Hogyan szelidítsd meg egy elvált apa gyerekét?

Zanza!

Feldmár szerint a szeretet munka. A hírhedt pszichiáter egyik budapesti előadásán hallottam ezt a tézist, amit akkortájt nem igazán értettem. Aztán egy kis idővel később, amikor egy elvált Apa oldalán találtam magam és nagyon nehezen sikerült felülkerekednem a helyzetből fakadó problémákon, egyszer csak bevillant: bakker, Feldmárnak igaza volt.


Ha fiatal korodban könnyen azonosultál a lányregénnyel: jön a herceg fehér Jaguárral, dúl a szerelem, térdenállós lánykérés után hatalmas esküvő, aztán együtt felveszitek a lakáshitelt és a törlesztés 30 éve alatt felneveltek 2-3 gyereket, ne csüggedj, ha nem így sikerül. Ha egy nap arra ébrednél, hogy egy elvált Apa fekszik melletted, nem kell úgy érezned, hogy egy másik nő levetett cuccát viseled. Az elvált Apa nem feltétlenül egyenlő egy fertőtlenített second hand télikabáttal. Szóval azt mondom, hamar tedd túl magad a csalódáson, ha van, ettől az életed még lehet kerek, hibátlan és boldog. Gondolj csak bele: a házasságok nagy része válással végződik. Ha nem vagy már 20 éves, akkor statisztikailag óhatatlan, hogy előbb-utóbb belefutsz egy elvált Apába, aki – ha jófej, és imádni való – tökéletesen megfelelő lesz a nőtlen herceg helyett.

Persze azt is tudnod kell, hogy az elvált Apák túl vannak egy nagy csalódáson, esetleg lelki törésen is. Az elsőből az következik, hogy jól meggondolják, kivel állnak össze legközelebb, hogy megkíméljék magukat a hasonló esetektől, vagyis ha úgy érzed, szeret Téged, azt mondom, megéri egy csöppnyivel több türelemmel és odaadással viseltetni iránta, hidd el, jól meggondolta, hogy Rád van szüksége. A másikból meg az következik, hogy ha Te nem szereted olyan nagyon, ne keveredj bele, ne okozz neki még egy csalódást.

Ha a szüleid kétkedve fogadnák a dolgot, kezdd a statisztikával. Mondd el nekik ugyanezt, aztán ha nem elég, akkor legyél határozott, fogalmazd meg vérmérsékleted szerint, hogy az illető a Te választásod, Te fogsz vele élni, nem kell a dráma. És ha már a családot említem: arra is készülj fel, hogy az elvált Apa családja esetleg úgy néz majd Rád, mint a véres rongyra. Óhatatlan, hogy Téged kiáltanak majd ki a válás kirobbantójának, de ha tiszta a lelkiismereted, akkor próbáld meg valahogy túl tenni magad ezen. Persze mondani könnyű, tudom.

Ne lepődj meg, ha az elvált Apákhoz általában gyerek is tartozik. (Jó-jó, tudom, hogy nem vagy hülye, magad is kitaláltad, hiszen ezért írtam eddig, hogy elvált Apáról van szó.) A helyzet ezzel bonyolódik, de még mindig azt mondom, ne add fel. Szelídítsd meg a lurkót, olyan ez, mint amit a Kishercegben olvastál. Ne akarj az Anyja helyett Anyja lenni, de ne is érezd mostohának magad. Játssz vele sokat, foglalkozz vele, érezze a törődést, az meghozza majd a gyümölcsét, csak sok idő kell hozzá. Ha azt éreznéd, hogy ez lassan megy, és az élet nem fenékig gesztenyepüré meg tejszínhab, igazad van, de jusson eszedbe: a szeretet munka. Dolgozz hát kitartóan.

Ne vegye kedvedet, ha a délutáni mesenézés közben a kanapén a gyerek letolja rólad Apa kezét és hozzábújik. Féltékeny rá, ez természetes. Gondolj arra, ez annak a jele, hogy ő is érzi már köztetek a kötődést. Nem nagy vigasz, de ebben a helyzetben ez a legtöbb. Dolgozz tovább. Nagyon fontos, hogy ebben a fázisban csak figyelj. De mindent megfigyelj. Az Apa viselkedését a gyerekével, mit enged meg, mit nem, mivel veszi rá olyan dolgokra, amihez a gyereknek nincs kedve, hogyan kezeli a hisztiket, mi a napi rutin, hogy kezdődik a nap, mikor van fürdetés, nem sorolom tovább, biztosan érted, mire gondolok. Az nem baj, ha más véleményed van bizonyos dolgokkal kapcsolatban, de egyelőre ne szólj bele, csak figyelj. Hamar el fog jönni az az időszak, amikor Apa kikéri a véleményedet ezekkel kapcsolatban. Tartalékolj.

A dolognak ez az egyik fele, az olyan szituációk, amikor hármasban töltitek az időt. Azonban néha ki kell mozdulni, megismerkedni a szomszédokkal, játszótérre menni, óvodába vinni a gyereket. Ezek tipikusan olyan alkalmak, amikor mindenki, de tényleg mindenki megkérdezi majd: „Te vagy a bébiszitter?”. Eleinte vicces lesz, később fárasztani fog, sok idő múlva pedig herótod lesz ettől a kérdéstől. És tudod miért? Mert azt kell válaszolnod: „Nem, én vagyok Apa új barátnője.” Fájni fog, ahogyan Rád néznek akkor. De megint csak azt mondom: kitartás!

Aztán ahogy telnek-múlnak a hónapok és az évek, egyre több olyan jelet észlelsz majd, ami végtelenül boldoggá tesz. Például a délutáni mesenézéskor a gyerek féltékeny pillantások közepette letolja majd Rólad Apa kezét, és hozzád bújik. Féltékeny lesz Rád. Később, egy szép nyári délután összeházasodtok, és végleg elfelejtheted az „Apa új barátnője” szövegedet. Mondhatsz helyette valami olyat, hogy „A férjemnek született egy gyereke az előző kapcsolatából”. Persze Te tudni fogod, hogy ez mit sem változtat a lényegen, de az emberek már csak ilyenek, onnantól lényegesen kevesebb rosszalló tekintettel kell majd szembesülnöd.

Szóval mondom: Feldmár szerint a szeretet munka. Szerintem pedig az élet fenékig gesztenyepüré és tejszínhab.

Zill
Blogmustra