Plútói hatásokat élünk, s a rómaiak nem véletlenül nevezték az alvilág istenét Plutonnak, ”a gazdagnak” - Hádész a csodák, a nemesfémek és a kilencfejű Kerberoszok ura...
Az első részben szó volt arról, hogyan jelentkeznek a plútói hatások pszichológiai szinten, és hogyan jelenik meg a Plútó az egyéni horoszkópban. A második részben a Plútó mint élet-halál ura jelenik meg, és jelentős folyamatok megindulását mutatja.
Démétér termékenység-istennő bájos, fiatal lánya, Koré eladósorban is elválaszthatatlan volt mamájától, ami még isteni kérőinek is kedvét szegte. Hádészt, a körmönfont megoldások mesterét azonban nem lehetett holmi anyós-trükkökkel elbátortalanítani. Egyenesen Zeuszhoz, Koré apjához fordult, aki ha idegenkedett is testvérbátyja komor birodalmától, annál jobban tisztelte annak vagyoni helyzetét. A rómaiak nem véletlenül nevezték az alvilág istenét Plutonnak, ”a gazdagnak”. Az elhunytak lelkein meg az olyan hátborzongató lényeken kívül, mint a kilenc fejű Kerberosz kutya, a birodalom lakóinak megvesztegethetetlen őre, a föld mélyének valamennyi kincsét is magáénak mondhatta: nemesfémeket, ásványokat és még halandók számára sok más, elképzelhetetlen csodát.
Nem volt hát egy rossz szava sem, amikor Hádész csodálatos virágot varázsolt a mezőn sétáló Koré útjába. Aztán, amikor az lehajolt érte, elővágtatott fekete lovak húzta arany hintóján, és magával vitte a sikoltozó lányt. Odalent se hatotta meg Koré könyörgése: még azután sem engedte fel a felszínre, hogy erőszakkal a feleségévé tette. Lányánál már csak Démétér volt vigasztalhatatlanabb: minden élet kipusztításával fenyegető aszállyal sújtotta a Földet. Elpusztult a termés, pusztultak az emberek, ami az Olümposz lakóinak is problémákat okozott, hiszen ha kihal az emberiség, ugyan ki mutat be áldozatot az isteneknek?
Ezt már Zeusz sem hagyhatta annyiban: nyomást gyakorolt Hádészra, hogy szolgáltassa vissza újdonsült nejét anyósának. Amaz látszólag beleegyezett a dologba, távozása előtt azonban hét gránátalmamagot adott az időközben Koréból (Névtelen Lány, Gabonaszem) Perszephonévá (az Alvilág Úrnője) váló asszonykának. A lány állítólag annyira megörült szabadulásának, hogy készséggel elfogyasztotta a magvakat. Valószínűbb azonban, hogy az otrombára sikeredett menyegzőt követően rabul ejtette férje pszichopata bája. Hiszen valóban nem mindennapi szerelem kellett ahhoz, hogy valaki még egy Démétérhez hasonló anyós ellenére is ennyire ragaszkodjon hozzá. Mi több, még dacolni is merjen az isteni mamával… Bölcs teremtés lévén belátta, hogy jóképűbb, társadalmilag szalonképesebb kérői bőven akadnának, de ilyen állhatatosak aligha.
Másfelől, miután belenyugodott családi állapotába, Hádész teljes jogú társa lett, vagyis az alvilág uralkodónője. Tehát még Zeusz, a napfényes Olümposz urának örökké felszarvazott, lejáratott feleségénél, Héránál is sokkal kedvezőbb pozícióba került. Az otthoni, mama pici lánya státuszról már nem is beszélve. Zokszó nélkül megette hát a gránátalmamagokat, melyek, alvilági eledelként egyszer és mindenkorra ehhez a birodalomhoz kötötték.
Démétér legnagyobb bánatára és Hádész legnagyobb örömére nem is térhetett vissza maradéktalanul a felső világba. Az év egy harmadát továbbra is férje birodalmában tölti, ez alatt pedig Demeter isteni rosszallásában telet küld a Földre.
a szerző asztrológus
Kisbolygóvá fokoztuk le, talán hogy ne kelljen megtapasztalni az élet és halál megsemmisítő misztériumát – az alvilág komor urát már az ókori görögök sem kedvelték, de legalább áldoztak neki. A Plútó az asztrológiában. | Az alvilág ura és a psziché
Mint egyfajta kozmikus Hannibal Lecter, a jó öreg Plútó is benyújthatja a számlát – ám ez az állítólag életellenes princípium hosszú távon mégiscsak azt díjazza, ha az élet pártjára állunk. | A kozmikus Hannibal Lecter
