Mai városunk Közép-Frankföldön, a Pegnitz folyó jobb és bal partján terül el, nevét legkorábban a 11. században említi írásban egy III. Henrik német-római császár által kiállított okirat. Nem sokkal később a helyi vár már fontos katonai támaszpontként szolgált, kétszáz évvel később pedig a település szabad királyi város címet kapott. Az 1356-ban kiadott Német Aranybulla értelmében az újonnan megválasztott császárok itt tartották első birodalmi gyűlésüket. A 15. században Luxemburgi Zsigmond a város gondjaira bízta a birodalmi koronázási jelvényeket, melyeket ezután négyszáz évig itt őriztek. A napóleoni háborúk után a Bajor Királyság része és fontos ipari központja lett, különösen vasútiparáról vált híressé.
A Harmadik Birodalom időszakában a város a nácizmus egyik fontos központja volt, itt tartották a párt gyűléseit és itt fogadták el a hírhedt faji törvényeket is. A világháború után szimbolikus gesztusként itt állították bíróság elé és ítélték el a hitleri diktatúra fő bűnöseit. Ma a település – mely 520 ezer lakójával igazi nagyváros – kulturális sokszínűségéről és nemzetközi kapcsolatairól híres, maga mögött hagyva a múlt szégyenfoltját.
Felkészültél? Jöhet a kép!
Nem volt elég? Vadászd le tegnapi városunkat is!
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
