is nem vállalnak annyi gyereket, amennyit szeretnének, mert nekik van e legtöbb vesztenivalójuk (nemrég volt egy cikk a népszabin)



    de továbbra is azt mondom: ez a szitu egyszerűen a bújtatott munkanélküliség fenntartását szolgálja. ha minden anyuka visszamenne 2 év után dolgozni, nagyon sokan kerülnének az utcára. inkább szívj otthon, és rontsd a karrier/megélhetési lehetőségeidet :((

  • 2009.03.17 11:01:20-hattori-

    Vakmacskának: gratula



    Bato: Lébényben (Győrtől 20 km) van egy családi napközi, ismerős működteti, ha kell, írok kontaktot.



    Nálunk a faluban nincs bölcsi, de szeptemberben vár vissza a munkahelyem, és egyik reményem egy családi napközi lenne. Egy ismerőst igyekszek bátorítani, hoyg nyissa meg, beszállna az egyház is - én két gyerekkel tudom támogatni őket :))

    Remélem, megnyitnak, mert ha nem, kénytelen leszek ismét dadust fogadni - de kettő mellé már bajosan, vagy protekciók protekciójával szerezni helyet egy bölcsiben a munakhely városában ami napi 2x30 km autózást jelent kicsikkel egy kamionforgalmas úton...hát ez utóbbinak nagyon nem örülnék.

  • 2009.03.17 11:18:34Nilüfer

    Ja, falvakban bölcsi, az sose vót....ki érti??

  • 2009.03.17 11:31:36monsterwoman1

    Bato,

    sztem ugyanott dolgozunk.

  • 2009.03.17 13:04:08kriszi

    Na majd végig is olvasom a hsz-kat is :)



    Vakmacska, ezúttal is, mint mindig, imádom amit és ahogyan írsz...



    Egyház: engem most éppen érint a dolog, az óvodánk jövőre egyházi oviként fog működni, csökkentett létszámmal. Az önkormányzat eladta a full teli, 6 csoportos, csoportonként átlag 25-27 gyerekkel működő óvodát, az egyház (nem mondom, melyik) pedig megvette. A jelenlegi tervek szerint 2 csoporttal fog működni, de nem nagyon értem, hogyan fogják megoldani, hogy ne hajítsák ki a már oda járókat. A fiam most kiscsoportos... szóval én most rém dühös vagyok, eszemben nem volt egyházi oviba vinni, ez a körzetes óvodánk (most még), 2 percre van - nem is tudom, eztán ezt a körzetet hová fogják átpakolni, káosz és tervezhetetlen az egész, és ott a sok kis hároméves (per pillanat 56 fő), akiknek eztán esetleg évente borulni fog óvónéni, ovihely, minden...

  • 2009.03.17 13:52:35cozumel

    Vakmacska for prezident ! :D:D

  • 2009.03.17 14:45:29Selkt-Sa

    minden elismerésem a porontynak, a múltkori hozzászólis godzilla terhesek poszt kivételével mostani posztok tök igényesek, és valóban súlyos problémákra világítanak rá.

  • 2009.03.17 15:08:05Temptation

    Nilüfer : két falut tutira tudok, ahol volt bölcsi: Üröm és Páty.Pátyon 1994-ben szűnt meg.

    Nagyon sok kisebb településen volt még az előző rendszerben.A rendszerváltás után lassan bezártak, hivatkozással arra, hogy nincs rá igény. Ami már akkor is hülyeség volt.

    A tv. lehetővé tette, hogy a 10.000 lakos alatti településeken nem kötelező bölcsődét fenntartani, nem önkormányzati alapfeladat. Az önk.-ok a 3-6 éves gyermekek napközbeni felügyeletére kötelesek csak, tehát az óvodai ellátást kell megoldaniuk, akár saját településen, akár másikkal összefogva.

    Ezen felbuzdúlva a 90-es évek alatt szépen bezárták nagy részüket, ez volt az egyik spórolási lehetőség. Mert normatíva ide vagy oda a bölcsőde, óvoda, iskola fenntartása elég sok pénzébe kerül az önkormányzatoknak. És pl. ezért rossz, hogy Bp. környékén sok olyan hely van, ahol csak egyik szülő van az adott településre bejelentve.Így csak egy szülő szja-jából kerül vissza pénz a településre.....de azt azért mindenki szereti ha van út, bölcsőde, óvoda stb.

  • 2009.03.17 15:11:18mpbm

    ÁÁÁ, mi éppen múlt héten kezdtünk el egy ilyen családi napközibe járni. Igaz nem tlejes napra, mert amúgy délig oviban van a nagyobb, bölcsiben a kisebb, és csak heti egy órám van délután, amíg melózok, erre kellett megoldást találni, és ez tűnt legjobbnak. Egyébként én teljesen el vagyok ájulva a helytől is, és a nénitől is, aki "üzemelteti". A falu mellett az erdőben egy domboldalon nagy ház, udvar tele csúszda, hinta, homokozó, mászható fa, erdő (!), veteményes... meg ilyenekkel, és a néni, aki ott van olyan igazi bükkfasípót faragó, fáramászni tanítós nagyi (kb 50 éves :) ). Szóval nekünk ez most nagyon bejött, és a rendszert is baromi jónak tartom. Kár, hogy Magyarországon nincs lehetőség ezt rendesen támogatott rendszerben megszervezni.

  • 2009.03.17 15:23:37Tessina

    király az írás, Vakmacska, és ha hosszú is, legalább végig tartalmas és a téma is van olyan fontos szerintem mindannyiunknak, hogy megérje rászánni az alvásidő egy tekintélyes részét:) engem sokkal jobban zavar a hosszúság olyan cikkeknél, aminek a témája érdekel, de nem _anhnyira_:)

    én egyrészt beállnák a sorba manka mellé, hogy gyülekezzünk:)

    másrészt azon kezdtem el gondolkozni, hogy ezekből az agymenéses elvárásokból én mint anya miket tartanék fontosnak, ha ilyen helyre kellene (márpedig lehet, hogy kell majd, ha nem mehet bölcsibe) beadni a gyerekemet (hátha valami főmufti is elolvassa:P):

    Először is teljes lelkesedéssel mondanék le az olyan feature-ökről, mint gyerekméretezésű fürdőszoba, cserébe a megfizethető árért, értsd.: mondjuk ne a fizum 80-90%-a, inkább csak 40%-s menjen el rá. (valahol vicces, hogy egy csana nem ritkán annyiba kerül, amennyi a max GYED).

    Fontos lenne, hogy legyen egy rendesen fűthető, melegpadlós helység, ahol játszhatnak, kert vagy a közelben park, ahova ki tudják vinni őket. Az alvóhelység legalább függönnyel elválasztható legyen. Szép tiszta fürdőszoba, engem az sem zavar, ha ugyanaz, mint a családé. Na, kb ennyi. Itthon sincs gyerekméretű fürdőszoba, meg ennél jobb körülmények, egy _csaladi_ nappalitól mi a francért várnék el többet?!.

    Az egyetlen igazán fontos a tanfolyam lenne (amit viszont a mostani szabályokkal ellentétben a megfelelő pedagógusi végzettség legalább részben kiválthatna), és valamilyen effektívebb fajta pszichológiai vizsgálat. Esetleg egy hat hónapos kísérleti fázisban csekkelhetnék az első kör nebuló pszichológiai állapotát, amíg csak az ideiglenes engedély van meg. Tudom, ez így furán hagzik, és etikátlanak az első gyerekekkel szemben, de a gyakorlatban egy olyan környéken, ahol igény van erre, a játszótérről is ismerhet az anyuka annyi másik anyát, akik simán megbíznak benne papírok nélkül is.

  • 2009.03.17 15:38:43Vakmacska

    Először is, mindenkinek köszönet....



    Ha valaki ért a netes kérdőívek technikai kivitelezéséhez, akkor lehet a segítségét kérném - e firka utózöngéjének tervezek egyet (legalábbis a vakmacskablogra), épp olyasmikről amit Tessina is ír - mire lenne valódi igény és mire nem, és hát igen, tulajdonképpen jó volna tudni név nélkül, hogy mennyit tartanának az emberek még kifizethetőnek érte - bár elmélyíteni a szakadékot az állami és a magán ellátási formák közt nem lenne szép dolog, de attól tartok, a másik megoldás éppen az állami bölcsik kötségtérítésének megemelése lenne, ami szintén nem hangzik jól.

  • 2009.03.17 15:40:12Bato

    monsterw: én a liteon-nál. (volt philips) Te is?

    hattori: megköszönöm, ha elküldöd. ide, vagy privibe?

  • 2009.03.17 16:00:50Tessina

    Vakmacska, sokan használják ezt, elég egyszerűnek tűnik:

    www.surveymonkey.com/

  • 2009.03.17 18:04:32egyremegy

    rose-marie , jaj de jó, már feladtam.



    Azt hiszem, jobb lenne e-mailben, a címem:

    szokilova@gmail.com



    Amire kíváncsi lennék, minden. Milyenek a gondozónők, programok, az épület, játékok, kaja...



    Nagyon köszönöm, ha válaszolsz.

  • 2009.03.17 21:54:30bölcsésztanár

    Vakmacska,

    Ez nem semmi (se az összefoglaló, se a helyzet).

    Orsit ismerem, járt hozzájuk a fiam tavaly nyáron, ovikezdés előtt. Hát, le a kalappal. Nem is tudtam, hogy ennyire árral szemben úszik. Viszont a Mamavár/Apróvár szuper. Egész hónapra nem tudtam én se befizetni, meg nem is akartam, csak legalább heti két nap, amíg szakdogát írtam. Lehet, hogy másoknak is bejönne ez a rendszer, hogy heti x nap családi bölcsi, s ugyanezekre a napokra szervezni a munkát.



    Egyébként hallottam olyat is (lehet, hogy már írtátok, csak nem olvastam minden kommentet), hogy játszótéri anyukák közül az egyik feldobta, hogy ő vigyázna szívesen az aprókra. Teljesen feketén ügyel max. 5 gyerekre a sajátja mellett, a saját házában, és kap érte naponta x összeget. Ez persze csak úgy működik, hogy mindenki megbízik benne, főleg baráti körben tud így menni. Hiába, a kényszer.

  • 2009.03.18 11:22:04Vakmacska

    Bölcsésztanár, a botcsinálta kutatás során is futottam bele ilyenekbe. Volt olyan is, aki szakképzett pedagógus amúgy, saját gyerekkel volt otthon, úgy vállalta. Van, aki most gondolkodik azon hogy feladja, mert úgy érzi, nem akarja feketén tovább csinálni, legálisan meg nem tudja. És van aki nagy lelkesedéssel belevágott, mert ott épp olyan az önkormányzat, hogy inkább biztatták, nem elgáncsolni akarják, mert nekik legalább akkora szükségük van csanára, mint a szülőknek.



    Orsi eredeti játszóháza szerintem nemzetközi színvonalat hozott, kár, hogy marketing meg egyéb problémák miatt üzletileg nem állt meg. Simán vert néhány agyonreklámozott program és fejlesztő helyet, és az anyáknak is lett volna torna, masszázs dögivel. Én azóta is reménykedem, hogy egyszer ilyen helyre is lesz elegendő fizetőképes kereslet. A megmarad zenei foglalkozást szerintem most is érdemes kívülállóként is látogatni.

  • 2009.03.18 12:22:33jevzs

    Kedves Vakmacska,

    szerintem nagyon jó a cikk - de most direkt ezért regisztráltam, mert egy szempontot nem vesz figyelembe - ez már az ovis korosztályra vonatkozik, és ami a külföldi modellektől eltér. Nálunk ugyanis főiskolán képzik az ovónőket, és én amikor leadom a gyerekemet, tudom, hogy az elkövetkező 8-9 órában olyan dolgokat fog csinálni, ami az ő korosztályának megfelel. Ha a szomszéd (bár nagyon kedves) néni csinálja ugyanezt, nem biztos, hogy ilyen nyugodt lennék. Nem is várhatom el tőle, mert sosem tanulta, és nem is nagyon láthatok bele, mert ez a korosztály azért még nagyon máshogy mesél otthon.

    Az ember életét szerintem nagyban befolyásolja, hogy az első 6-7 évben milyen impulzusok érik, és most azért lemondani egy tényleg működő magyar vívmányról, csak azért mert van olcsóbb megoldás, szerintem felelőtlenség. És az is biztos, hogy a bölcsiben is, az oviban is működik azért szakmai kontroll - a kolléganők be-be néznek, van nevelési terv, stb - a nagy rámpaellenőrzés mellett én nagyon hiányolom azt a kormányzati törekvést, hogy pedagógiai kontroll is legyen. (és igen, tudom, hogy oviban is ki lehet fogni hülye ovónőt, de akkor mégis lehet beszélni az ovivezetéssel.)



  • 2009.03.18 13:28:57cidre

    Vakmacska, le a kalappal a cikked előtt, élvezettel olvastam minden sorát. Lehet, hoyg Luca széke volt :), de megérte, mert alapos, minden sajátosságra-buktatóra kitér, s mindezt nagyon élvezetes stílusban teszi.



    Orsit én is ismerem :), de az ő vállakozása szerintem nem ez a műfaj, hanem magánbölcsi, annak a húzós áraival, s persze a szolgáltatások színvonala is ehhez mért, a tornájuk, zenés foglalkozásuk stb. nagyon jó (volt, amíg volt, most már azt hiszem, külsősök nemigen járhatnak rá)

    Én is azt érzem a legnagyobb buktatónak a csanában, hogy nem illeszkedik az eddigi intézményhálóba: valamilyen szinten fizzetős lenne, míg az önkormányzati ovikban, bölcsikben csak a kajáért fizetsz, s ezért nappali megőrzést adsz, míg a bölcsiben-oviban főállású és képzett munkaerő foglalkozik a gyermekeddel. Mi lesz az a kritériumrendszer, amely szerint meg lehet határozni, hogy kinek járhat az önkormányzati intézmény, s ki az, aki más utat kereshet? Egy ovival-bölcsivel jobban felszerelt városban nehezen lehet alternatívaként állítani a csanát, ott lehet életképes, ahol nincs igazán egyik sem.

  • 2009.03.18 20:34:22Vakmacska

    jevzs, cidre -



    én se mondtam mást, minthogy a mai helyzet legalábbis abszurd - a jobb infrastruktúrával és szakmai háttérrel rendelkező helyek (a tényleges full extrás magánbölcsiket nem számítva) jóval olcsóbbak (ma havi 5-7 ezer, mert csak étkezést térítesz) mint az ennél jóval szerényebb színvonalat megcélzó valódi csanák (cidre, az jogos, hogy amit Orsi csinál, az a klasszikus csanát utcahosszakkal veri...de a csana szabályai alapján csinálja)és ki is tértem erre. A csapda éppen itt zárul be - ilyen színvonallal és költségszinttel garantált a férőhely-hiány (egyszerűen nincs ennyi állami-önkormányzati pénz), a szerényebb csanák mai állami támogatási szintje pedig önmagában nem elegendő, tehát térítési díjat (étkezésen felül) kell szedni, ha biztos anyagi lábakon akarja valaki tudni a vállalkozást. Ez az a csapda, amit én körbejártam - ha nem így lenne, akkor minden utcában legális családi napközik, vagy huszonötezerért elérhető magánbölcsik lennének. De nincsenek.

  • 2010.03.01 22:03:13wattie

    Családi napközi szolgálatás indítását tervezük Budapesten.
    Itt kisgyermekek(1-5év) felügyeletét, nevelését látnánk el akár egy bölcsőde avagy egy óvoda, csak kisebb létszámmal és családias környezetben, a gyermekek egyedi igényei szerint.
    Személyes információ: 06-70-639-1504(Varga Beáta) 06-30-997-5105 (Hardi Avarka) avarka.hardi@gmail.com és leonydas@freemail.hu

    Információt gyűjtünk, hogy felmérjük az önök igényeit.
    kérjük adja meg, hogy önt mely kerületben és milyen formában szeretné/érdekelné a családi napközi szolgáltatásunk.
    http://www.kerdoivem.hu/kerdoiv/299617518

Blogok, amiket olvasunk

MAI MANÓ 6 híres első kép a természettudomány világából

A tornádóról egészen odáig a legtöbben azt hitték, csak valami babonás mendemonda, ami nem is létezik. Híres első képek.

SCHRÖDINGER Közeli vagy távoli jövő a fejátültetés?

A sajtóban néha elő-előbukkan egy hangzatos főcím, néha olyan is, amely 2017 végére már komplett fejátültetést is sugall. Mennyi igazság lehet ezekben? Hol tart a tudomány jelenleg?

HEALTH A legjobb módszer, ha leszoknál a dohányzásra

A leszokás sikerrátája "natúrban" csak 5-7 százalék. Ha viszont felkészülten állsz neki, ezt 50-70 százalékra növelheted. Leszokás lépésről, lépésre.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta