Az Antarktisz keleti felén található Taylor-gleccseren folyik az úgynevezett Vér-vízesés (Blood Fall). Messziről igencsak félelmetes látványt nyújt, hiszen színe miatt valóban véresnek tűnhet.
A különös és látványos természeti jelenség hátterében a környezetben található vegyületek állnak, nem valamiféle horrorisztikus titok a jégtáblák alatt. A vízesés vérvörös színét nem a benne élő organizmusok, mint a világon oly sok más helyen, hanem az itt található vastartalmú vegyületek okozzák.
Véres vízesés a jégmezőn: ez az oka
Ezen a területen az átlagos hőmérséklet mínusz 17 Celsius-fok. Hogy mégis mi az oka annak, hogy a vízesés vize nem fagyott meg az extrém hidegben, szintén a vegyületek összetételében keresendő.
A víz ugyanis nemcsak vasban gazdag, de egy része sós is.
A sós víz fagyáspontja pedig a sótartalomtól függ, de mindenképp alacsonyabb, mint a tiszta vízé. A jégtakaró alatt így képes folyékony halmazállapotú maradni, ráadásul miközben fagy, hőt ad le a környezetében, amitől rétegről rétegre olvad a felette lévő jég. Ez az oka annak is, hogy ugyan vízesésről beszélünk, ám nem a tipikus, Niagara-szerűen alázúduló víztömeg tárul szemünk elé a Vér-vízesésről készült felvételeken.
A világon számos, különleges színű természeti jelenségnek lehetünk tanúi. A sokak által használt, „majd, ha piros hó esik” mondásnak is van valóságtartama, ebben a cikkünkben összefoglaltuk, hogyan is lehetséges is.

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!
A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.
Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!
hirdetés