Boldogabb új évet mindenkinek!

Zanza!

Az orvosnak, aki előbb nézte meg a borítékot, mint a leleteinket.

A nővérnek, akinek nem volt ideje megmutatni nekünk a szoptatást.

A buszvezetőnek, aki vigyorogva kihajtott a megállóból, amikor a kézen húzott két kicsivel elértük az ajtót.

Az óvónéninek, aki a sarokba állította a gyerekeinket, amikor azok bepisiltek.



A tb-ügyintézőnek, aki hatodszor is bekérte azt az igazolást, amit már ötször beszereztünk és becsatoltunk.

A mérnöknek, aki magas lépcsőket és nehéz lengőajtót tervezett a patika, a bank, az orvosi rendelő, a színház, a mozi bejáratához, hogy oda babakocsival és kerekesszékkel ne tudjunk bejutni.

Az anyósnak és a szomszédasszonynak, akik vállvetve kérdőjelezik meg a gyereknevelésre való alkalmasságunkat.

A szülőtársnak, aki a homokozóban tapossa el a csikket.

A reklámok kitalálóinak, akik sikerrel vesznek rá bennünket, hogy a gyerekeinket szarral etessük, a levegőjüket tönkretegyük, a csomagolóanyagokból szeméthegyeket építsünk köréjük.

Boldogabb újévet mindenkinek, aki jobbnak és többnek csak attól érezhette magát, hogy én zsidó vagyok, cigány vagyok, gyerek vagyok, nő vagyok, kerekesszékben ülök, vak vagyok, nem hallok, sokgyerekes vagyok, gyermektelen vagyok, magányos vagyok, szegény vagyok, piréz vagyok ő meg nem.

Boldogabb újévet mindenkinek, aki elhanyagolt, elveszített, megalázott, elárult, belémrúgott, éheztetett, bántalmazott.

És kívánjon nekem mindenki boldogabb újévet, akivel nem törődtem, akire nem figyeltem,, akit megaláztam, akit elárultam, akibe belerúgtam, akit éheztettem, akit bántalmaztam.

A többieket könnyű szeretni, és nekik könnyű szeretni engem.

Brumibaby

Blogmustra