KEDVENCEK

Mindenkit túlélnek?

2010. március 1., hétfő 11:20

Egy négylábú élőlény hódítja meg a Földet országról országra, mindig újabb és újabb terültet elfoglalva. Felbukkanása hamarosan várható, ugyanis idáig téli álmát aludta. A látszólag szimpatikus, vad emlőst Japánban szentként tisztelik.

 

nyestkutya_lead_1


Ő lenne a nyestkutya, a kutyafélék családjába tartozó kistermetű állat, amelyet elsősorban gyönyörű prémje miatt kedvelték meg a múlt század első harmadában Európában is. Ekkor telepítették be Szibériából, arra számítva, hogy a nagyobb populáció bőven ad megélhetést a prémvadászoknak. A vadászoknak minden okuk megvolt, hogy ezt hihessék, hiszen egy-egy pár nyestkutya egész hadseregnyi utódnak ad életet. Csakhogy a prémgyűjtőknek mégis csalatkozniuk kellett, ugyanis a melegebb időjárás miatt meglehetősen megfogyatkozott az állat szőre - így bundája értéktelenné vált. Talán ennek is köszönheti, hogy manapság nem a kihalófélben levő állatok listáján találkozunk nevével. Persze nem kizárólag ennek, hiszen a nyestkutya rendkívüli alkalmazkodó képességének, igénytelenségének, és szaporaságának és folyamatos vándorlásának köszönhető a faj ökológiai sikere.

Kimért, megfontolt és lassú vágtázó

Ez a furcsa, rövidlábú zömök vademlős leginkább a házikutyához hasonlít, de emlékeztet a borzra, sőt gyakorta összekeverik a mosómedvével is. Pofáját maszk veszi körül, ami megejtően kedves ábrázatot kölcsönöz neki - nem véletlen, hogy Japánban egyike lett a legkedveltebb mesehősöknek, rajzfilmfigurának. Tanuki, a szent kutya, hiszen - a legenda szerint - bármilyen más állat képében képes megjelenni, kedves és bátor állat. Raccoob_japan
Ez a mi kis hősünk kifejlett állapotában egyébként 12-15 kilót nyom, alapszíne a sárgásszürke és a barna különféle árnyalatainak keveréke. Mozgása kimért, óvatos, vágtája sokkal lassabb a rókáénál, gyakran áll meg szimatolni, kaparászni. Érdekes, hogy a nyestkutya nem él családi falkában, ami a farkasok és a kutyafélék közt is ritka. A fiatal utódok korán, már tíz-tizenegy hónapos korukban érettnek számítanak utódok nemzéséhez. Szaporaságuknak és állandó vándor életmódjuknak köszönhető, hogy lassan az egész bolygót elfoglalják. Már a jégkorszakban is éltek elődeik a Földön, ám a korszak végével visszaszorultak az állandó tél birodalmába. Innen indulva újból világhódító útjára.

A nagy túlélő

A nyestkutya túlélőnek számít abból a szempontból is, hogy bár erdei ragadozó állat, de remekül elél a városi hulladékon is. Ugyanakkor nem kell attól tartani, hogy a borzokhoz vagy mosómedvékhez hasonlóan letelepednének a városi környezetben, mert elsősorban a tó-, és folyópartokat, valamint az egyéb vizes élőhelyeket kedvelik. Látszólagos ártalmatlanságuk miatt megítélésük mégsem egységes, hiszen a gazdálkodók nem rajonganak értük. A nyestkutya a természetben jól megél, kígyót-békát fog, elhullott állatok tetemeit falja föl, olykor bogarakat és halakat is, sőt partra vetett kagylóval is képes jóllakni. Az ember lakta területeken azonban a hívatlan látogató beoson a tyúkólba egy csinosabb darabért is, máskor pedig a földeken garázdálkodik, tejes kukoricát, szőlőt, dinnyét nassol.







Télen alszik, egyébként képes halált tettetni

Ennek a kutyafélének az egyik legnagyobb ellensége az ember társául szegődött vadászkutya, főleg a kistermetű kotorék ebek. De a fiatalabb példányait szívesen fogyasztják farkasok, rókák, esetleg a vadászó madarak is. A kutyafélék közül egyedül a nyestkutya képes tettetni a halált, így sokszor csak látszólag kerül ki vesztesen ezekből a viaskodásokból. raccdog-02Ennyi ellenséggel akár veszélyeztetett faj is lehetne, ám a nyestkutya-szaporulat akkora, hogy a nagyszámú veszély ellenére is növekvő populációban él Európában is. Ennek a gyarmatosító útnak egy mérhető állomása Finnország, ahol már 45 ezer példánya él. Az északi területek elhullott vadjait szívesen fogyasztó nyestkutyáknak a másik ellensége a tél. A gyakran mínusz húsz fok alatti hőmérséklethez épp ezért úgy alkalmazkodtak, a kutyafélék közül egyedüliként téli álmot alszanak. A nyestkutya élete első éveit vándorlással tölti, így újabb területeket fedez fel. Észak-Európából az utóbbi évtizedekben délebbre merészkedett, így került el Szlovákiába, Csehországba, Ausztriába és Magyarországra is. Hazánkban 1961-ben regisztrálták az első példányokat, s azóta nincs olyan megye, ahonnan legalább egy alkalommal ne jelezték volna jelenlétét. Az utóbbi években Hajóson, a Hortobágyon, a Fertő-tónál látták egy-egy példányát.

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

Blogok, amiket olvasunk

FOODY A világ 10 leggazdasabb séfje

A világ leghíresebb séfjei sokkal többek, mint szakácsok, ôk már márkák. Na de ki vezeti azt a listát, ahol Nigella csak az utolsó helyet tudta megcsípni?

ZEM 8 tanács kezdő futóknak, hogy ne hagyd abba a harmadik héten

Bárki elkezdheti, majdnem bárhol végezhető, és egy jó cipőn kívül semmi sem kell hozzá. Adunk néhány tippet, hogyan találhatod meg benne az örömödet, azaz hogyan nem fogod abbahagyni a futást pár hét után.

GADGETSHOP Így válassz okoskarkötőt

Az értékesítési adatok alapján az okoskarkötők az idei év slágercikkei lehetnek. Én is az okoskarkötők szerelmese vagyok, így elárulok néhány titkot, hogy tudj választani a több száz elérhető fajtából.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta