Repülőn, hajón a klímakatasztrófába: mit tesznek a döntéshozók a füst és a szemét ellen?

A leginkább környezetvédő közlekedési formának már száz éve befellegzett: lovak ma legfeljebb néhány panzióban húznak fogatokat, hogy szórakoztassák a turistákat. Az azóta feltalált közlekedési módok, beleértve az autót, a repülőt és a legújabb kori hajómonstrumokat, pedig szennyezik a természetet. Szennyezték persze harminc éve is, csak nem ilyen mértékben. És akkor még nem féltünk a klímakatasztrófától.

De mit tehetünk ellene? 

Gondolhatnánk, hogy az elmúlt évben, amikor drasztikus mértékben csökkent a légi, de a vasúti közlekedés és a buszforgalom is, kisebb gondja is nagyobb volt annál a piaci szereplőknek, hogy a környezetvédelemmel foglalkozzanak. Ám a szakemberek tudják, hogy ha nem is egyhamar, de vissza fog állni a tömegturizmus, az üzletemberek és a politikusok pedig ma is naponta röpködnek a kontinensek között.

Megspórolni a hulladékok tonnáit

Az ausztrál Quantas légitársaság az elsők között indította el pár éve a világ első, bioüzemanyaggal működő járatát, az Egyesült Államok és Ausztrália között. Hamarosan bevezették az első olyan kereskedelmi járatot is, amely csak feldolgozható hulladékot termel. Először a Sydney–Adelaide-járaton érték el, hogy minden hulladékot komposztáljanak, illetve újra felhasználjanak. Sok, általuk beszerzett kellék, amely az utasok kiszolgálásához szükséges, eleve újrahasznosított anyagokból készül.

Egy év alatt a Qantas és a Jetstar annyi hulladékot termel ugyanis, amennyi nyolcvan (!), teljesen megrakott Boeing 747 Jumbo súlya – jelentette ki a két ausztrál légitársaság igazgatótanácsának elnöke, David Andrew, a járat premierjén. Az a cél, hogy az ügyfelek a zero waste szeméttermelés mellett is ugyanolyan szintű szolgáltatásban részesüljenek, mint eddig. Az új ételtartók, tányérok vagy az evőeszközök magokból, cukornádból vagy növényi keményítőből készülnek, tehát nem szennyezik a környezetet.

Alternatív anyagokból készült eszközök
Alternatív anyagokból készült eszközökFotó: Brian Brainerd / Getty Images Hungary

Az óriás légitársaság évente átlagosan 100 millió darab, egyszer használatos műanyag tárgyat – köztük 45 millió poharat, 30 millió evőeszközt, 21 millió kávéscsészét és 4 millió fejtámlahuzatot – szerez be, amely elképesztően nagy mennyiség. Ezt a gyakorlatot szeretnék megszüntetni – hangzott el akkor a köszöntőn. Bár a járvány visszavetette ezt a fejlődési irányt, a kényszerű szünet arra jó volt, hogy a szakemberek új megoldásokon törjék a fejüket.

Bambuszból, cukornádból, kartonból

De nem csak a hagyományos légitársaságok gondolkodnak így: a Hi Fly volt az első, lisszaboni székhelyű chartercég, amely a gyakorlatban is száműzte fedélzetéről a nem természetes anyagból készült holmik nagy részét. Nagyon sokféle evőeszköz, tányér, csésze, tálca, különféle zacskók, takarók, edények, kis kiszerelésű vajak, üdítőital-palackok, fogkefék szükségesek egy gép üzemeltetéséhez. Az egyik brazíliai járat volt az utolsó, amikor repülőgépünk egyszer használatos, teli műanyag szemetes zacskókkal szállt le – jelentette ki akkor a légitársaság vezérigazgatója, Paulo Mirpurit.

Bambusz evőeszközök
Bambusz evőeszközökFotó: LittleCityLifestylePhotography / Getty Images Hungary

A jövőben az a cél, hogy minden járaton lehetőség szerint bambuszból vagy kartonpapírból készült tárgyakkal helyettesítsék a műanyagokat, vagy olyan más alapanyagokat helyezzenek előtérbe, amelyek újrahasznosíthatók, illetve komposztálhatók. Egy kontinensek közötti járat esetében körülbelül 350 kilogramm, a környezetet mérgező, évszázadokig elpusztíthatatlan műanyag tárgy halmozódik fel. Márpedig „békeidőben” naponta több tízezer ilyen gép száll fel a világ legkülönbözőbb pontjáról… Jó, vethetik sokan közbe, a bambusz sem ingyen van, akárcsak a fa, és több ezer kilométerről kell ezeket is, mondjuk, egy Északi-tengeren állomásozó norvég hajó fedélzetére szállítani. Ám ezek egy idő után lebomlanak.

A fentiek persze nem az egyetlen és nem az első légitársaságok, amelyek szabadulni szeretnének a műanyagtól. Amint azt az egyik szakmai online magazin hírül adta, már 2018. január végén a Ryanair is bejelentette, hogy járataikon az összes, nem újra hasznosítható műanyagból készült tárgyat öt éven belül ki szeretnék váltani.

Egy másik, rövid távokat repülő chartercég oly módon takarékoskodik a műanyaggal, hogy megengedi utasainak, hogy hozzanak fel uzsonnát – szendvicset, gyümölcsöt – a fedélzetre. Persze ehhez hozzátartozik, hogy előre közlik, nincs a fedélzeten ételkiszolgálás. Igaz, ez bevételkiesést hozhat, viszont az apró falatkák adagolása, csomagolása, szállítása, hűtőbe pakolása, frissen tartása, szükség esetén cseréje szintén sokba kerül. 

Bizonyos járatokra saját szendvicset vihetsz fel
Bizonyos járatokra saját szendvicset vihetsz felFotó: tatyana_tomsickova / Getty Images Hungary

Üzemanyag-takarékosság „cápabőrrel”

Az üzemanyaggal való spórolás lenne a legfontosabb teendő. Ezen a téren is naponta rukkolnak elő újdonságokkal a légitársaságok kutatólaboratóriumai. Amint arról az egyik utazási szaklap a napokban beszámolt, a Lufthansa teherszállító gépei súrlódáscsökkentő fóliabevonatot kapnak a légellenállás és ezzel együtt az üzemanyag-fogyasztás csökkentése érdekében. A BASF és a Lufthansa Technik által kifejlesztett bevonat a cápák bordázott bőrét mintázza, és kedvező aerodinamikai tulajdonságainak köszönhetően egy százalékkal képes csökkenteni a repülőgépre ható légellenállást. A Lufthansa teheráru-szállító flottáját illetően e fólia alkalmazásával évente 11,7 ezer tonna széndioxid kibocsátást lehetne megtakarítani. A jövő évtől kezdődően a Lufthansa Cargo mind a tíz Boeing B777-es áruszállító repülőgépét ellátják a fóliabevonattal. 

A hajók, bár nem szennyezik annyira a környezetet, mint a repülők, mégis komoly károsító hatást fejtenek ki a tengereken. Ezért már az építésüknél fontos, hogy gondoljanak a környezetvédelmi szempontokra.

Egy hatalmas tengerjáró hajó, az Amundsen beruházói és üzemeltetői is ezen munkálkodnak. A jövő környezetbarát hajói 20 százalékkal csökkentik majd szén-dioxid-kibocsátásukat – nyilatkozta a beruházás megkezdésekor az Alltomresor.se online turisztikai lapnak Daniel Skjeldam, a Hurtigruten cég vezérigazgatója. Ők építik az MS Roald Amundsen, illetve az MS Fridtjpf Nansen nevű új hibridhajókat. A világ két leghíresebb sarkvidékkutatójáról elnevezett hajók dízelmotorokkal és akkumulátorokkal működnek, a távoli cél a szén-dioxid-kibocsátás minimálisra való csökkentése. 

De nemcsak az üzemanyaggal és műanyaggal érdemes takarékoskodni, hanem a papírral is. A Cruise Baltic az első hajózási hálózat, amelynek jelszava a papírmentesség. A kezdeményezés összhangban áll azzal a törekvéssel, hogy a Balti-tenger legyen a világ legfenntarthatóbb hajózási régiója.

Névjegykártya használt pólóból

A Cruise Baltic semmilyen brosúrát vagy szórólapot nem nyomtat ki, semmilyen nyelven, egyetlen piacra sem. Mindez nem jelenti azt, hogy száműznék a toalettpapírt a mosdóból vagy a szalvétákat az étteremből, de a hivatalos ügyintézésből kiiktatták az oly sok vízzel, kémiai művelettel, fehérítőkkel előállított papírt, nem beszélve az alapanyagként szolgáló fák kivágásáról. Az egyetlen nyomtatott irodai eszköz, amelyet a hálózat meghagyott, a munkatársak névjegykártyája, de ezek száz százalékban újrahasznosított pólók anyagából készülnek, amelyeket egyébként általában kidobnának.

A tekintélyes hajótársaság egész tevékenységét forradalmasítani akarja: átgondolták a csomagolást, a gyártási módszereket, és előnyben részesítik a fenntarthatóságban élen járó beszállítókat. Ugyanez vonatkozik a konferenciákra, vagy a kiállításokon felépített standjaikra és azok berendezéseire, valamint az olyan apróságokra, mint a tollak és a poharak.

MS Roald Amundsen
MS Roald AmundsenFotó: picture alliance / Getty Images Hungary

A mind népszerűbb vízi közlekedés is szerepet játszik abban, hogy kilométerekkel elcsúszott a jéghatár, és hogy soha nem volt ennyi szemét a tengerben, mint ma. Főként ez utóbbi miatt ők is száműzni akarják az eldobható műanyagokat. Ebbe az is beletartozik, hogy nem bocsátottak ki különféle szuveníreket az első vízre szállás alkalmából, ahogyan ez egyébként szokás.

A világ turizmusa egyébként is hatalmas szemétmennyiséget termel: a tengerpartok, a strandok és a nemzeti parkok tele vannak hulladékkal, amelyek nemcsak illúziórombolók, de veszélyeztetik az ottani élővilágot is. Kérdés, hogy a tudatosan gondolkodó légitársaságok és hajókat üzemeltető cégek fentiekhez hasonló törekvései képesek lesznek-e valaha ellensúlyozni az utóbbi 20 év elképesztően felfuttatott tömegturizmusának hatását?

Túrázz a szeméttelepen!

A szemetet tekintve az igazi persze az lenne, ha magát a hulladékot hatékonyabban dolgoznánk fel. Eme törekvés koncepcióját dolgozta ki a Bécsi Műszaki Egyetem irányításával a COST Aktion európai szakértőcsoport.

A szeméttelepek lesznek az új aranybányák és kőolajmezők

– fogalmazott, erős derűlátással, a bécsi önkormányzat illetékese.

Egy érdekes példa: az építési törmeléket, amely egy lebontott épület után marad, az ott maradó téglákat, üvegtáblákat, fát és fémet például mind újra lehet hasznosítani. De még ennek elégetése után is maradnak hátra olyan anyagok, amelyeket akár útépítések során kavics helyett le lehet teríteni. Ulrich Kral, a Bécsi Műszaki Egyetem munkatársának szavait idézi Bécs város képviseleti irodájának közleménye, miszerint:

„Térképeket készíthetnénk arról, hogy mely nyersanyagok milyen mértékben fordulnak elő az egyes szeméttelepeken. Így egyetlen pillantással fel lehetne mérni például, hogy Bécsben hol található nagy mennyiségben réz, és hogy a következő évtizedek során visszanyerhető-e ez a hulladékhalmokból.”

A projektben 20 ország szakemberei vesznek részt. Vezetésükkel különböző esettanulmányok foglalkoznak a lebontott épületek után maradó építési törmelékkel, valamint a szeméttelepek és a hulladékégetők végtermékeivel.

Friedensreich Hundertwasser tervezte épület a egyik bécsi szeméttelepen
Friedensreich Hundertwasser tervezte épület a egyik bécsi szeméttelepenFotó: Imagno / Getty Images Hungary

Valószínűleg példa nélküli, de a bécsiek túrákat szerveznek a hulladékégetőkhöz és szeméttelepekhez. És nemcsak ahhoz a különlegesen szép épülethez, amelyet valaha Hundertwasser tervezett, hanem az újabbakhoz is. Ezzel akarják felhívni a figyelmet arra, hogy a szemét az életünk része, amivel meg kell küzdeni.

Ez a harc nem most kezdődött. Már évekkel ezelőtt felállítottak egy látványos, öt méter magas, virág alakú naperőművet, amely egy átlagos háztartás éves szükségletének megfelelő mennyiségű áramot termel. Beindításkor kibontja szirmait, majd a nap felé fordul. Az így nyert áramot elsősorban a szeméttelepen a látogatók számára rendelkezésre álló kisvonat, a 48er-Tatzelwurm feltöltésére használják, a felesleget pedig a telep hálózatába táplálják be. 

A bécsi köztisztasági vállalat mindig is nagy hangsúlyt fektetett a környezetvédelemre és a megújuló energiahordozókra. A központi épületüket zöld homlokzat szigeteli, a 85 focipályának megfelelő nagyságú szeméttelepen, a Deponie Rautenwegen pedig – ahol a hulladékégetőkből származó salakot tárolják – kecskék legelnek.

Mustra