INTIM

Megcsalásom története – Na, akkor mutatkozzunk be egymásnak drágám!

2009. november 26., csütörtök 21:20

„Nem tudom megmagyarázni mi történt velem. Kiszálltam, és visszamentem András irodájába. Elképzelésem sem volt, hogy mit mondok majd neki, zakatolt a fejem, csak azt a kis dögöt láttam, egérkét, aki még csak nem is hosszúcombú, és végképp nem csirkemongúz. És a legrosszabb, ami történhetett most megtörtént...”

cikk-tipus-netregeny

Anyuka elvonatozott, én pedig felhívtam délben a férjemet, egy kis apró hazugsággal, miszerint szükségem lenne a kocsira a bevásárláshoz, ezért beugrok a munkahelyére a kulcsért, meg a forgalmiért. Majd letettem a telefont, ideje se legyen nemet mondani, visszakérdezni. Valójában arra gondoltam, felmérem a terepet, megnézem magamnak ezt a kis csirkemongúzt élőben, hátha örökre elmegy a kedve attól, hogy ágyba ráncigálja Andrást. 


Előtte még leültem András asztalához. Gondoltam, éppen csak belenézek a fiókjába. Hát rosszul gondoltam. Kulcsra zárta ugyanis. Formás kis gombóc dagadt a torkomba, a szemem könnybe lábadt. Te, Úristen! Ennyire nem bízik bennem???  Ja, hogy erre az egészre nem derült volna fény, ha én most nem ülök ide? Hát persze. Akkor ebből bizonyára az következik, hogy én vagyok a becstelen, az aljas dög, aki az ő motyójában turkál. Oké, csak nyugalom, a vérnyomásom hirtelen meglódult, kipirult az arcom. Igen? Akkor most fordítsunk. Ha ő, aki csal, eleve azt feltételezi rólam, hogy kutatok a személyes dolgaiban, akkor nekem, aki meg vagyok csalva, ez a minimum, ami jár. 
Kimentem a konyhába egy késért.
Nem gondoltam volna, hogy egy nyomorult zár ennyire bonyolult szerkezet. A filmekben minden egyszerűbb. A francba, hát egy hajcsattal is ki lehetne nyitni!  Nem volt mit tenni, feladtam a dolgot, tudomásul véve, hogy egy bontókalapáccsal hatékonyabb lennék.

És eljött a pillanat, hogy elinduljak.  Húztam még egy kicsit az időt, már épp ott tartottam, felhívom, meggondoltam, nem megyek. De eszembe jutott anyuka tekintete, amikor azt fröcsögte, hogy az Andriska mindent megtesz értünk, bezzeg én, a kombinés maca… Ennyi elég volt, hogy felpörögjek.

 

András munkahelyén őrült nagy nyüzsgés volt, persze néhány kollegáját ismerem régről, velük összemosolyogtunk, de a tekintetem csak a csirkemongúz Ancsikát vadászta. A hosszúcombú, kiskosztümös, trendi, szemüveges csajt.  Mert így képzeltem.

Hát egy ilyet se láttam, sőt, egyetlen nő sem volt az irodában, bárhogy erőltettem a szemem. András kezembe nyomta a kocsikulcsot, kételkedve nézett, én meg mosolyogtam, nem tudom mi a frászért, mert dugába dőlt mindaz, amit terveztem, de azért csak mosolyogtam, és a lift felé indultam. 
A liftajtóban félre kellett állnom, mert egy fiatal, szürke kardigános lány, egy kis egérke lépett ki. Nem is figyeltem rá igazán, de ahogy beléptem a liftbe, meghallottam, ahogy valaki köszön. Így: "szevasz Ancsika!" Erre csukódott be az ajtó. Tulajdonképpen azt sem tudtam, hogy neki szóltak-e, vagy valaki egészen másnak, de addigra már bíborszínben játszott az arcom. És hiába kapkodtam idegesen a gombokhoz, hogy megállítsam a liftet, késő volt.

Leértem a földszintre. Számolni, legalább százig számolni - mondogattam magamban. - Egyenletesen lélegezni, csak nyugi! Beültem a kocsiba, indítottam, majd leállítottam a motort. 

Nem tudom megmagyarázni mi történt velem. Kiszálltam, és visszamentem András irodájába. Elképzelésem sem volt, hogy mit mondok majd neki, zakatolt a fejem, csak azt a kis dögöt láttam, egérkét, aki még csak nem is hosszúcombú, és végképp nem csirkemongúz. 
Berohantam az irodába. 
Egérke épp ott állt Andrással szemben, a férjem valamit nézegetetett a papírjai között.
- Hát akkor jó napot! - vágtam ki, hogy szikrázott a levegő körülöttem. 
Mindketten rám néztek, én egyenesen András szemébe. 
– Jézusom, Juli, valami baj van? Nekimentél valakinek? – nézett rám. 
– Hát baj az van, Andriskám. Baj van, érted?!?
És ekkor a csirkemongúzhoz fordultam. 
– Bemutatkoznék, ha már a férjemen osztozunk, legalább ismerjük egymást személyesen – mondtam és kezet nyújtottam Egérkének. 
Most is látom a riadt tekintetét, érzem az erőtlen kézfogását, és hallom, ahogy erőtlenül, alig hallhatóan azt mondja, örvendek, Beatrix vagyok… 
- Micsoda? Kicsoda? Hát nem Ancsika? – szóltam vissza, de már nagyon rosszat sejtettem. Megfordult velem a világ. 
– Nem, Ancsi épp most ment el… - dadogta. 
Úgy rémlik, ott helyben megállt a szívem.

 

Nem emlékszem rá, hogy jutottam le az irodából, de most is látom őket, ahogy engem néznek, majd ahogy András lehajtja a fejét.
Már dagadtra bőgtem az arcomat. A kocsiban, aztán itthon is.
Ha eddig nem volt baj, hát most csináltam. Ez már biztos.

Borzalmas, annyira rettenetes, hogy mindez velem történt, el se hiszem!!! Mintha csak egy filmet néznék, valami csöpögős szappanoperát. A legjobb az lett volna, ha ott helyben megnyílik alattam a föld. Akkor ugye jól eltűntem volna örökre, se magyarázkodás, se félreérés, se szégyen, se semmi. Túl lehet ezt élni? Ugye, nem? 
Már telebőgtem a klaviatúrát, még jó hogy nem ráz ez a szar, mindent gyűlölök, de leginkább önmagamat. 
És mindjárt hazajönnek a gyerekek.
És mindjárt hazajön a férjem.
A volt férjem...

Nincs erőm tovább írni.

 

 

Folytatjuk...

cikk-tipus-altalanos

« előző rész || következő rész »


cikk-tipus-linkek

A megcsalás módjai – a rendelő padlója
A megcsalás módjai – a régi barát
A megcsalás módjai – az egyalkalmas

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2009.11.27 03:55:42babus

    Én felhívtam. Mindent tagadott. De miután nem az esze miatt....khmmm, kedvelték, hát remekül ki lehetett provokálni belőle mindent :-)

  • 2009.11.27 09:40:57brigus78

    Szia!
    Nagyon tetszik a stílusod.Abba sem tudtam hagyni az olvasást.Repesve várom a folytatást.Mikor lesz?Még hol találok az írásaidból?Köszi

  • 2009.11.27 13:42:55zutty

    Ismerős a helyzet, elönti az ember agyát a pipa, és olyanokat mondasz, teszel, amit soha nem is gondoltál volna magadról.Én is találkoztam is vele, hülyét csináltam belőle, aztán ő még nagyobb hülyét belőlem.

    Nagyon szórakoztató a stílusod, várom a folytatást...

  • 2009.11.27 16:06:47sutyiboy

    ho-hoooooo!
    akkor mindent tudsz, amit nem szerettél volna tudni! :-)

  • 2009.11.28 07:09:21zizz

    na végre... de nem erre számítottam...agyomrom is görcsbe szorult miközben olvastam...folytatásért kiáltok...MOST
    sutyiboy: újra elküldtem a levelet

  • 2009.11.28 15:42:42sutyiboy

    válaszoltam rá! :-)
    Nem vígasztal, de azért egy kicsit megnyugtat, hogy vagyunk egy páran egy cipőben :-(
    Tényleg elmennék egy "megcsaltak" bulijába. Lehetne elmélkedni! :-DD

  • 2009.11.28 16:35:36PICUR

    Sutyiboy!
    Napok óta olvasgatom a soraitokat, és úgy veszem észre, hogy Te vagy az aki már tud mosolyogni ezen az egészen? Ezekszerint lezártad? Túl léptél rajta? Új kapcsolatban élsz? Lehet egyáltalán újra bízni?

  • 2009.11.28 17:29:13Kunigunda

    Szerintem is nagyon jó a történet! Én másképpen éltem meg, de már ma csak mosolyogni tudok az akkori butaságaimon!

  • 2009.11.29 13:34:33sutyiboy

    PICUR!
    Túlléptem, igen!
    Lezártam, történt ami történt! Nincs új kapcsolatom, tartósra gondolok! :-)
    És nem, nem tudok bízni, ezért nincs tartós új! Talán majd egyszer:
    Még egyszer nem vesznek palira,az tuti!

  • 2009.12.01 06:56:01szerk

    Ezt a levélkét a szerző, izadoradanken kérésére tesszük közzé.

    " Drága, Kedves Jó Olvasóim!

    Voltaképpen arra készültem, hogy Honthy Hannaként vonulok le valamiféle operettszínpadon, és az én kedves közönségem, az én drága jó olvasóim csak tapsolnak majd, én pedig dívaként könnyezem meg a jelentet...
    Aztán rájöttem, hogy nagyképű dolog lenne így ünnepeltetni magam, szóval maradok csak izadoradanken, de a színpad jöhet :-))!

    Valójában megköszönni szeretném kitartó figyelmeteket, és folyamatos hozzászólásaitokat. NEKTEK érdemes írni!!!
    S bár konkrétumokról nem írtok a kommentekben, megdöbbentő, hogy milyen sokan éltek át hasonló helyzeteket. Kíváncsi lennék rájuk, persze név nélkül. Ha már egymással is megosztjátok a történeteket, segítitek a másikat - őszintén érdekel, vajon tényleg tudunk-e egymásnak valamiféle segítséggel szolgálni.

    Juli története folytatódik - tartsatok velünk hétről hétre. Bőven lesz még kaland, szerelem és dráma.

    Leveleiteket pedig a bea@divany.hu címre postázzátok.

    A következő "viszontlátásig" mindenki szeretettel üdvözlök,

    izadoradanken"

  • 2009.12.01 16:18:37Mandarin77

    Én is túléltem ezt 4 évvel ezelőtt. Én elkaptam a csirkemonguzt rendesen....egy darabig nem fog más férjére ácsingózni az biztos...kész hadjárat folyt ellene, utólag sajnálom, hogy nem vezettem naplót a "ténykedésemről" ...és utólag azt is bánom, hogy jobban nem mostam fel vele a padlót...

  • 2009.12.02 06:28:22szerk

    Szia Mandarin!

    Megosztanád velünk a hadjárat néhány elemét? Hogy történt, és mit értsünk azalatt, hogy elkaptad rendesen?

    üdv, a szerk

  • 2009.12.02 07:45:23brigus78

    Sziasztok!Én meg azt gondolom, hogy az ilyen esetekben nem csak a csirkemongúz a hibás (persze az élettől remélhetőleg visszakapja,egyszer elveszik az ő férjét is), hanem az emberrel is fel kellene törölni a padlót.Többször jártam én is ebben a cipőben, mindig kifogtam a genetikai hulladékokat, aki nem tudja a gatyájában tartani az eszét. Az önérzetet oda tudja vágni rendesen, de nem érdemel az ilyen sem könnyet, sem cs.mongúzba fektetett energiát. Aki nem becsül annyira, hogy a vadászösztönét máshol veti be, annak megmutatom, hol az ajtó.Csak annyit várok el a partneremtől, amit én is nyújtok: minimum, hogy ne csaljon meg.

Blogok, amiket olvasunk

MENŐ LAKÁS Hangulatos nappalik fehér téglákkal

A fehérre festett téglafal olyan visszafogott dizájnelem, ami egyből érdekesebbé tesz bármilyen lakást. Mutatjuk a jó példákat: modern, szellős, világos.

KETTŐS MÉRCE Kinek járjanak a segélyek?

Aki megérdemli? Aki rászorul? Aki balszerencsés? Az igazságos újraelosztás rendszere nem is olyan egyszerű.

GADGET Menő mobil 26 ezer alatt

A Xiaomi Redmi 4A az egyik legkedveltebb telefon hazánkban a gyártó kínálatából. Nem is csoda, mert ilyen tudást ilyen áron kevesen adnak!
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta