SZÜLŐSÉG

Nyíltszíni szoptatás

2006. október 18., szerda 08:17

A szoptatás csodás dolog. Anya és gyermeke között a legszentebb, legbensőségesebb kapcsolat, melyet senki és semmi nem zavarhat meg. Otthon. De mit tegyünk, ha a kölök a Nagykörúton éhezik meg?


A legkézenfekvőbb megoldás, hogy hazarohanunk. Ez, bár gyerektől függ, de általában nem működik, ha 3 percnél tovább tart a hazajutás. A másik módszer, hogy előre kiszámítod, mikor lesz éhes, és ha biztosan nem érsz biztonságos (értsd. bababarát) helyre, viszel magaddal lefejt anyatejet. Sajnos ez sem tuti módszer, mert például vannak, akik nem adnak cumisüveget a gyereknek, vagy nem tudnak fejni. A tej meg kihűl/megromlik útközben, szóval ez is olyan bonyolult.

Sokak szerint ha felveszel egy óriási pólót, akkor csak alá dugod a bébit, és senki nem sejt semmit, de én valahogy idegenkedem a férjem ruháitól. Amúgy is bálnának érzem magam, minek tetézzem béna ruhákkal? (A szoptatós melltartókról nem is beszélve, amik randák mint a bűn, de sajnos nem tudod kikerülni őket).

Nem marad más hátra, mint szoptatni nyílt színen. Ugyan vannak olyan bátor amazonok, akik bárhol és bármikor előkapják, tapasztalatom szerint azonban a többség nem ilyen. Végülis életünk első 20-30 évében aránylag ritkán mutatkoztunk fedetlen kebellel a Westend közepén, miért ne éreznénk most kevésbé hülyén magunkat, csak mert egy gyerek üvölt a karunkon?

Szóval előre meg kell tervezni az útvonalat, és hogy ott hova lehet hirtelen berohanni. Ha épp kocsival vagy valahol, akkor persze simán megeteted a hátsó ülésen. Hasonló könnyű megoldásnak ígérkezik a baba-mama szoba a plázákban meg az Ikeában, csak fogd be az orrod, mert baromi szarszag van.

Kézenfekvő ötlet a közelben lakó/dolgozó ismerős, barát, rokon, de sajnos csak elméletileg, mert persze amikor kell, sosem jut eszünkbe senki. Egy másik lehetőség egy nagy bolt próbafülkéje. Ha nincs ott egy túlbuzgó tizennyolcéves kiscsaj, aki percenként ránk nyit, hogy na hogy áll a farmer, jó a méret? akkor sima ügy. Fontos, hogy olyan helyet válasszunk, ahol sok fülke van, és van benne szék is.

Ha ez sem működik, talán van egy park a közelben. Itt nagyobb a lebukás veszélye, de egy megfelelően magunkra dobott kendő vagy tetrapelenka mindent eltakar, a gyerek meg észre se veszi, olyan boldog, hogy enni kap. Próbáljunk sakkozó nyugdíjasoktól és homelessektől minél távolabb letelepedni.

Aztán vannak még a vendéglátóipari egységek. Főleg nyáron a benti részek, esetleg a galériák üdítően üresek. Ha bátor vagy, le is boltolod a pincérrel, hogy mire készülsz, és akkor tuti garantálja a nyugalmad. Sajnos a magyar társadalom még nem érett meg a szopatás látványára. Hülyén bámulnak, elkapják a fejüket, vagy akár be is szólnak a parasztabbjai. Még ebben sem vagyunk Skandinávia, ahol állítólag kifejezetten divatba jött a dolog. De a kényszer nagy úr, szóval két-három hónap alatt a tökélyre fogod fejleszteni a témát, az biztos.

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2006.10.18 14:32:45Csöre

    Az én szopismelltartó lelőhelyem a Mária nagykereskedés. Nem egészen 1 éve 1800 Ft/db áron mérték, hát nem tudom, mikor vettem azelőtt utoljára ilyen olcsón melltartót. És jó is, a kinézetével is elégedett vagyok.

  • 2006.10.18 23:03:17pafff

    Hát most meg leszek kövezve, de nő létemre rettenetesen borzasztóan zavarba hoz, ha ilyesmit látok, és persze, én vagyok a prűd állat. Csak valahogy, ami nektek "megetetem a manót", az nekem egy pucér mell. Az utcán. Eszembe se jut csúnyám nézni, nemhogy beszólni, de igyekszem távozni, ha tehetem. Tudom, hogy nem egy gyerekbarát, terhesbarát, nőbarát ország ez, csak szerettem volna elmondani, hogy erről nem mindenkinek a "mi a megfelelő szopismelltartó" jut az eszébe, főleg, ha nincs gyereke. Ahogy mindent el szoktam itt olvasni, baromi nehéz lehet az élet. De azért az az eltakarós kendő megnyugtatóan hangzik.

  • 2006.10.19 00:10:23kovvacs

    Ebben a témában (kényszerből is) egyre lazább vagyok. A gyermekem nem a türelem mintaképe.
    Eddigi két legkalandosabb helyszínem/időpontom: 1, az etyeki Kezeslábos fesztivál nagykoncertjén a mező kellős közepe; 2, Auchan áruház bébikajás polca előtt állva. Ez utóbbira azért került sor, mert a gyerkőcöm már kap bébiételt is, és a látványtól beindult a műsor. Nem mondom, állva nem királyság egy hétkilós gyermeket szoptatni, de hát muszáj volt. :)
    Ajánlom hipermarketekben a sportosztályokat: elég kevesen szoktak lenni, és gyakran akad pl. fekvenyomópad. Szintén jó megoldás lehet a bútorrészleg.
    A tapasztalataim nekem elég jók, az emberek max elfordultak, de nem taplóságot, hanem tapintatot éreztem ebben. Lehet olyan ügyesen szoptatni, hogy szinte semmi se látszódjon belőlem. Talán az a titka a dolognak, hogy sose csináltam nagy ügyet ebből az egészből. (Fontosnak tartom: nem vagyok fanatikus. Nincs szándékomban a gyerekemet 1 éves koránál tovább szoptatni.)

  • 2006.10.19 00:14:28kovvacs

    Ja és ne öljetek meg: 1, nem használok szoptatós melltartót, a sima is teljesen jó. 2, nem használok semmiféle extra ruhát, vannak nekem normális, emberi ruháim, ezt se kell túlspillázni :)))

  • 2006.10.19 09:53:09Valaki

    dexterke,
    Átjön a cikkedből, hogy szorongásaid vannak a szoptatással kapcsolatban. Ez addig oké, amíg egy fórumon írod le, de lsz ne hülyítsd már a népet! Neked nem adott a védőnő a szoptatásról szóló videókat? Vagy éppen szóba sem álltál vele? Létezik hogy semmit sem olvastál a témakörben, az LLL pedig semmit sem mond neked?
    Pl. ezektől a forrásoktól megismerhetted volna azokat a technikákat, hogyan lehet úgy szoptatni, hogy az ne legyen magamutogatás, ne keltsen benned rossz érzéseket, és egyáltalán, ne a feszültségről és a készülődésről szóljon az egész.
    Egyszerűen alulmúlhatatlan az itt megjelenő cikkek színvonala, nem a gyerekekről szól, hanem a saját szorongásaitokról és kényszereitekről.

    Bizonyos helyek Budapesten eleve nem az átlag civilizált ember helyei, miért kell ehhez kapcsolni a szoptatás ügyét? Miért kell ezt úgy bemutatni, mint ha valami katasztrófát kellene éppen elhárítani?

    Életem legegyszerűbb szakasza volt, amikor a babámmal jöttünk-mentünk, bárhol elkezdett cuppogni, meg tudtam etetni. Nem kellett külön kaját pakolni, üveget, stb.

  • 2006.10.19 10:00:01Tori

    Jaaaaj, pafff, hát pont azért ágálok én folyamatosan dexterke-féle és a többi negatív hangvételű, számomra túlzottan is ironikus cikk ellen, nehogy azok, akik nem ismerik első kézből a témát, azt a következtetést vonják le, mint Te, hogy "baromi nehéz lehet az élet". Nézd meg, a cikkírón kívül senki sem mondta azt, hogy hogy milyen ciki a nyíltszíni szoptatás, ezer pozitív élményre jut egy negatív. Szerintem az a ciki, ha valakinek ordít a gyereke, mert éhes, anyuka meg forró vizet keres a tápszer feloldásához, mert előre elkészítve nem szállíthatod, gyorsan megromlik, utána fertőtleníteni kell az üveget... sok hűhó semmiért ez a szopivita!

  • 2006.10.19 10:49:11jidele

    Nővérem LLL tanácsadó, gondolhatjátok, hogy bárhol-bármikto szoptat. A legjobb sztem az volt, amikor épp előadást tartott 30-40 18-25éves fiatalnak. Gyerek megéhezik, anya elfordul, mellre rak, visszafordul és tartja tovább az előadást. Maradjunk annyiban, hogy meglepődtek a fiatalok:)
    Mind mások vagyunk, én se gondoltam, hogy a végtelenül szemérmes testvérem valaha ilyet fog csinálni. Amikor először állt neki szoptatni egy boltban a szemem láttára, én is mgelpődtem. De gyorsan rájöttem, hogy ez így jó: ha éhes vagyok, én is eszem az utcán, pedig már "nagylány" vagyok, kicsit hosszabb a türelmem, mint egy csecsemőnek. Egyetértek Torival: a mellüket, feneküket mutogatók nem sértik a szeméremérzetet? Csak egy táplálkozó gyerek?

  • 2006.10.19 10:59:48kovvacs

    Szerintem!

    Ne köpködjünk arra, aki szorong, akinek problémákat okoz a szoptatás vagy a nyíltszíni szoptatás. Jó, ha tisztában vagyunk vele, hogy mindenkinek más megy könnyen az életben. Van, aki szoptatóművésznek és zsenianyának született, de soha nem fog életében pl. bankfiókot vezetni, megírni egy tisztességes cikket, énekelni együttesben, megszerelni egy autót, stb stb. Vegyük ezt tudomásul, és tiszteljük az igyekezetet, hogy annak ellenére is gyereket vállalnak, hogy ez önmagában nem fogja kitölteni a teljes életüket halálukig.

  • 2006.10.19 11:03:12kovvacs

    pafff!

    Ha nem ugatod le azt, aki nyílt színen szoptat, hanem csak annyit teszel, hogy máshova nézel vagy arrébb mész, szerintem OK.

    Nem írhatja elő senki, hogy rajongj a látványért. Ez a Te dolgod. De ha érted, hogy ez 99%-ban kényszer, és az anyuka nem azért teszi, hogy Téged vagy mást zavarba hozzon - és ezt tudonásul veszed, és nem akadályozod meg - akkor köszönöm szépen.

  • 2006.10.19 11:07:16Süti

    Kedves Kovvacs, ha valaki gyereket vállal, az azért általában egy életre vállalja, nem? Nem szűnünk meg anyának lenni akkor, amikor a gyermek betölti a 18. életévét. Ami meg a szoptatást és a "zsenianyaságot" illeti, mennyi az a maximum 3 év, amíg a gyerek csak velünk kellene, hogy legyen egy emberöltőhöz képest?

  • 2006.10.19 13:18:48Alma

    Hát, én egy valamit nem értek. De lehet, hogy 13 és 14 éves gyermekek mellett a 36 éves korommal már kicsit öregecskének számítok.

    Hogy kerülhet az ember 2-3, de akár 7-8 hónapos babával olyan helyzetbe, hogy nyílt színen kelljen szoptatnia?

    Mint írtam, nekem is vannak gyerekeim, de én az első időben legtöbbször a lakás környékén mozogtam velük és eszem ágába nem jutott elmenni a gyerekekkel plazaba vagy nagybevásárolni.

    Tudom, ma az önmegvalósítás korát érjük és egy gyerek igazán nem jelenthet lemondást semmiről, nemhogy valós vagy nem valós igényeink kielégítéséről.

    Néha szomorú vagyok, hogy ennyire önzővé válik a társadalom és a nők. Húzza mindenki maga után a gyerekét, mintha legalább is ők volnának értünk és ők harcoltak volna megszületésükért.

    A szoptatás pedig szerintem egy meghitt magánügy, amihez bensőséges nyugalomra van szükség. Azt tanítják a felnőtteknek is, hogy az evéshez biztosítsanak nyugodt körülményt, ne foglalkozzanak mással, kényelmesenm, lassan egyenek.

    A nyílt színen szoptatás hol nyugodt és kényelmes dolog? Jövés-menés, hangok, szagok, fények...

    A szoptatásnak nem csak egy igény kielégítésének kellene lennie, hanem a gyermek-anya kapcsolat kiteljesedésének. A végén már csak a "tejbüfét" látja a gyerek az anyjában és a legképtelenebb helyzetekben fogja követelni magának, ami neki "jár".

    Mert nekünk ma minden jár...

  • 2006.10.19 13:42:02Kékfelhő

    Alma: azért ennek van egy másik perspektívája is. Ha az ember lánya 18 éves korától mást sem csinál, csak önmegvalósít, mert ennek a korát éljük, akkor hogyan várható el tőle, hogy 30 éves korában, ha gyereket szül, akkor ettől a ténytől egyszerre minden más igényéről lemondjon? Mert addigra már igénnyé alakul az, hogy ne csak az otthona körül forogjon a világ. Ebbe próbálja bepasszintani a gyereket úgy, ahogy képes rá. Miért megvetendő ez? Attól még este, reggel egész biztos a gyerekkel összebújva szopiztat, kialakul az a kötődés így is. Persze, biztos van olyan is, aki egész nap a plázákban lóg a gyerekkel, de valszeg ez is olyan kisebbség, akikre építve véleményt mondani nem kicsit általánosítás lenne.

  • 2006.10.19 14:07:53Tori

    Alma, én is 30 fölött vagyok pár évvel. 2-3 hónapos babával itthon voltam vagy a szomszéd utcáig sétáltam. 7-8 hónaposan már bizony elvittem hosszabb bevásárlásokra, parkokba, neadjisten nagyszülőkhöz. Vonattal, mert kocsink nincs. Most elmúlt két éves, és még mindig szopizik. Sajnálom, ha az az önmegvalósítás, hogy nem tudok és nem is akarok három évig itthon ülni, illetve nem választom el akarattal a gyermekem, önzésnek tűnik. Szerintem meg a cumiztatás önzés. jó ötlet, hogy a felnőttek is nyugodt körülmények közt egyenek, de ez sokunk életében sajna megvalósíthatatlan luxus. Nálunk csak hétvégeken vagy ünnepeken van rá mód. Ha pedig egy gyerek csupán tejbüfének tartja anyját, az nem azért van, mert az egyik igényét rendszeresen kielégítik, hanem mert a többit nem.

  • 2006.10.19 16:46:57kovvacs

    Alma,

    amikor ennyi idősek voltak a gyerekeid, nem létezett se hipermarket, se pláza, se mobiltelefon, se igény szerinti szoptatás,

    tehát nem tartom fairnek, hogy összehasonlítod a helyzetet.

    Ha boldog voltál úgy, ahpgy csináltad, akkor mindenkinek ez volt a legjobb. Ha én megpróbálnék csak idehaza lenni, idegbeteg lennék, és azt a gyerekem sínylené meg. Nem járok vele plázázni, de nem látom be, miért ne csinálhatnám meg vele kettesben a nagybevásárlást.

    Nem önmegvalósításról van itt szó - az akkor lenne igaz, ha már kosztümben rohangálnék a melóhelyemen, és a bébiszitter diktálná a gyerekbe a tápszert...

  • 2006.10.19 17:13:26dexterke

    Hahó Valaki, Tori, nyugi! De felkaptuk a vizet!
    1. Ez egy blog. 2. Nem muszáj olvasni, ott a Baba magazin, az babákról szól. 3. Szívből gratulálok hogy Szuperanyák vagytok, szerencsére nem mindenki ilyen, hanem hús-vér, normális, igenis néha szorongó, néha szégyenlős, néha nem tökéletes anyuka, az én ismeretségi köröm legalábbis. Vagy lehet hogy csak ufókkal barátkozom?

  • 2006.10.19 17:31:37Kékfelhő

    Erről az a gügye sláger jut eszembe:
    "Van aki bevallja, van aki tagadja..."

  • 2006.10.19 17:32:29jidele

    Ez pedig itt utána a kommentárok helye, ahol az emberek elmondják a véleményüket. Vagy nem?

  • 2006.10.19 18:02:04kovvacs

    dexterke: meg a Kismama magazin. Ha rossz anyának akarom érezni magam, csak fellapozom, és néhány cikk után garantáltan görcsölhetek. :P

    ...

    Nem vagyunk egyformák. Van, akinek élete csúcspontja és a kiteljesedés maga a gyerekszülés-nevelés. Nekik majd akkor kell felkötniük a gatyájukat, amikor a kölök 18 évesen elköltözik a szerelméhez, megváltoztatja a mobilszámát és egy éven át nem jön haza. Hiába szoptatta az anyja két éven át, hiába főzött neki csakis bioételt, hiába alhatott a hálátlanja a szülői ágyban három éves koráig, hiába hurcolták babaúszásra...

    Más anyák pedig kisbabájukkal bénáskodnak, szoronganak, igyekeznek, ügyetlenkednek - nekik most kell felkötni a gatyát -, közben meglehet, szinte baráti kapcsolatban lesznek kamasz kölykükkel, boldog és kiegyensúlyozott módon veszik tudomásul a gyerek felnőtté válását.

    Ne essetek nekem, leegyszerűsítettem a képletet. :)

    Dexterke: ufók is vannak, de azért örülök, hogy végre nemcsak nekik szólnak írások. :)

  • 2006.10.19 19:11:46eszter

    Azért nem hiszem, hogy akinek a babázás jól megy, az majd kínlódhat a kamaszával...Engem ezek a kategóriák zavarnak. Szuperanyu, Tökéletesék, A Császáros (nagybetűvel)...
    Az lehet, hogy ez egy blog, de lehet utána megjegyzést tenni. Ha dexterke ezeket nem bírja, vagy csak sorstársakra vár, akkor adjon ki egy könyvet "Hogy kínlódtam 3 évig" vagy mittudomén milyen címmel, és nem kap közvetlen reakciót.
    A magam részéről egyébként elolvasom, mert vicces, "végülis van benne valami" feelingje van, de egyoldalúnak tartom. Rendre sajnálom a végén a csajt, szeretném biztatni, hogy ma így, holnap úgy. De mindig egy negatív cikkel (vagy hogy hívják) fejelődik a dolog. Ezért jó utána pozitív, negatív véleményt olvasni. Lehet, hogy volt olyan nap, hogy kiakadtam, hogy hullik a hajam, panaszkodtam a férjemnek az kialvatlanságról, másnap meg pont Szuperanyunak éreztem magam. Szerintem dexterke cikkei baromi egyoldalúak, pedig biztos vannak jó napok, jó élmények, szívmelengető pillanatok, amiket legalább ennyi humorral le lehet írni.
    A barátnők pedig arra valók,hogy az ember megossza a nehézségeket és örömöket. Az rég rossz, ha hergelitek egymást, hogy valóban a világ legszarabb dolga a szülés, gyermekágy, stb.
    Nem hiszem, hogy Szuperanyuk reagálnak, de a tömény rosszra jön az automatikus reakció: "NEM IS MINDIG ÍGY VAN".

  • 2006.10.19 20:35:31pafff

    Kedves Kovvacs,
    én nemigen szoktam "leugatni" senkit. Csak a nyíltszíni szoptatás pont olyan érzéseket vált ki, mint a társaság asztalánál való önfeledt csókolózás. A bensőséges dolgok látványától való zavarba jövés nem feltétlenül a korlátolt, fejlődésképtelen emberek sajátja, hanem szerintem talán az érzékenyebbeké. Ha a barátommal vagyunk, sem leszünk az a páros, aki "sutyorog, aztán még jobban összesimul". Inkább igyekszünk nem venni erről tudomást. Ez nem az anya-gyermek kapcsolatának legszorosabb pillanata? Jó nekik a sok pillantás? Nem az az ösztön, hogy ilyenkor mindkét fél védtelen, és a rejtőzhetnék emiatt, és nem az erkölcsök miatt alakult ki?

  • 2006.10.19 20:57:10jidele

    Igen, nyilván ez nagyon bensőséges, stb. stb. De könyörgöm, az a gyerek ÉHES! Ordít, mert még nem tudja szavakkal kifejezni, amit akar, ordít, mert az ösztönei azt diktálják, hogy szerezze meg, ami az életbenmaradáshoz kell. Az anyjának meg az a legerősebb ösztöne, hogy a gyermekét megvédje. Ordít a gyerek, mert éhes, hát meg kell etetni, ott és akkor, nem pedig egy óra múlva, amikor sikerül az álszent, prűd, stb. emberek látóköréből eltűnnie. Egy szoptató nő melléből az esetek 90%ában kevesebbet látsz, mint bármelyik nőéből egy melegebb nyári napon, vagy mint, amit nap mint nap látni a plakátokon. Az miért van rendben, és egy gyerekét tápláló nő látványa miért nincs? Ha ugyanezt a gyereket cumisüvegből, tápszerrel etetnék, mindenki elégedetten nézné, pedig a szoptatás ezerszer jobb a gyereknek, mint a cumisüveg meg a tápszer! Ha nem tetszik, nem kell odanézni! Pusztán azért, mert egyeseknek nem sikerült felnőniük addig a szintig, hogy megértsék, hogy egy csecsemő etetése az nem erkölcstelenkedés, nem kell anyáknak szégyelniük magukat, amiért a legjobbat adják gyerekeiknek, amit csak adhatnak! Én most várom az első babámat, és mindennél jobban remélem, hogy fogom tudni szoptatni, addig, ameddig igénye lesz rá. Ha kell, a körúton, ha kell egy boltban, ha kell a Holdon!

  • 2006.10.19 21:53:22Csöre

    Ha az ember nem csak az első 3 hónapban szoptat majd sebtében elválasztja a gyerekét, akkor óhatatlanul előfordul, hogy házon kívül éhezik meg a gyerek. Pl. a piacon, útban Nagyi felé, pelenkavásárlás közben satöbbi. Nem tipikusan az önmegvalósítás színterei, szerintem. Egyébként belőlem szoptatás közben kb. 1 négyzetcenti bőrfelület, ha kilátszik. Akit ez zavar, az ne menjen újságosbódé közelébe, mert még elájul (egyébként én is majdnem, előre töröm a fejem, hogyan vásárolok majd a fiamnak Dörmögő Dömötört úgy, hogy ne lássa a gyerekszem magasságba kiaggatott hardcore pornó lapokat.) Más: hadd vegyem védelmembe a Kismama magazint. Én igazán érzékeny vagyok arra, ha felhívják a figyelmemet saját tökéletlenségemre, de ezzel a lappal kapcsolatban még sose gondoltam erre, viszont nagyon sokat segített bizonyos kérdések eldöntésében (legfontosabb: ne a mások igényeinek akarjak megfelelni, menjek bátran a saját fejem után). Hasonló témában megjelenő egyéb lapok (negatív példákat ugye nem említünk név szerint) szerintem röhejesek. Sok pénzért vehetsz 50 oldal reklámot meg egy tucat nevetséges kupont. (Mooooost spórolhatsz rengeteget a bébikompon és zenélő forgón, az akus kisautóról már nem is beszélve!) A férjem kedvence, amin hetekig röhögött az egyik ilyen szponzorált újságból, a Mit tegyünk, ha a kisgyermek sír a repülőn? sokat sejtető címet viselte. Tippek: próbáld ülve megnyugtatni, ha ez nem megy, és már felszállt a gép, sétálj vele az ülések közti folyosón. Nem mondom, ezzel teleírni egy oldalt jó kis bölcsészfeladat, azért érdekelne, mennyi üti ezért az újságíró markát, és nincs-e véletlenül üresedés a lapnál? ;D OK, a K.m.-ban is van reklám, de különválasztható a cikkektől, és igenis egy csomó hasznos infó megtudható belőle a gyerekbetegségektől a babareceptekig...

  • 2006.10.19 23:17:10kovvacs

    Csöre, a Kismama eddig az egyetlen olyan magazin a piacon, ami sok érdemi és hasznos információt tartalmaz. Ugyanakkor kell hozzá önbizalom, hogy az időnként túlzásba vitt szélsőséges álláspontoktól eltérően viselkedjen az ember lánya, és közben tiszta maradjon a lelkiismerete.

  • 2006.10.19 23:21:26kovvacs

    pafff: smárolni nem muszáj társaságban.

    De ha a kölyök éhes, akkor éhes.

    És ne értsd félre:

    én se úgy szervezem az életemet, hogy direkt szándékosan nyilvános helyre menjek szoptatni, mert az jajdejó. Hanem előfordul, hogy így jön ki a lépés. És akkor a gyerkőcöt legkevésbé se érdekli a zaj, az emberek, a fények, csak az, hogy hadd kapjon egy kis enniinnivalót.

  • 2006.10.19 23:32:16mulan

    Hm. 75F-es a melltartóméretem (alapjáraton), Lara Croft nincs sehol, de én gátlásos vagyok vele, és emiatt még strandra sem járok, tehát én biztosan nem leszek a nyíltszíni szoptatós típus, és nem is vsz. hogy csak egy négyzetcenti látszana, amikor... Tkp. azt akarom, hogy a gyereken kívül senki ne legyen jelen, ha szoptatok majd. Az apa se.

    Mindenki másmilyen. Vannak csajok, akik monokiniben napoznak; akit zavar, ne nézzen oda. Nyilván senki nem fogja a buszon az arcomba tolni a cicijét, hogy nézzem, hogyan szoptat ő.

    Praktikus kérdést is szeretnék viszont feltenni: mekkorát nőnek a tejtermeléstől a mellek? Megvegyem-e most a melltartót, a terhességem vége felé, vagy még ennél is többet fog nőni majd, mint amenyit mostanra nőtt?

  • 2006.10.19 23:43:13kovvacs

    mulan, nekem 75D-ről 85C-ig tornázta magát fel a történet, DE(!) két hónappal a szülés után már megint a 75D-nél tartottam. Na erre legyen okos az ember, hogy mikor mit vegyen...

  • 2006.10.19 23:47:59mulan

    Én körméretre nem híztam (még), igaz, abból fogyni se sikerült még, de ezek szerint akkor lesz esélyem arra, hogy kifogyjak (pontosabban: kihízzak) az ábécéből.

    ijesztő!

  • 2006.10.20 10:22:52Tori

    eszter, a szívemből szóltál! Szeretlek! :)
    A Kismama magazint kéretik nem bántani. Nélküle már rég nem szoptatnék! A terhességem alatt végig azt hallgattam, hogy "úgyse lesz tejed, mert nekem se volt", meg hogy mivel tejérzékeny vagyok, termelni se tudom... szerencsére rájöttem, hogy ez hülyeség!
    dexterke! Tényleg felkaptam a vizet, mert ez érzékeny pontom. Tehát, hogy válaszoljak: 1. Ez egy komment. 2. Nem is elsősorban miattad olvasom, hanem a kommentezők miatt, akiknek egy részét látatlanban a szívembe zártam és barátnémmá fogadtam. Ráadásul információtartalomban is verik a cikkeket, már a puszta mennyiség miatt. :) 3. Minden vagyok, csak nem Szuperanya. Az első hónapokban többet sírtam, mint a gyerek. Mégsem tartottam magam se bálnának, se tehének, se alvajárónak. Éjszakánként felriadtam, és ellenőriztem, lélegzik-e a gyerek, mert meg voltam győződve róla, hogy ilyen tökéletes baba nekem nem jár, és a jóisten visszaveszi. De nem kezdtem el ezt egy hordó tetejéről hirdetni, hogy a még nem szült nők is beparázzanak. Olvasd végig még egyszer, önkritikusabban a kommenteket. Nem az lesz benne, hogy ők ilyet, amit írsz, nem tapasztalnak, a hangnemmel van a gond. Finomíts rajta, és jóban leszünk. :)) Amúgy meg az idegesít, hogy én érzem magam ufónak, mert a 180 centimhez 60 kg vagyok, sose voltam több 75-nél, miközben azt hirdeti a fél világ, hogy terhesség alatt/után bálnává kell hízni. 15 éves korom óta hallgatom azt a baromságot, hogy "na, majd ha szülsz, nem lesz ilyen darázsderekad". Most, a két éves gyerekkel, idén nyáron is megkaptam ugyanezt, de akkor már nagyon röhögtem. Meggyőződésem, hogy a) néhány minősített eset (pl anyagcsere-zavar) kivételével a darázsderék csak edzés és diéta kérdése; b) darázsderék nélkül, telt idomokkal is lehet valaki vonzó, dögös nő. Beyonce-nak akkora s*gge van, mint a ház, de izmos és arányos. És mielőtt bárki beszól: soha, egyetlen napig sem diétáztam, súlyom annak következménye, hogy két és fél éve napi min. 5x szoptatok, és a szervezetem minden fontosat átpasszolt a gyereknek. paff, hogy megnyugtassalak: én is baromi szégyellős voltam. Van, akinek elmúlik, van, akinek nem. Ez majd a maga idejében kiderül. De ha nem ragaszkodsz a babakocsihoz: a jól megkötött hordozókendőben szoptathatsz úgy, hogy senki semmit nem vesz észre! mulan, én 75c-ről mentem 85d-re, nekem kb 4 hónap alatt ment vissza, és sose volt szopis melltartóm, rugalmas pamut cuccot hordtam, azt könnyű félrehúzni. Persze kinyúlt, de így sokkal olcsóbb volt.

  • 2006.10.20 13:10:30thais

    A kisbaba nem gép, hogy beprogramozom, mikor ehet. Nyáron különben sem szerencsés az anyatejet magunkkal vinni, még megromlik. Nics abban semmi kínos, ha az ember megeteti a kisbabáját. Egyszerűen egy pelenkával leborítom a babát, úgy, hogy a kis fejét ne takarjam be. Neki jó, s nem kell nagy dobra verni, hogy éppen szoptatok. Szoptattam már villamoson, vonaton, HÉVen, kisvasúton, múzeumban sőt vendéglátóipari helységben is. Soha semmi negatív megjegyzést nem kaptam. A baba-anya közti bensőséges kapcsolat nem csorbul attól, hol vagyok éppen. Igaz, lehet időnként tervezni, hogy megfelelő helyen legyek szoptatási időben, de ha úgy alakul a helyzet, bárhol lehet találni megfelelő helyet. Erről jut eszembe, megyek szoptatni, megéhezett az örökké éhes, két óránként szopizó leánykám.

  • 2006.10.20 13:15:40pepi

    Mi úgy csináljuk a kisfiammal (aki 3 hónapos), hogy amikor úgy jön ki a lépés, hogy nem érünk haza semmiképp, akkor viszünk egy kis lefejt tejet, és azt kapja cumisüvegből. Nyári baba, és most hogy sok napsütéses nap volt, szívesen sétálgattunk a szomszéd utcánál messzibb helyekre, szerintem nincs ebben semmi rossz. Először 14 naposan mentünk ki sétálni, azóta is minden nap kint van. Én biztos nem szoptatnék nyilvános helyen, annál én szégyenlősebb vagyok, de anyatejet cumisüvegből is kaphat egyszer-egyszer, nem lesz attól semmi baja. Nagyjából az ember tudja, mikor jön az éhség, nem? Kis szervezés kérdése az egész. Otthon aztán a következő szopi után lefejem a dupla mennyiség maradékát, és meg is van a következő kiránduláshoz a tejci.

  • 2006.10.20 13:29:50pepi

    Ha fagyasztott tejet viszel, nem romlik meg, csak szervezés kérdése. különben nem lehet, hogy a baba nem is éhes a nagykörúton/villamoson/mittudomén, csak éppen az anyukájával szeretne összebújni a zűrzavarban? Nem hülyülnek meg a babáitok a tömegtől? Azért legalább a járműről le kéne szállni a szoptatáshoz. Még félrenyel, vagy megsérültök mindketten. Nem hiszem el, hogy anyukának egy kisbaba mellett olyan sürgős lehet akármi is, hogy ilyen helyzetbe kelljen kerülnie. Ha a parkban jön rá, az más kérdés, az ottani szoptatással nincs is gondom.

  • 2006.10.20 13:54:42eszter

    Hát én is nagyon szeretlek, Tori! Az az igaszság, hogy a kezdeti érdeklődésem nekem is átalakult egy kis függőségbe. Feljött az index, és már nyomtam is a porontyot, hogy mindenki meg akar őrülni, vagy vannak még boldogan túlélők? Nem akartam elhinni, hogy mindenkinek csomóban hullik a haja, miközben du 4kor tud csak fogat mosni, a vendégek a tena betétjükön szörnyülködnek, a férjük épphogy nem hagyja el, amiért büdös, koszos, és csak rossz dolog történhet velük. Aztán felbátorítottak a véleményemhez közel álló megjegyzések. Örültem, hogy másoknak is nagyobb a boldogság, mint a gond. Nálunk 3 és fél gyerek van, 6,4,1 és mini-mini(sejtekben lehet számolni). A tandem szoptatástól kezdve mindenféle "szörnyűséges" dolgot műveltem, mint, hogy egyetemre mertem járni, azt a borzasztó tényt le sem merem írni, hogy 55 kg vagyok a 175 cmhez, mert mindjárt megköpködnek. Persze, szerencsés alkatom is van, de azért nem csak. Érdekes, lehet, hogy az én barátnőim az ufo-k. Ki kisebb, ki nagyobb méretekkel rendelkezik,ki császárral, ki normál úto szült, de szereti a férjük és boldogok a gyerekneveléstől. Én dexterkét is megértem NÉHA, ha kiakadok, nekem is van kit felhívnom, hogy hasonló cinikusan irónikus stílusban kinevessük magunkból a nehézséget, de nem CSAKIS KIZÁRÓLAG! Én a sértődés helyett arra biztatnám dexterkét, hogy ha már ilyen tehetséges, akkor a dolgok másik oldalát is leírhatná. Higgye el nem lesz Babamagazinosan csöpögős. Attól még hús-vér nő marad.

  • 2006.10.20 14:08:09jidele

    Tök más, de Eszter, írod, hogy egyetemre is jártál menet közben. Én másodéves vagyok, és most jön az első baba. Te halasztottál? Vagy hogy oldottad meg? Én a bolognai folyamat mitatt nem tudok halasztani sajnos, és picit félek, hogy hogy fogok két szigorlatot megcsinálni egy 2-3 hónapos gyerekkel, mert hát mégiscsak előbbre való ő, mint a vizsgák... Max szoptatok a vizsga közben is;)

  • 2006.10.20 14:16:39pepi

    Hajrá, jidele! Egy barátnőm az orvosin is megcsinálta az augusztus végi babájával a félévet! Nem is rosszul. És szoptatta (hazajárt)! Ne félj, menni fog, ügyes leszel.

  • 2006.10.20 14:26:06eszter

    Szia Jidele! Én negyedéves voltam az orvosin, aztán ötödév végén a második baba, és az a piszok nagy igazság, hogy a férjem nagyonnagyon besegített. Ő akkor a saját vállalkozását igazgatta és beosztotta a saját idejét. Így minden nap megbeszéltük a köv. napot, nekem melyik órára muszáj bemennem, vagy mikor lesz vizsga. Másfél két óránál nem tartott tovább egy-egy elfoglaltság, azt símán megoldották a babával, de azt is hozzáteszem, hogy ez nem Budapest...bárhova odaértem max. 20 perc alatt. Az évfolyamtársaim azért mindig előreengendtek vizsgáknál, így belátható időn belül végeztem. Asszem ezek nagy könnyebbségek, de amúgy 5en is szültünk az évfolyamból, és nem halasztott senki. Az egyik lány átsétált a férjével a szülészetről államvizsgázni, aztán visszatotyogott. A jó hozzáállás, hogy "meg tudom oldani". Szurkolok Neked, hogy sikerüljön. Érdemes körülnézni egyéni tanrend, "különleges bánásmód" tekintetében is, hátha segít. Amúgy képzeld, a nagy has semmilyen rokonszenvet nem vált ki a vizsgáztatóból...ezt többen tapasztaltuk. Érdemes erre nem apellálni.

  • 2006.10.20 21:27:50pafff

    kovvacs, megertettem, ha ehes, akkor ehes. Bar ugy latom, van itt hozzaszolo, aki megoldja, hogy ne a bkv-n legyen ehes a gyerek, es nem lusta az anyatejfagyasztos temahoz is. Igazabol mindenki azzal ervvel, hogy ha az egy szal bugyis no a plakaton rendben van, ez miert nincs. A faszt van rendben. Akkor ez mar sokkal inkabb. Csak nem birom ezt az "az anyasaggal atrendezodott az ertekrendem. rendezodjon at mindenki mase is."

    jidele: a hozzaszolas hangvetelet nem kommentalnam, de latom, hogy sikerult alszent, prud emberre avanzsalnom - sose kedveltem a "menj anyadba mert mast gondolsz, mint en" tipusu ervelest. Talan ha jo anya szeretnel lenni, nemi empatikus keszseget szorithatnal magadba a nem-anyak, nem-babak, tehat a vilag tobbi, abszolute elenyeszo, nyilvan vegtelenul rossz, es marginalis jelentosegu resze fele is.

  • 2006.10.21 10:47:55hanna

    Sziasztok tapasztalt anyukák!
    Én nagyon irigykedem a nyíltszíni szoptatókra. Nem a szégyenlősség miatt, mert én idegenek előtt kevésbé vagyok szégyenlős, mint rokonok/barátok előtt, hanem mert az én kisbabám, igaz, még csak három hetes, nagyon ügyetlenül szopik, egyáltalán nem olyan, ahogy azt a LLL meg a Kismama magazin leírja, ezek engem is csak frusztrálni tudnak az okos jótanácsaikkal, amik semmit nem használnak nálam. Itthon is csak egy helyzetben hajlandó enni, rángatja a fejét és úgy kell betömködni a cicit a szájába, aztán mindenre csak fröcsköl a tej. Ezért én is zombinak érzem magam, méghozzá egy tejbe áztatott nedves pelenkás zombinak. Szóval nem tudom elképzelni, hogy valaha képes lesz normálisan, ülve, állva, bárhogy szopizni, és én úgy szoptatni, hogy utána ne kelljen kompletten átöltöznöm. Mert itthon van, hogy órát-fél órát kínlódunk. Még a ház mellé se merem levinni levegőzni emiatt. Ha valaki tud valami biztatót mondani, akkor tegye.

  • 2006.10.21 11:03:44eszter

    Erre csak biztatót lehet mondani! Mindketten egyre ügyesebbek lesztek, a tejtermelés is egyszercsak beáll a kereslet-kínálatra. Itt sem 3hetes elsőszülött babákról irosgatnak. Mindenesetre minden tisztelet az ilyen anyukáknak, akiknek a babájuk nehezen szopik, bajlódnak az elején, mégsem adják fel! Ügyes vagy!

  • 2006.10.21 15:59:03nona

    Én is bíztatlak, hogy csak próbálkozz tovább, ne görcsölj, mert az senkinek nem jó. Hidd el, hamarosan jobb lesz. Pihenj amennyit csak lehet! A jó tanácsokat nagyon tapasztalt anyukák írják, de ők sem látják pontosan a ti helyzetetek, nehézségeitek. Remélem javul majd a helyzet, de (lehet h ezért megköveznek itt, pedig nagyon szoptatás-párti vagyok) ne ess attól se kétségbe ha nem megy. Ha mindig az van a fejedben, h "jaj, mi lesz ha nem megy", akkor több az esély, hogy nem fog menni. Ezért írom, hogy ne törődj ezzel, hanem csak a jelennel: próbálkozz és pihenj. Szerintem ez nagyon fontos. Remélem nem érezted kioktatásnak. Nekem nem sikerült addig szoptatni, amíg akartam (4,5 hónap után el kellett kezdeni hozzátáplálni) és páran leharapták ezért a fejem. Rossz volt. Ezért mondom, hogy ne aggódj, mert tudom, megteszel mindent, ami tőled telik, és az jó lesz a babának is. Fel a fejjel!

  • 2006.10.21 21:41:49pepi

    Szia Hanna, mi is átizzadtunk néhány napot a szopival... 1000 fokos kánikula, folyik rólam a víz, baba érzi a tejszagot, izgatott, folyik a nyála, kicsúszik a mellbimbó a szájából tizedszerre is, baba sír, anya sír, apa tehetetlen... nagyon ismerős. Nekem valaki tanácsolta a bimbóvédőt, azzal egycsapásra megoldódott minden, anélkül nem tudott volna szopizni, de ezzel most már klasszul szopizik. És a dokinéni később észrevette, hogy lenőtt a nyelve, biztos azért voltak nehézségek (esetleg nézesd meg), most megyünk majd felvágatni (jaj, de félek) :(. Különben nyugtasd magad azzal, ha végképp nem megy sehogy, akkor adhatod neki lefejve és üvegből. Az még mindig jobb, mint a tápszer. És ne aggódj, mindenkinek vannak nehézségei, legfeljebb nem beszél róla.

  • 2006.10.23 10:54:18jidele

    Kösz mindenkinek a bíztatást!
    Paff, sztem ez nem más vélemény. Senkinek semmi köze hozzá, hogy ki hol és hogy eteti meg a gyerekét. Elnézést, ha a stílus sértő volt, nem akartam senkit megbántani. Amiatt, ahogy sokan hozzáállnak a szoptató nőkhöz, sok anya szorong, és esetleg emiatt marad abba a szoptatás. Az anyatej fagyasztása pedig nem lustaság vagy szorgalom kérdése. Ui. a cumisüveg adása, bármi is legyen benne, megzavarhatja a gyereket, mivel más technikával kell szívni, mint a mellet. Előfordulhat, hogy emiatt a baba nem fogadja el miatta a szoptatást. Nagyon javaslom az La Leche Ligue honlapját, www.lll.hu. Az ottani tanácsadók mindenkinek szívesen segítenek.

  • 2006.10.23 14:30:35szeszter

    Az én gyerkőcőm sem tudott eleinte szopizni, a kórházban 5 csecsemős 5féle tippet mondott :) Aztán 3 hétih gyönyörűen evett bimbóvédővel, majd itthon szépen leszoktunk róla, és mára a 7 hónapos Blankáról senki nem mondja meg, hogy rossz volt eleinte a technikája :) még mindig szopizik persze naponta 4x.
    Ahol én élek, mindenki - főleg az idősebbek - teljesen odavannak (pozitív értelemben), hogy még mindig szoptatok. Pedig sztem ez annyira természetes! Sajnálom, akinek ez az élmény kimarad az életéből.

  • 2006.10.23 14:35:59szeszter

    hanna: ne add fel! Nálunk ugyan ez volt a helyzet (ld. eggyel feljebb). Napról napra ügyesebb lesz. A kezdeti másfél óra helyett Blankám már 5 perc alatt végez. KITARTÁS!

  • 2006.10.23 21:02:17pepi

    Hű, ez az 5 perc de jól hangzik! Lehet, ha az én kisbabám nyelvét felvágják, ő is begyorsul majd? Szégyen ide-szégyen oda, biztos sokan csóválják a fejüket, én néha telefonálok és olvasgatok, míg 45 percen át szopizik a bébi. Képzeljétek, engem a LLL inkább elkeserített, mikor a bimbóvédőt is elítélték. Nálunk sosem volt gond a cumisüveggel (ritkán kap belőle, max 1-2-szer hetente), de én mindig a legkisebb lyukkal adom, hogy ne legyen olyan könnyű a dolga. És úgy tűnik nem is nagyon szereti, abszolút cicipárti a fiú!

    Szeszter! Hogy szoktatok le a bimbóvédőről? Én ha anélkül próbálkozom, vége a világnak.

  • 2006.10.24 08:53:12Tori

    Hanna, nekem is a lenőtt nyelv volt az első gondolatom! Legfeljebb kamaszként, ha nagy pofája lesz, majd mondhatod neki, hogy túlságosan felvágták a nyelvét. :DDDD
    Nekem az volt kezdetben a problémám, hogy három perc után babám elájult és nem lehetett felébreszteni. Be is paráztattak a paraj csecsemősnővérek, hogy nem engedik haza. Aztán, miután három napig sírtam, végre kegyeskedtek megmérni, mennyit szopizik, és kiderült, hogy elég neki.
    Idehaza egy derekamra köthető szopispárnán szoptattam, így szabadon maradt a két kezem, úgyhogy kézimunkától kezdve mindenfélét csináltam én a szopizó/alvó gyerek fölött.

  • 2006.10.24 09:29:39szeszter

    pepi: hát semmi nagy elhatározás és céltudatosság nem övezte a dolgot. Egész egyszerűen mikor már éhes lett odaadtam neki a cicit bimbóvédő nélkül (ha nagyon fel volt televe, és túl kemény volt, akkor előtte egy picit kifejtem). majdnem minden szopinál megkínáltam bvédőnélkül. Ha nagyon elfáradt akkor feltettem, hogy azért jóllakottam aludjon el. Aztán kb. 3-4 nap múlva már úgy tudott szpoizni bvédő nélkül, mint a kisangyal :) Azóta a célszerszám ott pihen a fiókban.
    Amúgy Blankának se cumisüvege, se cumija nincs. Hogy ez is segített-e, azt nem tudom.
    Nagyon ügyesek ám, és biztos, hogy megtanulnak szopizni!
    Szerintem próbálkozzatok, várom a híreket!

  • 2006.10.24 10:23:28hanna

    Sziasztok!
    Nem hiszem, hogy a nyelve lenne, mert a doki belenézett a szájába, amikor kinn volt, és az ujjamat is szuperül szopja, meg ki tudja dugni a nyelvecskéjét. A baj inkább az, hogy nem nyitja ki elég nagyra a száját, és ezért nehéz neki bevenni, illetve amikor már tejes-nyálas a cucc, akkor kicsúszik, mert nincs eléggé benn. De néha egész jól megy, máskor meg egyáltalán nem. És sokszor félrenyel szegény, és akkor kezdődik előlről a sírás-rívás. Azt remélem, ha nagyobb lesz a feje meg a szája, akkor jobban fog beleférni a cici, de lehet, hogy ez hülyeség.

  • 2006.10.24 10:46:15hanna

    Ja, és mellbimbóvédő! Három napig volt hajlandó elhinni róla, hogy cici, aztán már nem vette be többé a szájába. Pedig úgy éjjel kettőkor jól jönne egy kis könnyítés a szétharapott ciciknek. Tegnap, miután hatalmas kerek hasúra zabálta magát, és folyt ki belőle a tej, se volt hajlandó elaludni, mert persze emiatt a kicsúszik-beveszem dolog miatt kielégíthetetlen a cumizási vágya, úgyhogy fél óra ujjszopi után aludt csak el, kezében a kezemmel. Már várom, hogy elég önálló legyen, és a saját ujját szopja.:)

  • 2006.10.24 11:00:28Tori

    Hanna, nekem is hasonló volt, ezért is sebesedett ki a mellem. Azt próbáltad már, hogy szoptatás előtt kézzel fejsz ki egy kis tejet? Akkor ugyanis már nem feszül annyira a mell, tehát össze tudod csippenteni a bimbóudvart, hogy aztán betold a félig nyitott szájba. Ráadásul a tejadó reflex miatt magától meginduló tejből is kijön egy adag, tehát nem "ömlik" a gyerek szájába, kisebb eséllyel nyel félre. Ha kiderül, hogy sok a tejed, és amiatt nyel félre, próbálj úgy szoptatni, hogy ágyban vagy fotelban félig hanyatt fekve a hasadra teszed a babát. Én is szoptattam így eleinte, így a felesleg kifolyik a szája sarkán. És kitartás, előbb-utóbb valamelyik tanács bejön. :DDD

  • 2006.10.24 21:44:08pepi

    Nálunk is a tejes-nyálas-könnyes csúszkálás volt a gond. Most 3 hónapos Gergő, és nagyon édes, amikor felvesszük a szopihoz a pozíciót, abbahagyja a sírást, megvárja a bvédőt és csak akkor nyitja a száját. Kis okoska. Ha nincs bvédő, akkor vár, aztán néz, hogy mi van most, anya, mit csinálsz, ha továbbra sincs semmi, akkor beindul az alarm. Még azt sem tudom megcsinálni, hogy szopi közben stikában kilopom a bvédőt, mert úgy szívja, egy másodpercre sem lazít.
    Hanna! Édes lehet, ahogy ülsz mellette, és az ujjadat szopja! kis puha nyelvük van.

Blogok, amiket olvasunk

KERTÉSZ Ötletek zöldségágyások beültetéséhez

A nyár általában a pihenés időszaka, ezért a legtöbben ilyenkor már nem akarnak intenzív gondoskodást megkövetelő zöldségeket vetni. Lássuk, mint lehet tenni!

OTTHONTÉRKÉP Hagyd le a képről apu sörhasát!

A nappali ajtaján belógó hatalmas sörhas, egy csak félig látszó kutya vakarózó hátsó lába, lerágott csirkecsont a könyvespolcon – biztosan mindenki látott hasonló vicces vagy visszataszító fotókat ingatlanhirdetésekben.

MÁS TÉSZTA Búzadara dal - megyek panírozni

A nyár minden bizonnyal legújszerűbb dallamos hip-hop slágerében réteslisztről, búzadaráról és kenyérlisztről énekelnek a debreceni egyetem afrikai származású hallgatói. Ne hagyd ki!
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta