A manhattani Greenwich Village városnegyed szívében található Triangle ruhagyár szemléletes példája volt a múlt század elején dívó totális kizsákmányolásnak: az üzemben több száz fiatal, többségükben olasz és zsidó származású bevándorló nő dolgozott, akik szinte egyáltalán nem beszélték az angolt, és a hét minden napján, napi 12 órában szorosan egymás mellé zsúfolt bokszokban varrták a ruhákat, elégtelen higiéniai és tűzbiztonsági körülmények között.
Az üzem egy tízemeletes épület legfelső három emeletén helyezkedett el, ahonnét négy lift és két lépcső is vezetett lefelé, a felvonókból azonban csak egy volt működőképes, melyhez egy hosszú, szűk folyosón kellett áthaladni, az egyik lépcsőház kijáratát pedig nap közben a munkások tudta nélkül bezárták, nehogy bárki hazaszökjön vagy ruhákat csempésszen ki. Ugyan tűz esetére létezett menekülési útvonal, ez annyira szűk volt, hogy a leggyorsabb tempóban is órákba tellett, mire az összes munkás keresztüljut rajta.
Az ablakon vetették ki magukat, nehogy bent égjenek
A tragédia napján, 1911. március 25-én szombaton mintegy 600 dolgozó tartózkodott a gyárban, amikor a munkanap végén tűz keletkezett a nyolcadik emeleten: a lángok gyorsan továbbterjedtek a felsőbb két szintre is, a munkások között eluralkodott a pánik. A munkavezetők megpróbálták a hasonló esetekre készenlétben tartott vízslaggal megfékezni a lángokat, a locsolótömlő kioldója azonban teljesen elrozsdásodott és használhatatlannak bizonyult.
A gyorsabb, edzettebb munkáslányok a lift felé rohantak, egymással versengve a bejutásért: mivel a felvonóba egyszerre csak 12 személy fért be, a kezelőnek négyszer kellett megtennie az utat lefelé és felfelé, az utolsó alkalommal azonban a tűz a liftet is elérte. Végső elkeseredésében több, immár hiába várakozó nő is inkább levetette magát az üres liftaknába, mintsem a tűzben lelje halálát. Sokan a lépcsőn próbáltak kijutni, az említett zárt kijárat azonban útjukat állta, bent ragadtak és az égő lépcsőházban vesztek oda.
A felsőbb szinteken tartózkodók nagy része – köztük a gyár tulajdonosai – a tetőre kimászva igyekeztek megmenekülni, voltak azonban, akik csak az ablakon keresztül tudtak kiugrani, többségük szörnyethalt a sokemeletes zuhanásban. A tűzoltók időben a helyszínre értek, ott azonban kiderült, hogy létrájuk csak a hatodik emeletig ér fel, végül 18 percbe telt, mire teljesen megfékezték a lángokat. A tragédia során 49 munkás égett halálra vagy fulladt meg, 36 személy a liftben pusztult el, 58 ember pedig az ablakon való kizuhanás következtében lelte halálát – néhány további dolgozó később, a sérüléseibe halt bele, ezzel az áldozatok teljes száma 146-ra nőtt.
A tragédia felhívta a figyelmet a munkások, a nők és a bevándorlók jogaira
Április elején szakszervezetek felvonulásos demonstrációt szerveztek az 5. sugárúton, hogy tiltakozzanak a tragédiához vezető munkáltatói hanyagság ellen – a menethez 80 ezer fő csatlakozott –, New York állam haladó szellemiségű kormányzója, Alfred E. Smith és Robert F. Wagner szenátor, a roosevelti New Deal későbbi kidolgozója pedig vizsgálóbizottságot állított fel a gyárakban, üzemekben tapasztalható munkakörülmények javítása, a visszásságok megfékezése érdekében. Frances Perkins, a bizottság egyik munkatársa később Franklin D. Roosevelt elnök munkaügyi minisztere, egyben az első amerikai kormányzati tisztséget ellátó nő lett, nevéhez számos munkabiztonsági előírás – például a tűzriadóterv kialakítása és az Exit felirat kihelyezése – fűződik.
A Triangle két tulajdonosa, Max Blanck és Isaac Harris – akik mindketten sértetlenül vészelték át a balesetet – ellen eljárás indult gondatlanságból elkövetett emberölés vádjával: a bíróság 155 tanút kérdezett ki az esetről, végül mégis felmentette a vádak alól a párost. Blanck és Harris polgári perektől tartva minden áldozat családjának 75 dolláros kártérítést fizetett, azonban lévén, hogy a biztosítótól minden elhunyt után 400 dollárt kaptak, még így is ők jöttek ki nyereségesen az esetből.
A tűzeset nyomán megerősödött a ruhagyári szakszervezet, amely máig nagy erőkkel lép fel az Egyesült Államokban egy-egy jogcsorbító eset kapcsán, továbbá ráterelődött a figyelem a nők jogaira és a bevándorlók kizsákmányolásának kérdésére is, melyek a mai napig fontos problémái a társadalomnak.
Három szakácskönyv ingyenes szállítással!
Mentes Anyu szakácskönyveit azoknak ajánljuk, akik egészségük érdekében vagy meggyőződésből különleges étrendet követnek, de azoknak is, akik csak inspirációt, új ízeket keresnek.
MOST INGYENES HÁZHOZSZÁLLÍTÁSSAL!
Tekintsd meg ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
