SZÜLŐSÉG

Vadászat az olvasókra

2007. április 25., szerda 11:38

A Poronty kommentjei között elszaporodtak az iwiw-vel kapcsolatos bejegyzések, a kismamák és anyukák lázas igyekezettel keresgélik a többi Poronty-olvasót, amely némi meglepetéssel is szolgálhat: vajon úgy néz-e ki egy-egy kommentelő, mint ahogy a nickje alapján elképzeltük? És vajon milyenek a gyerekei? És a férje? A titkokra most fény derül!


Hogy megkönnyítsük a kapcsolatépítést és hozzájáruljunk a közösségfejlesztéshez, létrehoztunk az iwiwen egy Velvet Poronty nevű felhasználót, amelyet ismerősnek jelölve könnyen és egyszerűen megtalálhatók a Poronty-olvasók. Gyűljünk, kedves anyukák! Ki lesz az első ismerős?

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2007.04.28 17:13:01Alvomacko

    Akkor az én anyum is ilyen kettes ember. Évekig megkeserítette az életem a jóakarásával. Rengeteget küzdöttem ellen, de ugyanakkor a természetemnél fogva nagyon engedelmes vagyok. De ez azt jelentette, hogy félvente üvöltözős dühromot kaptam. Soha nem értett meg, hogy mi bajom van.

    Aztán jött a válás is. Nem értette meg, hogy miért kell ez. És miért nem szóltam előre. Mert úgysem értett volna meg, mondtam neki. Nagyon csúnyán összevesztünk. Majd egy év telt el, mire igazán kibékültünk.

    Én rádöbbentem, hogy bármit csinálok, a szüleim mellettem állnak, én az ő lányuk maradok midig.

    Mostmár nem akar irányítani, látják, hogy boldogulok egyedül is. De közben majdnem tönkretett. 37 éven keresztül.



    Én már most mondogatom magamnak, hogy tudni fogom elengedni a lányokat. Még most próbálok mindent megadni, megtanítani ahhoz, hogy felelősségteljesen saját lábra tudjanak majd állni. Még most hallgatnak rám. De vajon meddig?

  • 2007.04.28 17:36:25emma

    Az én anyám is hasonszőrű, de mi már nem beszélünk 5 éve egymással! Mindig cseszegetett, soha semmi nem volt neki jó, amit én csináltam!! Amikor a matek csak 3-as lett, de a tesi 5-ös, mindig kiabált velem. Mondtam neki szeretnék tesitanár lenni, erre ő " ilyen hülyeséget nem engedek meg", nem is lettem az !! VAgy a takarítás: rendmániás vagyok ,minden nap felmostam , porszívóztam ő pedig elküldött a jó édes a..-ba!! A párválasztás terén sem olyan pasim akit ne bénázott volna le! Ha pénze volt, az volt a baj , ha pedig nemvolt akkor az nem tetszett neki!!!

  • 2007.04.28 18:24:51Vvuk

    Isteni szerencsém van a családommal, szüleimmel. Hálás is vagyok értük. Remélem tudják, érzik.

  • 2007.04.28 19:14:39p.eszter

    Vvuk! Csatlakozom. Én is nagyon hálás vagyok értük, jobb szüleim nem is lehettek volna. Csak ne kellene még mindig (féligmeddig)nekik eltartaniuk. :S

  • 2007.04.28 19:25:31kovvacs

    manna,

    ha nagyon ragaszkodsz hozzá, hogy most még ebbe beleszóljál, akkor van azért kompromisszumos ötletem.



    Tutter, hogy létezik keresztény bébicsősz-közvetítő, csak meg kell keresni, hogy hol. Akkor küldd el a lányodat így nyelvet tanulni + dolgozni és pénzt keresni. Akkor tudni fogod, hogy jó helyre került, de egyrészt keményen kell dolgoznia, másrészt megtanulja, mi az, hogy pénzt keresni. És beleszagol a világba.



    Nézd, már csak azért is meg kellene bíznod a lányodban, mert Te nevelted, tehát nagyon nem lehet elszúrva...

  • 2007.04.28 19:32:25kovvacs

    Az a helyzet, hogy én is hálás vagyok a szüleimnek, hogy felneveltek és igyekeztek mindent jól csinálni. Ők nagyon jó szülők a maguk módján. Én nem fértem bele a profilba, feladtam nekik sűrűn a leckét, sokat küzdöttünk egymással / egymás ellen / egymásért (egyszerre!), és végül mostanra mindenki győzött. Kiegyensúlyozott, nem túl szoros kapcsolatom van velük, érzem, hogy mindig számíthatok rájuk, és remélem, hogy ők is így érzik.

  • 2007.04.28 19:34:42kaposztalepke

    a szüleimért én is csak hálás lehetek..nagyon jól megértjük egymást, néha sajnálom, hogy olyan messze vannak. Ugyanakkor nyilván azt is érzem, hogy együtt lakni velük sem tudnék már, és sok mindenben másképp gondolkodom már, mint Ők.



    18évesen kerültem fel Bp-re koliba, és ebben az élethelyzetben automatikusan kialakul az, amiről kovvacs is írt. Hogy saját döntéseire van bízva az ember, amit nem csinál meg, azt senki nem csinálja meg helyette, és ha eltol vmit, maga lesz kátyúban. És igenis a saját döntéseinkből adódó pofáraeséseket meg kell tanulni/szokni. Ebben a korban már muszáj a saját döntéseink következményeit szívni, mert ha a szülő dönt, Ő ugyanúgy tévedhet, sőt, nagyobb eséllyel, és akkor ha a "szülő miatt" szív a gyerek, azt sokkal nehezebb helyrerakni, és jöhet a "Te tetted tönkre az életemet". Így megtanulja, hogy a "gyerek" teszi jóvá vagy rosszá az életét. Persze ha gázban van, segíteni kell. De nem helyette élni, és helyette megoldani a problémákat, hanem ha szüksége van rá, támogatni a döntéseiben. És egyetértek azzal, amit pl kovvacs is írt. Gyakorlatilag felnőttként már ne legyen az, hogy mert se nem tanul, se nem dolgozik, és majd aláraknak mindent. Akkor tényleg csináljon valamit addig is, amíg nem suliba jár. Ki lehet próbálni a futószalag melletti munkákat, vagy a szórólapozást, vagy a borítékolást, meg minden olyan munkát, amit azzal a képzettséggel, élethelyzettel meg tud szerezni. Nagyon sokat segíthet ez a tapasztalat. Igazán én egyetem mellett csináltam ilyeneket, és így is sokat segített, nekem szerencsém volt, szerettem amit tanultam, kvázi volt elképzelésem, hogy mit akarok csinálni, de ezek igenis megerősítettek, hogy fontos tanulnom, stb azért, hogy ne ilyesmit kelljen csinálnom, mert én alkatomnál fogva egy életen át dolgozni ilyesmit nem bírnék. Alkalmatlan lennék rá.



    Az enneagrammról meg valóban volt már néhány izgalmas körünk, pont az anyósok kapcsán:) Én anyósom is kettes..Számomra a legnehezebben kezelhető típus, pont amiatt, amit kovvacs is írt. Hogy a többi típusnál a "hibák" valóban hibáknak látszanak. De itt pont nem. A legfőbb hibájuk valami látszólag pozitív köntöst kap. És emiatt igazán még megértetni velük sem lehet, hogy mi a baj, hiszen ez látszólag nem lehet baj, csak jó, és ugyanezért még rendesen összeveszni, letolni, stb sem lehet. Mert csak segíteni akar. Az egy másik dolog, hogy nem miattad, hanem önmaga miatt, de ezt nem veszi észre. Csak jót akar, csak segíteni. Ötször szépen "köszönöd, de nem kérsz enni, nem vagy éhes" és utána 5 perccel mégis beállít egy megrakott tálcával. Szépen megbeszéled vele, hogy ne nyúljon a holmijaidhoz, ne pakoljon/mosson ki/vasaljon helyetted, mire hazaérsz, megcsinálja. Persze nem úgy, ahogy te szeretted volna. És ha szólni mersz miatta, akkor jó esetben zokogás, mert csak segíteni akar (csak azt nem veszi észre, hogy nem kérte ezt tőle senki), rossz esetben hálátlan vagy és sértődés. Vagy talán az utóbbi néha jobb lenne, de ebben se reménykedj, mert ő aztán tuti megbocsát. És érted él..és megdöglene érted. És nem érti, hogy neked erre nincs szükséged. És "miért nem veszel mégegy pulcsit, megfázol", "miért így van a hajad, miért nem úgy, úgy sokkal jobb", mindenbe beleszől, mindenről tudni akar, úgy kell élni, ahogy ő jónak látja, hiszen úgy a jó, és ő csak jót akar. Szóval kész csőd. És ha nagy balhé árán, nagy sértődéssel sikerül valamiben megállapodni, és némi távolságtartást kieszközölni, akkor tuti szép lassan elkezdi feszegetni a dolgot. De mindig csak picit..hogy éppcsak ne lehessen érte szólni, mert majdnem hajszálra az, amiben megállapunk..csak picit nem..aztán még egy picit..mindig csak annyira, hogy igazán ne lehessen szóvá tenni...aztán szép lassan idővel megint totál el van csúszva az egész. És lehet újra egy nagy balhéval visszaállítani mindent.



    Még az is gáz, hogy mindent megbocsát, de semmit nem felejt..ergo ha nem bocsátana meg, nem tudna újra rátelepedni az emberre..de mindig meg fogod kapni, hogy megbántottad, hálátlan vagy, vagy ha nem, hát akkor méginkább feláldozza magát, merthogy "bármit csinálsz, akkor is szeret, és segíteni akar csak"...huhh..



    szóval be kell valljam, nekem nagyon nehéz tolerálnom ezt a típust. És nekem még szerencsém van, mert a jobbik esetben ez az "önfeláldozás" és "segíteni akarás" tényleg abszolút jóindulatból fakad..mint anyósomnál is. Tényleg nagyon szeret minket, és csak jót akar. Mert rosszabb esetben jöhet a "bosszú a hálátlanok ellen", meg ugyanez a "segíteniakarás" tudatos rosszindulattal egybeszőve.



    Opsz, bocsánat, asszem megint kicsit belelendültem és tökOFF kisregény lett az egész:(

  • 2007.04.28 19:36:18kovvacs

    Clematis!



    Heuréka, olyat találtam egy könyvben, hogy csak na. A rossz hír, hogy csak azt támasztja alá, hogy igazad van és jogosak az igényeid. A jó talán az, hogy vagy megvan neked is a könyv, vagy ha könyvesboltban jársz, belelapozhatsz és elolvashatod. Tán még a párodnak is bekönyvjelzőzheted...

    Dr. Ross Campbell: Életre szóló ajándék, Harmat kiadó Bp 1998, 19. oldal, a nagyfejezet címe: A családi környezet, az alfejezet címe: Az apa kezdeményező szerepe

    Pedig vallásos könyv, pedig az eredetije 30 éves, pedig konzervatív, és mégis.



    És most el fogom kezdeni gépelni, amíg bírja a kezem.

  • 2007.04.28 19:50:47kovvacs

    Clematis, íme az idézet!



    Azt hiszem, sűrűn fogsz bólogatni.

    De hogy ettől mennyire lesz jobb, azt passzolom...



    „„Borzasztó, micsoda érzések dúlnak bennem a férjem iránt – magyarázta zavartam Davisné – pedig olyan példásan gondoskodik a családról, és igazán mindannyian tiszteljük. Először szörnyen mérges leszek rá, azután pedig gyötör a bűntudat, és gyűlölöm magamat érte. Amikor pedig megpróbálok beszélni vele ezekről az érzéseimről és a gyerekekről, ez láthatóan zavarba hozza. Hallgat és dühös lesz. Erre felfortyanok, és kamatostul adom vissza… Mit tegyek? Annyira aggódom a házasságunkért és a gyermekeimért, de a férjemmel még beszélgetni sem tudok ezekről. Hogyan lehet így tartós a házasságunk, ha még gondolatainkat és érzéseinket sem tudjuk egymással megosztani?”

    […] Davisné szeretné érezni, hogy férje készségesen felveszi a család terheit. Ezek az igények természetesek, és nem a gyöngeségnek, a túlérzékenységnek vagy a felelősség alóli kibúvásnak a jelei. Soha nem találkoztam még olyan valóban boldog és meleg légkörű családdal, ahol a férj és apa kibújt volna a család felelőssége alól. Hangsúlyozom, a feleségnek és anyának megvannak a maga kötelességei, de mindezekben a férjnek készségesen segíteni és támogatni kell feleségét. […] Másként fogalmazva a férj, aki nem veszi fel a családi terheket, s ezért azok mind az asszonyra hárulnak, nem képes szerelmében a védettség és a biztonság érzését nyújtani feleségének. […] A férjtől kiinduló szeretetre a feleség bámulatosan reagál, megsokszorozva árasztja vissza férjére és gyermekeire, és megmagyarázhatatlan melegség tölti be az otthont. A férj feladata az, hogy kezdeményező legyen a szeretetben. […] Kivételt ez alól mind ez ideig nem találtam. Az a férj, aki a család teljes felelősségét vállalja, és kezdeményezi a szeretetet mind felesége, mind gyermekei iránt, hihetetlenül nagy jutalomban részesül: szerető, hálás, segítőkész feleséget kap, aki mindenben a kedvében jár, és olyan gyermekeket, akik biztonságban érzik magukat, elégedettek, s így ideális feltételek között fejlődhetnek. Én személy szerint még nem láttam tönkremenni olyan házasságot, ahol ezek az elvek érvényesültek. Valamennyi boldogtalan házasságból viszont, amellyel eddig találkoztam, valahogyan hiányoztak ezek a feltételek. Apák, kezdeményezni nekünk kell!” stb, itt még nincs vége a fejezetnek, de a lényeget asszem sikerült kicsemegézni.

  • 2007.04.28 20:43:35szanna

    Káposztalepke!
    Ha ezt a hozzászólásod: kaposztalepke 2007.04.28 19:34:42, elolvastatnám az anyukámmal (akire szinte szószerint ráillik amit írtál), megértené, hogy mi a bajom vele?

  • 2007.04.28 21:30:24Hicudzsi

    Kovvacs!

    Már Magyarországon is kapott Csaba testvér egy házat ahol otthont létesíthet a "gyerekei" számára :)

  • 2007.04.28 21:34:41Hicudzsi

    http://www.devaigyerekek.hu/news/news_677_az+elet+unnepe+csobankan.html

    itt a vonatkozó link :)

  • 2007.04.28 21:42:54kaposztalepke

    szanna: sztem nem..ráadásul én nem tudom jól megfogalmazni, de egy jó enneagramm-könyvben tutin le van írva...szóról szóra stimmel anyósomra is, néha gondolkodtam rajta, hogy elolvastatom vele, vállalva a balhét...de abban maradtam magammal, hogy talán felesleges. Két okból..

    -vagy mert még ekkor sem érzi, hogy ő ilyen lenne (magán nehezebb az embernek a hibáit felfedezni), ráadásul nagyon jól lehet tagadni (még magunknak is) az indítékokat..mert ennél a típusnál igazán azzal van a baj, és amiatt lesz "rossz" a cselekedet is, ami önmagában pedig jónak látszik (önfeláldozás, segítés)

    -vagy ha igen, akkor sem tud kibújni a bőréből, nem tud megváltozni, csak bántja a dolog, hogy ennyire "rossznak" látjuk, ennyire "terhünkre van". Bizonyos kor felett meg pláne nem lehet csakúgy változni..hatvanegynéhány évesen, úgy, hogy egyre több mindent elveszít, elveszített, stb...méginkább kapaszkodnak az egyetlen fontos dolgoba, ami megmarad, a gyerekük, unokájuk, stb..és egy életnyi ilyen irányú rutin után, már nem hiszem, hogy tudja máshogy kinyilvánítani a szeretetét.



    de nyilván nem ismerem Édesanyádat...ha mégis megpróbálnád, majd mondd el, mi sült ki belőle, de nem tudom érdemes-e, vagy csak jobban tönkretesz az ember mindent:(

  • 2007.04.28 21:53:57Alvomacko

    kaposztalepke: hol lehet erről az enneaizéről többet olvasni?



    Amúgy meg teljesen igazad van. Nekem sem sikerült sohasem szembesíteni édesanyámat a hibáival, mert ő azt nem érezte hibának.

    Egy önfeláldozó segítség hogy lehetne hiba? - már ezt nem értette.

    Ráadásul ő is egy idő után a korára kezdett hivatkozni. Hogy én hogy merem kétségbevonni az ő álláspontját, amikor ő már 6x évet élt?

    Én akkor tudtam rendbe tenni a dolgokat, amikor tudomásul vettem, hogy ő már nem tud megváltozni, ilyen marad, ilyennek kell elfogadni és végül is tényleg soha semmi kárt nem tett a segítségével, önfeláldozásával. De mostnában valahogy kevésbé önfeláldozó. Talán öregszik... :-) vagyis :-(

  • 2007.04.28 22:01:14kovvacs

    megint eltűnt egy hozzászólásom

  • 2007.04.28 22:03:26anyaallat

    az én öreganyám is ilyen. és nagyon sok kárt tett az "önfeláldozásával". mert egy mártír mellett ugye mindenki csak szr ember lehet. nem is nagyon szólok hozzá, igyekszem totál felszínes témákra korlátozni az érintkezést

  • 2007.04.28 22:03:50kovvacs

    Alvómackó!

    (Bocs, káposztalepke)



    Nekem ez teccett legjobban enneagrammból:

    Rohr, Richard ; Ebert, Andreas

    Az enneagramm. A lélek kilenc arca

    Megjelent a(z) Ursus Libris Kft. gondozásában.

    Megjelenés éve: 2003

    Jellemzõk: 274 o., kötött, 24 cm

    Nyelv: magyar

    ISBN: 9632100778



    Tudni kell erről a tipológiáról, hogy ezt is lehetséges mániákus szintig űzni, meg ezoterikusan, meg mindenféle.

    Úgyhogy itt is van jócskán:

    http://enneagram.lap.hu/



    DE nehogy elkezdj teszteket csinálni magadról, mert ezek sajnos pocsékok szoktak lenni és nem érnek semmit. Inkább sok-sok leírást olvass el, annak több értelme van...

  • 2007.04.28 22:10:18kovvacs

    Káposztalepke jól emléxem, hogy egyes vagy? Csak azér, mer én mindig más. Tehát négyes. :P

  • 2007.04.28 22:36:33kovvacs

    Hú, ez tökre megteccett, majd nézzétek meg, érdekes:

    http://humanero.blog.fn.hu/index.php?view=bejegyzes_oldal&bejid=12234

  • 2007.04.28 23:19:44marcangoló

    Káposztalepke, Kovvacs, a sógornőm HR-es, ő jön mindig az enneagrammal. :-) Bevallom, nem vagyok oda a tipológiákért, de amiket eddig hallottam erről, az azért eléggé ült. Kb. talán azon a szinten, ahogy a horoszkóp (bár az nekem részletesebb, személyesebbnek tűnik, de egyikhez sem értek, úgyhogy). Nekem valami olyat magyarázott, hogy én vagyok a nagy gondoskodó anya, aztán ki tudja. :-)))

    Ezt a Campbellt már el kéne olvasnom, úgy érzem.

    Mi is róttuk délután az utat. A fiam visszatért régi szokásához, az ismerkedéshez. Folyton ezt csinálta velem apró kora óta, kinézett valakit a metrón, bárhol, én meg dumálhattam vele, miközben ő bazsalygott...

  • 2007.04.28 23:43:48kaposztalepke

    Alvomackó: egyetértek kovvaccsal, nekem is a Rohr-Egber féle enneagramm könyv jött be a legjobban. Az írók személyiségéből fakadóan van némi vallásos megközelítése, de nem zavaró, sőt, elég komplexen gondolkodnak vallásügyben is. És mindenképp értelmes a szemlélet. A teszteket abszolút ellenzem, nekem is több hét gondolkodás, odafigyelés, stb kellett ahhoz, hogy kitaláljam mit is gondoljak magamról:) A teszteknél gyorsan hajlamos az ember azt rávágni, amilyen lenni szeretne, vagy amilyennek gondolni szeretné magát. Közben néha nem olyan, de ezzel nehéz lehet szembesülni.



    marcangoló: én sem gondolnám, hogy skatulyázni kellene embereket, ezeket a módszereket inkább önismeretre meg mások elfogadására lehet használni, és szerencsére a "csoportokba sorolás"-on belül is olyan széles a skála az egyéniségekben meg a tulajdonságok "megjelenési formái"-ban, hogy teljesen jól működhet. Persze sztem minden módszernél fontos, hogy ne legyünk szélsőségesen elvakultak, használjuk arra, amire kell és jó.



    kovvacs: igen, tartom magam az egyesnél:) De próbálgatom a szárnyaimat, kompenzálok erre-arra, stb:))

  • 2007.04.29 08:01:34potyeszka

    Boldog névnapot minden Péterkének!

  • 2007.04.29 08:08:58Brumibaby

    potyeszka, aranyos vagy:))

    Mi ugyan június 29-én ünnepeljük, de azért magunkra vesszük, jó?:)))

  • 2007.04.29 08:28:13marcangoló

    Klepke, ha meg annyira széles skála, és részletes a tipizálás, akkor elég csak megfigyelni, hogy milyen ember a másik, vagy én, és nem is kell az enneagramm. :-D

  • 2007.04.29 08:57:58kaposztalepke

    marcangoló: hmm..úgysem sikerül elmondanom, amit gondolok, vagy másfél oldal lenne, és most itt lógnak a nyakamon...

    szóval sztem nem egészen..persze senkit nem akarok rádumálni, ha nem érdekel, nem kell vele foglalkozni:)



    de sztem mégis segíthet. Könnyebben megért az ember a másikról ezt-azt..és annak ellenére, hogy "széles a skála" ez nem azt jelenti, hogy nem jellegzetes, és igazán a különböző típusú embereknél a viselkedésben megjelenő dolgok lehetnek fejlettségtől meg egyéntől függően nagyon különbözőek, az indíték azonos, és pont ez az, ami segít megérteni a viselkedést magát. Mert hasonló viselkedést lehet produkálni különböző indítékokkal. És nekem abban segített, hogy könnyebben elfogadjak másokat, hiszen én a saját fejemmel gondolkodom, számomra egyfajta viselkedésről van egy elképzelés, hogy miért csinálja azt..közben lehet, hogy egészen más miatt, hiszen ő más.

    És sok csatolódó dolog van, ami ezekkel jár, és amit még magamról sem ismertem fel, de ha jobban belegondoltam, rá kellett jönnöm, hogy érvényes rám, még ha nem is tetszik. Másokkal szemben meg pláne nem jöttem rá magamtól.



    Szóval nekem tetszett, néhány dologban segített is, természetresen ez nem azt jelenti, hogy éjjel-nappal ezzel foglalkozom, megvan a helye, és kész:)

  • 2007.04.29 09:00:11marcangoló

    Klepke, csak vicceltem és kötekedtem, ne vegyél komolyan! Ha az ember már tippeket kap, hogy hogyan élheti bele magát a másik motivációiba, az már kész haszon. :-) Semmi bajom nekem ezzel.

  • 2007.04.29 09:03:29Alvomacko

    Nnnna, megnéztem a linkeket, intésetek ellenére megcsináltam két tesztet és ezzel ki is elégítettem a kiváncsiságomat.

    A tesztek nem hoztak semmi új eredményt, amúgy meg köszönöm szépen, most éppen egyensúlyban vagyok önmagammal, nem hinném, hogy szükségem lenne önboncolgatásra. :-))))

    Rájöttem, hogy most fontosabb, hogy hogyan csináljak meg bentre néhány nyilvántartást, meg az intranetet modern eszközökkel.



    Most viszont elmegyek olvasni, mert tegnap már majdnem megfőztem, a lakás rendben, a gyerekek még alszanak és a kalács is kel már. Ki kell használnom ezt a ritka alkalmat az olvasásra. Csak még azt nem tudtam elhatározni, hogy melyik könyvem is olvassam. Asszem körberakom magam néhánnyal és felváltva fogok olvasni. :-)

  • 2007.04.29 09:05:04Alvomacko

    Na, jó. A könyvet mégis lehet, hogy elolvasom, mert igazából ez az egész nem csak a magam megértéséről szól, hanem mások megértéséről és abban még vannak hiányosságaim. :-)

  • 2007.04.29 09:38:46kaposztalepke

    sajna nem tudom felajánlani, hogy kölcösnadom a könyvet, ugyanis idővel vettem belőle 3 példányt, és mindegyik kölcsönben van vkinél:))))) VAgy nagyon tetszik, és nem akarnak megválni tőlük, vagy annyira nem, hogy nem jutnak a végére, és nincs pofájuk úgy visszaadni, hogy el sem olvasták:DDD

  • 2007.04.29 10:15:46jidele

    Alvomacko: milyen lett a lazac?

  • 2007.04.29 10:33:52Alvomacko

    jidele: zseniális! Már ha egy kaja lehet zseniális. :-) Csináltam hozzá tejszínes gombás szószt, meg papardelle tésztát. Isteni finom lett. Már megint megfogtam a Kapitányt a hasánál. :-)

    Köszi!

  • 2007.04.30 00:29:46Tori

    eneagramhoz nem értek, de ami könyv nekem a legtöbbet használt, és amiből a legtöbbet megtudtam magamról és a körülöttem élő emberekről, az Várkonyi F. Zsuzsanna: Tanulom magamat c. könyve volt. Most épp kölcsönben van. :)

  • 2007.04.30 07:57:48Alvomacko

    OFF: tud valaki valamit a szociológia szakról ill. képzésről? Lehet, hogy ilyesmire adnám a fejemet jövőre. Jó az? Érdemes elvégezni? Nem akarok kifejezetten szociológusként dolgozni, de még ezt sem tudom. Meg vajon jó lesz az nekem?



    Már megint nem találom a helyem és éppen a társadalmi problémák foglalkoztatnak... :-))))

    ON

  • 2007.04.30 08:22:39thais

    Kedves Alvómackó, a bölcsészkaron radikálisan csökkentik a felvehető hallgatók számát, mivel állítólag nagy a túlképzés. A szociológusokat a társadalomtudományi karon képzik, de a köznép szemében a bölcsészettel azonosítják, felesleges népségnek, aki csak eszi a társadalom kenyerét. Több ismerősöm végzett vagy végez szociológusként, de állást nem kaptak. Javasolnám, hogy valami egzotikus nyelvet tanulj: holland, dán, svéd, portugál, esetleg arab stb. Persze az angol nyelvtudás eleve szükségeltetik. Amúgy nagyon nehéz bejutni, sokszoros a túljelentkezés.

  • 2007.04.30 08:26:12Alvomacko

    thais: másoddiplomára, kiegészítő képzésként is nehéz bejutni?

    Nem, nyelvet most nem akarok tanulni. Én valami olyat szeretnék, amivel a társadalom hasznára tudok lenni.

    Meghülyültem, asszem. Meg olyat szeretnék, amit tényleg nem köt Pesthez, meg bejárós munkahelyhez. Mert komolyan gondolom, hogy vidékre szeretnék majd költözni, de ott valahogy meg is kell majd élnem. Nem hiszem, hogy azonnali megélhetést biztosítana az agrárszektorba belépés. :-)

  • 2007.04.30 08:33:50thais

    A szociológia szakot csak nappalin lehet végezni, mindegy, hogy másoddiplomás lennél. Ilyen szempontból teljesen mindegy. A különbség annyi, hogy komoly tandíjat kellene fizetni, az államilag finaszírozott képzésbe nem férhetsz már be.

  • 2007.04.30 08:41:07thais

    Az is kérdés, mi az első diplomád? Ha a szociológiától teljesen eltérő oklevél, akkor gyakorlatilag nem számítasz diplomásnak a másodképzés tekintetében. Esetleg a közismereti tárgyakat elengedik ill. a nyelvvizsga beszerzése már nem szükségeltetik.

  • 2007.04.30 08:44:06marcangoló

    Alvomacko, a másoddiplomás tandíj télleg horror...

  • 2007.04.30 21:09:04anyaallat

    Alvomacko, nekem a hugom szociológus, azt nem tudom mennyire van a társadadalom hasznára :) de meg tud belőle élni. Elsősorban elemzéseseket csinál pl hányan jelentkeztek a felsőoktatásba, milyen szakra stb. ilyesmi, illetve betegség-egészség szociológiában is kutat ebbe persze kevesebb a cash. Arra kell számítani hogy 5 év, amúgy elég laza meg lehet csinálni, ami szúrós az valóban a másoddiplomás tandíj. És mondjuk utána meg elégggé teperni kell a megbízásokért ahhoz, hogy valóban keresni lehessen vele. Nagyjából ennyi.

  • 2007.05.01 07:26:35Tamira

    Alvómackó, én jogászként 4 éve egyszer elkezdtem a szociológiát levelezőn, de nem volt egy igazán láblógatós dolog, pedig bevallom, erre számítottam.

    Csak a pszichológia és a szociológia alapjai jött be, min t tantártgy, de NÉGY matekos tárgy is volt, ebből az egyik annyira érthetetlen, hogy 1 órát hiányoztam, és többé nem tudtam felvenni a fonalat.

    Halasztottam az első félévben, de azóta sem kezdtem újra.

    Szóval a szociológia szak szerintem is vonzó, de fel kell kötni a gatyamadzagot, és a jelenlegi tandíjjal még gázabb, mint 4 éve.

  • 2007.05.01 07:31:38Alvomacko

    Aha. Értem. De akkor mit tanuljak?



    Mondjuk én prog. matot végeztem, a matekkal talán elbírnék még. Igazából kérdőívek összeállítása, kiértékelése érdekelne, de ezt nem tudom, hogy hol tanítják. Meg érdekelne még piackutatás is.

  • 2007.05.01 10:40:52Clematis

    Bejelentkezem gyorsan, a hétvégén nem fértem a géphez (mert foglalt volt :( ), és még csak most kezdem olvasni a péntek délután óta írt kommenteket, csak nem tudom, mennyi szabadidőm van, ezért előbb írok...



    Egy csomót gondolkodtam, és továbbra is csak köszönni tudom a sok tanácsot, segítséget, együtt gondolkodást. Ha még érdekel valakit a sorsom, írok róla, egyébként meg tökre szégyellem, hogy a nagy nyilvánosság előtt ilyen remekül kiborultam.

  • 2007.05.01 10:45:20marcangoló

    Alvomacko, akkor menjél pszichológiára. :-) Ott van ilyen szakirány (munkapszichológia).

  • 2007.05.01 11:50:12Hicudzsi

    Alvómackó!

    A tesóm szociálpedagógia szakon végzett. Kissé láblógatósnak éreztem a tanulmányai alapján :) Szóval olyan izé... kicsit büfészaknak.

    De ha valaki utána a szakmában el tud helyezkedni az nagyon sokat fejlődhet.

    Sajna neki kellett a jó kereset, így nem tudott abban a családsegítőben dolgozni végül ahol gyakorlaton volt.

  • 2007.05.01 11:58:07Clematis

    Alvómackó: egyik barátnőm piackutatással foglalkozik, majd megkérdezem, hogy milyen suliba is járt hozzá. Majd jól kifaggatom, jó? :)

  • 2007.05.01 12:11:36kaposztalepke

    Clematis: szerintem mi köszönhetjük a bizalmadat, hogy megosztod velünk a problémáidat. Sok minden eszembe jutott akkor, de éppen nem nagyon jutottam gépközelbe, úgyhogy nem szóltam hozzá, de engem személy szerint érdekel a továbbiakban is, hogy mi van Veled, stb. Úgyhogy örülök, ha írsz Magadról, és sztem ezzel a többiek is így vannak.

  • 2007.05.01 20:38:53kovvacs

    Clematis,

    ilyen dolgoknak valahol ki kell jönnie sztem. Nincs okod szégyenkezni...

  • 2007.05.01 20:47:54Alvomacko

    Clematis: köszi előre is.

    És valahol az embernek ki kell borulnia. Az néha nagyon sokat tud segíteni. :-)

  • 2007.05.01 22:47:42lencsilany

    Clematis, engem is érdekel, mi van Veled, Veletek, tényleg írd majd meg, ha lesz időd!

  • 2007.05.01 22:48:28lencsilany

    Apropó, nem tud valaki Reniszusziról? Nagyon eltűnt, remélem, nincs baj.

1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10

Blogok, amiket olvasunk

FOODY A világ 10 leggazdasabb séfje

A világ leghíresebb séfjei sokkal többek, mint szakácsok, ôk már márkák. Na de ki vezeti azt a listát, ahol Nigella csak az utolsó helyet tudta megcsípni?

ZEM 8 tanács kezdő futóknak, hogy ne hagyd abba a harmadik héten

Bárki elkezdheti, majdnem bárhol végezhető, és egy jó cipőn kívül semmi sem kell hozzá. Adunk néhány tippet, hogyan találhatod meg benne az örömödet, azaz hogyan nem fogod abbahagyni a futást pár hét után.

GADGETSHOP Így válassz okoskarkötőt

Az értékesítési adatok alapján az okoskarkötők az idei év slágercikkei lehetnek. Én is az okoskarkötők szerelmese vagyok, így elárulok néhány titkot, hogy tudj választani a több száz elérhető fajtából.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta