A szaunázás a finn kultúra egyik legmélyebb gyökerekkel rendelkező, mindennapi és ünnepi szinten is fontos hagyománya, amely felkerült az UNESCO kulturális világörökségi listájára.
A finnek számára a 70-100 fokos szauna nem luxus, hanem természetes része az életnek: helyszíne születésnek, tisztulásnak, búcsúnak, pihenésnek és közösségi élményeknek is. A finnek közel 90 százaléka hetente legalább egyszer szaunázik, amely leggyakoribb időpontja a szombat este, de a legfontosabb ünnepek – így a karácsony és a nyárközép – is elképzelhetetlenek nélküle. A szauna lehet csendes elvonulás vagy baráti közösségi tér, attól függően, hogy magán- vagy nyilvános helyen vagyunk-e.
Apropó, nyilvános helyek – nézd, van egy pár belőle Finnországban!
A mindenki számára – legfeljebb némi csekély belépő ellenében – elérhető nyilvános szaunák már a 19. században megjelentek Finnországban, amelyek a kezdetekben a munkásosztály számára jelentettek elérhető tisztálkodási lehetőséget. A középosztály és a felsőbb rétegek inkább fürdőkbe, szaunalétesítményekbe jártak, vagy saját fürdőszobájukban tisztálkodtak.
Ha szívesen olvasnál egy hazai világörökségi helyszínről is, ajánljuk figyelmedbe ezt a cikkünket.

Múzsák a csók után irodalmi est
Egy különleges estére számíthat, aki velünk tart, amely során életutak, művészet és anyaság fonódik össze a színpadon. Hernádi Judit és Tarján Zsófia őszintén mesélnek anya-lánya kapcsolatukról: hogyan élte meg a művésznő a gyermekvállalást, milyen érzés volt Zsófinak híres édesanya mellett felnőni.A könyvben szereplő nők történeteiről Bálint Lilla szerző mesél, míg Hernádi Judit egy-egy megrázó vagy felemelő könyvrészletet olvas fel.
hirdetés