Menekülés közben lőtték agyon a szarajevói Rómeó és Júliaként híressé vált párt

Az 1992 és 1995 között Boszniában zajló, válogatott kegyetlenkedésekben bővelkedő háborúban mintegy 97 ezer ember veszítette életét, köztük egy fiatal szerelmespár, akiknek története bejárta a világsajtót. Az ostromlott Szarajevóból menekülő bosnyák Admira Ismić és szerb Boško Brkić egymást átölelő holtteste hét napig feküdt érintetlenül, a mesterlövészektől tartva ugyanis senki sem mert közelebb lépni hozzájuk.

A délszláv háború legvéresebb szakaszaként jellemzett konfliktus kiváltó oka az volt, hogy a boszniai szerbek nem akartak elszakadni a Szlovénia, Horvátország és Macedónia kiválásával csonka államalakulattá vált Jugoszláviából, míg a bosnyákok és a boszniai horvátok a hátuk közepére sem kívánták a többségében szerb vezetésű szövetséget. 1992 januárjában kikiáltották a Boszniai Szerb Köztársaságot, mely Jugoszlávia részének nyilvánította magát, válaszként márciusban egy népszavazáson, amit a szerbek bojkottáltak, a bosnyákok és horvátok Bosznia-Hercegovina függetlensége mellett voksoltak.

A pattanásig feszült helyzet gyorsan háborúba torkollt: április 1-jén szerb katonák Bijeljina községben rálőttek a nem szerb lakosságra, négy nappal később Szarajevóban béketüntetőket öltek meg a fegyveresek, 6-án pedig a boszniai szerb hadsereg körülzárta a települést. 1993 májusában az ostromlott városból próbált elmenekülni az a két 25 éves fiatal, akiket később a CNN újságírói neveztek el a szarajevói Rómeónak és Júliának.

A katonákat lefizetve próbáltak szabad utat nyerni

Admira és Boško kilenc évvel korábban, a gimnáziumban ismerkedtek meg egymással: a két kamasz azonnal egymásba szeretett, családjaik, annak dacára, hogy a lány bosnyák muszlim volt, a fiú pedig szerb ortodox keresztény, nem ellenezték, sőt, kifejezetten támogatták a kapcsolatot (itt máris megdől a shakespeare-i hasonlat). A szerelmesek, akik később az egyetemre is együtt jártak, a város ostromának kezdetekor úgy döntöttek, Szarajevóban maradnak, annak dacára, hogy Boško özvegy édesanyja a többi családtaggal együtt a szerbiai Kruševac városába menekült – úgy gondolták, a háborúnak úgyis hamar vége lesz.

Admira Ismić és Boško Brkić érintetlen holtteste a Vrbanja híd mellett
Admira Ismić és Boško Brkić érintetlen holtteste a Vrbanja híd mellettNorthfoto / Getty Images Hungary

Idővel azonban a harcok egyre jobban eldurvultak, a pár barátja és lakótársa, a szerb létére a bosnyák hadseregben szolgáló Miso Čuk pedig titokban dezertált és elmenekült a városból, ami Admirát és Boškót is gyanússá tette. A szorult helyzetbe került szerelmesek úgy döntöttek, kieszelnek egy szökési tervet: pénzt gyűjtöttek és lefizették a Grbavica városnegyedet irányítás alatt tartó szerb katonákat, akik így szabad utat engedtek számukra a Miljacka folyón átívelő Vrbanja híd felé. A híd egyik oldalát a szerbek, a másikat a bosnyákok tartották ellenőrzésük alatt, a fiatalok azonban – kellő kenőpénz ellenében – mindkét féllel megegyeztek a szabad átkelésről, a Szarajevóból történt sikeres távozást követően pedig a terv szerint Szerbiába, Boško családjához vették volna az irányt.

Soha senkit nem vontak felelősségre az ügyben

A látszólag biztos előkészítést követően a szerelmesek 1993. május 19-én hajnalban indultak el vakmerő útjukra: úgy tűnt, minden rendben, a megbeszéltek szerint halad, már majdnem átértek a hídon, amikor mégis tüzet nyitottak rájuk. Boško azonnal meghalt, a végzetes sebet kapott Admira viszont negyedórán át szenvedett, mire elszállt belőle a lélek – utolsó mozdulataival átölelte szerelmét, a férfi karjai között hunyta le örökre a szemét. A pár holtteste hét napon keresztül hevert érintetlenül a hídtól nem messze, ugyanis senki sem mert közelebb lépni és elszállítani azokat – a döbbenetes látványról több megrázó fotó is készült, melyek bejárták a világsajtót.

A szerelmespár gyilkosának kilétére sohasem derült fény, az ügyben nyomozás sem zajlott – a történetet először a Reuters újságírója, Kurt Schork tárta a világ elé, 1994-ben pedig a kanadai John Zaritsky rendezett belőle Emmy-díjra jelölt televíziós dokumentumfilmet. A tragikusan elhunyt fiatalok a boszniai háború lezárását követően a szarajevói Lions temetőben, közös sírban leltek végső nyughelyükre.

Oszd meg másokkal is!
Mustra