Anyuci félrekefél

Zanza!

Aki azt mondja, hogy soha nem csalta volna meg a férjét, szerintem hazudik. Ugyanis az ember abszolút nem monogám lény, ellentétben azzal a képpel, amit ma a társadalom fest önmagáról. Természetesen a férfiakról kialakult képbe a társuk megcsalása, ugyan szájhúzva, de belefér. Sőt, különböző indokokkal valahogy még meg is győzzük magunkat, hogy igen, valahol megértjük őket.


És minket, nőket megértenek? Milyen elbírálásban lesz része egy olyan nőnek, aki csak pusztán az érzelmeire hallgatva, belemegy, vagy kezdeményez egy titkos viszonyt? Nos, ez a nő, minden lesz, csak fehérruhás szűzlány nem és soha az életében nem moshatja le magáról a skarlátbetűt.

Elképzelhető az, hogy valaki csak és kizárólag a férjével osztja meg cirka harminc évig a lepedőjét? És egészséges egyáltalán? Teljes szívemből sajnálom azokat, akik egész életükben egy pacákkal, nővel szexelnek csak. Annyi elfojtott vágy szorul beléjük, ami örökösen a tudatalattijukba fészkeli magát.

Gondoljunk arra, amikor sok idő után először, elönti az agyunkat a hormonháztartásunk, amikor úgy érezzük magunkat, mint kamaszkorunkban. Aztán hirtelen behúzzuk a féket, hogy hoppá, nekünk ezt nem lehet, mi tisztességes családanyák vagyunk. Tényleg nem lehet? Valóban le kell mondanunk arról a bugyibizsergetős, elolvadós, tombolós érzésről örök életünkre? Szerintem ezzel valójában nagyobb kárt okozunk, elsősorban azért, mert hazudunk magunknak folyamatosan.

Véleményem szerint senki nem uralkodhat annyira a másik ember érzésein, hogy ilyen mélyrehatóan rendelkezzen a másik felett. Mindenkinek legyen magánélete, legyen közös, boldog élete, de ha éppen úgy adódik, a saját életét hadd irányítsa az egyén. Persze úgy, hogy senki ne sérüljön igazán, mert nyilván nem a gyerekeink rovására kefélünk félre. Ugyanis az ember a saját fejére nem önti a szart.

De megoldható egyáltalán úgy, hogy ne akarjunk mindig mást? Vagy az örök fiatalság és energia titka az, hogy mindig kihasználjuk azt az energiát, ami a flörtökből, tesztoszteronból, nemiségünk kihasználásából származik?

bovaryné
Blogmustra