Zanza!

Egy tisztességes barna medve időjós. Február másodikán kijön a barlangjából, és csak akkor bújik vissza aludni, ha meglátja az árnyékát. Ebből aztán tudható, hosszú lesz a tél.

 

Kibújás vagy bebújás? Ez aztán nem gondja az állatkerti medvének. Miért is maradna a barlangjában, amikor naponta házhoz hozzák az ebédjét. Teli a bendője, játszani is van kedve, fittyet hány az időre.
Pedig a néphagyomány szerint gyertyaszentelőkor, február havának második napján illene téli álmából felébrednie, kijönni az odújából, és körbenéznie. Leginkább arra kéne kiváncsinak lennie, hogy van-e néki árnyéka vagy nincsen. Mert ha van, akkor süt a nap, derült az ég, hosszú lesz még a tél. Akkor szépen visszaballag, oldalára fordul és alszik még jó nagyot, legalább negyven napot. Ám ha nincsen árnyéka, tudhatja a barna medve, végét járja a tél, rövidesen enyhül az idő.
Azonban ezek a maciknak már nincsen gondjuk az idővel, hiszen házhoz hozzák ebédjüket, mi meg csak győzzük kivárni, hogyan is alakul idén a tél...

Blogmustra