INTIM

Már a negyedik karácsonyt töltöm egyedül, túl lehet élni

2011. január 6., csütörtök 12:16 |

Néhány éve elváltam, nagyjából november tájékán. Az első pár hétben euforikus örömmel töltött el, hogy kiugrottam a már haldokló kapcsolatból. Úgy éreztem, enyém a világ, de aztán eljött az első magányos karácsony. Azóta a negyedik jött el. Thelma önvallomása dalokkal.

Életem során ez lesz a negyedik karácsony, amit egyedül töltök. Van tehát összehasonlítási alapom, milyen az, ha társsal az oldaladon ünnepelsz, és milyen, ha egyedül vagy. Mióta nincs társam, évről évre szétszaggatom magam karácsonyi zenékkel.

All I want for Christmas

Néhány éve elváltam, nagyjából november tájékán. Az első pár hétben euforikus örömmel töltött el, hogy kiugrottam a már haldokló kapcsolatból. Úgy éreztem, enyém a világ, ráadásul én szorgalmaztam a válást, így már túlvoltam a fájdalmak nagy részén, és inkább tűnt szabadulásnak a külön költözés, mint tragédiának.

Ennek ellenére, ahogy közeledett a karácsony, egyre inkább rám tört a rossz érzés. Nagyjából ebben az időszakban botlottam bele a moziban az azóta egyik kedvenc filmembe, az Igazából szerelembe, melynek hatására még inkább nyilvánvalóvá vált számomra: újra érezni szeretnék, újra boldog kapcsolatra vágyom.

A karácsonyom rosszul telt, de mindvégig tudatában voltam annak, hogy a döntésem megmásíthatatlan, és helyes. Az ünnepek az Igazából szerelem zenéjével teltek, rongyosra hallgattam ezt a számot.

Let It Snow

És csoda történt. A következő évben belépett az életembe az IGAZI. Imádtam az életet, és mikor közeledtek az ünnepek, óriási elánnal vetettem bele magamat az ajándékvásárlásba és a karácsonyi teendőkbe. Gondosan választottam ki a meglepetést, a karácsonyi menün agyaltam, tüsténkedtem a konyhában, és azt éreztem, én vagyok a világ legszerencsésebb nője.

December elején egy lehetőségnek köszönhetően az Egyesült Államokba utaztunk, ahol minden helyszínen, boltban karácsonyi zenék szóltak, minden az ünnepekről szólt. Mi pedig kettesben andalogtunk New York utcáin. Gyönyörű volt, mint egy tündérmese! A fa alatt aztán kedvesem meglepett egy párizsi úttal, megkaptam az Igazából szerelem című filmet dvd-n, így a korábbi rossz emléket felülírta Ő, s immár minden együtt volt ahhoz, hogy soha többé ne töltsem egyedül a szeretet ünnepét. Az én Mr. Bigemmel elképesztő nyugalomban teltek az ünnepek. Minden szép volt és idilli, amihez Sinatra ünnepi slágereit hallgattuk. Olyan volt az egész, mint a legnyálasabb amerikai karácsonyi film.

Last Christmas

A következő évben aztán sorban jöttek a problémák, rengeteget vitáztunk. Bármit tettem, elégedetlen volt. Levegő kellett neki, mint mondta. Így ősszel kisétált az életemből. Én összeomlottam, és semmi sem érdekelt. Se a karácsony, se a munka, semmi.

Lassan – lassan utolértek az ünnepek, és azt vettem észre, mindenki boldog körülöttem. Senkit sem akartam terhelni a siralmaimmal, így szenteste egy üveg Johhnyval bekuckóztam a kanapéra, és órákon át - amíg kitartott a whiskey és én - végtelenített üzemmódban hallgattam George Michael slágerét. Semmi más emlékem nem maradt erről az ünnepről, csak a Last Christmas című szám.

Breathe Me

A következő év gyakorlatilag azzal telt, hogy őt elfelejtsem. Jöttek-mentek az udvarlók, próbálkoztam pótolni a hiányát, de nem sikerült. Sokan ilyenkor inkább belemenekülnek egy félmegoldásba, de én nem tudok félig valakivel lenni, inkább vagyok egyedül. És elnézve a körülöttem lévő kapcsolatokat, kevés olyan akad köztük, amelyeket magamnak kívánnék. Legtöbbje megfáradt, érdekkapcsolat csupán. Így tehát ismét egyedül zártam az évet, de már sokkal könnyebb volt a szívem, mint egy évvel korábban. Már nem jutott eszembe minden nap, de a karácsony persze előhozta a fájdalmat. Amikor húgommal beültünk a Holiday című filmre, azonnal tudtam, hogy megtaláltam a következő mozifilmet, dalt, amellyel ismét nagyszerű önmarcangolásba kezdhetek. Így lett tehát az évek során a harmadik nagy szívszaggatós kedvenc a Holiday főcímzenéje.

Christmas Lights

Ez lesz a negyedik karácsonyom, amelyet egyedül töltök. Már egész rutinosan kezelem az ünnepeket, de szerencsére még nem szoktam meg a magányt. Vásárolok fát, feldíszítem, és otthonossá teszem a lakást. Már meg tudom hallgatni a Last Christmas című számot úgy, hogy ne bőgjek ordítva. Elfogadtam, hogy nem jön minden évben olyan, akivel szívesen együtt élnék, és együtt tölteném az ünnepeket, és azt is, hogy jobb egyedül, mint egy nem működő kapcsolatban. Még ha nehéz is így. De békében, és szeretetben ünneplem a karácsonyt, és ha esetleg majd rám jön a sírás, hagyom.

Szerző: Thelma

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2010.12.26 10:27:09lamb79

    nekem is ez már a 4. magányos karácsonyom (kulfoldon), nincs vele semmi baj. simán meg lehet szokni, maximum ilyenkor jobban fogy a fehér bor :) a neten keresztul már lehet beszélgetni ingyen a szeretteimmel, a laptopot a webkamerával le tudom vinni a konyhába és jó idozítéssel egyszerre tudunk vacsorázni. persze ez nem teljesen ugyanaz de így általában nem érzem magam egyedul. az pedig hogy nem fekszik senki mellettem karácsony éjjel... hát, mindennek eljon majd az ideje:)

  • 2010.12.26 10:29:32moloy

    Már negyedik éve, hogy nem jut eszedbe édesanyád, édesapád, testvéred?
    Még Karácsonykor sem?
    Üdv: moloy

  • 2010.12.26 10:30:42ghost

    A fent említett romantikus filmek és karácsonyi zenék egy része (különösen a wham: last christmas) súlyosan károsítja a befogadó mentális egészségét és pusztítja az agysejtjeit.
    Amúgy nem érdemes nagy jelentőséget tulajdonítani a karácsonynak és a szilveszternek - csak pár nap az évben.

  • 2010.12.26 10:46:20drdrdrdrdr

    @moloy: Hol élsz te, az nem olyan trendi mint shoppingolni a 5th Avenue-n.

  • 2010.12.26 10:47:36mrskowalski

    szerintem a felsorolásból kimaradt egy karácsony: volt az önsajnálos wham!, a következő volt a Holiday, és utána meg már azt írja "Ez lesz a negyedik karácsonyom, amelyet egyedül töltök" ... vagy én ugrok át egy beezdést???

  • 2010.12.26 10:55:20mrskowalski

    ja! leesett! beleszámolja azt, ami évekkel ezelőtt a válásánál volt. Mindegy, számomra ez így is csak a harmadikat jelenti - mert akkor honnan számoljuk? Így akkor vleg mindenkinek volt négy olyan karácsonya, amit nem párkapcsolatban töltött. Azért ez más, mint négy egyhuzamban. De persze a három sem kevés.
    Meg érdekelne, hogy hány éves a hölgy. ?

  • 2010.12.26 11:23:06MakacsMacska

    moloy: esetleg nem élnek a szülei, és testvére sincs.... mint pl. nekem.
    D
    e igazán tanulságos az írás, hogy hogyan NE éld meg a karácsonyt. Számtalan karácsonyt töltöttem egyedül, de sosem éltem át tragédiaént. Ha friss volt a szakításom, éppen elég volt azzal megbírkózni, nem kell gyötörni magam még az ünnepek miatt is. Egyszerűen túlugrottam rajta, mintha nem is lenne. Ha meg már egészséges a lelkem, a barátaim szeretete mindenen átsegít! Mindig volt helyem a barátaim meghitt családi körében, a távol maradásomat viselték csak nehezen, de megértették!

  • 2010.12.26 11:41:20kzolika

    MakacsMacska: Olvasni tudsz? A húgával ült be a Holiday című filmre.

  • 2010.12.26 12:36:07Callidus

    Onzetlen, elvarasmentes szeretet es tisztelet. Ezt erdemes megtanulni hogy ne kelljen a karacsonyi maganyt a hollywood alkotta faekegyszerusegu szirupos mazban eltolteni. Hogy azokat a filmeket megertsd es tudj rajta rohogni, nehany csik kolaval es 3-4 fizetett prostival kell megnezni szenteste. Ugy meglesz az illuzio, es ez a nyomorultsag amit most erzel elhalaszthato nehany evvel. Pont ugy ahogy az azokat alkotok csinaljak.

    Vagy leulsz egyszer magadban, es vegiggondolod miert nem tud szeretni teged senki egy-ket ejszakanal vagy honapnal tovabb.
    Kis segitsegnek itt egy video:

    [link]

    nincsennek benne csillogo kovek, meg sarga villodzo fenyek, raadasul angolul van es kicsit gondolkozni is kell a megertesehez. Ha ez megy mar egy lepessel elorebb vagy.

    Boldog karacsonyt!

  • 2010.12.26 13:30:22stenonis

    A nőknek semmi sem jó? ha van valaki az a baj ha nincs az??, tudjátok erről egy Hogy lehet a nőt boldoggá tenni" pps jut eszembe:http://www.suniland.eu/humoros-szovegek/emberek/egy-not-nem-nehez-boldogga-tenni
    amugy kellemes ünnepeket:)

  • 2010.12.26 14:16:26tiriti

    "...azt vettem észre, mindenki boldog körülöttem. Senkit sem akartam terhelni a siralmaimmal"

    "És elnézve a körülöttem lévő kapcsolatokat, kevés olyan akad köztük, amelyeket magamnak kívánnék. "

    Őrület, hogy milyen gyorsan változik a világ, és egy mégis milyen igaz, és tanulságos történetekkel lep meg minket.

  • 2010.12.26 14:25:19111516

    Lám én is idetértem
    négy éves előkészület után új párommal még mindig nem tudtam összeköltözni. Én albérletbe Ő csomagol no ez sem piskóta. Aki nem vár semmire ott meglepetés a valami. Nekem van valaki de csak van....

  • 2010.12.26 14:39:09atiz

    Magamon azt tapasztaltam, az utazas a legjobb terapia.

    Nem tudom kinek mik az anyagi lehetosegei, ilyenkor egy lehetseges megoldas olyan helyre menni par napra, ahol nem unneplik a dec.25-26-ot es/vagy a kornyezet radikalisan elter a megszokott karacsonyitol.

    Marokko (Agadirban holnap 22C lesz), Kairo... csak hogy ket kozelebbit emlitsek. De ne irodaval, mert azok csodbemennek :-)

  • 2010.12.26 15:14:24Kelly és a szexi dög

    kamu az egész írás, nem igaz, hogy nem jön le senkinek!

  • 2010.12.26 15:20:29MetálFater

    Nem szeretnék prejudikálni, illetve senkit sem fikázni, de azt gondolom, hogy aki négy év alatt sem talált magának olyan társat, akivel együtt tölthetné a karácsonyt, annál igen súlyos személyiségi problémák vannak.

    Néhány tanács:

    1. Ne várd a fehér Audis, kő-gazdag gyáriparost.
    2. Nézz tükörbe. Te sem vagy már fiatal.
    3. Ha mégis, akkor nagy a baj, ha egyedül vagy!

    Összegezve:

    Ott a probléma, ha az elvárások nem fedik a lehetőségeket. A 30 év feletti, egyedülálló férfi
    nagyon gáz. A 30 év feletti egyedülálló Nő, még nagyobb gáz.

    Konklúzió:

    Le kellene adni a vágyaidból, illetve egy egészséges kompromisszumot kellene önmagaddal kötni. Sokat mosolyogni.
    Nem a Tv előtt ülve chipszet zabálni, hogy jó kövér légy, hanem nyitottan járni a világban.

    Akkor jövőre biztosan nem leszel egyedül!

  • 2010.12.26 15:41:09oliva

    jaja, van úgy, hogy valakinek súlyos személyiségi problémái vannak, nos, mint látom az ilyen embert le kell ugatni, vagy lelőni, vagy ilyesmi, mert ugye, dögöljön meg mindeki, aki olyan idegbeteg/alkoholista/perverz/szadista/stb családba született, ahonnan nem lehet egészségesen távozni... meg aki a párkapcsolatot életre szóló házasságban képzeli el, és nem "most ezzel fekszem össze, majd amazzal" alapon, és még nem találta meg az igazit, gondolom annak is meg kellen dögölnie? hmmm...

  • 2010.12.26 16:23:20Lotyó Bridzsida

    tök jó, hogy valaki leírja az egyedül töltött karácsonyi tapasztalatait, aztán jönnek a nagyokosok, akik jóóól megmondják, hogy hülye is vagy, meg az életre alkalmatlan is...:D

    hogy is van a mondás? bagoly mondja verébnek?...:D

  • 2010.12.26 16:29:45lamb79

    @MetálFater

    ennek csak kb a felével értek egyet. 30 felett sem áll meg az élet, igazából úgy látom hogy egyre tobben (akarva vagy akaratlanul)kitolják a azt az életkort amikor hajlandóak egy párkapcsolatba belépni. ez nem csak a bulizás, tanulás, karrier stb. miatt van így, hanem azért mert megtehetik.

    szerintem a férfiak nagy részénél még egyáltalán nem gáz ha 30 felett szinglik. a noknél már valóban nem elonyos de nem is halálos. de ez is csak felfogás kérdése.

    én nem fogok csak azért leadni az igényeimbol mert állítólag már házasodnom kellett volna. az idok változnak, én alkalmazkodom, és általában az ember úgyis egy olyat kap amilyet megérdemel. ezen nézeteim ellenére a tradícionális családformát kedvelem és amikor itt az ido (akár holnaptól, akár 5 év múlva) és mert a megfelelo partner a kozelben van, megteszem majd a megfelelo lépéseket.

  • 2010.12.26 16:52:17Ittott

    Az írás nekem is kicsit kamu szagú, olyan, mint egy kitalált történetbe ágyazott filmajánló.
    Egyet nem értek egyébként a dologban: ha a főszereplő egy létező személy, akinek van egy húga, akkor miért nem ünnepelnek együtt? Nekem természetes lenne, hogyha a bátyám egyedül élne, akkor meghívnám magunkhoz és velünk ünnepelne, akkor is, ha már lennének gyerekeim. Remélem, hogy fordított helyzetben ő is ezt tenné. Szóval ez kicsit furcsa.

  • 2010.12.26 16:54:37MetálFater

    Tisztelt Oliva!

    Ön olvasott olyan kitételt a hozzászólásomban, hogy le kell lőni valakit is?
    Na ugye, hogy nem...

    És akkor slusszpoénként.

    Én 18 évig voltam állami gondozott, nem volt könnyű, ezt elhiheti.
    Viszont. Nem lettem sem alkoholista, sem szadista, sem egyéb, az Ön által felsorolt személy.
    Van tisztességes szakmám, családom, barátaim.

    Tudja, ez csak hozzáállás kérdése.
    Lehet siránkozni (én is megtehettem volna),
    De lehet kitörni is abból a helyzetből, maiben nem érzem jól magam.
    Mindössze akarat kérdése.

    További békés és boldog ünnepeket kívánok!

  • 2010.12.26 19:30:54oliva

    Tisztelt MetálFater!
    Nem, nem olvastam lelövésről, való igaz, éles és cinikus volt az írásom, nem teljesen ok nélkül.
    Azért gratulálok, hogy az előzmények ellenére normális emberré vált, csak annyit kérek, hogy azokat, akiknek ez nem sikerült, ne sajnáljunk le, mert nem vagyunk egyformák. Én is normális emberré váltam a szadista/alkoholista/pedofil mostohaapám minden igyekezete ellnére, bár nem a magam erejéből, nekem a Jézusba vetett hit segített ebben, de az öcsémnek ez nem jött össze, papírja van róla, hogy nem komplett, pedig értelmes és rendkívül jóindulatú emberke, de ő nem bírta feldolgozni a mindennapi terort, amit otthon átéltünk... Mondjuk családom nekem sincs, az egyedül töltött karácsonyt nekem nem okoz gondot, mert legalább nem terorizál senki... Amúgy nem szoktam nyafogni.
    Én is kívánok további szép karit :)

  • 2010.12.26 20:47:15tiriti

    Kedves Olívia, Metalfater és többiek!
    Véletlenül sem szeretném, hogy támadásnak vegyétek, mindössze azt szeretném mondani, hogy a cikkbeli történetből bármiféle általános következtetést levonni,vagy bárkit megítélni enyhén szólva is óriási merészségre, magabiztosságra utal. Ugyanis ennek a cikkbeli történetnek a valósághoz való viszonyáról semmit nem tudunk, de ha biztosan valóságos történe lenne, az se jelente sokat. Különben Metálfater és Olivia esetéből joggal vonhatnánk le, hogy az állami gondozás vagy a szadista, alkoholista, pedofil mostohaapa egy célravezető eszköz, ha azt szeretnénk, hogy tisztességes szakmával rendelkező családapákká, vagy egyedülálló, de normális, hívő hölgyekké váljanak a gyermekeink.

  • 2010.12.26 21:55:06Nancsi

    tiriti: Szerintem is először boncoljuk fel a bigét, legalább az agyát, utána meg majd megítéljük, hogy miért karácsonyozott egyedül... Ááá, nehogy már ne lehessen véleményt alkotni egy történetről, és annak szereplőjéről. Ha bemész a moziba, megnézel egy filmet, neked sosincs véleményed?

    Igen, a csaj el van szállva, magasra tette a mércét és/vagy nem is foglalkozik a párkereséssel, csak karácsonykor szar neki egyedül otthon ülnie. Olyankor nincs buli, minden zárva van, stb. A cikk alapján egy egoista, érzéketlen, értéktelen, de legalább dekoratív pics, aki pár hónap jó az ágyban, utána meg menekül tőle mindenki, ahogy a nagy ő is tette. Megjegyzem ha van egy húga, akivel beszélő viszonyban is van (meg esetleg szülei, egyéb "jóemberei"), akkor elég szánalom ha a teljes karácsonyt egyedül tölti. Mi pl tegnap délutánt a szűk családon kívül 2 olyan rokonnal töltöttük, akiknek se kutyájuk, se macskájuk, pontosan azért hogy ne legyenek karácsonykor egyedül. Persze nem csak karácsonykor gondolunk rájuk, de nehogy már pont karácsonykor ne jussanak eszünkbe. Utána meg mikor hazamentek biztos nem úgy ültek a karácsonyfa elé, hogy na most felvágom az ereimet, vagy legalábbis nyáladék zenéket hallgatok, hátha abba belehalok.

  • 2010.12.27 08:59:35pHérték

    A karácsony nem arról szól, hogy "jobb adni, mint kapni"? Főleg szeretetet, figyelmességet. A cikk író is jobban és elegánsabban jött volna ki a helyzetből, ha erre koncentrált volna, önmaga helyett. Meg hát "adjatok, néktek is adatik"...

  • 2010.12.27 11:36:39tejcsokoládé

    1. 30 feletti egyedülálló nő vagyok (akik szerint ez már eleve gáz, azok ne olvassanak tovább)
    2. nem tartom fontosnak, hogy csak azért együtt éljek/legyek valakivel, hogy elmondhassam, vagy, hogy a karácsonyt ne kelljen egyedül töltenem
    3. szerintem nem gáz, ha az ember jól megvan egyedül, az viszont igen, ha ilyen látványosan sajnálja és sajnáltatja magát
    4. ugyan pasim nincs, de vannak szüleim, testvérem, unokatestvéreim, ők a családom, és a karácsonyt az ember azokkal tölti akiket szeret, nem egy üveg wisky-vel.
    5. ha ennyi idősen még azt hiszed, hogy a bridgetjones-os otthonbőgöésegyedülvedelek karácsony menő, akkor tévedsz.

  • 2010.12.28 08:30:16szpsz

    Na én meg egy 38 éves férfi vagyok, aki 12 éve kiegyensúlyozott párkapcsolatban él. Heteró vagyok, nyugi, semmi feminin nincs bennem, hogy egy ilyen topicba beszálljak. Egyszerűen azért írok, mert van véleményem. Tejcsokoládé nicknevű hölggyel egyet tudok érteni. Pont egykori olvasmányélményeim jutottak eszembe, ezért is ragadtam billenytűzetet. Csernus Imre írja több könyvében is, hogy aki igazán hiteles ember, az egyedül is jól elvan. Annak nincs szüksége mankókra. A frissen elvált/szakított embereknek azt javasolja, hogy menjenek el EGYEDÜL egy nyaralásra és élvezzék. Ne akarjanak felszedni valakit, hanem egymagukban találják meg az élvezetet. Őszerinte - és én is egyet kell értsek - aki annyira reszket azért, hogy szeressék, hogy ne legyen egyedül, az tulajdonképpen prostituálja magát egy kapcsolatért, őket ő gyűjtőnéven szeretetqrvának tartja. És gondoljunk bele, van is benne igazság. Valaki azért belemegy egy méltatlan és előnytelen kapcsolatba, csak hogy legyen valakije. Fontosabb a magány elkerülése, mint egy igazi szerelem megélése. Opportunista hozzáállás ez. Én így látatlanban biztos vagyok benne, hogy a cikk írójának ez a bizonyos válás utáni első kapcsolata is egy ilyen "kompromisszum" volt. Egy meggondolatlan kapcsolatba való beleugrás csak, hogy ne kelljen egyedül tölteni az ünnepeket. Arra valóban nem tér ki a cikk, hogy az illető hölgynek se testvére, se szülei, se kutya, se cica? :) Valóban kicsit frusztrált és önsajnáltató a hangvétel. Ezzel be tudja vonzani a hosszú magányt. Ha elkezdene nyitottabb. de ELVÁRÁSMENTES lenni, szerintem hamarabb rendeződne az élete. Egy biztos: a párkapcsolat nem alanyi jog, ami tettek nélkül mindenkinek "defaultban" kijár. A jó párkapcsolatért tenni, küzdeni kell az élet folyamán is, nem csak a megszerzésekor. De ha már nem tudnak felnézni egymásra a felek, akkor jobb hagyni az egészet a csudába.

  • 2010.12.28 10:21:54repecs

    Csernus :-) Ne csak azt nézd mit mond,ir , hanem hogy ezekkel az elvekkel ő mire jutott.

  • 2010.12.28 14:35:57Pitykeőrmester

    Ez mekkora egy fostorony cikk!

  • 2010.12.28 20:24:05Ariel7

    Tőmondatokban: 41 éves vagyok, a szüleim 10 éve meghaltak (édesanyám ráadásul karácsonykor), elváltam, gyerekem, hozzátartozóim nincsenek, jelenleg egyedülálló vagyok, egyedül töltöttem a karácsonyt... Mondhatják sokan, hogy lúúúúzer, de tévedek. Őszinte leszek és le merem írni: tavaly előtt kifordultam önmagamból, éjszakai szórakozó helyeken buliztam karácsonytól szilveszterig csitri barátnőimmel, tavaly otthon maradtam egyedül, lehangoló volt. Most bár egyedül voltam, mégis sokkal elviselhetőbb volt a karácsony. És az a jó hírem, hogy minden változik, lassan minden helyére kerül, csak idő kell az elfogadáshoz, a megnyugváshoz, ahhoz, hogy új terveket tudjon szőni az ember, hogy újra nevetni tudjon. És ezt szeretném üzenni mindenkinek, sok szeretettel. Üdvözlet Olivának!

  • 2010.12.30 02:03:42Almost Aussie

    Olvastam az előttem szólók véleményét és úgy döntöttem én is megírom a magam kis történetét.Én 29 éves voltam amikor találkoztam a nagy Ő - vel aki akkor 31 éves volt.Véletlenszerű találkozás volt,karácsony előtt pár nappal.Nem számítottam semmire,talán ez is volt a titka az egésznek....Január 6 - án megkérte e kezemet..akkor még elhamarkodottnak tartottam a dolgot,de augusztusban gyűrűt kaptam Tőle.Mindketten túl voltunk kudarcokon,rossz kapcsolaton.3 éve vagyunk házasok,a kapcsolatunk az 5. évébe lépett,megküzdöttünk egymásért és összecsiszolódtunk.Szó szerinti társai vagyunk egymásnak a nagybetűs Életben,de ebben rengeteg munkánk van.Én évekig csak álmodoztam arról hogy valaki ennyire szeretni fog engem,sajnos korábban hajlandó voltam félmegoldásokra a magányt elkerülendő.Csak azt tudom mondani ( nem tanácsolni ) a saját példámból kiindulva hogy ha valaki a saját életéről dönt,ne kössön kompromisszumokat,mert az csak ideig - óráig fog tartani...Csernus dokiról csak annyit,hogy én is olvastam a könyveit,de szerintem nem kell ezeket Szentírásként kezelni...talán ő sem ezzel a szándékkal írta őket :-) Egy ilyen tipusú könyv elolvasása után/közben érdemes magunkba nézni és ha hasznos dolgot találunk bennük,azt használni a mindennapokban..de ennyi.Közhelyesen szólva,a saját sorsodat te irányítod,nem könyvek,mozik és zeneszámok...

  • 2010.12.31 08:31:08magyar ember teli szájjal

    Ezt olvasni is rossz. Az ilyen lúzer bögrék kezdik azzal az ismerkedést a neten hogy "én komoly kapcsolatot keresek ám, nem dugni akarok". Valójában mint aki citromba harapott.

  • 2011.01.06 14:35:37Che_007

    Dettó :-)
    Csak nekem a 2. volt. Na és hasonlatosan oldom meg mintha nem csak 1edűl lennék ugyanúgy készülök. Perzse nem többre terítek :-) A barátok felértékelődnek ilynekor. Velük vagyok inkább sokszor karácsony elött és után. Többször mozduéok ki koncertekre (nem nem hülye jkarácsonyi dalokat hallagtni) bárokba. azaz csöppet sme érzem magam egyedül mert elötte , és utána is barátok vesznek körül. Kisérletezek a konyhába , élvezem hoyg kicsivel több idő van mindenre. És nem stresszelem magam. Mégha hívnak is szülők, tesó, hogy menjek hozzájuk karáécsony este elutasítomm, mert nekem van saját életem. Ha egyedül vagyok ebben, akkor így kell megélnem ezt az estét. Ez nmég ösztönöz is arra hogy jövőre talán ne így legyen és nyitott szemmel járjak. Persze tágabb családdal találkozom de csak másnap 3-ad nap. Lehet így is csinálni nincsen ezzel baj, de perzse nem szabad elszegredálódni a többi embertől és ha látsz egy családot nem mindenképp a hibát kell benne csak keresned.

    Az egyedülléttel nincsen baj a baj akkor van ha annak lelki okai vannak mint az iró első 1,5 évében. :-) Szerintem ennél már egy fél megoldás kapcsolat is jobb akit szertesz de valszeg nem szerelemmel de mind2-nek szükségetek van a másikra. És ha acsak pár hónapokig is működnek ezek (nem féltetlenűl anyázással végződnek) az is sokkal jobb mint a nagy őt keresni és folyton páncálzattal élni az életet. Nem kitint kell növeszteni hanem problémakezelést, megtanulni! Azaz ha már baj van akkor azt jól kezeljük és valóban megoldjuk.

  • 2011.01.07 11:03:27Bogyó 2

    Nem a főproblémához szólnék hozzá, hanem csak eltűnődöm azon a jelenségen, hogy milyen érdekes, hogy a posztoló hangulata, kulturális képe, egyszerűen minden az angolszász világ körül forog. Ez egyébként is teljesen igaz a mai 40 alatti városi értelmiség nagyrészére, amerikai akar lenni mindegyik tudat alatt. Minden dal angol-amerikai, Amerikában volt az a nagyon boldog időszak, amerikai filmekről beszélünk. S valószínűleg ezt olvasva nem is érti most mi is a probléma, miért nem természetes mindenkinek, hogy karácsonykor csak Mariah Carey vagy Sinatra jut eszébe.
    Nálunk is megszólal némelyik dal ilyenkor ezek közül, elismerjük az angolszász kultúra vezető szerepét, de a kizárólagosságát nem.
    Hogy teljesen ebben a világban éljek, hát, köszönöm, nem. Én Piramist vagy Neotont is hallgatok ilyenkor, de még Pásztorok, pásztorokat is. Ilyenek azonban itt fel sem merülnek, félelmetes, hogy csak onnan tud meríteni az életéhez passzoló alkotásokat.
    A posztoló nyilván New Yorkban lenne igazán boldog, szánalmas, félreeső provinciaként éli az életét itt, neki Amerika nem egy másik ország és másik kultúra, jobban magáénak érzi mint az ittenit, s ebből az alapállásból nyilván nagyon szánalmas minden, ami itt van.
    Nyilván teljesen felesleges lenne olyanokról tudakozódni, hogy vajon volt-e éjféli misén, énekelt-e mennyből az angyalt. Nyilván pulykát süt és nem halászlevet főz, zoknit tesz ki reggelre, s ekkor várta Mikulást, nem 6-án.
    Szar ügy. El kell költözni, ott pasiból is több van.

  • 2011.01.07 11:17:03Bogyó 2

    Valójában igaza van sok hozzászólónak, aki a szeretetre utal, hogy talán ilyesmin kellene gondolkodni. Ez ugye elvileg Jézus születésnapja, de ugye az az üzleti érdekek által kialakított mesterséges karácsony-világ amiben a posztoló is él, s amire New York az alapeset, már eléggé eltávolodott ettől. Tipikus példája a hölgy, akinek ez nyilván már eszébe sem jut. Akinek valami zökkenő van az életében, az szarul érzi magát ilyenkor. Érthetően, egyikőnk se lenne mentes ettől az érzéstől, de valahogy mégis nagyon eltávolodtunk a lényegtől. Gyakorlatilag a korábbi közösségi ünnepből családünnep lehet, amit egyesek már párkapcsolati ünneppé szűkítenek le, s ha ez nincs meg, akkor szar minden.
    Aki meg eljár a templomba, vélhetőleg sokkal könnyebben éli meg az egészet.
    Erre kellene talán gondolni néha. Ha meg valaki olyan nagy materialista, az meg mi a francnak ünnepli? Legyen elvhű, s vessen véget az ilyen sötét elmaradott szokásoknak.

Blogok, amiket olvasunk

FOODY A világ 10 leggazdasabb séfje

A világ leghíresebb séfjei sokkal többek, mint szakácsok, ôk már márkák. Na de ki vezeti azt a listát, ahol Nigella csak az utolsó helyet tudta megcsípni?

ZEM 8 tanács kezdő futóknak, hogy ne hagyd abba a harmadik héten

Bárki elkezdheti, majdnem bárhol végezhető, és egy jó cipőn kívül semmi sem kell hozzá. Adunk néhány tippet, hogyan találhatod meg benne az örömödet, azaz hogyan nem fogod abbahagyni a futást pár hét után.

GADGETSHOP Így válassz okoskarkötőt

Az értékesítési adatok alapján az okoskarkötők az idei év slágercikkei lehetnek. Én is az okoskarkötők szerelmese vagyok, így elárulok néhány titkot, hogy tudj választani a több száz elérhető fajtából.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta