Kultúrház vagy hipsztertanya?

Zanza!

A Fogasházról van szó, amire azt mondanád, hogy romkocsma, és valójában tényleg pont olyan, viszont én már nem szívesen használnám rá ezt a szót, egyrészt, mert a kocsmaság itt másodlagos, mondhatni csak örömfokozó, másrészt szívesen elválasztanám az arcátlan profitra hajtó vállalkozásoktól, merthogy nem az.

Kicsit szkeptikusan álltam hozzá, mert olyan szépen hangzik, hogy a lényeg a kultúra, a művészet, a közösség, a jó program, de azért mérünk mellé sört meg pálinkát - rögtön alapítványi pénzeket vizionáltam, melyek sörcsapokká és luxusautókká változnak az értő kezek alatt. Aztán megkerestem a srácokat, beszélgettünk, a provokációra sem haraptak, pedig még le is hippiztem őket. Az interjút követő hétvégén már ott ráztam a csípőmet, és nem volt ellenemre sem a sörcsap, sem a pálinka, aztán egyszer csak már a foci vébé elődöntőjét is ott néztem. Ráharaptam, és csak a harmadik alkalommal tűnt fel, hogy ezzel elég sokan vannak így. Hip lett a hely, pedig tele van kiállítással, jazz koncerttel meg színházzal. Valahogy a fiúk átvitték a tervet, pedig elsőre úgy gondoltam, túlvállalták magukat.
 

Még tavaly kezdődött a sztori, amikor a Koho Alapítvány helyet keresett az általuk szervezett programoknak. Nádas Patrikot, a brigád egyik tagját kérdeztem.

- Tavaly három hónapig, augusztus végétől október végéig voltunk nyitva. Az elején még a programszervezés és arculatkialakítás volt a feladatunk, de idén már mi is üzemeltetjük. Volt egy stabil koncepciónk, ehhez kerestünk helyszínt. A Koho Egyesület keretében szerveztünk közösségi programokat, például metró aluljáróban filmklubot, nyitott könyvtárat, a tüntetések után számháborút a Parlamentnél. Szerettünk volna egy állandó helyszínt, és bár az eredeti elképzeléseink szerint ez a ház kicsi volt, mindannyiunknak nagyon tetszett.

- Négyen vagytok itt, rajtad kívül Lengyel Polett, Ongjerth Dániel és Horváth Balázs. Ti vagytok a keménymag?

- Ezt nehéz megmondani. Igen, négyen vagyunk, de ez azért így nem igaz, mert van nyolc-tíz ember, akik nagyon sokat segítenek nekünk. Nélkülük nem menne a dolog. Sokan hozzánk is csapódnak, mert látják, hogy ez egy közösség, működik, szeretik. A barátaink, ha ráérnek, itt vannak, segítenek.

- Nektek hogy jött az ötlet? A szakmátokhoz kapcsolódik?

- Dani bölcsész, én közgazdaságtant hallgattam, de nem, nem kapcsolódik a végzettségünk a tevékenységünkhöz. A közösségi programszervezést azonban régóta csináljuk, sokáig dolgoztunk ebben, de az volt a cél, hogy ha ez mehet úgy is, hogy csak ezt csináljuk, az lenne a legjobb.

- Nem akarom erre kihegyezni, de megoldható az, hogy csak ezzel foglalkoztok, és még profitot is termeltek?

- Hát, ez jó kérdés, most zárjuk az első hónapot. Egyelőre nem tűnik annak, de reméljük, hogy a vendéglátó rész el fogja tartani a kulturális programokat. Idén kicsit máshogy indult, mint tavaly. Akkor ugye hárman voltunk, és nem kellett olyan dolgokkal foglalkoznunk, hogy balesetmentes legyen a ház, legyen áram, legyen víz. Nem volt tapasztalatunk egy ilyen hely üzemeltetésében. Tavaly több időnk jutott arra, hogy programot szervezzünk, hírverést csináljunk - persze a saját kereteinken belül. Erre a pontra idén csak most jutottunk el, viszont most már egyre több kapcsolódó szervezet jelzi az érdeklődését. Az összes kultúrával, művészettel foglalkozó felsőoktatási intézmény partnerünk, de a szezon miatt ezek a programok nyilván csak ősszel kezdődnek. Az egyik nagyobb helyiségben a Képzőművészeti Egyetem galériája lesz, az általuk szervezett kiállítások lesznek majd láthatók.

- Kifejezetten magyar képzőművészek alkotásai?

- Az ő kurátoraik döntik el, mi lesz, ez egy teljesen profi galéria lesz, nem a vendégtér része. Dani elképzelése nagyon tetszett nekik, ő a kelet-európai művészek munkáját bemutató galériát szeretett volna, és ebben partnerre leltünk bennük.

Biciklin érkezik közben két srác, meleg fogadtatásban részesülnek. Mosolyogva köszönnek nekem is, nagy hévvel kezdenek neki valaminek, mint Patriktól megtudom, egyikük programozó, a másik tájkertész. Van egy kis idejük, jöttek növényt ültetni. Ezzel a segítő barátok vízió manifesztációját láthatom, örülök, kedvesnek tűnnek. Zöldül a környezet, míg beszélgetünk. A program felől érdeklődöm, csak az aznapit kezdi sorolni, de kicsit attól is megszédülök. A Tér Színház előadása, felolvasó est, a héten még gospel kórus, egy angol meg egy német DJ. Van három színházi társulat is a házban.

- Minden nap van valami?

- Szeretnénk, de ez még nem mindig van így. A héten lesz táncház, illetve egy pszichológus hölgy csinál felnőtt játszóházat, ez egy 3-4 órás foglalkozás 30-40 embernek.

- Pszichodráma csoport?

- Én is azt hittem, de nem, ez inkább játszóház felnőtteknek. Közösségépítő időeltöltésnek tudnám nevezni. Több filmklubunk is indul, az első az Athenaeum kiadóval, ez három hónapig tart, erre is van külön termünk. De tegnap meg épp a svéd közösségnek volt itt estje. Sokan járnak ide próbálni is, ez életet hoz a helybe napközben is, július 24-én pedig a street art és a hip hop kapcsolatára építő rendezvényünk lesz.

- Ezek nem pénzhajhász programok. Szoktatok pályázni? Nehéz elképzelni, hogy hogyan lehet ezt anélkül tartani...

- Még nem pályáztunk soha. A színházi társulatok értelemszerűen kérnek pénzt. Kiállításra nem szedünk belépőt, de alapvetően elég ritka, hogy bármiért pénzt kérnénk. Cél is, hogy ne kelljen, de nyilván van egy-két olyan nagyobb volumenű tervünk, amit pénz nélkül nem lehet megcsinálni.

- Miért nem pályáztatok?

- Nem igazán volt olyan hosszú távú tervünk, ami indokolta volna, amivel sikeresen pályázhattunk volna. Ami indokolná, az az egyik olyan célkitűzésünk, hogy a fenti emeleteket szeretnénk úgy berendezni, ahogy azok eredetileg voltak, ahogy az itt lakók éltek benne. Korabeli tárgyak, fotók, hangfelvételek is lennének. Ennek például vannak anyagi korlátai. Lehetne az egész ház kocsma, de ezt nem akarjuk.

- Arra is van példa, hogy titeket keresnek meg egy programmal, és ahhoz keresnek helyszínt?

- Több ilyen is volt már.  A Múzeumok Éjszakája szervezői is megkerestek, meg bárki, aki meglátja a házat, és úgy érzi, hogy illene ide a program, akkor már kezdi is szervezni. Jó látni, hogy ilyen sok aktív ember van.

- A saját szempont-rendszeretek alapján döntitek el, hogy mi fér bele a koncepcióba?

- Igen. Nagyon könnyen el tudok képzelni olyat, ami nem férne bele.

- A gyerekeknek szóló programok?

- Belefér, abból is van sajátunk elég sok. A nyár ebből a szempontból - az iskolák közreműködése miatt - kicsit nehezebb, de támogatjuk. A környéken is van egy roma színház, van programjuk gyerekeknek, a szervező is szívesen hozná ide, mi meg szívesen látnánk őket. Igazából olyan a közeg, olyan emberek járnak ide, akik érzik, mit várnak itt el, tehát nem is volt olyan megkeresés, amire nemet kellett volna mondanunk.

- Van, aki csak bulizni jár ide?

- Igen, sokan.

- Bánjátok?

- Nem, egyáltalán nem. Azt szeretnénk, hogy ha azok is tudnának arról, hogy itt milyen más programok vannak, akik csak bulira tévednek be. Miért bánnánk?

- A közösségi oldalakat használjátok a tevékenységetek népszerűsítésére?

- Lelkesen. Elsősorban a facebookon, de van saját blogunk is az oldalunkon. Ez is lehet majd összetettebb, közös rendezvények kapcsán, ezen vagyunk. A blogunk mindig naprakész.

- Ez a programozó barátnak köszönhető?

- Igen. (Nevetünk. Klassz.)

A jövő héten a Fogasházban

Július 20. kedd
20:00 Korlátok Nélkül Klubnyitó - Szűkített Kvartett
Július 21. szerda
19:00 Godot Irodalmi Esték - Alkotáslélektan: A könyv utóélete - Hazai Attila: Budapesti Skizo
Július 23. péntek
19:00 Prizma Filmklub - Gyorsabban cicamica, őlj, őlj!
21:00 Dj Run aka. Marcipán
Július 24. szombat
20:00 Horror&Dubstep - DubLick djs

Blogmustra