Spanyol kutatók tettek pontot az évtizedes vita végére: innen származnak a szkíták valójában

GettyImages-1818538169
Olvasási idő kb. 6 perc

Az Altaj-hegység tövében elesett szkíták genetikai hátterét vizsgálva találtak bizonyítékot spanyol kutatók a szkíták eredetére. Kiderült, miként alakult kelet és nyugat viszonya másfél ezer évvel ezelőtt.

Az eltemetett harcosok DNS-vizsgálata megerősít a keleti és nyugati szkíták közötti kapcsolatot, s először találtak bizonyítékot az európai és az ázsiai népek keveredésére is. 

A mongol Altaj-hegység vonulatai mellett évtizedek óta bukkannak a régészek szkíta eredetű sírokra. A Kr. e. 8. – Kr. u. 3. század között a területen élő pazyryk kultúra nyomait a vaskori leletek legizgalmasabbjainak tekinti a történettudomány, hiszen elsőként bizonyosodott be általuk a korábbi feltételezés, mely szerint az eurázsiai sztyeppét benépesítő szkíta népek egymással is keveredtek.

Szkíta származású harcosok államai népesítették be egykor az eurázsiai sztyeppét
Szkíta származású harcosok államai népesítették be egykor az eurázsiai sztyeppétafhunta / Getty Images Hungary

Kik voltak a szkíták?

A 2011-es spanyol vizsgálatokat megelőzően a kazah, illetve a mongol területeken rendre olyan temetkezési helyeket sikerült felfedniük, ahol a két kontinens népei közötti keveredés nyoma nem volt észlelhető. 

Míg egyes kutatók szerint törzsszövetségben éltek egykor a szkíta népek, mások úgy vélik, államalkotó nemzetként igazgatták hatalmas kiterjedésű, más népeket is magában foglaló birodalmukat. Bár a kérdés évtizedek óta komoly vitaként jelenik meg a történészek között, egyre valószínűbbnek tekintik, hogy az az orosz álláspont a helytálló, mely szerint szervezett államot hoztak létre. Maguk a korabeli történeti források is említenek szkíta uralkodókat, sőt uralkodónőket is, Anatolij Hazanov orosz történész négy korszakra osztja több száz éves történelmüket, hangsúlyozva, hogy a korszak földművelő népeihez képest sokkal szervezettebben működhettek

A sírok és a leletek alapján kiderült, hogy saját pénzt is verettek, mely birodalomszerte forgalomban volt. Magas jártasságú ötvösművészetük kiemelkedik a kortársaik közül, olyan technikai fejlettségről tesz tanúbizonyságot, mely akkoriban más európai és ázsiai államokban ismeretlen volt. Halottkultuszuk alapja a földhalmos, kurgános temetkezés volt, az éghajlat és a módszer segített megőrizni egykori nagyuraik, uralkodóik és uralkodónőik emlékeit. A kurgánokban talált mívesen kidolgozott diadémok és egyéb hatalmi jelképek szintén az állam meglétét igazolják a történészek szerint. 

Újításaiknak köszönhetően évszázadokig uralták a sztyeppét

A szkíták élénk kereskedelmi kapcsolatban voltak Kínával, a közép-ázsiai népekkel és a görögökkel is, s bár az aranyat is kiválóan megmunkálták, a legértékesebbeknek a lovakat és a hozzájuk tartozó felszerelést tekintették üzleteik során. Ephorosz, az időszámításunk előtt élt görög történetíró szerint a mai értelemben vett fazekasságot, a tűzfúvót és a kétágú horgonyt is nekik köszönhetik Európa népei.

A lovas nomád nemzet társadalma a vérszerződés szokására épült, akár a velük sok szempontból rokonságot mutató hunok és avarok, korai magyarok és tatárok esetében. Több száz éves fölényüket azonban nem csak ennek, katonai harcmodoruknak is köszönhetik. 

Taktikai szempontból előnyös újításaik a lószerszámok tekintetében hamar megteremtették elsőbbségüket a harcmezőn, de fegyvereik is különlegesnek és úttörőnek bizonyultak. Taktikájukat a csatamezőn zászlókkal jelezték, melyek egyben nemzetségjelek is voltak. Ez utóbbi a későbbi lovas nomád népek harcászatára is hatással volt. S nem csak ötvösművészetük, a vas megmunkálásában való jártasságuk és aranyékszereik is különlegesek, textilművészetük is egyedülálló. A pazyzrk kárpitmesterek munkái több sírból is előkerültek az elmúlt évtizedekben. 

A szkíták művészete igazán formabontó volt a technikát tekintve abban az időszakban
A szkíták művészete igazán formabontó volt a technikát tekintve abban az időszakbanHeritage Images / Getty Images Hungary

Átjárható volt a két kontinens

2012 év végén jelentette be a barcelonai  Universitat Autonoma de Barcelona kutatócsoportja, hogy  sikerült bebizonyítani, miszerint a kétezer évvel ezelőtt az Altaj-hegység keleti vonulatainál eltemetett szkíta harcosok génállományában keveredett egymással az európai és az ázsiai népek genetikai öröksége.

Bár a sztyeppei folyosó a népvándorlás időszakában egyenes utat kínált a keletről érkező népek nyugati vándorlásaihoz, az Altaj egyfajta falként szolgálhatott a korábbi időszakokban. Legalábbis sokáig így hitték. A spanyol vizsgálatok azonban arra derítettek fényt, hogy korábban sem lehetett átjárhatatlan, a keleti szkíták népességnövekedése és terjeszkedése elért nyugati rokonaikig. 

A katalán kutatók az anyai ágon öröklődő mitokondriális DNS-t elemezték bronzkori és vaskori csontvázaknál. A felfedezés pedig azért volt érdekes, mivel Mongóliában eddig még nem bukkantak ilyen sírokra, csak a nyugati szkíta területeken. Korábban az volt emiatt az álláspont, hogy a keletről nyugatra vándorolt szkíta törzsek miatt történhetett mindez meg, a spanyol genetikai kutatásokból viszont kiderült, hogy a vaskori populáció tökéletes, 50-50 százalékos elegye volt az ázsiai és az európai mitokondriális DNS-ágakból. A két kontinensen élő szkíta nemzetek közötti kapcsolat tehát már a vaskorban kialakult. 

Ha kíváncsi vagy arra, mi mindent köszönhetünk még a szkítáknak, ide kattintva további régészeti érdekességekről olvashatsz

DOGZ Fesztivál a Városligetben!

Szeptember 7-én kutyás bemutatókkal, falkasétával, izgalmas előadásokkal, tanácsadással és gyerekprogramokkal vár mindenkit az év legnagyobb kutyás rendezvénye.

Regisztrálj az ingyenes rendezvényre!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!
Érdekességek