Máig nem tudni, igaz-e a megható történet az embermentő lekvárgyárosról

GettyImages-1631378276
Olvasási idő kb. 5 perc

Ha szereted a lekvárt, akkor jó az esély arra, hogy ettél már Bonne Maman márkájút is, anélkül, hogy ismernéd ezt a sztorit, amely második világháborús embermentőkként állítja be a márka tulajdonosának családját.

A francia lekvármárka a világ sok táján ismert, jellegzetes, piros-fehér kockás kupakja és üvegének karakteres alakja könnyen észrevehetővé teszi a világ szupermarketjeinek polcain. De vajon igaz-e az a sztori, amely alapítóiról terjed az interneten?

A neten terjed a megható sztori

A Bonne Maman lekvárokat nagyon sokan ismerik
A Bonne Maman lekvárokat nagyon sokan ismerikullstein bild / Getty Images Hungary

Ha angol nyelvű tartalmakat is olvasol a közösségi oldalalakon, könnyen meglehet, hogy az algoritmus szeszélye által már eléd is került Michael Perinónak a korábbi nevén Twitterként ismert X-en 2021-ben közzétett bejegyzéssorozata. A történet szerint Perino – aki egyébként nemcsak egy egyszerű felhasználó, hanem jogászprofesszor és dékán a New Yorkban található St. Johns Egyetemen – egy idős hölggyel találkozott egy szupermarketben, és segített neki abban, hogy elérje a magas polcon elhelyezett Bonne Maman lekvárt. Idáig még nincsen semmi különös a történetben, a törékeny asszony azonban köszönetnyilvánítás közben elárulta azt is a férfinak, miért vesz minden alkalommal egy üveggel a dzsemből.

„Holokauszttúlélő vagyok” – indokolta a döntését, Perino pedig tudta, hogy ezután egy olyan történet következik, amelyre érdemes odafigyelni. Az idős asszony verziója szerint a második világháborúban az a család, amely a márkát birtokolja, Párizsban bújtatta el az ő családját. A történetet nem hallgatta el gyermekei és unokái elől, így amikor vásárolni indul, az unokák mindig figyelmeztetik, hogy vegyen egy üveggel a lekvárból.

A cég a világháború idején még nem létezett

A történet közlője szerint ez a legjobb indoklás, amelyért bárki márkahű lehet: de vajon amilyen jól hangzik, annyira igaz is?

Léteznek cáfolatok, amelyek szerint a sztori biztosan csak kitalált. Ők a következőket hozzák fel:

  • a Bonne Maman márkát 1971-ben alapították
  • az azt gyártó vállalat, az Andros pedig 1959 óta létezik.
Az Andros Biars-sur-Cère-ben található gyára a világháború idején még nem állt, ma így fest
Az Andros Biars-sur-Cère-ben található gyára a világháború idején még nem állt, ma így festRaimond Spekking/Wikimedia Commons

Ez tény és való, viszont az is, hogy Jean Gervoson és Pierre Chapoulart, a Bonne Maman tulajdonosai Biars-sur-Cère-hez vezethetik vissza a cég történetét. Gervoson feleségével, Suzanne Chapoulart-ral – későbbi üzlettársa testvérével – itt élt a második világháború idején, gyümölcsöket és magvakat termelve. 

Az ötvenes években itt kezdte Gervoson apósa dzsemeit professzionális módon üvegbe tölteni, majd eladni – ebből a vállalkozásból nőtt ki a Bonne Maman.

Érdekesség, hogy a termék csomagolása semmit sem változott az elmúlt 50 év során, ugyanolyan formájú üveget használnak, melynek címkéjén az egykori vezérigazgató, Pierre Roche-Bayard kézírásával olvasható a márkanév.

A Bonne Maman tulajdonosai nem nyilatkoznak

A kisvárost már össze lehet kötni holokauszttúlélőkkel: a Jewish Standard egy cikke szerint ugyanis a németországi Worms városából kerültek ide menekülők, köztük Eric Mayer is, aki visszaemlékezésében megírta, hogy szülei már a háború előtt aggódtak miatta és unokatestvérei miatt, ezért Franciaországba küldték őket, ahol különböző városokban rejtőztek.

Burgundiában, Elzászban és Vichyben is éltek, a második világháború ideje alatt pedig emlékezete szerint a 800 lakossal bíró Biars-sur-Cère-ben tartózkodtak,

melyet a Bonne Mamannal a később Amerikába költöző férfi maga is összekötött visszaemlékezésében.

Akkor most Franciaország melyik részén bújtatták a zsidókat?

Vajon lehetséges lenne, hogy nemcsak Mayert, hanem akár másokat is a Gervoson család fogadta be, hogy megvédje a náciktól? A helyzet az, hogy talán sosem derül ki a dolog, ugyanis Jean Gervoson a márka alapítása óta egyetlen interjút sem adott, ahogyan azt francia lapok már 2009-ben csodálkozva fedezték fel. A Snopes, egy városi legendákat kutató oldal megkísérelte megszólaltatni Gervosont vagy akár az Androst a kérdésről, ám falakba ütköztek ők is.

Biars-sur-Cère takaros kis település Franciaországban
Biars-sur-Cère takaros kis település FranciaországbanWikimedia Commons

Ez a válasz futott be hozzájuk:

„A Bonne Maman az Andros magántulajdonában van, egy francia családi vállalkozás, amely a franciaországi Biars-sur-Cere-ben található. A család a magánélet védelmét részesíti előnyben, és nem kommentálja a személyes ügyekkel kapcsolatos megkereséseket.”

A sokat sejtető nyilatkozat egyik értelmezése szerint szemérmesen hallgatnak arról, milyen jótétemények fűződnek a családhoz – egy másik szerint pedig inkább nem oszlatják el az egyre közkeletűbb feltételezést, hiszen az jó marketing a cégnek, kár lenne tehát megcáfolni. Profi megoldás, mely azt a kérdést sem kapargatja, hogy a neten keringő sztoriban Párizs szerepel, nem pedig egy apró francia falucska.

Ha embermentők történeteit olvasnád, ajánljuk ezt a cikkünket!

Megjelent az új Dívány-könyv!

A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!

Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!
Ezt olvastad már?

Érdekességek