Honnét kapta nevét a Szomszédok legendás lakótelepe?

fortepan 153083

A magyar televíziótörténet ikonikus helyszíne a XI. kerületi Gazdagrét: a budai lakótelepen élők mindennapjait 12 éven és 331 epizódon keresztül követhettük nyomon a mára kultikussá és esszenciális retróélménnyé vált Szomszédok teleregénynek köszönhetően. De vajon miért éppen gazdagnak, és miért éppen rétnek hívják a sorozat egykori helyszínét?

A budai hegyekben található, általában a főváros legjobb megítélésű lakótelepének tartott városrész helyén korábban római falu – ennek maradványait, illetve 115 itt élt személy sírját a lakótelep építésekor találták meg –, a középkorban pedig egy Nevegy nevű település állt, amely valószínűleg a tatárjárás után jött létre, később azonban elnéptelenedett. Ezután szőlőt termesztettek a domboldalon, egészen az 1880-as évekig, amikor felütötte a fejét az Európából beletelepült filoxéria (szőlőgyökértetű), melynek pusztítása néhány év alatt teljesen tönkrevágott szinte minden budai szőlőültetvényt.

A terület elnevezése azonban még a virágzó szőlőtermesztés éveire nyúlik vissza: eredetileg a német Reiche Ried („gazdag rét”/„gazdag nádas”) nevet kapta, utalva a kiemelkedő szőlő- és egyéb gyümölcshozamra, melyet a Dunántúl felől érkező csapadék itteni lecsapódásának köszönhetett. Ma ismert neve pedig az 1847-es ún. nagy dűlőkeresztelő során született: a korábban Csillebérc kapcsán említett akcióban Döbrentei Gábor költő, királyi tanácsos százötven kísérőjével felsétált a budai hegyekbe, hogy egy csapásra magyar nevet adjanak a névtelen vagy német elnevezést viselő tájegységeknek. Igyekezetüknek hála nemcsak a tükörfordítással magyarított Gazdagrét, hanem 57 másik domb, tájegység is új nevet nyert.

Szabadtéri oltár Gazdagréten (később itt épült fel a Szent Angyalok temploma), 1990.
Szabadtéri oltár Gazdagréten (később itt épült fel a Szent Angyalok temploma), 1990.Fortepan / Erdei Katalin

A 19. század végétől egy alig kihasznált gyümölcsös létezett a területen, melynek beépítését az 1940-es évek óta tervezte a főváros vezetése: eredetileg a domboldalon futó földszintes sorházakat terveztek ide, melyeket iskolák és kulturális létesítmények egészítettek volna ki, ebből azonban végül semmi sem lett. A lakótelepre 1970-ben írtak ki pályázatot, melynek eredményeként megszületett a beépítés terve, azonban még több mint egy évtizedet kellett várni, mire a munka ténylegesen megindulhatott.

A jellegzetes panelházakból álló lakótelep építése 1983-ban kezdődött, a következő év márciusában pedig átadták az első lakást, amely egyben az ország 200 000. távfűtéssel ellátott lakása is volt. Érdekesség, hogy ekkor még tömegközlekedés sem volt a környéken, az első gazdagréti buszjárat ugyanis csak hetekkel később, 1984. május 1-jén indult el. Az építkezés végül 1989-ben fejeződött be, ekkor már két éve itt forgatták a Szomszédokat , amely országszerte ismertté tette a lakótelep nevét: a sorozat rajongói máig szerveznek kulturális-helytörténeti sétákat Gazdagrétre, melynek során bejárják az egykori forgatási helyszíneket.

Kevesen tudják, hogy a teleregényt eredetileg nem is itt, hanem a IV. kerület északi szélén található Káposztásmegyeren akarták forgatni, az újpesti lakótelepen azonban csak három lakás volt szintenként, ami kevésnek bizonyult a stáb számára.

Ha érdekel az utcanevek, közterületek története, kísérd figyelemmel Térfigyelő sorozatunkat!

Megjelent Mentes Anyu legújabb szakácskönyve!

 

Inzulinrezisztenseknek és mentesen táplálkozóknak főzni nagy kihívás. Ebben nyújt segítséget Nemes Dóra, a Mentes Anyu megálmodója. 
Legújabb szakácskönyvében minden étkezésre és alkalomra található szuper könnyű, mentes fogás. A receptek nemcsak kipróbáltak, de minden étel tápértéke (kalória, szénhidrát, zsír, fehérje) pontosan, adagokra ki van számolva.

Mentes Anyu szakácskönyve 2 ide kattintva már rendelhető!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!
Mustra