SZÜLŐSÉG

Nem várta meg a programozott császárt a baba

2009. február 1., vasárnap 13:50 |

Vírusfertőzés miatt programozott császárra készültek egy olvasónknál, ám mire a műtőasztalra került volna, megindult a szülés. Abszurd és vicces helyzetek a megváltozott tervek miatt. Szeretnéd megosztani olvasóinkkal szüléstörténeted? Küldd el nekünk erre a címre!



Kedd reggel. Gyomorremegés, indulunk a kórházba, egyelőre befeküdni, holnap reggel császár (vírusfertőzés miatt). Megérkezünk 9 körül, papírmunka, ultrahang, ctg, még nincs szabad ágy, várakozunk. Délután egy óra tájban kapok ágyat, elkezdek kipakolni, közben sajnálom a szobatársam, akit hajnalban császároztak meg és egyre jobban parázok: te jó ég, én is ilyen állapotban leszek holnap ilyenkor???



Tengek-lengek, este hat után már nem ehetek, tíz után nem ihatok. Aludni nem tudok persze, remeg a kezem az éhségtől és szomjan halok! Akárhányszor megmozdulok, valami kellemetlenül erős, híg folyást érzek, négyszer cserélek betétet. A harmadik gyerekem, de ilyet még nem tapasztaltam. Mi a fene lehet ez? Mivel a hasam nem fáj, nem vérzek, nincs gond, számolom az időt és nem piszkálom a nővéreket érdeklődéssel. Reggel ötkor azért kimegyek, mert addigra enyhén vérzek. A nővér közli, hogy ne aggódjak, mindjárt kapom a beöntést meg a borotválást. Még mindig nem aggódom, mert csak az jár a fejemben, hogy négy óra múlva ilyenkor már a műtőasztalon leszek.

Közben – én, a tapasztalt anya! – rádöbbenek, hogy basszus, ez a magzatvíz! Mosolyogva fogadom, mert többször említettem a férjemnek, hogy de jó lenne tudni, mikor születik meg magától. Most már tudom. Közben rácsörgök az uramra, hogy bár tudom, hogy hétre akart jönni, kicsit húzzon bele, csak hogy mellettem lehessen minél hamarabb, meg hát ki tudja, lehet, hogy így előbbre hozzák a műtétet is.

Megkapom a beöntést, leborotválják elöl a hasam, séta a folyosón, fenék szorít össze, üres a folyosó, nyomasztó, de közben az jár a fejemben, hogy fenék szorít = izmosodás. (ha-ha-ha) Mire a vécén végzek, megérkezik a férjem, kisétálok hozzá, kicsit fáj a hasam, de már csak két óra van hátra, jajistenem, mikor kezdenek már előkészíteni, félek-félek-félek, egyre jobban! Hét óra, megint irány a mosdó, egyre jobban vérzek, most már elsírom magam az idegtől, felhívjuk a dokit, hogy mi legyen. Tanácsára elkérjük a papírt a nővérektől és bekéredzkedem a szülőszobára, hogy vizsgáljon meg valaki, ő is mindjárt itt lesz. A férjemet nem engedik be, majd ha elkezdtek előkészíteni a műtétre. Negyed nyolckor kerülök be a szülőszobára, a szülésznő infúziót próbál bekötni (harmadjára sikerül), hol a férjem, kérdezem meg vagy ötször, bejöhet még műtét előtt, ugye? A szomszéd szobából visszafojtott nyögések hallatszanak, jajszegény, gondolom, én ezt megúszom most és nem is annyira bánom jelen pillanatban.

Megérkezik a férjem, lelki támaszom, a dokimmal körítve, aki vigyorogva kérdezi: „Mit csinál, Kedves?”. Kalácsot sütök, bazzeg, gondolom, de annyit válaszolok, hogy „maga szerint?”. Megvizsgál, méhszáj három ujjnyira nyitva. MIVAN??? Mondom, hát akkor húzzunk bele, hol az anesztes, mert én már rákészültem, hogy ez nekem nem fog fájni. Bejön a prof, megvizsgál, majd lemorog, hogy nincs császár. Ahhha, de mi lesz a gyerekkel, el fogja kapni tőlem a vírust, én ezt nem akarom és különben is, mindjárt fájni kezd, igazán fájni és most már ettől félek nagyon! Azt hiszem, kezdek hisztissé válni.

A doki megnyugtat – legalábbis megpróbál -, hogy ennyi idő alatt a csemetének nem lesz ideje összeszedni azt a vírust (ez idő függvénye?) és mire előkészítenének, meglesz a gyerek. Fél nyolc van, mér’, mennyi időbe telik előkészíteni az ember lányát, kérdem. Kilenckor lenne a műtét, olyan gyorsan úgyse születik meg az a gyerek, hiszen még fájásaim sincsenek. Ha kap egy kis oxitocint… mondaná az orvos, de közbevágok, nem, oxitocint az neeeeeeeeeem, és ígérje meg, lécci-lécci, hogy nem fog fájás közben tágítani, bámulok rá nagy szemekkel könyörgőn. Miért, előzőleg volt ilyesmi?- kérdezi. Ühüm, dünnyögöm, a következő kérdés, hogy epivel szültem? Nem, simán, vagány csaj vagyok én (bár most nagyon betojva a fájdalomtól) és fölösleges hátböködést nem hagyok magamon. És tágították fájás közben??? – kérdez vissza döbbenten, az arcából ítélve nem lehet túl jó véleménnyel a kollégáról…

Oké, akkor repesszünk burkot, az meghozza a fájásokat is. Persze, én félek, ezt fél percenként közlöm is. Megígéri, hogy semmit se fogok érezni, hatalmas tűt vesz a kezébe és végig szemkontaktust tartva velem, megrepeszti a burkot. Jéééééé, tényleg nem fáj, viszont már érzem, hogy a beöntés „utóhatásai” még jönnének. Kimehetek vécére, ha a férjem is jön és hozza az infúziót vagy kaphatok ágytálat. Gyors végiggondolás, melyik kevésbé hülye helyzet, mindenképp előtte fogok üríteni, bár ezt baromira szerettem volna elkerülni. Kidöcögünk a zuhanyzóba, megkérem, hogy bújjon el a zuhanyfüggöny mögé, legalább ne lásson, abszurd helyzet, de gyorsan végzünk. Vissza a szobába, próbálok úgy felfeküdni az ágyra, hogy a lepedő rajtam maradjon és a doki ne lásson meztelenül. Tényleg előttem szégyenlős? – kérdezi, én meg elröhögöm magam. Milyen hülye vagyok, lát ennél intimebb helyzetben is.

Közben beindulnak a fájások is, hé, ez nem vicces, gondolom. Ekkor már kettesben vagyok életem párjával, sétálgatni kéne, de annyira szédülök az éhségtől, hogy képtelen vagyok. Férjem ül egy széken az ágy mellett, én meg az ágy szélének támasztva a fenekem, a vállára borulva „élvezem” a fájásokat. Lábak terpeszben, alattam egy szemetes, mert minden fájásnál távozik egy adag magzatvíz. Nézzük, hogy tudok célozni. Röhejes módon a hasam még mindig nagyon fent van, nem is értem. Egyre jobban fááááááááááj, két percesek, lihegve veszem a levegőt, bejön a szülésznő, lélegezzek lassan, megpróbálom, hatásos, nahát! Sose hittem benne. Így telik el kb. fél óra, amikor már nagyon szédülök. A szülésznő azt mondja, akkor feküdjek az oldalamra és egy-két fájásonként forduljak át a másikra.

Megpróbálok elfeküdni, de hirtelen egy döbbenetesen éles fájás jön, jajeztnembíromkiiiiiiiiii, nyögöm bele a férjem vállába, doki bejön, lélegezzek lassan, oké-oké, lélegzek. Fájás vége, hasam végre lent van, kakilnom kell, nyögöm abban a pillanatban. Ahhha, mondja a szülésznő, akkor a következőnél szem becsuk, térd megfog, nyomunk. MÁR??? Istenem, mindjárt túlleszünk rajta, közben átfut az agyamon, hogy engem császárhoz borotváltak le, majdnem elröhögöm magam, de addigra már jön is a tolófájás, valami löttyöt önt oda az orvos, mi lehet az (gátvédő olaj, mint utólag kiderült), de addigra már jön is az első tolófájás, térd megfog, nyomjon Kedves!

Előrehajolva nyomok, artikulátlan morgás tör fel a torkomból, mint amikor egy kutyától próbálják elvenni a csontot, megint majdnem elröhögöm magam, de közben elfogy a levegőm. Fej hátrahajt, új levegő kell, de bevillan, hogy a hátamat támasztja a férjem, basszus, nehogy lefejeljem szegényt, gondolom, de ahogy elképzelem, megint vigyorgás jön rám. Mi a franc van velem, hogy hülyeségek járnak ilyenkor a fejemben? Rettentő szomjas vagyok, a férjem valami vizes izével törölgeti az arcom, oldalt hajtom a fejem, ráharapok a vizes izére és megszívom szomjoltásként, remélem, nem valami használt mosogatórongy.

A fájásnak vége, pihi, közben folyamatosan azt dünnyögöm, fáj, feszít, mikor leszünk már kész, miért nincs itt már a következő fájás? Azért, mert a gyerek most gondolkodik, hogy inkább visszaforduljon-e, humorizál az orvos, de most nem vagyok vevő rá. Neki is leesik és biztatásképpen odateszi a kezem a lábam közé, hogy simogassam meg a lányom fejét, már ki lehet tapintani a haját. Nem akarom, nem akarom, én idekint akarom magamhoz ölelni végre és lemorgom a dokit, hogy most csupa olaj lett a kezem, hogy fogok kapaszkodni a lábamba? Nézek a férjemre közben, vajon eléggé sajnál? Olyan gyorsan történik minden, látja, hogy hogy megdolgozom a gyerekünkért, még ha ilyen sebesen is haladunk? Mondom én, hogy hülyeségek járnak a fejemben, cikázik át rajtam a gondolat, közben már itt a következő fájás, nyomjon-nyomjon-nyomjon, de meddig még baszki, már a harmadik levegőt veszem, még mindig figyelve, hogy ne fejeljem le a drágámat, bár ahogy dünnyögi a fülembe, hogy „jólvanügyesvagy-ezazmindjártkészleszünk”, pont ehhez lenne kedvem.

Hirtelen megkönnyebbülök, hangos sírás és alig térek magamhoz, máris? ILYEN VAN? Az órára nézek, haha, most tolnának be a műtőbe, két perc múlva kilenc, közben odarakják a lányzót a mellkasomra, hűűűűűűűű, mekkora hangja van, a másik kettő ilyenkor elnyugodott, de ő tudtára akarja adni a világnak, hogy neki ez nem tetszik. Vigyorgunk egymásra a férjemmel, látom a szemében, hogy nem érdekli, milyen rövid idő alatt meglettünk, részéről le a kalappal előttem, hogy világra hoztam a gyerekünket.

Kapok pár öltést, közben a férjem babázik, mert én az éhségtől már le vagyok gyengülve, elhülyéskedünk az orvossal, aztán hármasban maradunk babázni. Tizenegykor kisétálunk, a szomszéd szobában ekkor tör fel a sírás. Az esti vacsit már törökülésben fogyasztom az ágyamon és örülök, hogy mégiscsak a természetes szülést osztotta rám a sors.

M.

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2009.02.01 20:52:42csirimiri

    Magenta! Gratulálok!



    Az a "bizonyos vírus" tényleg jobb lesz szülés után? (szerintem akinek van, úgyis tudja, hogy miről beszélsz, de ha nem akarod megnevezni, akkor én sem teszem :-) )



    Nekem is van, de a dokim azt mondta, hogy szülés után fél évig ne foglalkozzak vele...



    Először engem is riogattak, hogy programozott császárral lehet csak így gyereket szülni, aztán egy másik doki azt mondta, hogy ha így lenne, akkor a nők fele csak ezért császárral szülne.



  • 2009.02.01 20:58:19psyché

    Nagyon szep volt. Kicsit meg is könnyeztem.:-)

  • 2009.02.01 21:03:43psyché

    Szerintem is ez volt idaig a legjobb/legszebb szülesi törtenet.:-)

  • 2009.02.01 21:07:33Miss Marple

    Fantasztikus, ha valaki a leggázabb helyzetben se veszíti el a humorát! És gyönyörű a gyerek, Isten éltessen titeket!



    (Az első dolgom az volt, hogy ctrlF-be beütöttem Heatherette nevét, és miután láttam, hogy kivételesen még nem járt itt észt osztani, így hozzászóltam én is. Minden posztot szétzúz a hülyeségeivel.)

  • 2009.02.01 21:12:46Bromwyn

    Én is megint kedvet kaptam, különben is imádok szülni. Köszönöm, ezt a szép és jó stílusban megírt történetet!



    Van egy kérdésem: miért nem ehettél-ihattál, amikor már úgyis tudtátok, hogy nem császár lesz belőle?

  • 2009.02.01 21:14:38Bromwyn

    És persze gratulálok a gyönyörű babához is!

  • 2009.02.01 21:17:04wish73

    galoca_no1,



    a 12.14 éves gyerekek jobb esetben szüzek, sőt az idő tájt kezdődik a menstr. is, úgyhogy előtte viszonylag zárva vannak belül, ergo a fertőzések sem jutnak úgy be,mint egy felnőttnél

  • 2009.02.01 21:24:07hallohallo

    jaj ez annyira jó történet volt! :)

    Magenta, nagy-nagy gratula!!!

    ps: a baba tündéri, én is ilyet szeretnék :)

  • 2009.02.01 21:28:14Heatherette

    kössszönet

  • 2009.02.01 21:44:41turbulenz

    hogy a nők hogy imádnak a szülésükről regényt írni - én is szültem kettőt, de rajtam kívül nem sok mindenkit hoz lázba

    ELMESÉLJEM??? ;)

  • 2009.02.01 21:49:20csutkababa

    Turbulenz

    Ja, várjuk!Én is kettőt szültem, de régen. 19 és 13 éve.

    Elmeséljem???

  • 2009.02.01 22:01:32Szupermami

    Magenta, istennő vagy (én meg yukikoka:)

    Nagyon jó a stílusod, szülni kéne még párat, hogy legyen alkalmad tovább csiszolni:D Nekem is a kalácsos rész tetszett a legjobban, na meg a picilány.

  • 2009.02.01 22:04:03Anura

    Meséljetek :)



    Én nem szültem, de lett gyerekem...



    Majd elmesélem. ;]

  • 2009.02.01 22:10:20cantaloupe

    Magenta,

    koszonom, hogy olvashattam ezt a szep szulestortenetet! :)

  • 2009.02.01 22:13:51harlas30

    Tiszta szívemből kívánom a világ minden szépségét és jóságát nektek, mindenórás kisPAPA vagyok, 02.02.-re van kiírva a feleségem, szívbemarkolóan szép és aranyos ilyet olvasni ilyenkor. Izgatott vagyok , de ilyet mindíg jó olvasni.

  • 2009.02.01 22:34:00dodóó

    harlas30!



    A legjobbakat nektek!

  • 2009.02.01 22:36:56Magenta

    Bromwyn, ehettem-ihattam volna, de annyira gyorsan történt minden, hogy csak kapkodtam a fejem én is néha.

    Onnantól, hogy már 100% volt, hogy itt nem lesz császár, kb. másfél-két óra telt el a végéig, és bár éhes voltam, de nem az evésen járt az eszem. :)



    2009.02.01 20:52:42 csirimiri



    "az a bizonyos vírus": mondjuk ki, igen, HPV. Nem tudom, mitől függ, nekem többféle van, ebből kettő a veszélyeztetett kategória, lehet, hogy ezért akartak császározni.

    Azért is vállaltuk be a babát, mert úgy volt, hogy utána műtét.

    Máshogy alakult, magam sem értem, de örülök neki!



    Hogy a terhesség tesz-e jót valóban, nem jelenthetem ki, lehet, csak szerencse. :))))



    harlas30, nektek meg szurkolunk nagyon!!!

  • 2009.02.01 22:41:22Wiskas

    Prinzessin Erbsen te voltál már terhes? Én kb. a 6. hónap táján már nem is láttam a szőrtelenítendő területet, majd a 9. hónapban már egyszerűen WCzéskor is rövidnek éreztem a kezem a pocakomtól... Alapvetően én is úgy terveztem, hogy szörtelenítés nélkül nem szülök, de aztán nem volt választás :)

  • 2009.02.01 22:43:10harlas30

    Nálunk a 22 héten mutatták ki a vírust , nagyon.de nagyon megijedtünk, akkor gyengített anti-biotikumot kaptunk. Hozzáteszem, első picur a családban, viszont 38. heti minta alapján teljesen "tiszták" vagyunk. A doki azt mondta, hogy kezdésnek nekifutunk a természetes szülésnek. Huhhhhhhh

  • 2009.02.01 22:45:13Magenta

    harlas30, bent leszel? Kisfiút vagy kislányt vártok?

  • 2009.02.01 22:46:43harlas30

    Várom a KISLÁNYOM, mint a Messiást......Isten áldja a NőkeT. amit az létünkért tesznek......köszönöm Édesanyám!!!!!!!!

    ---érdekes körforgás----

  • 2009.02.01 22:47:04Wiskas

    Magenta, gratulálok! Úgy látom, ha már muszáj a császár legalább jó tudni, hogy a gyerek is kikívánkozott már és nem csak úgy előrángatták az új világba. Az én történetem is elég hasonló volt, programozott császár, beinduló szülés... Nálam első baba lévén meglepetésként ért mikor közölték, hogy jó kis ötperces fájásaim vannak, nem is sejtettem, hogy ez már az, így én is sürgősen hívtam a páromat :)A ferde faros fekvés miatt rohantunk a műtőbe végül, de boldog voltam, hogy ő is akart már látni.

    A te történeted olvasásával kicsit újra éltem az egészet. Köszönöm!

    Jó egészséget a kicsihez és kívánom sok örömöd legyen a gyermekeidben!

  • 2009.02.01 22:48:14harlas30

    Magenta ----

    KISLÁNY a drága....... a feleségem apás szülsét sürget én pedíg megbékéltem a gondolattal......ennyivel tartozom neki!!!

  • 2009.02.01 22:51:34Magenta

    Wiskas, köszönöm! :)



    harlas, kérlek, számolj be utána!

  • 2009.02.01 22:55:17galoca_no1

    harlas30: jó együttszülést Nektek :) és gratulálok a babához!!



    egyszer majd én is apás szülést szeretnék mindenképp..de talán ha kedves párom a nőgyógyászat mellett dönt végül,mint foglalkozás, talán nem is lesz ezt olyan nehéz összehozni...

  • 2009.02.01 22:57:10harlas30

    galoca, .......hazai pályán talán picit könnyebb.....ki tudja....talán nehezebb.......mindenesetre mindent bele......és köszönjük.

  • 2009.02.01 23:08:37cantaloupe

    Harlas, ha mar bejelentkeztel, szivesen olvasnek szulestortenetet ferfiszemmel is, ha van kedved, ird meg!

  • 2009.02.01 23:12:23Magenta

    cantaloupe, én úgy küldtem be, hogy a férjemé is csatolva volt, de gondolom, olvashatatlanul hosszú lett volna. :)



    De én is várnék "apukaposztot". Főleg úgy, hogy fenntartással indulsz neki, harlas, kíváncsi lennék, hogy utána milyennek látod.

  • 2009.02.01 23:12:40harlas30

    ha meglesz, ígérem megírom....

  • 2009.02.01 23:23:13manka78

    Harlas! Az első lányunk születésénél az én férjem sem akart bejönni. Először kint várakozott a szüleimmel. Aztán egyszer szólt anyukámnak, hogy ő megy. Anyu azt hitte, hogy haza akar menni. Erre a férjem mondta, hogy BE megy. Így apás szülés lett. Azóta pedig a második is az lett.

    Szóval hajrá-hajrá!!

  • 2009.02.01 23:42:50Felicitasz

    Istenem, hát ez csodálatos. Gratulálok, meg köszönöm is, mert nekem pont erre volt szükségem ma este. Puszi.

  • 2009.02.01 23:47:24verkaverka

    De bizony tudnak az orvosok panaszkodni, pont a csupaszságra, nem egészséges állítólag, direkt arra való a ször hogy mindent távoltartson a hüvelytől amit csak lehet. Tele lehet az ember alfele több irányból mindenféle csúfsággal, mindenki úgy meztelencsiga ahogy neki jólesik, megvan annak a maga bája kétségtelen, de azt hiszem terhesen amikor amúgy is nagyobb a fertőzésveszély, jobb hallgatni az orvosokra. De hát a szokásos, mindenki azt csinál magával meg a gyerekével amit akar meg tud.

  • 2009.02.01 23:48:35verkaverka

    A kalácsosnál én is nagyon röhögtem, pedig itt is alszik mindenki. :)))

  • 2009.02.02 00:16:20Párizs

    Nevettem és sírtam! Így harminc felé közeledve minden születéstörténetet megkönnyezek... Egy kicsit azért is, mert bánt, hogy a párom az exnejének csinált volna gyereket (két hónapi próbálkoztak, de szerencsére nem jött össze) nekem meg nem akar. Még. Pedig ő 39 én meg harminc. Keseregtem már ezen pár posztnál! :)

    Nekem még nem mondta a nőgyógyász, hogy a csupaszság gond, de terhesen majd azért kikérdezem.

  • 2009.02.02 05:50:18januar18

    Magenta, nem akarom szétoffolni a gyönyörű történeted, de a rákszűréssel kapcsolatban hadd írjak pár sort: Egy nagyon közeli barátnőm érintett a témában, így az ő története kapcsán én is eléggé képben vagyok: állítólag elég gyakran előfordul, hogy P3 leletek után egyszer, vagy kétszer P2 lelet lesz (vagy egyszer P2 egyszer P3 váltakozva). Ennek elvileg az az oka, hogy mikor az orvos mintát vesz, nem mindig tökéletesen ugyanarról a területről veszi a mintát. Előfordulhat, hogy előállt már a P3 állapot, de vannak még olyan területei a méhnyaknak, ahol P2 állapot van még. Szóval sajnos általában, ha már előállt a P3 állapot, akkor annak előbb-utóbb műtét a vége... :((( Már tegnap este is gondolkodtam, hogy megírjam-e ide ezt, de végül azért döntöttem úgy, hogy megírom, mert barátnőm úgy járt, hogy kétszer is egymás után javult a rákszűrés eredménye, és teljesen megnyugodott, hogy akkor minden ok, dokija is azt mondta, hogy minden ok, ne aggódjon. Majd egy évvel később másik dokihoz ment, aki "felvilágosította" arról, amit az előbb leírtam. Kész csoda, hogy nem lett nagyobb baj. Megműtötték, és most már van egy gyönyörű két éves kislánya. :)))

    Persze nem akarok ijesztgetni senkit, nem vagyok szakember, stb. szóval lehet, hogy tényleg javulhat ez az állapot, de azért érdemes ilyen esetben nagyon odafigyelni...



    On:

    Mint már írtam, a történet is, a baba is gyönyörű. Fél éjjel ez járt a fejemben. Így, hogy már nagyon közeledik nekem is az időpont, olyan jó volt olvasni! Köszönöm szépen! :)

  • 2009.02.02 07:08:22Meni

    OFF Tenyleg nem akarom szetoffolni ezt a nagyon szep posztot, de a HPV mutet /legalabbis a leggyakrabban alkalmazott kimetszeses eljaras, amikor az erintett teruletet kupszeruen kimetszik, altalaban lezerrel/ nem zarja ki a kesobbi sikeres es egeszseges terhesseget. Nyilvan van egy fel ev, amikor varni kell, es sok fugg attol is, hogy milyen tipusu a virus. De nekem talaltak virust amikor 26 eves voltam, megcsinaltak a mutetet, es ket evvel kesobb megszuletett a fiam, majd ra egy evvel a lanyom. A virust azota is rendszeresen szurik, es eddig nem jott elo. Remelem igy is marad. Es van egy eleg eros megerzesem, hogy mindezt annak koszonhetem, hogy nem szarakodott az orvosom, azonnal a mutetet javasolta. Szoval barki aki erintett, szules elott vagy utan, a mutet nem tragedia, sot, eletet menthet... ON



    Meg egyszer koszi Magenta a sztorit, es probald meg keresztul verni, hogy a ferjed irasat is lehozzak, nagyon szivesen olvasnam :)

  • 2009.02.02 09:01:0278as évjárat

    Magenta

    cantaloupe, én úgy küldtem be, hogy a férjemé is csatolva volt, de gondolom, olvashatatlanul hosszú lett volna. :)





    Nem lehetne esetleg, hogy a férjedét is leadják?

    Tényleg érdekes lenne!

  • 2009.02.02 09:04:4278as évjárat

    A borotválásról annyit, hogy a kislányom születésekor én kértem, hogy teljesen szedjék le. Beindult ugyan a szülés, de mivel az első császár volt, nem lehetett tudni, mi lesz a vége.

    Így leszedték teljesen.

    Alapvetően érzékeny a bőröm, gyantáztatni, borotválni nem tudom, csak egy bizonyos krém az, amitől nem pattogzok ki.

    A kórházi borotválástól végképp nem, mivel fertőtlenítőt is használtak.

  • 2009.02.02 09:32:59Pandi

    Hjaaaj, Magenta, ez annyira jólesett!:)

    Gratulálok.:))

  • 2009.02.02 10:12:06emt

    Sziasztok!

    Gratula a babához! Gyönyörű!

    Sajnos én is ismerem azt a bizonyos vírust...értem én, hogy Magenta miért nem akarta nagy dobra verni. Mikor kiderült, hogy nekem is van, egyfolytában azon gondolkodtam, hogy mégis honnan a fenéből??? Nem vagyok az a könnyűvérű típus, eddig csak komoly kapcsolataim voltak, mégis úgy éreztem, mindenki úgy kezelne, mintha nem ilyen lennék. Aztán kicsit utánaolvastam, beszélgettem kollégákkal (eü-s vagyok), a dokimmal, és kiderült, a nők 80% és a ffiak 60% életében egyszer megfertőződik. Csak a többségnél nem okoz gondot, és az immunrendszer simán legyűri úgy, hogy észre sem veszi az illető a fertőzést. Nekem sajnos nem olyan erős az immunrendszerem, aztán a p2 után jött a p3, megint p2 (ahogy az előbb írta valaki), majd p4...azt hittem belehalok, mikor kiderült. Rögtön műtét, szerencsére a szövettan csak vírust mutatott, rákot nem. De a félsz azóta is bennem van, mi van ha a következő megint rossz lesz... Amit tudni kell, a p2 nem azt jelenti, hogy nincs vírus, csak azt, hogy ha van is, nincs vele gond, a szervezet kordában tartja. Magát a HPV-t DNS vizsgálattal tudják kimutatni, ezért külön fizetni kell, és külön minta kell. Hamarosan szeretnék én is babát, és csak remélni tudom, hogy minden rendben lesz előtte is, és utána is... SZóval csak azt tudsom mondani, figyeljen oda mindenki az egészségére, menjen el szűrésre, mert életet menthet! A műtét is inkább lelkileg, mint fizikailag volt megterhelő, de persze ne jusson el idáig senki!

  • 2009.02.02 10:12:24emt

    Sziasztok!

    Gratula a babához! Gyönyörű!

    Sajnos én is ismerem azt a bizonyos vírust...értem én, hogy Magenta miért nem akarta nagy dobra verni. Mikor kiderült, hogy nekem is van, egyfolytában azon gondolkodtam, hogy mégis honnan a fenéből??? Nem vagyok az a könnyűvérű típus, eddig csak komoly kapcsolataim voltak, mégis úgy éreztem, mindenki úgy kezelne, mintha nem ilyen lennék. Aztán kicsit utánaolvastam, beszélgettem kollégákkal (eü-s vagyok), a dokimmal, és kiderült, a nők 80% és a ffiak 60% életében egyszer megfertőződik. Csak a többségnél nem okoz gondot, és az immunrendszer simán legyűri úgy, hogy észre sem veszi az illető a fertőzést. Nekem sajnos nem olyan erős az immunrendszerem, aztán a p2 után jött a p3, megint p2 (ahogy az előbb írta valaki), majd p4...azt hittem belehalok, mikor kiderült. Rögtön műtét, szerencsére a szövettan csak vírust mutatott, rákot nem. De a félsz azóta is bennem van, mi van ha a következő megint rossz lesz... Amit tudni kell, a p2 nem azt jelenti, hogy nincs vírus, csak azt, hogy ha van is, nincs vele gond, a szervezet kordában tartja. Magát a HPV-t DNS vizsgálattal tudják kimutatni, ezért külön fizetni kell, és külön minta kell. Hamarosan szeretnék én is babát, és csak remélni tudom, hogy minden rendben lesz előtte is, és utána is... Szóval csak azt tudom mondani, figyeljen oda mindenki az egészségére, menjen el szűrésre, mert életet menthet! A műtét is inkább lelkileg, mint fizikailag volt megterhelő, de persze ne jusson el idáig senki!

  • 2009.02.02 10:14:32csirimiri

    Nekem 2 éve májusban találtak rá a vírusra. 3 kül. magas rizikójú...

    Nagyon megijedtem...

    Féltem, hogy mi lesz a babavállalással, a természetes szüléssel, meg persze, hogy mi lesz velem.

    Hónapokig bújtam a könyveket, fórumokat, egészségesen kezdtem el táplálkozni (mivel soha nem iszom, nem dohányzom, ezért maradt a bio kaja vonal erősítése), minden természetes immunerősítőt beszedtem...

    Fél év múlva már "csak" 2 vírus volt kimutatható.

    Mire terhes lettem, addigra a rákszűrés eredményében már nem volt benne, hogy HPV gyanúja, de mivel Lili már ott volt a pocakomban, ezért azonosítást már nem csinált a doki (az lett volna a legbiztosabb persze). Bár én végig P2 voltam.

    Most meg várom, hogy 2 hónap múlva mit mutat a szűrés.



    És Magenta: szerintem ez a betegség ma már vállalható! Mert köztudott, nem a ledér életmód eredménye! :-) Ha meg valaki mégis azt gondolja, az tájékozatlan.

    Mióta én megtudtam, hogy HPV-m van (és soha nem titkoltam), 2 barátnőmnél is kimutatták, és azonnal hívtak, hogy ilyenkor mi van, és én nyugtattam meg őket...

  • 2009.02.02 10:40:08Magenta

    Köszönöm a biztató szavakat!



    januar18, onnantól fogva, hogy lett P3-as eredményem, én lélekben fel vagyok rá készülve, hogy előbb-utóbb nem úszom meg, de ezt így, ahogy leírtad, még tényleg egy orvos sem mondta el, de jobb tudni.



    Meni, hát...

    Azzal a doki bácsival egyébként is voltak bajaim, addig nem volt vele gondom, amíg csak gyógyszert íratni mentem hozzá. Ő ezt mondta, én meg elhittem, de őszintén szólva nem bánom.

    Egyébként is akartunk babát, csak három-négy évvel később, hogy anyagilag rendeződjünk lakásvásárlás után. Az így is meglesz és ha ránézek, csak elolvadni tudok. :)))))





    emt, bevallom, kicsit keserű a szám íze tőle, hogy fizetni kell a HPV-szűrésért, nem is keveset, de azért évente egyszer most már arra is elmegyünk.



    Ma már vállalható betegség...

    Még az eü-dolgozók is úgy néztek egy-két helyen, hogy szégyelltem magam. Elküldtek mindenféle nemibetegség szűrésre még terhesség előtt, hát komolyan, néha kimondottan kínos volt.



    És igen, mi már tudjuk cáfolni - amit nagy okosan valaki megjegyzett a HPV-oltásos posztban -, hogy bizony nem kell fűvel-fával lefeküdni ehhez.

  • 2009.02.02 10:52:03dodóó

    Magenta a 24.kép gyönyörű.

  • 2009.02.02 11:05:07Magenta

    Köszi! :)))

  • 2009.02.02 11:47:54másutt

    Hol lehet megnezni? Megirnad privatban? ;)

  • 2009.02.02 11:54:00Magenta

    másutt, iwiwen, Rózsabimbó a kép címe. :)

  • 2009.02.02 15:31:23Anura

    Öö.. off

    A HPV vírusa ellen gyengített antibiotikum? Mi ennek az értelme?

    Én úgy tudom, a szervezet megerősítésével lehet ilyenkor leküzdeni a VÍRUSt, vagy kimetszéssel.

    ON

  • 2009.02.02 22:02:10oreille

    ez nagyon jó kis írás! és az a hajas kis buksi! :-)))) Gratulálok!

  • 2009.02.02 22:11:38anyatájger

    Magenta, nagyon tetszett a beszámolód! És milyen cuki kis pofivonala van a picúrnak :)

Blogok, amiket olvasunk

MENŐ LAKÁS Hangulatos nappalik fehér téglákkal

A fehérre festett téglafal olyan visszafogott dizájnelem, ami egyből érdekesebbé tesz bármilyen lakást. Mutatjuk a jó példákat: modern, szellős, világos.

KETTŐS MÉRCE Kinek járjanak a segélyek?

Aki megérdemli? Aki rászorul? Aki balszerencsés? Az igazságos újraelosztás rendszere nem is olyan egyszerű.

GADGET Menő mobil 26 ezer alatt

A Xiaomi Redmi 4A az egyik legkedveltebb telefon hazánkban a gyártó kínálatából. Nem is csoda, mert ilyen tudást ilyen áron kevesen adnak!
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta