Miért 536 volt a legrosszabb év a történelemben?

GettyImages-1081007266

A koronavírus-világjárvány, a globális felmelegedés és az életünket fenyegető egyéb társadalmi és természeti problémák kapcsán azt hihetnéd, a 2020–2021-es éveknél sohasem volt rosszabb – ez azonban hatalmas tévedés. Az elmúlt évezredek során sokkal rázósabb időszakokkal is megküzdött már az emberiség, történészek pedig azt is megállapították, melyik évben volt a legrosszabb a Földön élni.

A Harvard Egyetem középkor-kutatója, Michael McCormick szerint az emberi civilizáció mélypontját az 536-os év jelentette. Ennek oka nem egy birodalom bukásában, egy véres háborúban vagy egy globális járványban keresendő, hanem egy rejtélyes természeti csapásban.

Sötétségbe borult a világ, milliók éheztek

Az ominózus évben egy különös „felhő” jelent meg az égen, amely tizennyolc hónapon keresztül sötétségbe borította Európát, a Közel-Keletet és Ázsia egyes részeit. A korabeli történetírók (a bizánci Prokioposz és a római Cassiodorus) tanúsága szerint a titokzatos jelenség elfedte a Napot, amely csak halványan, a Holdhoz hasonlóan ragyogott az égen, a világra homály borult, mintha örökké tartó napfogyatkozás köszöntött volna be.

Az időjárás hihetetlenül lehűlt: a két kontinens a jégkorszak óta tapasztalt leghidegebb nyarát élte át, az 1,5–2,5 Celsius-fokos átlaghőmérséklet következtében megsemmisült a termés és tönkrement a mezőgazdaság, milliók haltak éhen. A beszámolók szerint Írországban egészen 539-ig, vagyis három éven keresztül lehetetlen volt kenyeret készíteni. A gazdaság nagyon lassan állt helyre, a természeti csapás következményeit még egy évszázaddal később is nyögte Európa és Ázsia, a teljes felépülésre csak 640 körül, az ezüstbányászat fellendülésével került sor.

A titokzatos jelenség okát keresve McCormick és munkatársai Paul Mayewski gleccserkutató segítségével arra jutottak, hogy valószínűleg egy Izlandon történt vulkánkitörésből származó hamu juthatott a levegőbe, olyan mennyiségben, amely elegendő volt ahhoz, hogy másfél éven keresztül sötétségbe borítsa a fél világot. Ha a sötétség és az éhínség nem lett volna elegendő, néhány évvel később, 541-ben az egyiptomi Pelusium kikötővárosában pestisjárvány tört ki, amely megfelezte a Bizánci Birodalom lakosságát, és összesen mintegy 50 millió emberrel végzett a Földközi-tenger régiójában.

Az 536-ban tapasztalt légköri jelenséghez hasonló természeti csapás sújtotta a világot a „nyár nélküli évnek” nevezett 1816-ban is, amikor az indonéziai Tambora tűzhányó kitörése 80 köbkilométernyi vulkáni anyagot bocsátott a levegőbe. Ugyan a Föld átlaghőmérséklete csak 0,4–0,7 Celsius-fokkal tért el a szokásostól, a lehűlés a világ számos pontján, köztük az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában is súlyos mezőgazdasági problémákat és éhínséget okozott, és tömeges lázongásokhoz, gyújtogatáshoz, fosztogatáshoz vezetett. A kutatók szerint a 6. században tapasztalt katasztrófa még ennél is jóval súlyosabb lehetett, csoda tehát, hogy az emberiség jelentős része egyáltalán túlélte az 530–540-es évek földi poklát.

Szakácskönyv egy kis extrával!

 

Mentes Anyu legújabb könyvét azoknak ajánljuk, akik egészségük érdekében vagy meggyőződésből különleges étrendet követnek, de azoknak is, akik csak inspirációt, új ízeket keresnek.

Most AJÁNDÉK üvegpalack és vászontáska is jár a könyv mellé!

Tekintsd meg ajánlatunkat,  kattints ide!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!
Mustra