Bárka, Katona, Madách – melyik a legszebb budapesti színházépület?

Bár a nyolcker közepén talán elsőre nem épp erre figyel az ember, de Budapest tele van érdekes, izgalmas épületekkel, legyen szó egyszerű gangos házakról vagy akár színházakról. Mi most az utóbbiak közül szedtünk össze nyolcat, önnek mindössze annyi a dolga, hogy megszavazza a legszebbet, legérdekesebbet! Egyet adjon a legrondábbra, tíz ponttal pedig az önnek leginkább tetszőt értékelje!

01. Bárka Színház

A Bárka a VIII. kerületben, az Orczy-kertben kapott helyet, melyet Orczy Lőrinc báró és fia alakítottak ki (az idősebb főúr az épületegyüttest vásárolta, míg fia a kertet hozta létre). Népszerűsége azelőtt is nagy volt, mielőtt színházzá alakították volna, hiszen az körülötte lévő park a főváros egyik legszebb angolkertje.

Az eredetileg katonai akadémiaként működők épületek tervei Pollack Mihálytól származnak, amivel 1836-ban készültek el. Ahhoz, hogy az egykori Ludovika Vívóterem színházként üzemelhessen, Nagy Bálintra és Arnóti Éva építészekre, valamint Magyari Éva munkájára is szükség volt 1996-ban, áll a theatre-architecture.eu-n. A Bárka bejáratának előtetőjét két piros oszlop tartja, a homlokzat kialakítása pedig – a nevéhez hűen – hajószerű.

barka2
 barka.hu

02. Budapesti Operettszínház

Az egyik legérdekesebben kialakított színházi épület a VI. kerületi Nagymező utcában található. Az Operettszínház homlokzata ugyanis erősen emlékeztet egy bérházra. Ennek oka, hogy mint sok más színházépület, ez is mulatóként kezdte pályafutását 1894-ben, Hermann Helmer és Ferdinand Fellner munkájának köszönhetően. A bérház jelleget a mulató lakásainak ablakai adják, ám ezt szerencsére megtör a bejárat, amit az épület teljes magasságáig nyúló, hatalma boltív keretez, fölé pdig kovácsoltvas keretes üveg előtető nyúlik.

A telek adottságainak köszönhetően a homlokzat oldalra eltolt, aszimmetrikus megjelenésű. Amikor az épületet tervezték, számítottak arra, hogy a szomszédos telek később az épület tulajdonosáé lesz, ahol majd szálloda fog állni. Ez azonban nem így lett, ezért hat végül ennyire szokatlannak a kialakítás.

Az épületet többször felújították, átépítették – legutóbb 1922-ben, amikor is véglegesen különvált tőle a Moulin Rouge, az egykori télikert. Sajnos az átalakítások a belső tereket sem kímélték, így azok szép lassan elveszítették harmóniájukat. Ezt orvosolta Siklós Mária és Shingal Gábor, akik a belső teret a századforduló hangulatának megfelelően alakították át. Munkájukat eredményeként egy 100 éves csillár is a mennyezetre került.

A színház két színpadához tartozó nézőtéren kicsit több mint 1000 ember foglalhat helyet egyszerre.

fb3
operett Színház facebook

03. Katona József Színház

1916-ban Falus Elek és Herget Rezső egy bérházat alakított át színházzá az V. kerületi Petőfi Sándor utcában – ebből lett a Katona József Színház. A Katona sokáig nem kapott engedélyt, hiszen a szokatlan átalakítások miatt, a fura körülmények miatt az önkormányzat, illetve a háziúr is vonakodott beleegyezni a működésbe. Végül sikerült keresztülvinni a terveket, és megnyithatta kapuit a teátrum.

Bár a fővárosi színházak közül a Katona rendelkezik az egyik legkisebb nézőtérrel (510 fő), ennek ellenére a kialakítása nagyon jó, hiszen az előkelő díszítés mellett nagy hangsúlyt kapott az is, hogy a leghátsó sorokból is tökéletesen lehessen látni. 2003-ban a színház egy újabb teremmel, a Sufnival bővült, ami azonban csupán 60 négyzetméteres, így speciális színházi célokra használják.

fb
Katona József Színház facebook

04. Madách Színház

A VII. kerületben, az Erzsébet körúton, a 29-es számtól egészen a 33-ig terjed a Madách Színház épülete. Ha a homlokzat láttán már érezte magát egészen kicsinek, megnyugtatjuk: hasonlóan vagyunk ezzel mi is. Nincs ebben semmi meglepő, tekintve, hogy az öt, egyenként kétajtós bejárat felett ajtónként 2 emeletet átívelő, hatalmas, elnyújtott ablakok terebélyesednek, a franciaerkélyes megoldás pedig tovább fokozza az épület hatalmasságát.

Egyébként sem egy apró színház a Madách, hiszen négy emelettel készült el 1961-ben, Oscar Kaufmann tervei alapján. A tervező sajnos nem érhette meg műve befejezését, ezért a terveken Miháry Pál és Fábry Ottó is dolgoztak, így nyerte el a maihoz nagyon hasonló formáját.

Aztán persze, ezt is felújították, amivel 1999-re készültek el. Ekkor nemcsak 13000 négyzetméterre bővült a területe, hanem forgószínpadot is beleépítettek. A homlokzat hatalmas ablakai felett szoborcsoportok jelentek meg, a bejárat üvegboltíves előtetőt kapott, és a színház nevét hirdető fém betűkek átrakták az első szint tetejéről az épület tetejére.

A négyemeletes színházban összesen több mint 1000 ember foglalhat helyet, ha a páholyokat is teljes egészében kihasználják.

Madach szinhaz
Wikimedia Commons

05. Magyar Színház

Az épületet Láng Adolf tervezte 1897-ben, hagyományos, 19. századi stílusban. És hogy ez mit jelent? Hát, egy nagyon egyszerű, igazából jellegtelen építményt a VII. kerületi Hevesi Sándor téren, mely leginkább a szocializmus csúcsépítészeti megoldásához, vagyis egy panelhez hasonlít. Ennek ellenére a belső terei igen látványosak, és a többszöri átépítések révén tágasak is.

A jelenlegi formáját Azbej Sándornak köszönheti, aki szintén inkább a belső terekre koncentrált a munkálatoknál 1966-ban. Azért szerencsére a homlokzat nem maradt dísztelen: Illés Gyula Színház elnevezésű, 757 darabból álló zsolnai pirogránit domborműve került fel rá, amitől az épület érdekes és meghökkentő lett.

Az átépítés utáni megnyitót 1966-ban tartották, és akkor még Nemzeti Színházként kezdte meg a működését. Neve az új Nemzeti építésének kezdetekor változott, először Pesti Magyar Színházra, később Magyar Színházra.

9311 3 N
magyarszinhaz.hu

06. Nemzeti Színház

Akárcsak egy rakás további hazai állami építkezésnél, úgy a Nemzeti Színház körül is szép számmal akadtak botrányok. A tervek eredetileg egy másik helyszínre készültek, és már 1836-ban törvény született a Nemzeti Játékszín felújításáról. Végül a Soroksári út mentén, a 9. kerületi Bajor Gizi Park 1. szám alatt kapott helyet a 22 százalékban adományokból készült épület, amit 2002 márciusában adtak át. 

Igor Popov és Siklós Mária tervei alapján egy, a mai napig ellentmondásos megítélésű épület született. Nettó alapterülete 20 795 négyzetméter, főbejárata előtt szoborpark is található, nem is beszélve az épületet park veszi körül. A színház tömbje hajóformát idéz, amit ráadásként egy mesterséges tó is körülvesz, erősítve ezzel a hatást. A telek délnyugati sarkában egy zikkuratot (toronytemplomot) is elhelyeztek, ez kilátóként funkcionál.

A Nemzeti oldalhomlokzatát allegorikus szobrok díszítik, a főbejárat két oldalán 14 neves színművész féldomborművei találjuk meg, míg szintén 14 régi márványszobor a színházban kapott helyet. A Nemzeti Színház 3 színpaddal rendelkezik, és több mint 900 nézőt képes egyszerre befogadni.

thumbnail 2d (1)
nemzetiszinhaz.hu

07. Trafó – Kortárs Művészetek Háza

A Trafó története az 1900-as évek elejére nyúlik vissza. A házat Gerstenberger Ágost és Arvé Károly tervezték, és valóban trafóházként üzemelt egészen a második világháború végéig a IX. kerületi Liliom utcában. Ekkor üzemen kívül helyezték, és bár több vállalat is birtokolta, egyik sem változtatott az ipari szecesszió jellegzetes jegyeit magán viselő épületen. 

A '90-es években egy francia anarchista művészcsoport foglalta el, és félig illegálisan működtette, hogy helyet biztosítson a magukat megmutatni vágyó művészeknek. Végül 1998-ban Schnell Judit és Gaskó Mátyás építészek, valamint Réthey Prikkel Benedek belsőépítész tervei alapján kialakították a mai Trafót, mely nemcsak színház, hanem a kortárs művészetek otthona.

fb2
Trafó facebook

08. Új Színház

Ha szeretne látni egy igazán eredeti, és érdekes épületet, akkor az Új Színház megér egy kirándulást a VI. kerületi Paulay Ede utcába. Az art deco stílusban épült színház Lajta Béla munkája, és sorsa igen hányattatott volt. Eredetileg mulatóként szolgált még az 1900-as évek elején, majd belekerült egy színpad, aztán addig építgették, míg teljesen felvette a színház fukciót. Egy-egy részletben még felismerhető benne az egykori mulató – ilyen például a télikert, amit még Lajta Béla készített, és ami túlélte az alakításokat. 

Az épület homlokzatát szürke márvánnyal borították, a bejárat bemélyedő, keleties stílusú, hármas tagolású szögletes kialakítással. Az egyszerűséget megtöri a homlokzat tetején sorakozó, vörösrézből készült szárnyas angyalok sora, melyek aranyozott motívumokat tartanak, és amik között színes képekkel tarkított, ugyancsak aranyozott jelekkel ellátott sávok vannak.

A színház két színpada összesen közel 500 néző befogadására képes.

új.png
ujszinhaz.hu
Érdekességek