Colin Humphreys kutató a Biblia egyik legrégebben fennálló ellentmondására kereste a megoldást, ekkor jutott arra a következtetésre, hogy a zsidóhúsvét nem csütörtökre, hanem szerdára esett – írja a Reuters. Bár a keresztények évszázadok óta nagycsütörtökre teszik az utolsó vacsora időpontját, egy ősi zsidónaptár előkerülése mindezt felülírni látszik – mondja a professzor.
Kutatási eredményei segítenek megmagyarázni bizonyos következetlenségeket, amelyek Máté, Márk és Lukács evangéliumában szerepelnek. Ők azt írták, hogy az utolsó vacsora egybeesik a zsidó húsvéttal, míg Jánosnál úgy szerepel, hogy az esemény a zsidó ünnep előtt, az Egyiptomból való kivonulás emlékére történt.
Kr.u. 33. április 1., szerda
Humphreys szerint Jézus, Máté, Márk és Lukács a menekülés előtti naptárt használták, amely Mózes korától datálódik, és amely a következő hónap első napját a Hold-ciklus utolsó negyedének lezárulásától számítja – míg János a hivatalos zsidónaptár szerint számolta a napokat. „Ezek az ellentmondások már hosszú ideje ismertek, de a nagy nyilvánosság nem sokat tudott róluk. Az említett kérdések megoldására én a tudományt és a Bibliát egyszerre használom, szeretném megmutatni, hogy az evangéliumok nem mondanak ellent egymásnak, csupán más-más naptárt használnak” – mondja a tudós.
Ha az utolsó vacsora valóban szerdán történt, ez arra is magyarázatot adna, hogy hogyan történhetett ennyi minden az említett esemény és a keresztre feszítés között. A kutató egy csillagász segítségével rekonstruálta a Jézusék által használt naptárt, és a zsidó húsvét napját az időszámításunk szerinti 33. évre, április 1-jére, szerdára teszi. Eszerint, ha a modern keresztények Humphreys elméletét követnék, a húsvétot április első vasárnapján kellene ünnepelniük.
