Tényleg sohasem látott, páratlan igazságtalanság volt a trianoni békeszerződés?

Tények és tévhitek

D  VG20200604016

Ezerszer hallott történetek és tényként ismert dolgok, melyekről azt hinnéd, a valóságon alapulnak, pedig többnyire a fantázia szüleményei. Lerántjuk a leplet a történelem legismertebb tévhiteiről.

Az 1920-as trianoni békeszerződés a magyarság egyik legnagyobb nemzeti tragédiája, melyről sokan úgy tartják, olyan páratlan igazságtalanság, amelyhez foghatót soha egyetlen országra sem szabtak ki korábban. A békediktátum kétségkívül igazságtalan volt, de vajon tényleg ennyire egyedülálló a történelemben?

Igazságtalan békét írtak alá a magyarok Trianonban

Az első világháborút lezáró párizsi békekonferencián a győztes felek a legyőzöttek megkérdezése nélkül határozták meg a béke feltételeit, melyek már eldőltek, mire az Apponyi Albert vezette magyar delegáció megérkezett Franciaországba 1920 januárjában. Hiába fejtette ki Apponyi gróf dokumentumok és térképek segítségével a magyar álláspontot, és hiába következett majdnem félévnyi tárgyalás, a feltételekben semmilyen érdemi változtatást nem sikerült elérni. Amikor a végleges szöveget májusban átnyújtották a delegációnak, annak tagjai tiltakozásként lemondtak tisztségükről.

Az összesen 14 részből álló békeszerződés aláírására 1920. június 4-én délután került sor a versailles-i Nagy Trianon-kastélyban; a dokumentumot Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és Bernát Ágost népjóléti miniszter ratifikálták kézjegyükkel. A békediktátum rendelkezése alapján Magyarország területe egyharmadára, 282 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre zsugorodott, lakossága 18,2 millióról 7,9 millióra csökkent; mintegy 3,2 millió magyar került külföldi uralom alá, az ország gazdasági kapacitásának és szellemi életének is egy jelentős része odalett.

A trianoni békeszerződés aláírása 1920. június 4-én
A trianoni békeszerződés aláírása 1920. június 4-énGeorge Rinhart / Getty Images Hungary

Mexikót még sokkal jobban megalázták

A trianoni béke egyértelműen túlzó volt, és Magyarországra nézve katasztrofális következményekkel járt, azonban egyáltalán nem példátlan a történelemben, és nem igaz, hogy a magyarok olyan mértékben szenvedtek igazságtalanságot, mint soha, senki. Az 1846–48-as mexikói–amerikai háborút lezáró Guadalupe Hidalgó-i békeszerződésben például a vesztes Mexikó területének 55 százalékáról, 1,37 millió négyzetkilométerről kellett lemondjon az Egyesült Államok javára, melybe beletartozik többek között a mai Kalifornia, Nevada, Arizona, Texas és Utah államok teljes vagy részleges területe.

Lengyelországot négy alkalommal osztották fel maguk között a szomszédos nagyhatalmak, az első alkalommal, 1772-ben területének 29 százalékát és 14 milliós lakosságából 4 millió főt veszített – írja Hahner Péter történész –, a második felosztási kísérletnél pedig ennek is a fele odalett. Harmadszorra, a Tadeusz Kościuszko vezette felkelés leverésekor, 1795-ben a lengyel–litván állam teljes területét felosztották az Orosz Birodalom, Poroszország és a Habsburg Birodalom között. Végül az 1939-es Molotov–Ribbentrop-paktummal az első világháború után helyreállított Lengyelországot ismét szétzilálták, a szovjetek és a németek osztoztak rajta egymás között.

Amerikai seregek vonulnak be Mexikóba
Amerikai seregek vonulnak be Mexikóbamikroman6 / Getty Images Hungary

Nem csak területi veszteségekre gondolhatunk természetesen a nemzeti tragédiák kapcsán, azonban egyéb országok tragédiái is bőven lekörözik a magyarokat ért sorscsapást: Kínában például Mao Ce-tung „nagy ugrás” elnevezésű gazdasági programja, amely teljesen betiltotta a magánjellegű mezőgazdasági termelést, becslések szerint 45 millió áldozatot követelő éhínséget idézett elő. Kambodzsában a vörös khmerek 1975 és 1979 között az ázsiai ország lakosságának egynegyedét kiirtották.

Természetesen kétségtelen, hogy a trianoni békediktátum a magyarság elemi tragédiája, azonban egyértelműen túloznak azok, akik azt állítják, soha ilyen mértékű csapás és igazságtalanság nem ért még más nemzetet a miénken kívül.

Ha tisztázni szeretnél egyéb történelmi tévhiteket, kövesd sorozatunkat, amelyben jól ismert, de nem feltétlenül igaz történeteknek járunk utána.

Szakácskönyv egy kis extrával!

 

Mentes Anyu legújabb könyvét azoknak ajánljuk, akik egészségük érdekében vagy meggyőződésből különleges étrendet követnek, de azoknak is, akik csak inspirációt, új ízeket keresnek.

Most AJÁNDÉK üvegpalack és vászontáska is jár a könyv mellé!

Tekintsd meg ajánlatunkat,  kattints ide!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!
Mustra