SZÜLŐSÉG

Hogyan kerülhetjük el a gátmetszést?

2006. október 26., csütörtök 08:51

Az otthonszülési mozgalom megerősödésével számos kérdésben tapasztalható ellentét a "hagyományos", kórházi szülést pártoló orvosok és az aktív vagy természetes szülést támogató bábák, dúlák között. Az egyik kedvenc vitatéma a gátmetszés szükségessége: az orvosok szerint jobb vágni, mint repedni, a bábák szerint azonban gátsérülés nélkül is lehet szülni. Hogyan lehetséges ez?


Ellenzői szerint a gátmetszés felesleges, ráadásul számos kockázatot hordoz: elfertőződik, gyakran hónapokig nem gyógyul megfelelően, fájdalmas, és akadályozza a nőket a mindennapi életben, a szexuális életről nem is beszélve. Mindezen ellenérveket az amerikai Ina May Gaskin, a modern bábaság egyik vezéralakja sorolja fel Útmutató szüléshez című könyvében (Jaffa, 2006). Gaskin szerint olyan orvost kell választani, akinél a gátmetszések aránya 20 százalék alatt van, a kitolási szakaszban pedig csak akkor nyomjunk, ha érezzük a nyomási ingert. Fontos a gát megfelelő vérbősége is, mely ideális esetben létrejön a kitolás időpontjára.

Magyarországon az OSZNI 2004-es adatai szerint az első szülések 91,4 százalékánál végeznek gátmetszést, egyébként 77,4 százalék ez az arányszám. Az Egyesült Államokban csökken a beavatkozás népszerűsége, míg 1979-ben a szülő nők 56 százalékánál volt gátmetszés, 1997-ben már csak 31 százalékuknál, derül ki a Wikipedia által idézett kutatásból. Dél-Amerikában ezzel szemben igen népszerű, a kórházi szülések kilencven százalékánál végrehajtják, többnyire az anya megkérdezése nélkül, pedig komoly fertőzési forrást jelent.

Szülni gátmetszés nélkül is lehetséges sérülésmentesen: az Ina May Gaskin által levezetett 2028 szülés többségénél (68,8%) sértetlen maradt az anya gátja, igaz, a fennmaradó esetekben bekövetkezett kisebb-nagyobb gátrepedés.

A gátmetszés szükségességének valószínűsége a szülés előtti hetekben alkalmazott gátmasszázzsal csökkenthető, mondta el kérdésünkre dr. Laufer Gábor, a Velvet nőgyógyász tanácsadója. Az orvos szerint az olajjal végzett masszázs csak akkor ér valamit, ha aki masszírozza, az tudja, hogy mit csinál. A cél természetesen a gát lazítása, nyújtása.

"A jó metódus, amennyire ez itt így leírható: az ujjakat jól beolajozni, a hüvely alsó (álló helyzetből nézve hátsó) részét is. És 8 órától 6 órán keresztül 4 óra pozícióig (ez nem időt jelez, hanem fekvő-szemből nézve a hüvely pozícióját) lefelé, a végbél irányában nyújtva oda-vissza masszírozni, feszíteni" - magyarázza dr. Laufer.

Az olaj sokféle lehet: Magyarországon a PanArom cég forgalmaz kifejezetten gátmasszázsolajat, melyben rózsafaolaj, búzacsíraolaj, mandulaolaj, orbáncfűolaj, levendulaolaj és makadámdióolaj található (50 ml, kb. 2000 HUF). Ezek közül a búzacsíra- mandula- és orbáncfűolajat önmagában is szokták gátmasszázshoz ajánlani, de jó a legtöbb növényi olaj, például az olívaolaj is. A masszázst a szülés előtt 4-6 héttel érdemes elkezdeni, jól fűtött helyen, esetleg lazító, meleg (nem forró) fürdő után.

Szülés közben is lehetséges a gátvédelem: a Gaskin által javasoltakon felül dr. Laufer szerint ugyanezt a masszázst lehet közvetlenül a baba érkezése előtt is végezni. "Még az utolsó pillanatok is segíthetnek, én mindig csinálom" - mondja.

A gátmetszés vagy gátrepedés kérdésében Laufer doktor úgy véli, mivel előre nem lehet tudni, hogy merre reped és mennyire, vágni jobb. Persze csak akkor, ha tényleg szükseg van rá, mert amúgy repedne. Mint mondja, a jó orvos ezt meg tudja ítélni, de csak pillanatokkal azelőtt, hogy a baba megszületik.

Nőgyógyász tanácsadónk szerint a gátseb egyébként megdöbbentően gyorsan gyógyul. "A legtöbb esetben még a komoly nagy vágásoknak (vagy repedéseknek ritkán) a 6 hetes ellenőrzésen már nyomuk sincs." Mint mondja, a gátmetszés "nagyon picurka" beavatkozásnak számít. "Én körülbelül az esetek 20 százalékában vágok, de akkor mindig szükség van rá. Persze hogy kellemetlen a szülés után, de ha a repedés az alternatíva, jobb vágni".

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2006.10.26 22:03:38pandora

    Én 14 hónapja gátmetszés nélkül, gátvédelemmel szültem eddigi egyetlen babámat, pedig nem volt picurka 3890 gramm és 57 cm volt. Fantasztikus volt, hogy szülés után rögtön tudtam ülni. így is az első pár napban úgy éreztem magam mintha lent szétszereltek volna, és el tudom képzelni milyen borzasztó lett volna még egy "bónusz" gátseb.

    Csináltam gátmasszírozást is, ittam málnalevél teát, és van még pár bábapraktika, amivel lehet készülni. Csak egy nagyon egyszerű dolgot mondok azzal az orvosi mítosszal kapcsolatban, hogy azért kell vágni mert ha reped az rosszabb....Van egy szövet, amit feszítünk erősen majd belevágunk ollóval. Mi történik? Még jobban és gyorsabban reped. Persze sok múlik az orvoson, mekkorát vág, de a legtöbb gátmesztés minimum másodfokú izomsérülés, míg ha nem vágnak és valamennyire reped is az is nagyon-nagyon ritkán éri el a másodfokő izomsérülést. Valamint az is baromság, hogy egy egyenes vágást jobban lehet összevarrni mint egy repedést. A gátmetszést anno orvosi vészhelyzetre találták ki nem pedig rutinbeavatkozásnak. Csakúgy mint a császárt, vagyis csak akkor lenne szabad elvégezni ha valóban a baba állapota ezt indokolja, ergo nagyon-nagyon gyorsan ki kell jönnie. Nyilván vannak esetek - 5 kilós baba nagy fejkörtérfogattal - mikor el kell végezni, de nem 90!!! %, az tuti.

  • 2006.10.26 22:53:36Timianyu

    Sziasztok!
    Vitatkozhatunk azon, hogy szükséges -e a gátmetszés vagy sem, de minden nő más. Van akinél nincs rá szükség, de van olyan, akinél bizony nem árt. Ha odafigyelünk az orvosválasztásra és megbízunk benne, minden meg lehet vele beszélni.
    Az első lányom születése előtt (éppen 3 éve) mondtam a dokimnak, hogy szeretnék gátvédelemmel szülni. Azt mondta: meglátjuk, hogyan alakul a szülés. Úgy alakult, hogy vágni kellett. Sőt. Szülés előtt elég szük volt a hüvelyem. Ezt adta a természet. Mikor jött az első lányom nagyon nehezen akart megszületni. Vákuumozni is kellett. A vége az lett, hogy a gátmetszés mellet még végigrepedt a hüvelyem, 7 öltéssel (felszívódó) varrták össze. Pedig a lányom csak 3800 gr volt. Az én adottságaimhoz azonban kicsit nagy. A gyógyulás nem volt elviselhetetlen és a 6 hetes kontrollon már tényleg alig látszott. Ezután a hüvelyt még szűkebbnek éreztem, mint korábban és bőrkinövés is keletkezett, ami amásodik szülés után eltűnt.
    A második lányom másfél évvel később érkezett, mint a gyorsvonat. Így megint kellet vágni. Ja, és mellé még 4540 gr volt. Most már hüvelyrepedés nem volt, viszont azóta olyan tág, mint a gatya. Korrekciós műtét kellene az eredeti állapot visszaállításához, de még gondolkodom egy harmadik babán. Így nem érdemes még megcsináltatni.
    Még egy apró adalék: olyan fokú szeméremtest varicositas-om (visszeresség) volt, hogy a doki is gyorsvonat módjára varrt, mert nem talált olyan helyet a vágáshoz, ahol nem dagadtak a visszerek.
    Én ezt kaptam a természettől. Mások szerencsésebbek. Mégsem nyavalygok folyamatosan. Ha ez lesz a legnagyobb bajom az életben, boldog leszek.

  • 2006.10.26 22:59:30Csöre

    Szerintem 4-6 héttel a szülés előtt fizikai lehetetlenség önmagunknak végrehajtani a gátmasszázst. Én megpróbáltam... ;D

  • 2006.10.26 23:34:32mulan

    Csöre, most hogy mondod :) , hiszen már a fürdéshez is elég bonyolult trükkök kellenek :)

  • 2006.10.27 00:05:42Tori

    Nem értek hozzá, de ezt a fajta tágulást nem lehet valamilyen szinten intimtornával korrigálni?

  • 2006.10.27 00:14:45MissEarnshaw

    mulan, nem AZ ujjadat, hanem két ujjadat, ha jól értelmezem a rajzot... :D katjana történetén pedig teljesen kiakadtam... :-/

  • 2006.10.27 01:05:27mulan

    Nem is igazán értem, hogy mi történt szegénnyel. Olyasmi, mint mikor hozzávarrják a nadrághoz az inget, vagyis ááá, inkább nem is akarom végiggondolni!

  • 2006.10.27 09:29:13Barbie

    Sziasztok!
    Végigolvastam az összes hozzászólást,és arra jutottam h. a kép tényleg visszataszító,és mivel még nincsen gyerkőcöm ezért azt hiszem jó darabig várok a szüléssel./Hátha feltalálnak addíg v. mi gátmetszést elkerülő biztos módszert :)/Szeretném megtartani a szülésről alkotott rózsaszín képemet!

  • 2006.10.27 09:49:22jidele

    Kedves Poronty! Nem lehetne inkább csak belinkelni azt a képet, a fórumozók lelki nyugalma érdekében?;)

  • 2006.10.27 09:51:39ijedős

    Sziasztok!

    Frissen regisztráltam, amint elolvastam a fentieket.
    Gyerekem még nincs, de elég hamarosan szeretnék, és pont itt a probléma.
    Amit olvastam, az... Hm... Majdnem ugyanazt mondatta velem, mint amit Barbie írt az előbb ("azt hiszem, jó darabig várok a szüléssel"), csak én már így is túl sokáig vártam...
    Jó, eddig is tudtam valamit a gátmetszésről, a hozzá kapcsolódó horrorokról, de más ezt így "első kézből" hallani...
    Szóval (nyugodtan üssetek agyon, végül is az is információ... :) bennem most az fogalmazódott meg, hogy inkább BÁRMI, amivel a fentieket el lehet kerülni, vagyis császármetszés. Vágjanak egy likat a hasamon, vegyék ki rajta a kisbabát épen, egészségesen, velem meg utána csináljanak, amit akarnak, ki fogom bírni -- ja, és hagyják békiben a gyerekcsináló szerkót odalent, mert az még másra is kell.
    Tudom, hogy a császármetszés eretnekségnek számít, azt inkább nem szokták akarni az anyukák, de a francba is, inkább legyen egy jó nagy seb a hasamon, mint hogy esetleg soha többet ne tudjak egy jót szexelni a párommal!
    Tök jó lenne, hogyha valakik, akik erről nálam többet tudnak, világosítgatnák kicsit az agyamat... (Pl. Ti... :)
    Ja, és főleg azt akartam kérdezni, hogy akkor most hogy van ez a császármetszéssel, tényleg van olyan, hogy lehet előre fizetni a dokinak, hogy császár legyen? (Ó, és hol van az a doki, ide a címét azonnal!)
    Légyszi, ne egyetek meg rögtön, maximum csak tájékozatlan vagyok, de semmiképp se rossz szándékú. (Anyámmal nem vagyok olyan viszonyban, hogy ilyesmit valaha is meg lehetett volna vele beszélni, a barátnőim meg mind természetes úton akartak szülni, és majdnem mindnél császár lett belőle, "menet közben". Azért ez is szöget ütött a fejembe.)
    Hát köszi előre is, ha válaszol valaki.

  • 2006.10.27 09:52:51ulla

    Kedves Barbie, ne menjen el a kedved, de ne is legyen túl rózsaszín a képed, inkább kicsit sötétebb és akkor ahhoz képest jó élmény lesz. Nem a gátmetszés a legszörnyűbb a szülésben, érzéstelenítik. Nekem életem legszebb élménye minden szenvedés ellenére. Nagyrészt az orvoson múlik és szerintem még azon is, hogy megválasztható legyen a pozíció! Fekve szülni olyan, mint fekve kakilni..

  • 2006.10.27 10:00:58ulla

    kedves Ijedős, szerintem ha lehetőséged van rá, ne foszd meg magad a szülés élményétől. Lehet, hogy jobb, h anyád nem mesélt, én az idősebb generációtól hallottam inkább rémtörténeteket, nem a maitól. Én is legjobban a gátmetszéstől rettegtem és nem fájt, csak mikor összevarrták. Szerintem a hasi seb jobban fájhat, már csak a mérete miatt is. Ha profi az orvos (szerintem ez már a terhesvizsgálatok alatt kiderül) és csak szükség esetén vág és jól varr össze, akkor nem lesz probléma a szexszel.

  • 2006.10.27 10:17:51Kőkövön

    Sziasztok!

    A kérdésem nem a gátmetszés témával kapcsolatos, de hátha tudtok segíteni nekem. A legjobb bnőmnek nagyon rossz a szeme, asszem -9es, és azt szeretné tudni, hogy ilyen esetben tényleg kizárólag császárral szülhet-e? Ő ugyanis nagyon óckodik a dologtól, és szeretne inkább természetes úton. Van valakinek erre vonatkozó infója, esetleg konkrét tapasztalata?
    Nagyon megköszönném, ha válaszolnátok!

  • 2006.10.27 10:24:12jidele

    Tudtommal a szemfenék minőségétől függ. Meg kell kérdezni egy szemészt

  • 2006.10.27 10:27:42Kőkövön

    Köszi!

  • 2006.10.27 10:33:28Süti

    Kőkövön, ez jó kérdés, jó téma - Poronty, figyelsz? -, egyszer már valaki alaposan utánajárhatna. Amit egyéni kutatásom eredménye - tehát nem 100% - az az, hogy ez csak Magyarországon gyakorlat, mármint hogy súlyosabb (mondjuk mínusz 3 dioptria felett) myopia esetén császároznak VAGY (és ez nekem a csúcs) automatikusan EDA-t javasolnak a szülészek! Nem a szemorvosok.

    Oknak a kitolási szakasz alatt bekövetkezhető, esetleges retinaleválást hozzák fel. (Zárójel, ugye nem fejből kell nyomni amúgy sem).

    Mint említettem, a magyar szakirodalmon kívül eddig mást én nem találtam a császár szükségességéről. Egyes nyugat-európai országokban még csak nem is hallottak erről a "komplikációról".

    Nekem nem olyan rossz a szemem, mint a barátnődé, de engem már császároztak volna, ha magyar kórházban szülök.

    Mindettől függetlenül a barátnőd menjen el egy RENDES, lelkiismeretes szemészhez és alaposan kérje ki a véleményét és hallgasson rá.

  • 2006.10.27 10:37:51Kőkövön

    Süti!

    Millió köszönet a kimerítő válaszért! :)

  • 2006.10.27 10:44:16Kékfelhő

    Ijedős: inkább induljunk ki a legegyszerűbb megoldásból, azaz, hogy nem kell sehol sem vágni, megszülöd magad. :)

    Aztán ha ott vagy és mégsem úgy mennek a dolgok, akkor már az lesz a legkevésbé fontos dolog, hogy metszenek-e vagy sem, esetleg császároznak-e vagy sem. Akkor már csak a te és a baba egészsége számít.

  • 2006.10.27 11:10:36mulan

    Én nagyon örülök Kakukkmarci hozzászólásának. Tényleg kíváncsi vagyok, hogy mi az apukák véleménye ill. tapasztalata a gátmetszésről. Tkp. ők is abszolút elemi szinten érintettek a dologban, ahogyan Ijedős is utal rá.

  • 2006.10.27 11:33:43pandora

    Akit a gátmetszés szükségtelensége érdekel, ez egy részletes cikksorozat a kérdésről. Sztem alap, minden várandósnak jó lenne elolvasni: Ajtóstól az Élet kapuján át; Gondolatok a gátmetszésről; Noll Andrea, egy bába írta: http://www.szuleteshete.hu/cikk.php?id=97&cid=47531



    Ijedős: sokszor hall,ani ami a te fejedbe is szöget ütött, h sokan természetesen akarnak szülni, de "menet közben" mégis császár lesz belőle, és kérdezik, h akkor minek vajúdni. Pedig akkor is nagyon-nagyon fontos a vajúdás ha végül a baba császárral tud csak kibújni, ugyanis a vajúdás rengeteg hormont és mindenféle szükségeset beindít a mamában és a babában.



    Én épp hétfőn voltam bent egy ilyen szülésen, az öcsém felesége szült, 16 órai vajúdás után császár lett, pedig természetesen szeretett volna ő is. Nagyon jó tűrte a fájásokat, nem kért semmilyne fájdalomcsillapítót sem, de sajnos nem tágult, pedig bevetették már a tágjtó ballont és az oxytocint is, a magzatvíz 36 órája elfolyt, muszáj volt császározni. És valóban indokolt volt, mert 4x volt a baba nyakán a köldökzsinór, ha tágult is volna, a kitolásnál nagy baj lehetett volna, vsz ezért is nem tágult, és ezért tudott csak 2540 grammra nőni a baba. De erre találták ki a császárt, h amikor valóban komlikáció van akkor megcsinálják. De Lilla most is azt mondja, hogy nagyon örül, hogy vajúdott, és nem csinálná másképp.

  • 2006.10.27 12:45:35mefiszta

    nekem az első gyerek születése közben vágtak. a varrás fájt, nemkevésbé az ülés-állás utána, tulajdonképpen jóformán csak mászni bírtam. A második babánál nem kellett vágni, fél órával a szülés után már semmi bajom sem volt.
    Szerintem, akit a szüléssel kapcsolatos "rémtörténetek" elijesztenek, az nem is vágyik igazán babára. Nekem is sokmindent meséltek, de nem érdekelt, (különben meg ki lehet bírni), annak örültem, örülök, hogy van két gyönyörű kislányom!
    A szülést szerintem érdemes átélni, fantasztikus élmény. Örülök, hogy nem volt császármetszés.

  • 2006.10.27 12:59:50éhesszájú kisbéka

    Sziasztok!

    Férfiként szólok hozzá. Mi majdnem 2 hónapig csináltuk a gátmasszázst. Illetve én. :-)
    Mindent megtettünk, de mégis vágni kellett. Ez ilyen...

  • 2006.10.27 13:05:34gyöngy

    Pandora ajánlotta Noll Andrea cikkét. Én szeptemberben voltam dúla tanfolyamon, és ez a más néven Nandu volt az egyik előadó, aki nagyon szimpatikus, hiteles bába. Érdemes figyelni rá!

  • 2006.10.27 13:09:03Süti

    Kisbéka: látod, én meg nem csináltam és nem mégsem kellett. Ez valóban ilyen :-))) De ettől függetlenül a masszázs bizonyára nem butaság.

  • 2006.10.27 13:15:40éhesszájú kisbéka

    Süti! Szexuálisan azért nehéz volt ellenállni a kísértésnak nap, mint nap... :-)

  • 2006.10.27 13:18:04Süti

    Ja, hogy olyan masszázsról beszélünk? :-)

  • 2006.10.27 13:18:47MissEarnshaw

    É.k. pont ezen gondolkoztam én is, vizualizáltam a helyzetet a párommal és kicsit keserűen, de vidáman állapítottam meg, hogy nálunk ez tuti nem menne... :D

  • 2006.10.27 13:23:02éhesszájú kisbéka

    MissEarnshaw!

    Kemény voltam és kitartó. Szó szerint. :-)
    Komolyra fordítva. Nehéz ügy. Főleg, hogy szülés után sem gyűrődik a lepedő olyan sűrűn. Ismétlem magam: ez ilyen. A megérett a kapcsolat a gyerekre, ezen átlendülni nem nagy ügy. Visszajönnek remélem a régi szép idők...

  • 2006.10.27 13:23:33Kékfelhő

    kisbéka: elhiszem neked :)

  • 2006.10.27 13:27:07MissEarnshaw

    Biztosan visszajönnek, megnyugtató olvasni, hogy egy Apuka így gondolkodik; a falat kaparom néha milyen sztorikat hallok frissen szült nőktől a férjük "kedves" viselkedését hallva... :-/

  • 2006.10.27 13:33:27éhesszájú kisbéka

    MissEarnshaw!

    A férjekkel az a baj, hogy bennük nem megy végbe hormonális változás (a libidóra gondolok).
    Én a némi súlyfelesleg dacára is varázslatosan csábítónak tartom a feleségemet. Én nem vagyok fáradt, az egész napi robottól. Nekem mindig "az" jut az eszembe, ha meglátom bugyiban (végre nem homlokig ésrő terhesbugyi:-)) átsuhanni a hálószobán.
    Tehát én AKAROM. Ő nem.
    Ha ezt nem vagyunk képesek ésszel felfogni, akkor nagy sikerrel pályázhatunk a házasság tönkretételére. Fél éves a gyermekünk, még messze nem járunk ott, ahol korábban. De szeretjük egymást, szeretem őt. Nem kérdéses a türelem. Aki meg ilyenkor félre megy... Nem lennék annak a anyának a helyében, aki ilyen szituációban szembesül egy félrelépéssel. Nagyon nem.

  • 2006.10.27 13:44:42MissEarnshaw

    Nem akarok senkit riogatni, de tényleg rengeteg kapcsolat megy gallyra a szülés utáni időkben, mert az Apukák nem bírják ki a böjtöt (szex + odafigyelés). Mondjuk most nem írom le, mit csinálnék az ilyen férfiak csúnyájával. Kisbéka, értettem én, hogy Te akarod, de most ritkábban megy a "dolog"; csak annyit mondtam, jó, hogy türelmes vagy (annak tűnsz :)) és felfogod ésszel, hogy a feleséged nem azért nem teljesíti a "házastársi kötelezettségeit", mert már nem szeret vagy nem kíván annyira.

  • 2006.10.27 13:52:13éhesszájú kisbéka

    MissEarnshaw!

    Ennyi a lényeg. Bele kell gondolnunk magunkat az ő helyzetébe. Még egy fontos dolog! Mindent meg kell beszélni!!! Mindent! Ne legyenek tabuk, kétségek. Nehéz abba is beleérezni, hogy a cici idáig örömszerzés forrása volt. Most egy gyerek csüng rajta és eszik belőle. Huss. A szexualitás itt is elillant.

  • 2006.10.27 13:54:33MissEarnshaw

    Ezt a szemléletet, mint jó Igét, ha megkérhetlek, hintsd el férfitársaid körében... :D

  • 2006.10.27 14:01:36éhesszájú kisbéka

    Sajnos itt nincs középút. A férohadt almát sem esszük meg, nem?
    Vagy kitartunk hittel, szeretettel, vagy csináltunk egy széthullott családot. Ilyenkor kell a mérleg másik serpenyőjébe tenni egy kósza numerát. Mondom ezt úgy, hogy jelentős affinitásom van (elnyomva brühühühü) szexuális téren. Meg egy csodaszép családom! :-)

  • 2006.10.27 14:09:42hakka

    Újként engedjétek meg, hogy magam is hozzászóljak.
    Ma két gyerek édesanyja vagyok (5 és 2 évesek). Felmenőim kegyetlenül nehezen (ki repedve, ki vágva) szültek. Mikor terhes lettem, minden már szült barátnőm feltétlen fontosnak érezte, hogy elmesélje, mennyire kibírhatatlan, brutális vágóhíd az egész szülés. Én előkaptam az agykontrollt ("na így nem fogok szülni") és elkezdtem pozitívan gondolkodni. a gyerkőcöket akartuk és a szülést én megoldandó feladatnak fogtam fel. utánaolvastam a szülésnek (de elijeszteni nem hagytam magam), választottam orvost, szülésznőt. eljártam a kórház tanfolyamára, hogy a rám váró feladatból és örömből minél többet megismerjek. ezen kívül beiratkoztam egy kismama klubba (kismamák, pszichológus, gyógytornász, gyerekorvos és szülész-nőgyógyász szakmai segítségével). nem készítettem szülési tervet (pedig most nagyon trendi), de azt tudtam, hogy az orvosomban, a klinikában, a szülésznőben, a férjem segítségében és magamban bízom. és mi a legjobb tudásunk szerint fogunk segíteni Rékának világra jönni. Leborotváltak (azt mondta a szülésznő,hogy kicsit csikis - tényleg együtt nevettünk), kaptam beöntést (egyáltalán nem volt nagy szám, a következménye se), nem volt eda, a két szülés alatt 3 fájdalomcsillapító injekciót kaptam, nem volt oxytocin, viszont volt gátmetszés. nem éreztem a vágást, a varrás előtt meg érzéstelenítettek. a varratszedés is egy nagy nulla volt. az orvos figyelemmel kísérte az egész terhességemet, elvégeztette a szükséges vizsgálatokat, felírta a gyógyszereket (még a terhescsíkok ellen is patikai készítésű krémet írt), szülés után megbeszéltük a védekezést, a tornát (milyen ritmusban állhatok vissza az aerobicra) és sok boldogságot kívánt a babához. nem kérdés, hogy a másodikat is nála szültem.
    lányok, senkit ne keserítsenek el a vérgőzös történetek! én fekve (azt mondták lehet máshogy is, de én csak feküdni akartam), gátmetszéssel szültem mindkét gyerekemet és a mai napig őrületes boldogsággal gondolok a szülésre magára is.

  • 2006.10.27 14:11:23eszter

    Ez már korábban volt téma. A szerény véleményem, hogy a feleségnek is meg kell érteni,hogy a férfi pedig ÍGY látja. Nehéz elhinni, de evés közben megjön az étvágy. A férjem elmondta, hogy neki sokminden tükröződik a szexualitásban, többek között a szeretet, törődés. A második gyereknél sokkal jobban figyeltünk egymásra, figyeltem én is rá. És sokkal jobban meg is oldódott. A 3.nál már boldogan "segítettünk a természetnek tágítani a méhszájat", segített szexiszes lazítani egy ronhangálós nap után. Éhesszájú kisbéka!Le a kalappal, de én tapasztalatlan szülő nőknek mindig mondom, hogy figyeljenek oda, mert nagyon fontos. Nem csak a félrelépés a kockázata, hanem más is.

  • 2006.10.27 14:33:25szeszter

    huh mennyi minden történt itt tegnap óta!
    kisbéka: végre egy empatikus ffi! Az én párom is az, és így igazán könnyű visszatalálni a régi házasélethez :) Persze - ahogy eszter is írta - ehhez a nő is kell. Tehát ismét két embereen múlik a dolog eeredményessége.
    ijedős: nem kell ennyire parázni, hiszen az élet értelméről van szó. azt meg felejtsd el, hogy "kiveteted" a gyerkőcöt", amikor te úgy gonddolod. A gyerek tudja mikro kell megszületnie, és hatalmas traumát lehet neki ilyen dologgal okozni, ami az egész életére (tudta alatt) kihathat.
    Ajánlom minden babavárásra készülőnek, hogy egy kicsit nézzenek körül fejlődéslélektan, és társtudományai területén. Rengeteg ide vonatkozó ddolgot lehet tanulni.

  • 2006.10.27 17:04:53nona

    Annak, aki még nem szült: A terhesség és a szülés akkora megterhelés, ami még elviselhető. Nem könnyű, de a nők ennek elviselésére természetesen képesek. Nem kell megijedni, mert az emberi szervezet fantasztikusan van kitalálva. Korább is írtam már, hogy amit az orvostudomány ehhez hozzá tud tenni, annak meg örüljünk, mert a kockázat elég kicsi lett például a császár lehetőségével. Viszont! Amit a természet el tud intézni magától, az valahogy szerintem jobb, mint a vészhelyzetekre kitalált orvosi forgatókönyv...
    A szülés utáni házaséletről annyit, hogy bíztatni szeretném a kispapákat, hogy tartsanak ki(ha a szerelem megvan, testileg is előbb-utóbb kifejezi Asszonyka. Azért nem árt udvarolni :) Egyetértek Eszterrel: evés közben jön meg az étvágy... Asszonyka agyában rendezze, hogy most egyszerre többfunkciós lett némely testrésze, és ez így rendjén van :)

  • 2006.10.27 23:46:01nautila

    Pandora írta szerintem jól, hogy ez is egy vészhelyzetre kitatlált dolog lehetett anno. Mára meg bevett gyakorlattá tették.
    Azért abba bele lehetne gondolni, hogy ha nem lenne szinte minden szülés sietteve oxitocinnal, és ki tudja mivel, talán a lenti szövetek is jobban fel tudnának készülni. Arról nem beszélve, hogy a legtöbb helyen a hanyattbogár póz az elfogadott, a gravitáció miatt még nagyobb nyomás jut a gátra. A repedést biztos nehezebb varrni, meg több munka is, de előre kivágni a megfelelő nagyságú nyílást, egy kicsit túlzás.
    Nekem fogó miatt volt gátmetszésem, vagy a 7 cm-s vágást inkább ne metszésnek nevezzem. Hegesen és sokára gyógyult, 2 hétig le sem bírtam ülni. Meglettem volna nélküle.

    Valamelyik kórház honlapján olvastam, hogy szülésnél a baba kb 10 cm átmérőjű, és 60 cm hosszú. Remélem nem botránkoztok meg, de egynémely pornómaca nagyobb dologgal játszadozik és nem csinálnak rajtuk gátmetszést.

  • 2006.10.28 01:38:36mulan

    7 centi! :O váááá!

    És asszem, a pornós példában igazad van. Meg a tágulás kivárásában, és a szülési szögben is.

    Apropó! Az átlag szülőszék is olyan, mint ezek a nőgyógyászati viszgálókban szokásos "vetélőszékek"? Oda még alapállapotban is nehéz fölmászni, és iszonyú kényelmetlenek, nemhogy így kilenchónaposan, fullextrásan. :)

  • 2006.10.28 01:40:01mulan

    (Valamit elronthattak valahol a forrásban, mert az utólsó jópár komment és mindne más végig dőlttel jön be. :(

  • 2006.10.28 01:40:49mulan

    Most már nem. :)

  • 2006.10.28 09:47:33Barbie

    Nautila hozzászólását olvasva meg kellett néznem a vonalzón mennyi pontosan az a 7cm!Háááááát sokallom....

  • 2006.10.28 14:33:43mulan

    Főleg a baba 10 cm-jéhez!

  • 2006.10.28 23:54:34gyöngy

    Nautila megúszta a dokid a pert? Mert én egy békés természet vagyok, de 7 cm-t nem biztos, hogy annyiban hagytam volna. Vagy esetleg még fizettél is neki???

  • 2006.10.29 00:46:11kovvacs

    ijedős, én nem ajánlanám emiatt a császárt. Engem 5 percig varrt a doki a gát miatt és hmmmm minden OK minden szempontból:) a csodaszép feszes hasammal (bocs lányok, tudom, hogy mázli) meg boldogan korzóztam a strandon, kezemben a féléves gyermekemmel. Sógornőnek durván 40 percig varrták vissza a hasát, a szerencsétlen kénytelen volt egy csomó horgásztörténetet végighallgatni, amivel a fogadott és fizetett orvosa szórakoztatta a másik dokit, és hát a hasa... lehet, hogy sose lesz a régi.

    Azt azért nem állítom, hogy minden hajszálpontosan ugyanolyan, mint szülés előtt, de gondot nem okoz.

  • 2006.11.03 23:39:53nautila

    Gyöngy, nekem a fogó miatt is lett ekkora vágás. Utána megkérdeztem, hogy mit stoppolt össze rajtam, hát elég sok mindent. Igazából csak arra akartam rámutatni, hogy ha tudtam volna ülve, netán állva csinálni a kitolást, akkor szinte biztos lett volna a gátvédelem. De hanyattfekve, lábam kengyelben és közben ment el a gyerek szívhangja; csak ez maradt A következőnél biztos másként csinálom. Ha írnék szüléstörténetet az lenne a címe: hogyan szüljünk minél több orvosi beavatkozás segítségével.

    Hosszú hónapok alatt rendbejöttem, az intimtorna nagyon sokat segített.

    Ijedős, volt olyan ismerősöm (férfi) aki még a szülés előtt az fejtegette nekem magyon tapintatosan, hogy a császár azért jobb, mert "odalent" minden rendben marad. Szerintem ez enyhén szólva is önző dolog. A császár egy nagy hasi műtét, hiába kelnek fel már az anyukák 3-6 óra múlva utána. Vakbélműtét után érdekes, nem szaladgál ez ember, szóval ezt is helyére kellene tenni.

    Kisbéka, elismerésem.

  • 2006.11.04 12:20:26pepe

    Gátmetszés mint "nagyon picurka beavatkozás". Na ezt is csak egy pasi irhatta. Ha az ő nemi szervüknél vágnának rutinszerűen, az is csak nagyon picurka beavatkozásnak számítana?

  • 2006.11.20 09:32:51ijedős

    Kedves hakka! Írtad, hogy beiratkoztál egy kismama-klubba (ahol más kismamákkal, orvossal, gyerekorvossal stb. lehet megbeszélni a kérdéseket). Valami ilyesmit keresnék én is (vagy akár ugyanazt, ha Neked ilyen jók a tapasztalataid; budapesti vagyok, Rólad nem tudom, hogy merre laksz, és hol van ez a klub). Te hogyan találtad? Vajon létezik több ilyen is?

Blogok, amiket olvasunk

FOODY A világ 10 leggazdasabb séfje

A világ leghíresebb séfjei sokkal többek, mint szakácsok, ôk már márkák. Na de ki vezeti azt a listát, ahol Nigella csak az utolsó helyet tudta megcsípni?

ZEM 8 tanács kezdő futóknak, hogy ne hagyd abba a harmadik héten

Bárki elkezdheti, majdnem bárhol végezhető, és egy jó cipőn kívül semmi sem kell hozzá. Adunk néhány tippet, hogyan találhatod meg benne az örömödet, azaz hogyan nem fogod abbahagyni a futást pár hét után.

GADGETSHOP Így válassz okoskarkötőt

Az értékesítési adatok alapján az okoskarkötők az idei év slágercikkei lehetnek. Én is az okoskarkötők szerelmese vagyok, így elárulok néhány titkot, hogy tudj választani a több száz elérhető fajtából.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta