Lelkileg egészségesebb hívőnek lenni

Zanza!

A katolikusok szerint a logikus gondolkodás és a hit nem zárja ki egymást, a Krisna-tudatú hívők a fogyasztói társadalom és az értelmetlen felhalmozás ellen hajtanak, a buddhizmus pedig sejtszintig átalakítja gyakorlóit, követői pedig az önuralomra esküsznek. Konklúzió: az elégedetlen elme mindig válaszokat keres. Izgalmas vallásközi kerekasztal beszélgetésen jártunk.

Kell-e nekünk vallás?

Ahogy a tréfás rigmus mondja: a Vatikán a kereszténység Mekkája – bár ezen az esten jogosan vegyültek a különböző vallások elvei, véleményei és rendszerei. A Budapesti Művelődési Központban a Buddhista kulturális napok keretében, az öt világvallást képviselő előadók részvételével vallásközi párbeszéd zajlott. A beszélgetés fonalát azok a kérdésfelvetések alapozták meg, amelyek a rendezvénysorozatot is életre hívták: milyen szerepet tölthetnek be, milyen alternatívát, lehetőséget, segítséget nyújthatnak a XXI. századi ember életében a különböző vallások?

A résztvevők közt olyan prominens szakemberek ültek, mint dr. Nagypál Szabolcs, római katolikus teológus; Cser Zoltán, A Tan Kapuja Buddhista Egyház tanára; Fináli Gábor, rabbiképző, a dél-pesti körzet vallási vezetője; Anwar Klára (Magyarországi Muszlimok Egyháza, vallásjogász) és Govardhana das (Tornóczky Gusztáv) Krisna-tudatú lelkész. Az est moderátora dr. Bányai Ferenc egyetemi docens és kilométeres körkérdés-junkie volt. A résztvevők már mind jól ismerték egymást, hiszen több közös konferencia és állandó program köti össze útjukat évről-évre.

A vallásokról bővebben

Világvallások sorozatunkban részletesebben:

Kereszténység: Vezéreljen a szeretet

Judaizmus: Isten választott népe még messiásra vár

Buddhizmus: Nincs különbség férfi és nő között

Hinduizmus: Háromszáz évig élhetsz, ha akarsz

Iszlám: A legromantikusabb vallás és követői

Felszabadító tiltások

Minden résztvevő 3 percet kapott arra, hogy a feltett kérdésre válaszoljon - ez a képzeletbeli keret fogta össze a beszélgetést. Az első kérdés azt firtatta, hogy lehetőséget, segítséget nyújthat a lelki élet a XXI. századi ember életében? Anwar Klára muszlim oldalról válaszolt, és megtudtuk, hogy a Korán mennyire hasznos olvasmány, és a vallásban vannak ugyan tiltások, ám ezek nem elnyomó, hanem felszabadító tiltások: „Mindez azért, hogy ne a vágyaink irányítsanak minket: ne lopj, ne paráználkodj – ezek hasznos tiltások, mert ezekkel csak bajt hozunk a saját fejünkre. Az Istenbe vetett hit pedig kiegyensúlyozottá tesz. A Korán minden korban használható és általános kincs.”

A fogyasztói társadalom ellen

Cser Zoltán a buddhizmus szempontjait világította meg: „a buddhizmusnak is ugyanaz a célja, mint ami az imént elhangzott muszlim oldalról - a vágytalanság, a szenvedés megszüntetése a kulcs. A környezetre való odafigyelés – a buddhizmus környezettudatos vallás, mert mindenre odafigyel, kívül is, belül is.”

Fináli Gábor a zsidó hittudomány hozzáállását vázolta fel: „a Tóra az élet három aspektusáról beszél: az első, az ember kapcsolata Istennel, a második a tanítás befogadása, a harmadik a világkép megértése, felfogása.”

Govardhana das elmondta, hogy mindannyian lelkek vagyunk és van egy kapcsolatunk Istennel, amit egyszer elrontottunk, és az a feladatunk most, hogy ezt a kapcsolatot helyrehozzuk. Mértékletességgel védekeznek a fogyasztói társadalom ellen, mert nem kell mindenből új, meg kell elégedni azzal, ami van: „Az a gond, hogy általában a vágyaink nincsenek összhangban a szükségleteinkkel. A világi dolgaink mellett időt kell szakítanunk Isten szolgálatára.”

Dr. Nagypál Szabolcs a római katolikus teológia oldaláról világította meg a kérdést: ”minket is ugyanezek a kérdések foglalkoztatnak, és igyekszünk a mai kor emberének megfelelő válaszokat adni / megtalálni. Isten nem hagyta magára a világot – Jézus Krisztuson keresztül szorosabbra fűzheti a hívő kapcsolatát Istennel.”

Rajtunk kívül nincs senki, akit okolni lehetne

A következő kérdés így hangzott: mennyiben alakul át a hívő élete egy-egy vallás gyakorlása során, illetve mit veszít a nem-hívő? Anwar Klára elmondta, hogy a Korán szerint „Féld Istent, bárhol is vagy!” ez annyit jelent, hogyha egy őszinte kapcsolatunk van Istennel, akkor Isten mindig a hívővel van, minden lépését követi, így az illető csak olyat tehet, ami Istennek tetsző dolog. Ha így élünk, akkor egész életünk egy istentisztelet lesz.

Cser Zoltán elmondta, hogy ha egy szóval kéne válaszolni arra, mennyiben változtatja meg a buddhizmus a hívő életét, akkor a 'merőben' lenne a válasz. A buddhizmus képzési rendszere szerint a testet zabolázzák a nem ártásra vonatkozó szabályok, a tudatot pedig az önuralmi gyakorlatok – egyszerűen szólva, így az illetőnek tartása lesz. „A karma is egy olyan dolog, amit nem foghatunk senkire, nincsenek véletlenek, rajtunk kívül nincs senki, akit okolni lehetne.”

Istennel átitatott vagyok, vagy sem

Fináli Gábor szerint a zsidó vallást valaki vagy felveszi, vagy beleszületik, és ezáltal megváltozik az élete: egy picit. Hiszen a hívő életének minden cselekedetét áthatja az „idő megszentelése”. Sok tisztasági szabály van: körülmetélés a férfiaknál, meghatározott imaidő és persze a kóser-megkötések. „Az élet minden fázisában mindig megszenteljük az időt és az Örökkévalóra emlékezünk. Ennyit követel a zsidó hit. Állandó tisztelet és szentség.”

Govardhana das szerint két út van: az ember önmaga irányítja a lelki fejlődését, elmélyült önátadással - vagy a szerető szolgálatot választja, ami nem egyfajta rabszolgaságot jelent, mert felszabadító ereje van. A vallásos elvek hirdetésével mások számára is hasznossá válni, segíteni – ez a második út. Egy hívő ideális esetben mindkettő utat járja. „Mi tartózkodunk az állati eredetű ételektől, amit előzőleg felajánlunk Istennek. Mámorító szereket sem használunk és a szexuális életünk is korlátozva van. Ezeket lépcsőzetesen érjük el. Mellesleg az élet illúzióként való szemlélése segít a tragédiák elviselésében is.”

Nagypál Szabolcs elmondta, hogy a mai Magyarországban kultúrkereszténység van: sokan már csecsemőkorban elkezdik a vallást gyakorolni (keresztelés) máshol a megtérés az aktus, és felnőttként veszi fel a vallást. „Én-központból Isten-központú lesz. Már egy egyházi közösséghez tartozik és ennek megfelelően próbálja formálni az életét, cselekedeteit. Az egyház javasol neki egy utat ehhez.”

Minek a többi vallás, ha az enyém az igazi?

A következő hosszúkás kérdés rövidre vágva azt kutatta, hogy menyire fontos a vallások közti párbeszéd? Mindenkihez tisztelettel szólni? Mindenkihez szól az üzenet? Milyen elveket tartanak fontosnak?

Nagypál Szabolcs elmondta, hogy nem a monologizáló misszióban látják a hittérítés eszközét, inkább a tanúságtételben. „Nehéz dilemma ez minden vallásnak: minek a többi vallás, ha az övé az igazi? El kell fogadnunk, hogy Isten több nyelven szól.” Anwar Klára elmesélte, hogy az iszlám ötvözi a spirituális és a hétköznapi cselekedeteket. A hívők az állatokkal is jól bánnak és a környezetre is odafigyelnek. Példát mutatnak másoknak. „Amit a hírekben hallunk, az egy félreértés. Az iszlám békés vallás. A hívő felelősséggel tartozik Istennek tetteiért, ezért példát kell mutatnia másoknak. Nincs kényszer. Fontos, hogy megismerjük egymást és leüljünk más vallások képviselőivel. Ez hozzájárul az egészséges társadalom építéséhez. Ezt jelenti az iszlám egyetemessége. Az iszlám kinyilatkoztatása mindenkihez szól.”

Divatos vallás

A buddhizmusban sok technika van – folytatja Cser Zoltán. Napjainkban a buddhizmus, úgymond, divatba jött, aminek részben egy felszínes tudás az oka. A hétköznapi érdeklődő csak azt látja, hogy a szerzetesek békésen ülnek, de ennél többről van szó. „A szerzetesség komoly elkötelezettség, hiszen lenullázza az illetőt, új nevet és új ruhát kap. Egy nem hétköznapi élet kezdődik. Van más út is, a Mahayana például az ellentéteket használja gyakorlatként: ha feltámad a harag, akkor szeretettel reagál a gyakorló, ha féltékenység támad, akkor elengedéssel reagál. Ez a módszer vezethet elfojtások kialakulásához is, ha nem születik meg előtte a világ illúzió természetű belátása.”

Fináli Gábor elmondta, hogy a zsidóság tanúságtételre lett küldetve, hiszen a Tóra az egész emberiséghez szól. „Veszélyes, ha az emberek mást gondolnak a zsidóságról. Aki az egójából ki tud jönni, jobb, mint a pogány, aki semmiben nem hisz.”

Govardhana das így beszélt. "A léleknek örök kapcsolata van Istennel. Több lépcső vezet a felszabaduláshoz – az érett, mélyen elkötelezett hívő tudja képviselni irányzatát. Az önzetlen segítség az egyik legfontosabb, amivel jobbá tehető a világ. Ahogy ma élünk, meghatározza következő létformánkat. Az iszapkatasztrófa helyszínén dolgozó önkénteseink minden nap a déli órákban friss, meleg ételt osztanak a rászoruló károsultaknak.”

Sokan azt hiszik, a buddhizmus depresszív

„A tolerancia a buddhizmus egyik alapgyakorlata, a Bölcsesség hagyomány része” – folytatja Cser Zoltán. „Fontos a Meghallgatás gyakorlata is, melynek során tudatosan odafigyelünk a másikra, átgondoljuk, amit mondott, kicsit magunkévá is tesszük a hallottakat. Van egy ilyen buddhista gyakorlat is, melynek célja önmagunk behelyettesítése másokkal. Sokan azt hiszik, hogy a buddhizmus egy depresszív irányzat, hiszen állandóan ezt a szenvedés dolgot rángatják elő, ami nem túl lelkesítő. A buddhizmus igazából nem a szó hagyományos értelmében használja a szenvedés szót, hiszen a 'dukha' valójában nem szenvedést jelent, hanem kimozdultságot – mint amikor a kerékrúd kimozdul a középpontból. Ezt a kapcsolatot kell helyreállítani figyelemmel és az elme elnyugtatásával.

Nagypál Szabolcs szerint azért hasznos az ilyen vallásközi párbeszéd, mert maga az előadó is megerősödik hitében, azáltal, hogy másoknak kifejti világnézetét. „Ilyen alkalmakkor nem a vallások egybemosásáról van szó. Részemről egy megújult elkötelezettség, mert egy kicsit kívülről is látom a dolgot.”

Ekkor egy érdekes kérdés érkezett a hallgatóságtól: vajon a józan gondolkodás kizárja a hitet? Lehet „hívő” egy gondolkodó ateista? Govardhana das frappánsan azt válaszolta, hogy nagyon jó realistának lenni, mert ha valaki sokat gondolkodik, előbb-utóbb eljut Istenhez és hívő lesz. Cser Zoltán a témához csatlakozva elmondta, hogy a buddhizmus egy tapasztalati utat követ: „figyeli a dolgok múlandó természetét, és a tudomány sem tesz mást, csak egy eszközt helyez a tapasztalások közé, például egy mikroszkópot, hogy a szabad szemmel nem látható dolgok működését kövesse. Lelkileg egészségesebb nem ateistának lenni, mert gondoljuk végig, melyik a jobb: hinni a csodákban vagy kizárni minden lehetőséget?”

Az iszlám kiemeli és tiszteli a nőt

Anwar Klára is csatlakozott az elhangzottakhoz: „a Korán szintén józanságra int. Sok dolgot fedeznek fel a tudósok, amit már 1400 évvel ezelőtt említettek a szentírások. Ha meghallgatjuk a másik vallást, elősegíti a békés együttélést.” Nagypál Szabolcs szerint abból lesz vallásos ember, aki elégedetlen a világ dolgaival és más válaszokat keres. Így Keresőként tekintenek magukra. Isten kutatása összeköti a különböző vallásokat. A másik hallgatói kérdés a nők helyzetét firtatta. Anwar Klára elmondta, hogy az iszlámban minden ember egyenlő Isten előtt: „az iszlám kiemeli és tiszteli a nőt. Az egy rossz sztereotípia, hogy az iszlám tiltja a nők tanuláshoz való jogát. Erre én vagyok az ellenpélda, hiszen most csinálom a doktorimat."

Egy zsidó feleség nem énekelhet vendégek előtt

Cser Zoltán elmondta, a nők helyzete mégis kiemelt szerephez jutott, hiszen a Tarákról, a női szimbólum kiemelt létjogosultságáról beszél a Mahayana is. A dolgok álomszerű szemléléséhez viszont már női attitűd kell. Tara istennő is egy anyai szimbólum, egy oltalmazó és megmentő istenség.

Fináli Gábor elmondta, hogy a zsidóság a nőket a férfit kiegészítő karakterként tartja számon. A feleség a férj fölött áll. A feleség is elfedi vonásait kendővel, mert a kendőzetlenség erogén lehet más férfiak számára. Ezért szintén nem énekelhet vendégek előtt, mert az is csábító lehet.

A nők elméje nyitottabb

Nagypál Szabolcs elmesélte, hogy a keresztény vallásban sokáig háttérbe szorították, elnyomták a női oldalt, de ma már más a helyzet: „a férfi és a nő is Isten képmása, a házasságban pedig egy testté lesznek. Az viszont más kérdés, hogy ez a házasság, hogyan működik – ez az ő ügyük, ebbe az egyház nem szól bele, maximum útmutató tanácsokat ad. Fontos, hogy a női bölcsesség újra teret kapjon.”

Govardhana das elmondta, hogy a lelkiség tekintetében nincs különbség nő és férfi között: „Az anyukáknak könnyebb szülni, mint az apukáknak. A védák szerint a nők könnyebben fordulnak a vallás felé. Egy feleség folyamatosan figyelni tudja férjét, ha az esetleg túlzásba visz valamit. Egy anya feladata, hogy összetartsa a családot, gyereket neveljen és átadja neki a tudást, a vallásos bölcsességet. Az asszonyok nem takarják el magukat, sőt, minél jobban kiemelik szépségüket, nőiségüket, különböző ruhákkal és autentikus sminkkel, csábos tánccal, hiszen a férj elméjét megnyugtatja egy szép feleség. A védák szerint a nő a tűz, a férfi pedig a vaj: ha találkoznak, a férfi elolvad, amint kapcsolatba lép a nő tüzével. A női elme nyitottabb, hiszen egyszerre több dologgal is képesek foglalkozni, a férjet több szemmel is kísérni tudják.”

Összegezve, minden vallási párbeszéd fontos, és nem az a cél, kinek a vallása visz közelebb Istenhez, hanem az, hogy bármit is gyakorlunk, azt őszintén, teljes odaadással tegyük

Bármelyik utat is járjuk, ki kell lépnünk abból a komfortzónából, amelyben a hétköznapjainkat éljük és megszentelni minden pillanatot. Ha legalább egymással toleránsak lennénk, fél lábbal már a Paradicsomban volnánk.

Fotó: Kováts Dániel

Címlapfotó: Vince Alongi

Blogmustra