INTIM

Az ex meg a legjobb barátnő

2010. március 22., hétfő 09:12

„Van számodra egy jó kérdésem: vajon a legjobb barátnő expasija szabad préda, vagy tiltott és érinthetetlen?" - tette fel nekem a kérdést kedves barátnőm, akinek egykori párja, és egyik legkedvesebb barátnőnk a napokban szerencsésen egymásra talált.

exZs. kérdésére nem tudtam mit válaszolni. Amint a helyébe képzeltem magam, kirázott a hideg, az érzésre kézzel fogató magyarázatot azonban sehogy sem tudtam gyúrni. Féltékenység ez vagy valóban becsapták? Fáj, hogy a másiknak jó, vele meg nem működött? Együtt próbáltuk kibogozni a kérdést.

„D. (az expasi) felhívott, és mondta, hogy beszélni szeretne velem. Munka után találkoztunk a Jászain. Beültünk teázni. Lefutottuk az udvariassági köröket: ki hogy van, család, meló és a többi. Aztán a lényegre tért. Mondta, nem szeretne megbántani, de tudja, nem esik majd jól, amit mondani fog. Nem akarja túlszínezni a dolgot. Az a helyzet, hogy két hete összejött B-vel (Zs. legjobb barátnőjével)." - meséli Zs.

D. és Zs. hat év után mentek szét. Körülbelül fél év telt el azóta. D. (33) már családról és gyerekekről álmodozott, Zs. (27) azonban még nem készült fel erre. Ő mondta ki, hogy legyen vége a dolognak. Nincs sok értelme úgy folytatni, hogy mindketten mást akarnak. Nehéz szakítás volt. Két hónapon át nem bírták elengedni egymást. Tucatjával mentek a könnyfakasztó e-mailek, az érzelgős sms-ek, sok alkohol fogyott, a barátnők pedig erős hátvédként voltak jelen. A vigasztaló táborban akkor ott volt B. is.

„Amikor kibökte, mit akar, nem tudtam, hogyan reagáljak. Mosolyt erőltettem az arcomra. Próbáltam nem összecsuklani. Cigi nem volt nálam, egy nagyot kortyoltam a tűzforró teába. Leégett a fél nyelvem. Kezeimmel a széket markoltam az asztal alatt. Sírni tudtam volna. Óvatosan megkérdeztem, hogyan jött ez az egész." - szipogja Zs.

A férfi elmesélte, hogy egy bulin futottak össze. Aztán valahogy a bárpultnál ragadtak. Megittak néhány tequilát, elszívtak egy csomag cigit, sokat kacagtak, és valahogy elcsattant egy csók. Aztán még egy. Meg még egy. Végül a férfi lakásán kötöttek ki. Másnap reggel a lány hajnalban ment el tőle, ő még aludt. Nem beszéltek meg semmit. Napokig nem is hívták egymást. Mindketten érezték, tiltott terepre tévedtek. Jobb hallgatni az egészről.

Aztán a férfi nem bírta tovább. Írt pár sort B-nek. Jól van-e? Ő pedig válaszolt. A hosszú levélváltást egy találkozó követte, majd egy vacsora meg egy mozi, közös futás a Margit-szigeten, könyvvásárlás és néhány együttalvás. Egyértelmű volt a számukra, itt valami alakul. Beszélni kell róla. És Zs-nek is meg kell mondani a dolgot. A kérdés csak az volt, kinek a feladata ez: a legjobb barátnőé vagy az exé?

„Láttam az arcán, hogy nehezére esik kibökni az egészet, és nagyon megkönnyebbült, hogy nem csaptam drámát. Csak ültem ott, mint egy idétlen gipszszobor. Folyamatosan arra gondoltam, nem lehetek féltékeny arra, hogy ők ketten boldogok. Ha velem nem működött, miért ne próbálhatnák meg egymással? Az agyam azonban hiába küldte az objektív üzeneteit, becsapva éreztem magam, mintha elárultak volna." - hadarja barátnőm.

Miközben mesél, magam elé képzelem a két embert. D. egy lassú és kedves mackó. Az a típusú férfi, aki mellett az ember biztonságban érzi magát. Nyugodt, őszinte, jó és mindig ugyanolyan. Ugyanazon a forgatókönyvön pörög minden nap. Kiszámítható. A megnyugtató állandóság mintapéldánya ő. Aztán ott van B., a megtestesült vibráció, a nőiességtől és magabiztosságtól duzzadó istennő, aki bárkit megkap, bárkit megszerez. Már tíz éve ismerem, és pontosan tudom, szenved a történtektől. Bár imádja feszegetni a határokat, most egy olyan területre tévedt, ahol a magabiztosság vajmi keveset ér. Egyikük sem rossz ember, nem akartak fájdalmat okozni Zs-nek, de lemondani sem tudnak egymásról.

„Nagyon rossz volt a nagy egymásra találás történetét végighallgatni. Elképzeltem, ahogy szerelmeskednek, ahogy B. belebújik a hófehér fürdőköpenybe, amit én hordtem; ahogy megkapja a lakáskulcsot, ami az enyém volt; ahogy teríti azt az asztalt, amit én vettem. Ahogy abban a fürdőben tusol, amit én alakíttattam át. És elképzeltem azt is, hogy ő szül majd gyereket D-nek is. Akkor ott úgy éreztem, begolyózom." - meséli Zs.

Nehéz tétel ez a léleknek. A baráti kötelék határátlépése, amire egyesek azt mondják, egyértelműen tiltott dolog, míg mások szerint, két szabad ember egymásra találása ez. Szó sincs becsapásról, egyszerűen csak így alakult. Mégis ott van ez az émelyítő érzés, amikor az ember exe nem lép le a térképről, nem viszi magával mindörökre a múltat, a közös intimitást, a közös emlékeket. Nem. Ott marad. Az ember orra előtt. És mással osztozkodik, ugyanazokon a dolgokon, és lehet, hogy ők együtt majd jobb páros lesznek. Jobban csinálják. A harmadik félnek meg nem marad más, csak megtanulni feldolgozni és elengedni az egészet, valahogy.

Nézem Zs-t és látom, kínlódik. Tiszta lelkű lány ő, aki eddig a pillanatig hitt valamiben. Hitte, hogy léteznek olyan emberi kapcsolatok, ahol nem kell attól tartania, hogy bántódása esik, ahol vigyáznak rá és soha, semmilyen körülmények között nem okoznának fájdalmat neki. Önmagából indult ki. A maga jóhiszeműségéből. Hasonló esetben ő egy székhez láncolta volna magát, vagy nekivág a Szaharának, és addig megy, míg el nem múlik az érzés. Soha nem lépte volna meg azt, amit B. De minden ember más. Ezt most már ő is tudja.

 

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2010.03.22 14:28:48csacsacsa

    Zs. azt kapta amit megérdemelt.

  • 2010.03.22 15:05:11valakimas

    Szöget üt a fejemben: szakítás utrán mi köze Zsnek, hogy D kivel kavar ? MOdnjuk ha a láynával vagy az anyjával, azt érteném. De így ? Hisz nem értettek egyet lényeges életkérdésekben, ezért mentek szét. Az hogy ezek fájdalmas dolgok, az világos, de ez van sajnos. Ettől még miért érezze magát rosszul vagy boldogságában korlátozva D ?
    Nem jó az ilyesmi, amikor az ex árnyéka rávetül a jövőre.

  • 2010.03.22 15:05:30valakimas

    Szöget üt a fejemben: szakítás utrán mi köze Zsnek, hogy D kivel kavar ? MOdnjuk ha a láynával vagy az anyjával, azt érteném. De így ? Hisz nem értettek egyet lényeges életkérdésekben, ezért mentek szét. Az hogy ezek fájdalmas dolgok, az világos, de ez van sajnos. Ettől még miért érezze magát rosszul vagy boldogságában korlátozva D ?
    Nem jó az ilyesmi, amikor az ex árnyéka rávetül a jövőre.

  • 2010.03.22 15:33:31Curious

    én megértem miért fáj neki,

    számomra is mindig tabu volt a barátnők jelenlegije és exe is. Ez így fair. Túl sok fájdalmat okoz a másik félnek egy ilyen "összemelegedés". Másrészről elég visszataszító mikor egy egész baráti társaság körbe ad egy egy pasit vagy csajt.

    Mivel az egyszer az ő kedvese volt, s hiába vége, soha nem vetnék rá szemet.
    Aki ezt nem érti meg az meg szívtelen és felületesek az érzései.s kicsit olyan mintha csak használná az embereket. Kit erre kit arra.

  • 2010.03.22 16:13:14Theremi

    :)
    5 év együttélés után tudtam meg
    egyik napról a másikra, hogy az egyik nagyon jó barátom
    mellet fog ébredni holnaptól. Nem előzte meg sem veszekedés, sem válság
    sem szakítás.
    Az a 27 éves nő aki nem akar gyereket az hülye. Pont.

  • 2010.03.22 17:23:05IQLight

    Édesjóistenem! Tisztára, mint az oviban... ha a barátnőm vagy, akkor nem játszol vele!

    Harvey, valld be, Te gyűjtöd magad köré a zakkant libákat!

  • 2010.03.22 20:31:02urv

    Érdekes a gondolat maga. Sosem öröm, ha egy kapcsolat véget ér, de úgy gondolom, hogy természetes, ha az ex és a barátnő összejön. Hiszen a kapcsolat valamiért műödött, és egyáltalán nem jellemhibáról van szó, csak másképp képzelték el a jövőt. De szerették egymást, és jó eséllyel a barátok, barátnők is hasonló stílusúak, hasonló dolgot szeretnek, így jó eséllyel működik a kapcsolat. Úgy gondolom, hogy ilyenkor nagyvonalúnak kell lenni, még akkor is ha fáj, ha az ember lemondott arról, hogy lehet közös élet, akkor miért sajnálnám egy baráttól, hogy boldog legyen. Nagyon egyenes dolog volt elmondani, így szemétségnek sem nevezhető, ebből a helyzetből ez a legjobb megoldás. Hagyni kell és örülni, más boldogságának is lehet.

  • 2010.03.22 20:35:39vmiklos

    Én is megértem, hogy fáj neki, de a szenvedést nem a másik ember okozza számára, hanem a saját gondolata! Kevesebbnek gondolja magát azért, mert két ember boldog egymással, ő meg nem. Kíváncsi lennék, hogyha Zs is épp egy fantasztikus szerelemben élne, és épp megnyerte volna a lottó ötöst, akkor is fájna-e neki? ;-)

  • 2010.03.22 21:15:41pekata

    Soha, de SOHA nem lehet tudni hogy mit tennel az o helyeben addig amig nem kerulsz ilyen szituacioba... :( :(
    En se tudtam magamrol ilyet elkepzelni, hogy egyszer megtetszhet volt baratom egyik legjobb baratja es ez viszonzast is kap, mitobb nagyon is eros kotodes alakul ki, de megtortent...ennek ellenere pontot tettunk a dolog vegere, de azota talalkozni sot mitobb beszelni se merunk a legjobb barattal... lenyeg a lenyeg, az erzeseket nem tudjuk iranyitani maximum elfolytani.

  • 2010.03.22 22:49:15konczterez

    Azért a kötetem, remélem megvetted :) http://bookline.com/product/home!execute.action?id=79914&type=22&_v=Koncz_Terez_Vajevoverseny Vagy honnan van a kép? Teréz

  • 2010.03.23 07:32:17Redline

    "És elképzeltem azt is, hogy ő szül majd gyereket D-nek is. Akkor ott úgy éreztem, begolyózom."

    ...de neki mindez nem kellett, mert otthagyta a sracot. Akkor meg mi a faszt rugozik?

  • 2010.03.23 08:00:59hex

    Erre csak a nők képesek. Ilyen az igazi barátság. Aztán majd ha szakít a mackóval (vagy elválnak) az új csaj, mert 2 totál más karakter, akkor újra éled a régi 'igazi' barátság. Ennyi..

  • 2010.03.23 09:55:55Martian

    Érdekes a cikk, mert ez megtörtént velem is. Több éves kapcsolat után békésen szakítottam a barátnőmmel, mert már nem igazán működött közöttük a kapcsolat és ezt mindketten éreztük. A szakítás utáni 1-2 hónap felkavaró volt... de utána emberi szinten normalizálódott közöttünk a kommunikáció. Majd a szakításunk után jó fél évvel kiderült, hogy összejött az egyik barátommal. Furcsa érzés volt... de akkor megszólított egy belső hang :) "ide figyelj, te pupák... ti megismertétek egymást, de a gyakorlatban nem igazán illettetek össze, úgyhogy teljesen rendben volt az a szakítás... de ha igazán szereted őt emberileg (márpedig ez rendben volt köztetek), csak örülhetsz annak, ha a barátodban megtalálja az igazit... mert tudod, ők is keresik... te majd megtalálod másban".
    Innentől egyfajta átfordulást éltem meg... az exemet és a barátomat egyaránt megnyugtattam, hogy részemről rendben van, sőt örülök, ha jól érzik magukat egymással. Ez láthatóan őket is felszabadította lelkileg. Olyannyira, hogy mindkettőjükkel külön-külön szinte megerősítette a barátságot... később még tanácsokat is adtam nekik, amikor szükségük volt rá (mert hát mindkettőjüket ismertem)... volt olyan, hogy hármasban elmentünk túrázni és jókat tudtunk beszélgetni. Közben nekem is új párom lett... egyszer elmeséltem neki ezt a sztorit. Az volt a reakciója, hogy bár a helyemben ezt valszeg nem lett volna képes így feldolgozni, tiszteli hogy ennyire felül tudtam emelkedni a személyes érintettségemen. :)

  • 2010.03.23 17:57:39drica

    Most akkor mi van? Miért fáj neki mindez?
    Döntött, rosszul, mert nem felnőttként viselkedett. Szeretett, de nem vállalta a kötöttségeket és tovább állt... most meg sír, hogy nem így akarta...

    nagyon nem felnőtt módon áll a dolgokhoz, olyan, mint egy 4 éves, aki "ha nem csinálod ezt-azt, akkor nem vagyok a barátod!"

    fel kéne nőni és újragondolni mindent.... nem pedig játszani a sértett csecsemőt...

  • 2010.03.24 09:10:23betyár

    Érdekes, gondolom a férfiak ezt is teljesen másképp élik meg. Egyszer miután szétmentünk egy barátnőmmel, akivel bár nyilvánvalóan nem működött a dolog, mégis szerettem, kimondottan megnyugtató érzés volt, hogy egy barátommal került össze. Úgy éreztem, hogy jó kezekben lesz, össze is illenek, és remélhetőleg működik majd a dolog.

  • 2010.03.26 19:36:05Cave

    Azért az sem mindegy, ki az érintett/szenvedő fél.
    Elhagyott vagy elhagyták?
    "Normálisan" lett vége, mindketten így látták jobbnak, esetleg úgy történt a szakítás, hogy az egyik még szerelmes volt?
    Férfi az érintett fél vagy a nő?
    Mennyi ideig tartott a kapcsolat, annak intenzitása, minősége nagyon is számottevő.

  • 2010.03.28 09:52:38Promi

    Van egy mondás:

    "A szerelemben mindent szabad, de a Genfi Egyezményt azért itt is be kell tartani."

    Na én ezért nem udvarlok például desszantos lánynak. Mert a Genfi egyezmény értelmében ejtőernyősre nem lövök....

    Mindenképpen korrekt volt, hogy elmondta a az exnek, de ez is csak egy gesztus volt.
    Két ember bensőséges kapcsolata csak akkor tartozik harmadikra, ha ezt ez a két ember akarja. Pl. a lakodalom erre az ősi "eszköz", mégcsak nem is az esküvő, hisz vannak akik titokban esküdnek meg....

    Én is voltam hasonló helyzetben, én voltam a szakitó. A barátom (férfi-férfi közti barátságról van szó) viszont maximálisan korrekt volt:
    Elémállt és közölte velem: tetszik neki a volt barátnőm, udvarolhat-e neki?

    Így a cikkben szereplő érzések le sem játszottak, csak a családom furcsállotta az esetet.

    Azonban amikor a barátom megtudta, mit kapott és én nem szóltam, hogy a nő ilyen...
    Na akkor megszakadt a barátság...:)))))))))))

    Komolyra fordítva az én véleményem összefoglalva: 2 ember kapcsolata nem tartozik harmadik emberre, csak ha ez a két ember nem dönt így...
    Ennek szellemében a történetben szereplő férfi ez mindössze egy nagyonszép gesztus volt az ex felé, hogy nem mástól tudta meg - de még csak nem is kötelesség...

    Egy kérdés még felmerül: vajon jelenlegi párjával egyeztetve tette meg ezt a lépést, vagy nélküle döntött egy őt is érintő kérdésben? Errős nem szólt a cik ha jól emlékszem...

  • 2010.03.29 07:37:39fragile

    Sziasztok,

    Jómagam átéltem ezt már.. Én voltam aki kimondta, hogy nem működik a kapcsolat... úgy, hogy közben belehaltam, hiszen szerettem. Nagyon-nagyon szerettem /mai napig szeretem/, de párkapcsolatra nem voltunk alkalmasak együtt. Vagy... vagy tán én nem voltam elég felnőtt... Szakításunk után, egy évvel összejött a barátnőmmel, aki mellesleg a ami napig a kolláganőm... Nem, nem tudtam felhőtlenül örülni... Nem, nem tudtam azt az oldalt nézni, hogy mindenkinek joga van a boldogsághoz... Nem, semmiképp nem tudtam helyeselni a dolgot... Úgy éreztem elárultak... Persze, mindez belül, legbelül zajlott... Kifelé "természetesen" az ellenkezőjét kommunikáltam, hiszen aggyal tudtam, hogy semmi jogom arra, hogy ellenezzem. Ellenben fájt...
    Sajnos, azokkal a szitukkal nem tudok, s nem is akarok mit kezdeni, mikor a "barátnőm" nekem mondja, hogy mi nem jó... Nekem ne szídjon egy embert akit szeretek... Akit szeretek, csak nem hozzám való... Ezért kerülöm az összes szituációt, amiben benne lakozik a lehetőség, hogy magam maradjak a barátnővel...

  • 2010.04.01 15:42:06csacsacsa

    Kedves!

    Az eredeti és a Te történetedről is csak egy dolog jut eszembe: "butabölcsészliba"

    Kicsit elcsépelt, de ide illik, "- Bocs, Te bölcsész vagy?
    - dehogy csak bambultam,"

  • 2010.04.02 10:55:01fragile

    hihihihi...
    Nagyon kedves gondolat, hogy bölcsész lennék... /annak ellenére, h Te nem így gondoltad/
    A reakciód, számomra csak annyit sejtet, hogy Te nem éltél át még ilyen vagy hasonló szituációt. Ez nem baj - sőt! Magam is boldog lennék, ha ilyen "leostobázó" módon tudnék reagálni , egy ilyen történetre. Igen, kicsit irigykedek... :-)))

  • 2010.04.02 11:39:36Promi

    Akárhogy is nézzük a szerelem nem olyasmi amit ésszel érdemes koordinálni.
    Eldöntheted ésszel, mit adsz oda egy autóért, eldöntheted felújitod e vagy bezúzatod, de a szerelem...

    Az autó nem dönt helyetted, az akaratod ellenére, a szerelmed viszont igen.
    Te eldöntheted hogy tüzön vizen kitartasz mellette, de ha ő nem dönt így, semmit se tehetsz, max. próbálkozhatsz míg meg nem unja.

    Ezek félreérthető szavak, mert nem a szakitásról vagy nem szakitásról írok.

    Arról, hogy a társa vagy e valakinek és hogy valaki a társad e?

  • 2010.04.14 13:10:25hegyilany

    Hasonlóképpen szakítottam az exszel, szerettem, de nem voltunk egymásnak valók. Mai napig nem közömbös ő számomra (mint ahogy egyik korábbi volt szerelmem sem) , pedig a szakítás jópár éve volt, azóta férjhez mentem ahhoz, akivel valók vagyunk egymáshoz. :)
    Szívből örülök, hogy ő is boldog másvalakivel, de annak is, hogy ezt nem kell közelről látnom. Ha az egyik jó barátnőmmel jött volna össze, hát nem tudnék neki szívből örülni. Hiába tudom aggyal, szívvel, hogy mi nem illettünk össze, ők meg esetleg igen, akkor se lennék képes őszinte mosollyal tekinteni rájuk. Ez nem logika, nem korrektség, nem akarás kérdése. Nagyon jó, hogy nem kerültem még ilyen helyzetbe.

  • 2010.05.17 20:38:13smartdrive

    ez mindegy

    "A vigasztaló táborban akkor ott volt B. is" - itt kiiratkozott az utódjelöltek sorából

    így meg ez emberek közül

Blogok, amiket olvasunk

FOODY A világ 10 leggazdasabb séfje

A világ leghíresebb séfjei sokkal többek, mint szakácsok, ôk már márkák. Na de ki vezeti azt a listát, ahol Nigella csak az utolsó helyet tudta megcsípni?

ZEM 8 tanács kezdő futóknak, hogy ne hagyd abba a harmadik héten

Bárki elkezdheti, majdnem bárhol végezhető, és egy jó cipőn kívül semmi sem kell hozzá. Adunk néhány tippet, hogyan találhatod meg benne az örömödet, azaz hogyan nem fogod abbahagyni a futást pár hét után.

GADGETSHOP Így válassz okoskarkötőt

Az értékesítési adatok alapján az okoskarkötők az idei év slágercikkei lehetnek. Én is az okoskarkötők szerelmese vagyok, így elárulok néhány titkot, hogy tudj választani a több száz elérhető fajtából.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta