Halál a fenyőfákra!

Zanza!

Karácsony közeledtével mindig eltöprengek azon, vajon idén vegyünk-e fenyőfát. Hiszen a fenyőbiznisz jó példája a fogyasztói társadalom szokásos működésének: a hatalmas területeken felnevelt fákat egyszerre kivágják, a városba szállítják, jó drágán eladják, aztán néhány hét múlva megy az egész a kukába.



Illetve, mivel nem fér a kukába, az ember kerülgetheti a járdán, sőt extrém esetben kapkodhatja a fejét, hogy mikor hajítanak ki egy fenyőcsontvázat a tizedikről.


Szóval ilyeneken töprengek a fenyővásárlás előtt, aztán mégis meglátogatjuk a piacon a fenyőmészárszéket, ahol mindent faforgács és zöld tűlevél borít, és mindenhol összekötözött és döglődő fenyők hevernek. Vettem korábban már cserepes fenyőt is, egy helyre cukorsüveget, de őt nem akarom azzal kínozni, hogy a mínuszból beviszem a lakásba.

Sokan nem tudják ugyanis, hogy a cserepes fenyők töredéke éli csak túl a száraz, meleg lakásban töltött heteket. Ha gyökeres fenyőt választunk, tartsuk fűtetlen helyen, és minél előbb vigyük vissza a szabadba. Elültetni úgyis csak tavasszal lehet, ha majd felenged a föld.

Nemcsak a karácsonyi hangulat és a fenyőillat miatt szoktam vágott karácsonyfát vásárolni, hanem azért is, mert utálom a fenyőket. A mai Magyarország területén ugyanis csak nagyon kevés helyen őshonosak a fenyőfélék, viszont rengeteg kertbe ültetik őket, hogy aztán pár év múlva bibliai félhomályba borítsák a földszinti és első emeleti lakásokat. Ráadásul mivel nem ideális nekik a klíma, mindenféle ronda betegségük lesz, például megtámadja őket a gubacsatka. Tövükben a sötét, tűlevélszőnyeggel borított földön nem él meg a fű, de más se nagyon. Úgyhogy vágják csak ki szépen azokat a nevelt fenyőket - persze az ideális az lenne, ha utána nem is telepítenék őket újra.

Ha Kanadában vagy a Kárpátokban laknék, akkor nem lenne fenyőm: csak kimennék a ház elé, és feldíszíteném az ott álló darabot (lehetőleg érintésvédett izzósorral). Ausztráliában vagy Floridában meg megvenném az összecsukható, beépített világítással ellátott fröccsöntött fenyőt, de az is lehet, hogy inkább feldíszítenék egy araukáriát.

Mivel azonban Budapest Székesfőváros lakója vagyok, nem veszek se műanyag, se cserepes fenyőt (nem is tudnám hova tenni, ha véletlenül életben maradna), inkább egy finom gyantaillatú igazit. Aztán Vízkeresztkor repülhet a harmadikról.

Néhány tanács fenyővásárláshoz:

Ha árusnál veszünk cserepes/gyökeres fenyőt, rángassuk meg egy kicsit: volt már, hogy vágott fenyőt adtak el rákötözött földlabdával.

December 24-én délután nagyon olcsón tudunk fát venni, viszont valószínűleg nem lesz túl nagy méretválaszték.

Pláza előtt ne vegyünk fenyőt, mert dupla annyiba kerül, mint a piacon. A legolcsóbban valószínűleg kertészetekben kapunk fát, itt gyökeres fenyők közül is tudunk válogatni.

Visszaváltható gyökeres fenyőket Budapesten és vidéken is több helyütt az Oázis kertészetekben, Debrecenben a Vértesi úti kertészetben, Pécsett a Praktikerben tudunk venni.

Ha kisgyerek és/vagy háziállat van a lakásban, a fát mindenképpen kössük ki két ponton is. A gyertyákkal és csillagszórókkal is érdemes vigyázni: a fenyő, pláne egy-két hét száradás után, szupergyúlékony.
Blogmustra