Szivárványos csigát fest a család

Zanza!

Vidám ötletet adott vasárnap a természet: a nagyszülők kertjében felfedeztünk néhány használaton kívüli csigaházat, amelyről beugrottak a nemrég vásárolt festékek és ecsetek. Lányaim kezébe nyomtam egy játékvödröt és elindultunk összeszedni a kert hatalmas mészvázait. Ez önmagában is jó kaland lett, a gyerekek gurultak a kacagástól, ahogy anya az orgonabokorban hasal és próbálja kivadászni annak tövében lapuló csigaházakat.



Mire visszaértünk a házhoz, a vödör teljesen tele lett. Ekkor következett a legkellemetlenebb rész: ki kellett mosni a házakat. Tucatnyi hatlábú hagyta el albérletét, mikor vizet engedtünk a vödörbe, a lányok elkerekedett szemmel szemlélték a nyüzsgést. Ezután egy régi lábosban fertőtlenítő porral együtt főzni kezdtem az üres házakat, egy fél óra rotyogás után újra elöblítettem őket, majd kiterítettem a teraszra száradni.




Közben előkészítettük a temperát, papírtörlőt és az ecseteket, majd száradás után nekiállt a kis család csigaházakat pingálni a diófa árnyékában. Hamar rájöttünk, hogy bal mutatóujjunkat a csigaházba dugva és forgatva könnyebben varázsolhatjuk színessé a mészházakat, és talán nem leszünk nyakig festékesek. Utóbbiban nagyot tévedtünk, de ez plusz örömet okozott a gyerekeknek, a kerti pancsolóban élvezettel dörzsölgették magukról a festékfoltokat alkotás után.



A színes csigaházak felhasználhatók további feladatokhoz: első körben arra gondoltam, felfűzzük néhány damilra a csigákat és egy korongon rögzítjük őket, majd a teraszra akasztva szélcsengőként funkcionálhatnának. A nagyi biztos örülne egy ilyen egyedi ajándéknak az unokáitól.

További ötleteket várok a kedves olvasóktól: mire lehet még felhasználni a csigaházakat?
Blogmustra