Ma is áll az épület, amiről a Fővám teret és a Vámház körutat elnevezték

Története során ez a tér is sokszor változtatta a nevét. A rendszerváltás utáni névváltoztatási hullámban a kiegyezés utáni nevét kapta vissza, hiszen az Ybl Miklós által tervezett Fővámpalota még ma is áll – igaz, ma már egészen más a funkciója.

A Fővám tér a Szabadság híd pesti hídfőjénél, az V. és a IX. kerület határán álló jól ismert közterület, mely a Dunától a Váci utca – Pipa utca vonaláig terjedt. Legfőbb nevezetessége a Központi Vásárcsarnok épülete, de fontos közlekedési csomópont is: a 2-es, a 47-es, 48-as, 49-es villamosok, a 15-ös és 115-ös busz, illetve a 4-es metró megállója és a 83-as troli végállomása. De vajon honnan kapta a nevét?

A tér az 1800-as évek elejétől a német Salzplatz, vagyis Só tér nevet viselte, ugyanis a közelben állt a sóhivatal – vagyis a só kitermelésével és jövedékadójával foglalkozó állami hivatal – és a városi sóraktár épülete, illetve a környéken (a mai tér és az egykori Három pipa utca sarkán) voltak a „sótisztek” lakásai. A tér 1850-ben felvette a magyarosított Sóház tér nevet, 1866-ban pedig Só térré keresztelték át. Hamarosan azonban az egész tér arculata megváltozott, ami névváltoztatással járt együtt.

Ybl Miklós tervei alapján 1870 és 1874 között épült fel a téren a központi vámhivatal székházaként funkcionáló Fővámpalota, melynek építésével párhuzamosan az egész teret átrendezték: megszüntették a téren átvezető kis utcákat, lebontották a házakat, kibővítették a területet. A neoreneszánsz stílusban épült palota – amely ma a Corvinus Egyetem központi épülete – az egész környék arculatát meghatározta, nem véletlen, hogy a helyszín is felvette a Fővám tér nevet (csakúgy, mint az ide vezető útszakasz a Vámház körút elnevezést).

A Fővámpalota épülete 1890 körül.
A Fővámpalota épülete 1890 körül.Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei

Idővel megindult a környék felfutása, egyre népszerűbb kereskedelmi és közlekedési csomópont lett: 1896-ban átadták a Fővám térről induló Ferenc József hidat (ma Szabadság híd), egy évvel később pedig a Vásárcsarnokot, mellyel a környéken régóta működő piacot kívánták felváltani. A kommunista hatalomátvétel után, 1949-ben a Fővám teret Dimitrov térré nevezték át, a nem sokkal korábban elhunyt bolgár kommunista vezető emlékére, akinek bronzszobrot is emeltek a téren (az alkotás ma a budatétényi Memento Parkban látható).

A Fővám tér a rendszerváltás után, 1991-ben kapta vissza korábbi nevét, melyet azóta is őriz.

Érdekel az utcanevek története? Kísérd figyelemmel  Térfigyelő sorozatunkat , amelynek előző részében pont nem egy utcanév, hanem az Esztergomot Párkánnyal összekötő Duna-híd névadójával foglalkoztunk.

Mustra

Kérjük, támogasd munkánkat te is azzal, hogy engedélyezed a hirdetések megjelenítését az oldalon. Lapunk bevételi forrását ezek a hirdetések jelentik, így elengedhetetlenek ahhoz, hogy cikkeinket ingyenesen olvashassátok.

A hirdetések megjelenését engedélyezheted külön a Dívány.hu oldalra is, vagy a kiegészítő program teljes kikapcsolásával az összes általad látogatott site-ra.