A csatatér borzalmai adtak ihletet a leghumánusabb szervezet alapítójának

Szimbólumvadász

GettyImages-1384825329
Olvasási idő kb. 4 perc

A Nemzetközi Vöröskereszt jelét a világon mindenki ismeri: mentőautókon, humanitárius segélyt nyújtó csapatok, alakulatok felszerelésén és járművein találkozhatunk vele, melyek feladata a háborús konfliktusok, illetve békeidőben a katasztrófák, természeti csapások áldozatainak szervezett egészségügyi és anyagi támogatása. De pontosan mit szimbolizál a vörös kereszt, kinek a fejéből pattant ki ez a jel, és mi köze van Svájc zászlajához?

Sokkolták a háború borzalmai a svájci alapítót

A vöröskeresztes mozgalom ötlete egy svájci üzletember és kereskedő, Jean Henri Dunant fejében fogant meg, miután 1859-es észak-olaszországi útja során szemtanúja volt a III. Napóleon francia erői és a Habsburg-hadsereg között a lombardiai Solferino községnél vívott csatának. A több ezer halottal és több tízezer sebesülttel járó ütközet borzalmait látva Dunant a közeli falvakból önkéntes mentőegységeket szervezett, melyek semlegesen, mindkét fél számára segítséget nyújtottak a csatamezőn. Az ötletet továbbgondolva az üzletember 1863-ban Sebesülteket Segélyező Nemzetközi Bizottság néven megalakította a Nemzetközi Vöröskereszt elődjét, egy évvel később pedig megfogalmazta a sebesültek nemzeti hovatartozására tekintet nélküli segítéséről szóló Első Genfi Egyezményt, melyet 16 állam írt alá, később pedig újabb 12 ország csatlakozott hozzá.

Jean Henri Dunant (1828–1910), a Nemzetközi Vöröskereszt alapítója
Jean Henri Dunant (1828–1910), a Nemzetközi Vöröskereszt alapítójaUniversal History Archive / Getty Images Hungary

Dunant segélyező szervezetének két alapító tagja, Louis Appia svájci orvos és honfitársa, Henri Dufour tábornok javasolta, hogy a mozgalmat lássák el egy egyedi jellel, amely bármikor és bárhol, akár a csaták hevében is jól felismerhető, így jött létre a vörös kereszt szimbóluma. A jelképet az alapítók egy szerzetesrend, a kamillánusok nyomán választották, akik az 1500-as évektől kezdve ruhájukon vörös keresztet hordva ápolták a betegeket a csatatéren, Dunanték azonban megváltoztatták a szimbólum formáját, a krisztusi kereszt helyett a svájci zászlóban látható, egyenlő szárú keresztet adaptálták a nemes célra, az inverzére fordítva a lobogó színeit.

Sokáig folyt a vita a felekezetek között

A változtatásra egyesek szerint azért volt szükség, mert az Oszmán Birodalom nehezményezte a keresztény jelkép használatát, ugyanakkor a svájciak nemzeti büszkesége is szerepet játszhatott a kérdésben. Az 1876–78-as orosz–török háború idején az oszmánok ideiglenesen vörös félholdra cserélték a mentőalakulatok jelzését, attól tartva, hogy a keresztes lobogók demoralizálhatják Allahhoz hű seregeiket; a félhold azóta is a szervezet hivatalos, elsősorban muszlim országokban használt jelképe, melyhez a perzsák kérésére a vörös oroszlán és nap is csatlakozott. Utóbbit Irán egészen 1980-ig használta, majd ők is áttértek a félholdra, de nem hivatalos státuszban megtartották a korábbi szimbólumot is.

A vöröskereszt és a vörös félhold egymás mellett
A vöröskereszt és a vörös félhold egymás mellettNurPhoto / Getty Images Hungary

Hasonló a helyzet az Izrael által bevezetett vörös Dávid-csillaggal, melyet a Nemzetközi Vöröskereszt nem ismer el, 2005-ben ugyanakkor, a zsidó állam részvételének megkönnyítése céljából létrehozták a vörös kristály emblémáját, amely vallási meggyőződésre való tekintet nélkül bármely kultúrának és nemzetnek lehetővé teszi egy jól felismerhető segélyezőszimbólum használatát. Jelenleg a világ 196 országa használja a vörös kereszt, 30 pedig a félhold jelét, melyekhez hivatalosan, a genfi egyezmények szövege szerint „semmilyen vallási, etnikai, faji, regionális vagy politikai jelentés” nem kapcsolódik.

Törvényt sért a jogosulatlan használat

A Nemzetközi Vöröskereszt működését, illetve jelképének használatát az 1949-es Genfi Egyezmény szabályozza, amely tiltja a szimbólum jogosulatlan használatát, elbitorlását és utánzását, például azt, hogy a harcoló egységek magukat vörös kereszttel álcázva jussanak be ellenséges területre. A szervezetnek olykor a filmesekkel is meggyűlt a baja, a Halálos rémületben című James Bond-film főgonosza, egy áruló szovjet tábornok például vöröskeresztes segélycsomagokba rejtve csempészi ki az ópiumot Afganisztánból, amely miatt a Brit Vöröskereszt jogi úton kívánt elégtételt venni, végül azonban megelégedtek egy tájékoztató felirattal a film elején.

Megjelent az új Dívány-könyv!

A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!

Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!
Érdekességek