SZÜLŐSÉG

Az ideális apa pelenkázik és fürdet

2007. május 2., szerda 09:06

Milyen az ideális apa? Ismerőseim szerint türelmes, jókedvű, házias, segítőkész, felelősségteljes, családcentrikus és imádja a gyerekét. Apukák, ki nem ilyen?


Hanna így írta körül az ideális apa fogalmát: Szereti a gyereket, türelmes, beszélget vele, nem oktatja ki, végighallgatja, sokat nevet, játszik vele a földön csúszva-mászva, elviszi sportolni, el tudja jól magyarázni a házi feladatot, korán kelő, szombat reggel mesét olvas az ágyba bújva, szükség esetén tud uzsonnát és reggelit készíteni, megmutatja a Göncöl-szekeret, soha nem felejti el a gyereke szülinapját, dolgozatírás-napját, felvételi- és versenynapokat, mindig kiáll mellette az óvónénikkel és társaikkal szemben, nem üti meg.

Édesanyám kétfajta ideális apát írt le: az egyik, aki az anya szempontjából ideális, azaz aki minden téren kiveszi részét a gyereknevelésből, -gondozásból ugyanúgy, mint az anya. Sajnálkozva tette hozzá, hogy ilyen ideális apa nincs. A másik fajta, aki a gyerek szempontjából ideális: mindent megenged, amit az anya nem. Ilyen apa rengeteg van.

Bori így fogalmaz: elviseli a terhesség/gyermekágy alatti hisztiket, fürdet, pelenkáz, játszik a gyerekkel, amikor még ébren találja, és elviseli, hogy hétköznap csak reggel, alva, és este, fáradtan lát minket. Hétvégén pedig hajlandó hajómodellezés, bringázás és videózás helyett hosszú sétákat megtenni a környéken a gyerekkel a kenguruban és velem, sőt boldog tőle.

Dexterke listája a következőkből áll: segít (pelenkáz is), fürdet, foglalkozik a gyerekkel, még egész kicsi korában is, amikor az még csak fekszik, mint egy uborka, felelősebben él (nem ül be a kocsiba ha ivott meg ilyesmi), esténként végighallgatja az összes babás sztorimat, tudja, hogy néha balfasz és ezen nem sértődik meg.

Szerintem ezeken kívül fontos, hogy ha választani kell a túlóra és a gyerekkel való játék között, az utóbbira szavazzon. És az sem árt, ha besegít a házimunkában is.

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2007.05.04 21:21:45kovvacs

    Mingyá itthon az életem másik fele, oszt a lakás harmada még mindig nem OK. De legalább a netem magától meggyógyult a délutáni kómája után.

    Nahm, megyek osztán melózom még, hogy minél jobban nézzen ki a végeredmény :)

  • 2007.05.04 21:34:24Alvomacko

    kovvacs: akkor folytatom. :-)

    Szerintem nem a 12-15 hónap után jön az igazi megkönnyebülés. :-)

    A 2-4 éves gyerekkel a legnehezebb. Mert ő már meg tudja mondnai, hogy mit akar. És csalóka ez az életkor, mert azt hiszed, hogy már elviheted vendégségbe, de a délutánonként már nem alvó gyereked hirtelen nyűgös lesz, mindenki mondogatja, hogy de álmos ez a gyerek. Vagy állandóan nyaggat, hogy dere ana jácc velem. Te meg beszélgetni szeretnél inkább. Vagy mesét kell olvasnod a sarokban. Ha netán hívnak hasonló korú gyerekeket is, akkor megszeppenten bújik a szoknyád mögé vagy 5 perc múlva halálosan komoly sírással bújik hozzád, hogy úúúúúúútáááálom a Pistit, elvette a játékomat.

    Ha ne adj isten babazsúrt adsz, akkor a gyerekeket 15 perc múlva a csillárról szeded le és a 30. játékot szedik elő, anélkül, hogy a többit elrámolnák. És nem biztos, hogy nem törik el valami a lakásban. A vége az lesz, hogy leülteted őket a videó elé, de akkor nem tudnak a filmen megegyezni.

    Meg jön az ezernyi kérdés, amire nem mindig tudsz a relativitás elmélet beható ismerete nélkül válaszolni.

    Ha elviszed netán kirándulni, akkor hallgathatod egész úton, hogy szomjas vagyok, pisilni kell, elfáradtam, üljünk le, nem akarok gyalogolni, éhes vagyok, de nem kérek májkrémes kenyeret, fagyit akarooook, mikor érünk oda?, sokat kell még gyalogolni?. Rosszabb esetben még a párod összeszorított szájához is jó arcot kell vágni, hogy le ne dobja a gyereket a hegytetőről, mert annyira elege van a gyerekből, az egész kirándulásból, meg belőled is, mer miazhogy nem szalámis szendvicset csomagoltál és csak fél üveg vizet hoztál és hogy hagyhattad otthon a gyerek kedvenc hupizöl izéjét, amiért már egy órája nyafog.



    Ha több gyermeked van, akkor ebben a korban igen intenzíven összevesznek mindenen. És nem csak naponta egyszer, hanem 5 percenként egyszer. Jön az árulkodás, kezelned kell a helyzetet, mert le kell szoktatni őket róla. Az árulkodás nem jó dolog. Próbálod ki deríteni, hogy a Ketteske miért harapta meg Egyeskét, erre kiderül, hogy mert Egyeske meghúzta Ketteske haját, mert Ketteske nem adta oda a ceruzát Egyeskének, de mindezt azért, mert Egyeske nem akart Ki nevet a végént játszani Ketteskével.

    És ilyenkor legszívesebben sikítanál! Mert kit is kell megbüntetni? Megbünteted hát mind a kettőt.



    Ja, és ekkor már dolgozool intenzíven. 8 óra nyüzsgés, munkahelyi intrikák, hülye főnökök után egy kis csendre vágynál, ehelyett hallgatod gyermekeid csacsogását, hogy a Panni szerelmes a Bencébe, de a Bence az enyém és ma a Pisti meghúzta a hajamat én meg jól bokán rúgtam. Ekkor te angyali türelemmel immáron ezredszer is elmagyarázod, hogy agresszióra nem agresszió a válasz, meg hogy az ilyen gyerekkel nem érdemes szóba állni, meg hogy még kicsi a Pistike, majd nála is elmúlik, de te nagy vagy és okos, ezért ne állj le vele verekedni.



    És a hisztiről, meg dackorszakról nem is beszéltem még... :-))))



    DE:

    Ez csak átmeneti állapot, elmúlik!



    Nekem ez már csak valami homályos múlt, amire már csak a ti kedvetekért emlékszem vissza.



    Lebegjen a szemetek előtt a cél, hogy a végén egy okos, intelligens, szófogadó, nem állandóan anyát nyúzó gyereketek lesz belátható időn belül.



    Hajrá mindenki!

  • 2007.05.04 21:36:29Alvomacko

    kovvacs: egy 7-8 éves gyerek mellett már jöhet a munka ezerrel. Addigra már megtanul tanulni és a nem kell állandóan mellette ülnöd, hogy másnapra kész legyen a leckéje.

  • 2007.05.04 21:54:08marcangoló

    Kovvacs, egy két és fél éves és egy 5 hónapos gyerek mellett én úgy érzem, pillanatnyilag nagyobb szabadságom van, mint az elsővel volt 5-6-7 hónaposan. Magam sem értem, biztos szerencsém is van a kisebbel, de nem az a nyűgösködős, ölbenlevős fajta, hanem az érdeklődő, mindenkirevigyorgó, aki szeret kimozdulni itthonról, különösen kendőben. Akár tanulhatnék, vagy dolgozhatnék is mellettük, ha egy csepp kedvem lenne- persze nem tudom, az elmélyült munka is menne-e úgy, hogy közben felállok teát főzni, legózni, kicsit sétálni, stb. De nincs is kedvem kipróbálni. Sokak szerint ideális időszak ez, hogy az ember elvégezzen még egy tanfolyamot, továbképzést, stb-t, amíg az apjuk hétvégén vigyáz rájuk, de nekem nincs kedvem napokra itthagyni őket- még a nagyobbat sem, pedig ő már el lenne nélkülem. Lehet, hogy én ragaszkodom túlzottan hozzájuk, de azt gondolom, hogy tanulni, dolgozni ráérek később is, más sem lesz, de most ilyen kicsik és fogékonyak, és annyira édesek, nem akarok lemaradni róluk. Mondom ezt most, aztán, ha holnaptól napokig országos eső lesz, és itt gonak nekem ordítani, hogy nem tudunk kimenni, akkor úgy tele lesz a fütyim, hogy legszívesebben bárhol lennék, csak itthon nem...

    De akinek betesped az agya a "csak anyaságban" az úgyis megoldja, és kitágítja magának a kereteket.

  • 2007.05.05 06:54:34Brumibaby

    Alvomacko! Ez egy nagyon tuti leírás volt, nem is tudok hozzáfűzni semmit. Talán csak a folyamatos lelkiismeretfurdalás, amit éreznek rajtad, és ezért rá is tesznek egy lapáttal... Mi éppen csak hogy túlvagyunk ezen, pl. mert nem igényel senki állandó fizikai készenlétet (legurul-e a lépcsőn, stb.) ámde! Barátnők - okkal - a fejemre olvassák, saját kamaszivadékaikra mutatva, hogy jobban teszem, ha nem kifogásolom az állandó rajtamlógást, mert ripsz-ropsz elrepül, és egyszercsak egy kiállhatatlan idegen kezd hazajárni, aki az otthonunkat koszt-kvártély-forrásnak tekinti, engem meg személyzetnek, másokkal akar beszélgetni, másokkal akar kirándulni, stb., nem hagy segíteni a szomorúságán és nem oszt meg velem minden örömöt.

    Na de most zeng a ház: Anya! Gyere!

    Úgyhogy megyek.

  • 2007.05.05 09:46:09erősbors

    Brumibaby: lehet, hogy rosszul gondolom, de a körülöttem lévő rengeteg családos ismerős példájából nekem úgy tűnik, hogy a bnőknek nincs igaza. Mert ha úgy neveled a gyerkőcöt még a rajtadlógós időszakban, akkor kamaszkorában nem átmeneti szállónak tekinti az otthonát, téged pedig személyzetnek benne. Hanem ekkorra érik be a korábbi évek nevelése, meghitt bizalma. És akkor kamaszként is megosztja, elsírja bánatát, mert tudja, hogy "anya mindig tudta a választ, vagy ha nem tudta is, legalább velem együtt sírt, és nem adta ki másnak ezért neki még mindig elmondhatom."

  • 2007.05.05 12:23:08Brumibaby

    erősbors, persze, én is erre vágyom... de az ember mindig szorong egy kicsit a jövőtől.

    Ezek a megjegyzések azért nem azt üzenik nekem, hogy majd ez lesz és kész, hanem azt, hogy használjuk ki a Ma minden örömét. Ebből nagy baj nem lehet, igaz?

  • 2007.05.05 12:26:28Brumibaby

    Ja, és találtam valamit, ami sztem érintőlegesen illik ehhez a poszthoz

    http://www.nol.hu/cikk/445264/

  • 2007.05.05 14:23:18napos oldal

    Na, emberek, én is ezen járatom az agyam, hogy gázgéza ez a gyerek-dolog... Jókat írtok, én is pont az egyetem-elvégzés párhuzammal erősítem magam mindig, de hát nehéz.



    És eljutottam oda, hogy ha eljön az ideje (1,5 év múlva), igenis lesz arcom megfontolni, akarok-e még egyet. Eddig ez nekem tabu volt, mert egy db gyerek milyen izé már. Hát, nagyobb izé olyanba fogni, amibe beletörik a bicskánk. Anyu szerint a férjemnek ezt egyelőre ne témázzam, mondjuk igaza is van, ez olyan női szájjártatás, a férfiak máshogy értelmezik. Na, mindenesetre annyi előjött, hogy a fogamzásgátlás biztos módjára ügyelni akarok :)) (Férjem szerint minek ennyire túlbiztosítani...)



    Amúgy meg nyilván hangulatfüggő, milyen mély tragédiának éli meg az ember a helyzetét... Én ha lent vagyok (mint most), nehezen is viszem a háztartást (hogy tetszik ez a megfogalmazás?), a koszban, elintézetlenségben meg még mélyebbre sűllyedek, satöbbi. Ilyenkor azért próbálom az "egészséges beleszarást" gyakorolni (by marcangoló). Anyu sokat segít nekem, lelkileg, meg munkában is heti egyszer. A férjem meg mindenfélét melózik, nem sok a szabad kapacitása.



    Na mindegy, bízom a szebb jövőben :)

  • 2007.05.05 14:24:05napos oldal

    népszabadság? az mi?

  • 2007.05.05 15:13:35Alvomacko

    napos oldal: ha nem akarsz még egyet, akkor ne vállald! Ennek jönnie kell belülről, nem szabad úgy belefogni, hogy most a több gyerek a trendi.

    Nem biztos úgy sül el minden, ahogyan szeretnéd és akkor már késő beismerni, hogy te minidg is érezted, hogy egy is elég lenni.

    Egy gyerek is gyerek.

    Én egyke vagyok és soha egy pillanatig nem hiányzott a testvér. És ettől még nem vagyok önző ember, asszem. :-)



    erősbors: "Mert ha úgy neveled a gyerkőcöt még a rajtadlógós időszakban, akkor kamaszkorában nem átmeneti szállónak tekinti az otthonát, téged pedig személyzetnek benne."

    Hát, ez nem biztos, hiába nem így nevelted.

    Nálunk a Kicsi egy dacos sündisznó lett, pedig nem úgy neveltem. Állandóan beszól, kioktat, kijavít. Itthon nem ezt látja. Senki nem tesz így a másikkal.

    Jó, ő nem tekint átjáróháznak még. Hál' istennek. Róla el tudnám képzelni, sajnos. :-(

    De még dolgozom az ügyön, hogy ne így legyen, meg remélem, hogy még egyszer visszakapom az én bújós, kenyérre kenhető, aranyos kislányomat nagylány formájában.



  • 2007.05.05 15:50:52napos oldal

    Alvomacko, igen, talán nem kéne úgy tekintenem az egy-gyerekességre, mint maga a rettenet. Anyu is, férjem is egyke, de ők mondjuk nem örülnek ennek, na tökön se szúrták azért még magukat.



    Nem az, hogy ez a trendi, én érzem az egykeséget csonkának, ill. hajlamosítónak a béna "nevelésre". Rákoncentrálok erre a szegény egyre, nehéz megfogalmazni. A kettő nekem a természetes vagy a több.



    De nem most kell dönteni. Ha netán valamikor véletlen jönne, akkor az egész kérdés aktualitását vesztené számomra, akkor nem lenne mit megbánnom utólag, megbánni csak azt tudom, amit rosszul döntöttem. Ha úton van egy gyerek, az nekem már nem döntési helyzet. Max azt bánhatom, hogy nem jól védekeztem, de ha már ott a kiscsákó, nem bánnék semmit, az fájna neki, na, nekem is. Csak nagyon húzós lenne.



    Lehet, ha könnyebb lesz ezzel a mostani gyerekkel, megújul az erőm, és akarok másikat. Anyu szerint. Meg te is mondod, hogy már el is felejtetted a kezdeti nehéz éveket. Helyette van más aggódnivaló, mi? :) Biztos benő ám a feje lágya, ne félj!



    Na és persze itt még szóba se került, hogy a férjem mit szeretne... :)

  • 2007.05.05 16:11:45Alvomacko

    Ma ballagásra blúzt, meg cipőt vadásztunk. Sikerrel.

    Most a fotelben ülök hulla fáradtan és gondolkodom, hogy vége van már a nehéz időszaknak.

    Bizonyos értelemben vége, de azért a sulis gyerekkel sem könnyű.



    Mert az utolsó este szól, hogy másnapra 4 db 5 cm élű kockákat kell gyártani. Meg, hogy ugye keresel valami anyagot Pearl Harbor-ról? És ugye anya kivasalod a blúzomat, mert ünneplőbe kell ma menni? Anyúúúú, elfelejtettem mondani, hogy ma szülői értekezlet. Ugye el tudsz menni?

    És ki tudnád nyomtatni holnapra ez az anyagot színesben, 3 példányban? (Egyszer futárral küldtem be az anyagot a suliba. :-) )

    Beneveztem a Háry versenyre, de most kellene valami ötlet, hogy mit készítsek.

    Holnap moziba mennék Z-val, holnapután meg futóversenyre mennék.

    És ma be kell vinni 500 Ft-ot valami biszbaszra a suliba. Másnap meg 300 Ft-ot. Ja, és holnap ebédbefizetés. Ugye van pénzed?



    Boltról, boltra járunk, hogy találjunk megfelelő nadrágot, cipőt, ruhát. Mert ami nekem tetszik, az nem biztos, hogy nekik is megfelel. Saját ízlésük van már.



    És miért van a pólódon felül a top? És miért van az egyik cipődben sárga, a másikban piros cipőfűző?

    Fésülködj meg rendesen, így nem mehetsz suliba!

    Mosd le a sminked azonnal! Nem, nem mehetsz farmerba a színházba.



    De ezek már kibírhatók, mert elpakolnak maguk után, összehajtogatják a ruháikat, elpakolják a málhás szamár által felcipelt cuccokat vásárlás után, csinálnak nekem vacsorát, ha rossz kedvem van, megpróbálnak felvidítani. Sokat és hosszan beszélgetünk az életről, mindeféléről. Esténként TV-zünk és nevetünk nagyokat is. Meg kirándulunk és húzzúk egymást kilométereken át, ha fáradtak vagyunk. Megértik, ha nem tudok mindent megvenni nekik.

    És úgy lehet szeretni őket, még ha néha nagyon kajlák is. :-))))

  • 2007.05.05 16:16:03Csöre

    Nos, én akkor értékeltem át magamban az egygyerekes családmodellt, amikor a tolófájások előtt voltam 5 perccel, és úgy éreztem, egy kölyök is elég szép teljesítmény. Persze ez a helyzet akkor elég gyorsan rendeződött, másnap reggelre már újra négyet akartam. Egyébként nemtom, én nagyon jól megvagyok a most másfél évesemmel, egyáltalán nem nyűg képeskönyvet nézegetni, sőt annak is megvan a maga diszkrét bája, amikor hetvenkettedszerre éneklem el a Ragyogó kék szalakótát. Mert persze énekelhetné a Gryllus is, de Anyu-Apu előadásában az igazi. A most készülő szakdolgozatom, majd utána az államvizsgák sokkal inkább zavarnak...



    Nekem ugyan volt 1 húgom, de hát az állapota miatt igazából ő nem volt "igazi" tesó nekem, és bizony mindig hiányzott, hogy nincs kivel megosztani az ezt meg az azt. Na persze a tengerimalacaim elég megértően tudtak nézni, de akkor is. Én nagyon szeretném, ha a kisfiamnak lenne tesója, bízom benne, hogy lesz is. (Ó csak azon a fránya államvizsgán lennék túl...)

  • 2007.05.05 16:51:10p.eszter

    Napos oldal! Abszolút megértelek. Bennem is nagy érzelmi viharok dúlnak a 2. gyereket illetően. Ugye nálunk ő már 3. lenne a férjem lányával együtt. Néha amikor a kiscsaj nálunk van és úgy izomból nekiáll a két gyerek a rajcsúrozásnak, az ablakon tudnék kiugrani, vagy szálanként tépném ki a hajamat. De egy órával később, már MOST akarok még egyet és ez minden nap így változik. Az ideális korkülönbségről is mindenfélét hallani, tök tanácstalan vagyok. Persze min. egy év múlva kerülhet csak szóba a második baba, de sokat beszélgetünk erről a férjemmel. Ő is ugyanígy ingadozik. Majd kiderül.



    Alvómackó! A helyzetleírásodon annyit röhögtem, annyira jellemző ez most a fiamra! Bíztató, h van kiút. :D

  • 2007.05.05 17:00:05zsuli

    a 2.gyerek? Az a fura, hogy eredetileg egyet terveztünk, azután ahogy cseperedik a kicsi, felmerült, hogy szívesen átélnénk ezt mégegyszer.

    DE: mindkettőnk szüleinek van testvére, és ez egyáltalány nem inspiráló...Tűz és víz, teljesen más élet, gondolkodás, minden! Volt, hogy egy városban lakók 10 évig nem álltak szóba egymással. Szóval nem tudom...Biztosan vannak jó testvérek is, de a környezetemben, imerősöknél, barátoknál abszolút nem ezt látom. Akkor minek is?

  • 2007.05.05 17:03:04marcangoló

    Jányok, korai még a második gyereken gondolkodni ilyen kicsi gyerekek mellett. :-) Nekem kellett majd két év, hogy "essünk túl rajta" sóhajjal hagytam magam megtermékenyíteni. ;-)

  • 2007.05.05 17:07:14Alvomacko

    marcangoló: :-))))

  • 2007.05.05 17:15:08Sibri75

    Mi is nagyon gondlkodunk, hogy álljunk meg kettőnél? Vagy jöjjön a harmadik?

    Amikor ede elkezd bömbizni a kocsiban Budaörsnél, és csak Győrben hagyja abba, amikor kiszedjük a kocsiból, akkor elhatározom, hogy amint hazaérünk, azonnal beveszem az összes fogamzásgátlót egyszerre, és óvszert húzatok az urammal, de aztán rájövök, hogy nem biztos, hogy ezt akarom. Igen, tényleg örülnék egy harmadiknak.

    Aztán már megint nem tudom kialudni magam, mert mind a kettő gyerek felkel éjszakánként már két napja. Úgyhogy nem kell harmadik, mert végre aludni akarok. De másnap már alszik mndkettő 9-től reggel 7-ig, úgyhogy jöjjön a harmadik.

    De akkor nagyobb kocsi kell. nem kell 3.

    De úgyis nagyobbat akarunk majd venni, mert apának kell a munkájához. Akkor jöjjön.

    De akkor majd nagyobb ház is kell, az már megfizethetetlen, úgyhogy ne haragudj harmadik, ne gyere.

    De hát úgyis hitelt kell felvenni, meg akkor még több szocpolt kapunk, gyere hamar.

    De akkor megint nem tudok visszamenni dolgozni még két évig. Hát sajnálom, mégse gyere.

    De hát itthon dolgozom!! Akkor jöhet a harmadik.



    Már egyébként azon gondolkodom, hogy mi legyen a neve:))) Asszem Harmadik. Vagy, hogy egzotikus legyen, Tercero/a. Persze magyarosan Terszero/a.

  • 2007.05.05 17:27:18napos oldal

    besz@rás, ezek a dumák :DDD



    na, tojok rá, egy ideig! köszi a támogatást! micsoda jófej banda :) egy csomó témában ha elolvasom a sok észt, amit ideöntünk, tisztára rájövök, hogy mi hogy van :)



    csak leálltam a tablettával (cerazette), mert aránytalanul magasnak éreztem az ár/együttlét arányt (az a hipotézisem, hogy öli a vágyat, de lehet, hogy a szoptatás a ludas...), az óvszer meg nem jön be a férjemnek. na, én meg megmondtam, hogy óvszer nélkül meg mi nem megy be hova :) ő bezzeg nem hezitál a második gyereken!



    zsuli, hát, ez elég szomorú, megértem, ha az egy gyerekből indultatok ki. talán valóban lesz hitetek majd abban, hogy a "rossztestvérség" nem természeti törvény. remélem :)



  • 2007.05.05 17:30:06p.eszter

    Sibri75!

    :D:D:D:D



    Marcangoló! De az enyém már két és fél éves, mikor gondolkozzam, ha nem most???!!!!?! :D

  • 2007.05.05 17:33:02napos oldal

    doktor úr, olyan bizonytalan vagyok...

    vagy mégsem?

  • 2007.05.05 18:29:13katampusz

    az ideális apa épp fél órája lépett le utódjával. életében először ment vele kettesben valahova. én meg az ajtóból bámultam utánuk, hogy milyen jól néznek ki együtt...

  • 2007.05.05 19:25:01marcangoló

    P.eszter, bármikor, hiszen most úgyis dolgozol egy kicsit. Fiatalka is vagy még. ;-)
    Napos oldal, erről mindig a Született feleségek jut eszembe. "Kockáztassunk!" :-D

  • 2007.05.05 19:58:23p.eszter

    Marcangoló! Az a rész nekem is beugrott múltkor. Meg is kapta a faszi a "jutalmat" a beszólásáért.:D



    És igaz, relatíve fiatal vagyok így 30-on innen, de nem szeretnénk túl nagy korkülönbséget és jó lenne 35 alatt "letudni". Viszont szeretnénk családi házat a gyerkőc előtt, és vele szeretnék 3 évig otthon maradni, ahhoz meg dolgozni kéne néhány évet, szóval naaaagy dilemma.

  • 2007.05.05 20:21:49Anyatünde

    csajok, ha lesz időm, leírom a mai napunkat.. nem semmi... és még nincs vége. (anyáknapi ajándék fabrikálás miatt (nagymamáknak) csúszott a vacsora.)

  • 2007.05.05 20:45:19napos oldal

    mi volt abban a részben? nincs tévénk.

  • 2007.05.05 21:10:19marcangoló

    P.eszter, ahogy nézem, minél később áll neki az ember a másodiknak, annál nehezebben szánja rá magát. Könnyű megszokni, hogy a "nagy" már önálló, és nem kell etetni, altatni, stb.

    Napos oldal, valami olyasmi volt, hogy a 4 gyerekes házaspár éppen összeborult volna, amikor kiderült, hogy nincs a védekezésre szolgáló készség otthon. Erre mondta a csávó, hogy "Kockáztassunk", na nem emlékszem kristálytisztán, hogy lerúgták vagy pedig egy hatalmas balegyenes került a szeme alá...

  • 2007.05.05 22:26:30kovvacs

    Lányok, kész felüdülés Titeket olvasni :))))

    Úgy kacagtam:)

    Te Alvomacko, mijazhogy a topot a póló tetején horgyák? Én nem csinálok több gyereket, ezek még képesek a bugyit a farmer tetejére venni, én ehhez már öreg vagyok...:P

  • 2007.05.06 07:41:04Brumibaby

    kovvacs, az a Batman...

  • 2007.05.06 08:57:28Memme

    Lynette egy jólirányzott jobbtérdessel harcképtelenenné tette a férjét, aki a konyhapulton kívánt "kockáztatni" az asszonnyal :-) Kicsit bandzsított az úr, majd ledőlt a konyhapadlóra. Tanulságos jelenet.

  • 2007.05.06 09:42:32marcangoló

    Kovvacs, én is hordom/tam topot a póló tetején, kb. már 5 éve is. Szerintem király, próbáld ki! :-)
    Memme, ennyit a memóriámról... Én határozottan a nász ágyra emlékeztem.

  • 2007.05.06 11:20:47p.eszter

    Marcangoló! Én is nászágyra emlékszem, meg vmi olyasmire, hogy épp üzleti útról tért a pasi haza. :) Aztán lehet, h nekünk mást vetítettek. :D

  • 2007.05.06 12:04:45Memme

    Azt a részt még otthon láttam :) Csak nagyon megmaradt a fejemben, mert marháhra röhögtem rajta és emlegettem még napokkal később is :)



    Én nem tudok poló tetején topot hordani, mert mostanában minden melltartóm kicsi lett (pedig épp fogyok, szal, nem értem - és nem mentek össze a mosásban sem) így a top/trikók mennek alulra, hogy leszorítsák a melltartóm és fölülre pedig egy kigombolt inget veszek. Viszont nagyon tetszenek azok a hosszúújjú, egy rétegű pólók (?), amik úgy néznek ki, mintha a hosszún lenne egy rövid, de csak a fiúkra gyártanak ilyet :(

  • 2007.05.06 12:39:59Alvomacko

    Memme: azokat én is imádon. Nekem is van olyan (hosszúujjún póló) és én is a fiú részlegen vettem először, de mostmár a női osztályon is látok egyre többször.



    kovvacs: és szoknya a nadrág tetején? :-))))

  • 2007.05.06 14:04:12kovvacs

    Alvomacko jóságos ég!



    Amúgy meg bocsesz, azt gondolom, hogy az tud topot hordani a póló tetején, aki B-s melltartót hord. D-s kosár mellett már nagyon durván nézhet ki ez a kombináció...

    Így terhesen már amúgy is vetexem Pamela Andersonnal. Na jó. Majdnem :)

  • 2007.05.06 14:20:17Memme

    SZoknya a nadrágon az vintage stílus? :-)))))

  • 2007.05.06 20:42:16Katalma

    Az ideális apa és férj:

    6 hetes kislányomtól igazi meglepit kaptam anyák napjára :)

    Pici tappancslenyomatot bekeretezve.

  • 2007.05.06 22:07:08lencsilany

    Memme, nekem is bejön ez a kombó, és már évekkel ezelőtt kapható volt a C&A-ban, női változatban is.

  • 2007.05.06 22:46:33lencsilany

    Ja, én is felveszek néha topot a póló fölé, és tényleg csak B-s vagyok, úgyhogy kowacs, (már megint) igazad van:))) Hazaért a férjed biztonságban?

  • 2007.05.07 07:53:21Katalma

    cantaloupe: egyetértek veled abban, hogy az apukát kezdettől fogva be kell vonni. én azonnal apa kezébe adtam a lányát, és minden baba körüli teendőt együtt végzünk. már többen megjegyezték, milyen feltűnően jó a kapcsolat kettejük között, annak ellenére, milyen picike még a Zsófi.

  • 2007.05.07 08:22:11marcangoló

    Kovvacs, ez inkább szolid itthoni viselet, és/vagy 58 kilós korom stílusa volt. Akkor még én is B-s voltam. Ma már inkább D-E-F....

  • 2007.05.07 08:47:37rnagy8

    Ennyit fog változni a mellméret???

    De akkor hogy vegyem meg előre a szopis melltartót, lehet tudni mekkora fog kelleni?

    Vagy az ideális apa megveszi, míg mi a kórházban vagyunk?

  • 2007.05.07 09:55:51kovvacs

    magy8,

    nem, ennél többet fog:)

    Ugyanis nemcsak simán megnő a cici, hanem a mellkas is kitágul, hogy minden elférjen. Ha hivatalosan nem is, de ezt tapasztaltam :) Tehát a 75-ösből simán lesz szülésre 85-ös. Ja és hogy ne legyen a cucc lineáris, olyanokat tapasztalataim, hogy előbb méretben ugrottam fel, kosárban le(!), majd kosárban is fel. Ezt előre nem lehet kiszámolni. ÉS a legfontosabb gubanc most jön: mellkasilag villámgyorsan összementem szülés után, azaz 6 héttel már majdnem akkora voltam, mint terhesség előtt - de csak majdnem. Kosárban viszont még egy darabig nagyobb. Kb. 3 hónappal szülés után eredeti ciciméreteim voltak.



    Konkrétumokra lefordítva:

    én azt javaslom, hogy a kilencedik hónap eleje-közepe táján vegyél egy vagy maximum két darab szoptatós melltartót előzőleg lemérve magadat és előre kiszámolva az aktuálisan jó méretet, valamint felpróbálva.

    Azt tudod hordani a terhesség utolsó heteiben és a szoptatás első heteiben.

    Többet nem érdemes venni előre, mert nem tudhatod biztosra a méretedet és nagyon drágák ezek a cuccok.

    Én úgy jártam, hogy előző terhességem utolsó harmadában már hordtam spéci terhesmelltartót. Utólag azt gondolom, hogy hülyeség volt, mert nem éreztem azt a hűde nagy tartáskülönbséget, a jó minőségű átlagmelltartók a megfelelő méretben is tudják jól tartani a cicit. A másik hülyeség meg az volt, hogy jajdeterhesnek néztem ki cicivonalban is, mert ritka hülye szabása volt a holminak. Most nagyon csinos, megfelelő méretű és megfelelő alakúakat fogok hordani.



    A szülés utáni sztori pedig:

    hamar rászoktam, hogy az ócskább, kevésbé féltett melltartóimat hordjam idehaza, amelyeket egyszerűen lehúztam-legyömöszköltem a cicim alá szoptatáskor. Ilyenkor ugye csúnyán tágítja az emberlánya a melltartó anyagát, de ezek az ócska cuccaim voltak. Nekem sokkal gyorsabban ment ez a megoldás, mint megkeresni a kicsatolós pántot félkézzel, kiakasztani, lehajtani stb. Ezen felül pedig tartottam 1 db mindig aktuális méretű szoptatós melltartót exkluzív alkalmakra, orvos, vendégség, hosszasabb távollét. Ezek beszerzését már úgy oldottam meg, hogy lemértem magamat, kiszámoltam a megfelelő méretet és hozattam egyet a családdal. Úgy voltam vele, ha nem lenne jó mégse, akkor visszaküldöm cserélni.

    De aztán kb. a gyerkőc 6 hónapos korára visszaszoktam a mezei melltartókra és a csúnya lehúzogatós szokásra. Pedig én aztán mindenhol szoptattam a gyerkőc egy éves koráig, még laza arccal állva bevásárlóközpont közepén a bébiételek tanulmányozása közben is:P

  • 2007.05.07 10:20:10rnagy8

    Rám is igaz, amit mondasz Kovvacs, nálam is külön változott a méret és a kosár, nem tudtam próba nélkül venni semmit. Nekem kb félidőig sokat nőtt (férjem nagy örömére), aztán egy ideje leállt. Gondolom a legvégén újra bedurran.

    Még 5-6 hetet várok, és utána veszek csak. Szeretnék majd valami igazán minőségit. De vannak jó kis topszerű sportmelltartóim, azok jók lesznek otthonra, nyúzható szupi darabok. Ajánlom mindenkinek, nekem a merevítős egy idő után nagyon kényelmetlen lett.

  • 2007.05.07 10:22:18rnagy8

    Off: lehetne majd egy olyan poszt (vagy ha már volt, kérek szépen címet vagy dátumot), amiben a szoptatási pózok előnyeiről-hátrányairól egyeztethetnénk?

    Nekem ez egyelőre még nagyon mumus, és jólesne mások tapasztalatait olvasni.

  • 2007.05.07 12:22:37laili

    kowacs:kissé késve reagálok, bocsi.Szóva kösz a bíztatást jól jön bár mikor jó napunk van ránézek kékszeműmre és nem értem mi bajom is a 24 órával?:)Most olyanom van.



    Amúgy mindenzobiságunk ellenére verbálisan nagyon készülünk a következő porontyra kis korkülönbséggel!Bár a fentiekhez hasonló dilemmák zavarják az elméleti felkészülést.



    Legfőbb ellenérvem, hogy beláthatatlan távolságba kerül, hogy fejőstehénből újra doromboló szexcica legyek egy kiccsit.Sebaj majd ha megöregszünk nyomjuk ezerrer:DD

  • 2007.05.07 14:22:06napos oldal

    kockáztassunk... :DDD



    csatlakozom kovvacshoz: top a pólón az már túlzás! ha ez a való világ, több gyerek ide ne jöjjön! innen már tényleg nincs megállás...

  • 2007.05.07 14:24:03Tori

    Szeretem a topot, de ronda a bőröm, ezért gyakran hordom pólón, sőt, télen még garbón is. :D

  • 2007.05.09 00:25:57Katalma

    Hihetetlen, végre sikerült végigolvasnom :)

1 | 2 | 3 | 4 | 5

Blogok, amiket olvasunk

OTTHONTÉRKÉP Ide költözött az Obama család a Fehér házból

Ízlés és pénztárca kérdése, hogy sokalljuk-e azt a 8,1 millió dollárt, amit a volt amerikai elnök és felesége kifizetett azért a washingtoni házért, amiben január óta lakik. Az mindenesetre biztos, hogy az új otthon felettébb impozáns.

MÁS TÉSZTA Alakbarát palacsinta

Van egy jó ötletünk, hogy jutalmazd meg magad egy isteni reggelivel, ami ráadásul még nem is terhelő, hiszen javarészt egészséges, izomépítő fehérjéből van.

STÍLER Csúcstechnika a tökéletes bikini titka

Ha jól választunk, és esetleg hajlandóak vagyunk egy kicsit többet költeni, sok kellemetlenségtől megkímélhetjük magunkat. Lássuk, milyen a jó bikini!
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta