Kinek a keze volt aranyból az Aranykéz utcában?

Az V. kerületi Aranykéz utca nevét a legtöbben Krúdy Gyula elbeszéléséből és a ’90-es évek egyik legborzalmasabb maffialeszámolása kapcsán ismerik. De vajon honnan ered ez a furcsa, kicsit egzotikusnak ható utcanév?

A Régiposta és a Türr István utca között található közterület a 18–19. század fordulóján megnyílt fogadó után kapta elnevezését, amely a mai Régiposta utca 8. szám alatt állt egykor. A kicsi, egyemeletes, manzárdtetős épületben helyet foglaló létesítmény legismertebb jellegzetessége a kiálló vashorogra függesztett, szabadon himbálózó cégér volt, amely egy bearanyozott szőlőfürtöt tartó kezet ábrázolt, és már messziről magára vonta a környékre tévedők figyelmét.

Az Arany Kéz Fogadó gyorsan népszerű lett a környéken, olyannyira, hogy már az 1800-as évek elejétől Goldene Hande Gasse néven emlegették a pestiek a neki helyt adó közterületet, később ezt fordították le – szó szerint – Aranykéz utcára. A fogadóba szívesen jártak a környékbeli színházak német és magyar színészei, baráti körével gyakran megfordult itt Petőfi Sándor, aki a szabadságharc alatt itt tartotta az Egyenlőségi Klub összejöveteleit, de Katona József, Kisfaludy Sándor és Vajda János szintén törzsvendégnek számított.

Az Aranykéz Hotel egy évvel a lebontás előtt, 1913-ban.
Az Aranykéz Hotel egy évvel a lebontás előtt, 1913-ban.Nok Gyula Fõvárosi Múzeum (Budapest) Kiscelli Múzeum (Budapest). Fotólabor

A forradalom után fokozatosan csökkenni kezdett a fogadó népszerűsége, ezzel együtt a színvonal is, mégis még több mint hatvan évig húzta a létesítmény. Utolsó tulajdonosai, Lyka Sándor és Lyka István 1914-ben döntöttek úgy, hogy a végleg fenntarthatatlanná vált fogadót bezárják, az épületet pedig elbontatják. Az egykori jó nevű „közintézményből” mára csak a legendás címer maradt meg, amelyet az érdeklődők az óbudai Kiscelli Múzeumban tekinthetnek meg.

Krúdy Gyula két évvel később megjelent elbeszélésfüzérében, az Aranykéz utcai szép napokban emlékezett meg a pesti belváros egykori jellegzetes biedermeier hangulatáról.

1998 júliusában az Aranykéz utca szomorú esemény miatt vonult be a magyar kriminalisztika történetébe: Portik Tamás milliárdos bűnöző, az olajszőkítési botrány kulcsszereplője felbujtására a szlovák Jozef Roháč egy kis Polskiba rejtett pokolgéppel végzett a rivális Boros József Károly vállalkozóval. A robbantásos merényletben négy ember (köztük három ártatlan személy) vesztette életét, és húszan megsérültek.

Érdekel az utcanevek története? Kísérd figyelemmel Térfigyelő sorozatunkat, amelynek előző részében a népligeti Lengyel sétányról nyomoztuk ki, hogy miért hívják így.

Oszd meg másokkal is!
Mustra